Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-22 / 171. szám

1958. Július kedd BÉKÉS MEG VEI NEPŰJSÁG 3 Műtrágyázási kísérletek eredményei Csárdaszálláson y Napjainkban sok szó esik a műtrágya fontosságáról, A kó- rábbi évekhez viszonyítva egyre többen igényelik és használják á termelők. Csak az a baj, hogy a felhasználás nem mindenütt meg­feleli módon, hanem leginkább találomra a talaj összetételének ismerete nélkül történik. Arra a kérdésre, hogy mennyi és milyen műtrágyaféleséget hasz­náljunk, nehéz, szinte lehetetlen szabatos választ adni. Leghelye­sebb, ha minden termelő kikísér­letez) a legmegfelelőbb adagolást. A gépállomások laboratóriumai ingyen vizsgálják meg a talajok összetételét és tanácsot, segítséget adnak a műtrágyázási kísérlethez. A Mezoberényi Gépállomás igen sikeresen kísérletezett a műtrá­gya felhasználásával tavaly ősz óta a csardaszállási Győzelem Tsz-ben. A laboratórium vezetője 14 kísérleti parcellát jelölt ki. A parcellákba búzát vetettek. Ezek közül háromra egyáltalán, egybe pedig (kát. holdra átszámítva) 110 kilogramm síma szuperfosz­fátot szórtak. Két parcellára 120 kilogramm szemcsés szuperfosz- átot és 80 kiló pétisót, másik .ét parcellára 110 kiló síma és 120 kiló szemcsés szuperfoszfátot, egy harmadik parcellára viszont 110 kiló sima és 120 kiló szem­csés szuperfoszfátot, továbbá 80 kiló pétisót szórtak. A nemrég befejezett cséplés meglepő terméseredményeket mu­tatott a kísérleti parcellákon. Az a három parcella, amely egyálta­lán nem kapott műtrágyát, hol­danként 7.74 mázsát termett. Az az egy parcella, amely csak síma szuperfoszfátot kapott, 14.84 má­zsa, az a két parcella, ami szem­csés szuperfoszfátot és pétisót is kapott 12.96, illetve 16.51 mázsa búzát termett. Két parcella, a- mely síma és szemcsés szuperfosz­fátot kapott 15.65, illetve 16.35 názsát fizetett. Viszont az a két parcella, amelyre háromféle mű- rágyát, tehát síma és szemcsés szuperfoszfátot, valamint pétisót szórtak 20.76, illetve 20.25 mázsát termett holdanként. Az azonos műtrágya-mennyisé­get kapott parcellák termésered­ménye közti különbség az adago­lás módjából ered, vagyis abból, hogy sorba, vagy széjjelszórva te­rítették el a talajra. A kísérletek vagyis a háromféle műtrágyát ka­pott parcellánál. i ■ azt bizonyítják, hogy sokkal jobb £ a műtrágyát széjjelszórni, mert j így nagyobb a termést növelő ha- I tása. ; Akadhatnak, akik túlságosan [ soknak találják a felhasznált mű- j trágya-mennyiséget és a szórási j díjat, különösen a legutóbbi, £ •ágyát ka- j Az első műtrá- j gyázott parcellára az összes ráfor- J ditás (vagyis a 120 kiló szemcsés I foszfát és a 80 kiló pétisó a szó- I rási díjjal együtt) 140.68 forint. Viszont ennek ellenében 5.24 má­zsával több búza termett. Az a percella, amelyre 110 kiló síma, , 120 kiló szemcsés szuperfoszfátot j szórtak, 242.80 forint ellenében 7 | mázsa s végül, amelyre síma és £ szemcsés foszfátot, továbbá péti- j sót is szórtak, 312.10 forint ráfor- : ditás ellenében 8.26 mázsa többlet- f termést adott. Ezek a számok minden szónál ékesebben bizonyítják, mennyire érdemes mű trágyázni, s hozzáte­hetjük, nemcsak a búza, hanem az egyéb növények talaját is. E- lőzőleg természetesen ajánlatos megvizsgáltatni a talajt s kikérni a szakemberek véleményét, mert nem biztos, hogy a savanyú kö­tött talajon is azt a termésnöve­lő hatást lehet elérni, mint ami­lyet a Mezőberényi Gépállomás laboránsa, Varga Sándor elért a csárdaszállási, nem túlságosan kötött, mésszel telített, mező­ségi vályogtalajon. I legolcsóbb kutak f Akiket legalább ágy ismernek külföldön, mint az ország határán beint Nem titok, hogy még a leg­olcsóbbnak tartott kútfúrásnál is van olcsóbb. A mffőhegyesi Attila j , í Ha valaki ügyeskezű lányokat, József Attila Ty területén s asszonyokat akar látni, menjen el nem Is egy akad belőle. A ve- £ a Békéscsabai Szőnyegszövő Házi- teményesben, a lakóházak és i inari R7ßvet.kezet Jókai utcai üze- az istállók körül, vagy magá­Keftös és hármas ikerborjúk Szarvason A szarvasi kutató in tériét rózsást üzemegységében az Idén már má­sodik tehén ellett hármas Ikerbor­jút. Az egyik, a Rigó nevű tehén, most húsz nappal ezelőtt hozott a világra három szép bocit. A gaz­daság vezetői a nagy örömet nem akarták sietve közhírré tenni, hát­ha nem maradnak meg a borjak. Azonban mind a három ép, egész­séges s a mesterséges nevelés következtében naponta egy kilót gyarapodnak. Az üzemegység Gyé­mánt nevű tehene nemrég két bor­jút ellett. Ezt csak úgy melléke­sen említették meg a gazdaság vezetői, hiszen a kettős ikerbor­jú elég gyakori náluk. ban az istállóban is 3 óra a- latt kész a kút. Ennyi idő kell a fúráshoz, aztán kis kéziszi­vattyút szerelnek rá, de olyat, melyen még fagytalanító cső is non és már húzhatják is belő­le a vizet. Persze az orvosi el­lenőrzés, a vízpróba nem ma­radhat el. A szövetkezet leg­utóbb a borjú-óvodában léte­sített néhány Ilyen „villámku­tat’'. Gyors készítésének és ol­csóságának az a nyitja, hogy kútásás helyett egyszerű fú­rással hatolnak a talajvízig. Hány, de hány szövetkezet van a megyében, ahol sürgősen kellene a víz itatásra, ivásm a közvetlen közelben és még­hozzá egyszerre többfelé is. Nos, a „villámkutakkal” ez a kérdés könnyűszerrel megold­ható és temérdek testi fárad­ságtól szabadítja meg az ál­latgondozókat. A József Attila Tsz-beliek, ha éppen nem is büszkélked­nek vele, de nem is tagadják, hogy valamikor a leggyengéb­bek voltak a mezőhegyesi és környékbeli szövetkezetek kö­zött. Ma a legjobbak — ezt bár­ki elismeri. Haladnak az idő­vel, miként a „viUámkutak" e- sete is bizonyítja. Azt mond­ják: — Aki ezt az olcsó, gyors és jó vízszerzési módot meg akarja ismerni, látogasson el hozzájuk, szeretettel megmu­tatják és elmagyarázzák. : ipari Szövetkezet Jókai utcai üze- I mébe. Magam is sokáig elnéztem * a kezek ügyes mozgását, s a bo- | nyolult szőnyegminták formálá- ! sát. Nem is annyira mesterség ez, r 1 • vetkezet tagjainak művészi mun­• káit legalább úgy ismerik a ten­■ gereken túl, mint hazánkban. ■ Üzemlátogatás után az irodában ■ dr. Blahut Jánossal, a szövetkezet * elnökével, Kovács Pál műszaki i vezetővel és Gregovics Ödön ex­mint inkább művészet. Sokan nem S is tudják a megyében, hogy a szö­£ portfelelőssel beszélgettem. ! mindent hallottam tőlük. Sok­| — Van munkánk áv végéig bőven ■ j — kezdi Blahut elvtárs. — A le­• gyártott perzsaszőnyegek 75 szá­■ zalékát a Szovjetuniónak és Cseh­• Szlovákiának szállítjuk, a többit • pedig nyugati országokba. Újabb ■ megrendeléseket várunk Nyugat­• Németországból, Angliából és Bel- £ gfűmből. £ — Ügy hallottam, takácsárut is £ készítenek. zottja is részt vett. A Békéscsa­bai Szőnyegszövő Háziipari Szö­vetkezet exportkészítményeiről így írtak: „Az értekezlet megállapítja, hogy a perzsa- és a torontáli' szőnyeg export volumene és minősége egybehangzó véle­mény alapján megfelelő, sőt a múlthoz viszonyúvá igen je­lentős javulást ért el.- Nemzetközileg a 3-as fokú sző­nyegminőség már igen jónak szá­mít, azonban a békéscsabai szö­vetkezet az utóbbi időben a -4-es- fokot is eléri. De szín±artó6ságuk és egyéb tekintetban is az e’sők: között varcnak az ország többi szövetkezete között. Gregovics elvtárs a raktárban két szőnyeget mutat. — Ezt az egyszerű csíkosmintás szőnyeget — teríti ki az asztalon — Svédországnak szállítjuk. Tud­ja, hogy milyen anyagból csinál­ják lányaink, asszonyaink ezt? Olyan huNadéfeból, ami még filléreket is alig ér Ez a másik — mutatja — eddig nem gyártott 12 százalékos kecs- , _ . -keszörrel vegyített fonalból ké­geD - valaSMl G^°I‘CS szült. Ez újdonság a szonyegipax­-•v%­Gyarapodik a sarkad! sertéstenyésztő ^szakcsoport „Az alapszabályt ismerve, a gyűléseken kimondta a tagság a megalakulást1’. így kezdte pálya­futását 1958. február 15-én a Sarkad! Földművesszövetkezet ,,Harcos” nevű fehér hússertés­tenyésztő szakcsoportja. A csoportnak jelenleg 46 tagja van. Sertésállománya 63 darab. Ezek közül 34 darabot a sarkad! Lenin Termelőszövetkezet faj­tiszta állományából vásárolt a szakcsoport. Célja, hogy megis­mertesse a gazdákkal a társulási formát és hogy a jövőben fajtisz­ta. törzskönyvezett állománnyal rendelkezzen, amelyet exportra, törzstenyészetre és belföldi fo­gyasztásra hoz forgalomba. E szép és nemes célt a dolgozó parasztság napról napra támogatja: egyre nö­vekszik á Csoport tagjainak lét­száma, Nem közömbös ma már a parasztságnak, hogy a sertések mintapéldányait tenyészti, vagy pedig elkorcsosodott, nem fejlődő képes, tenyésztésre alkalmatlan ál­latokat ad országunknak. S ha van hogy a szakszerű gazdálkodás na­gyobb anyagi előnyt biztosít. : elvtárs. — Ebben a negyedévben • 30 ezer törülközőt szőnek leánya­j ink, asszonyaink. Ezt persze bel- ! földi eladásra. • A szőnyegek és egyéb termelvé­• nyeik minőségével sem kell szé­• gyemkeznie a szövetkezet vezetői­■ nek. Ezt bizonyítja egy nemrég ■ megtartott értekezlet írásos doku­■ merituma is, ahol a Külkereske­■ delmi Vállalat, a HISZÖV és több £ szőnyegszövő szövetkezet megbí­-----«ÓV---------------ÜB A mákgubó gyógyszergyártásunk alapanyaga Mint minden évben, úgy most is hamarosan megkezdődik a máktermés betakarítása. Sok he­lyen csak a mákkal törődnek, a mák gubóját pedig a trágyadomb­ra hordják. Pedig a mákgubó is pénzt ér. És amire sokan nem gondolnak: a mákgubó nélkülöz­hetetlen alapanyaga gyógyszer- gyártásunknak. Belőle készül az operációknál nélkülözhetetlen Morfin, Dianin, a köhögést csil­lapító Kodein és a Hidrokodin. Az említett gyógyszerekből — a hazai ellátáson kívül — nagy mennyiségű exportrendelésünk van a világ több mint negyven ál­lamától. A termelőtől a földművesszö­vetkezetek a mákgubó kilóját ki­lencven filléres áron vásárolják. Érdemes megjegyezni, hogy száz kiló átadott mákgubó árából há­tartási szenet lehet vásárolni. Az Országos Gyógynövény- és Se- lyemgubóforgalmi Szövetkezeti Központ pénzt és értékes tárgy- jutalmat küld a legjobb ered­ményt elérő úttörőknek és iskolás gyermekeknek. Ha szervezetten gyűjtik össze a mákgubót, annak ellenértékéért sportfelszerelést vá­sárolhatnak, vagy kirádulás cél­jára nagyobb pénzösszeget tehet­nek félre. ban. Finnországnak szállítjuk. — Most már a íervteljesitéssel sem kell szégyenkeznünk ■— ma­gyarázza Blahut elvtárs. — Az el­ső negyedévben bizony még baj volt. Az ellenforradalom következ­tében meglazult munkaiegyelem miatt az első negyedéves tervet is csak 97,5 százalékra teljesítettük. — Meg kellett találni a módját, hogy ezen változtassunk — kap­csolódik a beszélgetésbe Kovács „j Pál műszaki vezető. — Egy sor termelési értekezlet, sőt néhány kizárás is kellett ahhoz, hogy a szövetkezet tagjaiban felébressze a felelősségérzést. Néhányszor pénzbüntetést is kellett alkalmaz­ni, mert a bedolgozók közül töb­ben előre elszámoltatták a sző­nyeget, amit hónapok múlva sem. készítettek eh A szövetkezet második negyed­éves tervteljesátése és a szőnyegek minősége azt példázza, hogy a ba­jokon már túljutottak. Megértet­ték a szövetkezet tagjai, hogy a többtermelés és a jó minőségű áru valamennyiüknek egyformán hasznos. Ital hús Nagy Gáborné rom-négy mázsa jó minőségű ház­Befejeződött a nyári betakarítás a pusztaföldvári Dózsa Tsz-ben Kicsiny ugyan a pusztaföldvári Dózsa Tsz, de a nyári mun­kák végzésében szép eredményeket ért el. A 96 hold kalászos területüket 15 hold kivételével kombájn­nal aratták és csépel­ték el. Az aratást és a cséplést folyó hó ló­én befejezték. Búzá­ból a 73 hold terüle­ten a tervezett 10 mázsa helyett 12.35 mázsát értek el hol­danként. Az aratással egy Is még, aki maradi gondolkodású, i időben elvégezték az előbb-ntóbb saját maga jön rá, : összes kalászos terü­leten a tarldkantást. Az őszi árpa után pe­dig már a más^jlve- tés zöldül. A tsz gyors és jó minőségű nyári beta­karítási munkája, a tsz tagságát és az O- rosházi Gépállomás ott dolgozó traktoro­sait dicséri. A tsz tagsága meg van elégedve a gép­állomás által végzett lelkiismeretes mun­kákkal, ami nagyban hozzájárult — a tsz- tagok munkája mel­lett — az elért jó ter­méseredményekhez. Nemcsak a tsz tag­sága, hanem az egyé­nileg dolgozó parasz­tok is figyelemmel kísérték a tsz gyors és jó eredménnyel záruló munkáját, melynek következmé­nyeként 10 egyéni gazda kérte felvéte­lét a tsz-be. A munka befejezé­se után a tsz tagsága a gépállomás trakto­rosaival és kombájn­vezetőivel birkapör­költ és sör mellett ünnepelték a betaka­rítás sikerét. Új szarvasmarha-hízlalási akciókat indít az Állatforgalmi Vállalat. Szerződni lehet 70—300 kg súlyú, legfeljebb 18 hónapos korú, hizlalásra alkalmas bika- vagy tinóborjúra, vala­mint 50—280 kg-os üszőre és felnőttmarhára. Tinószer­ződés esetén a bikaborjút 4 hónapos koráig ivartalanita- ni kell, Átadási alsó súlyhatár hlkatinónál 430 kg, üszőnél 380 kg A felnőtt szarvasmarha-hízlalási akcióban a kötések sőbb indulnak. AZ ÁTVÉTELI ÁRAK NEM VÁLTOZTAK: ké­bika tinó üsző felnőttmarha 10— 16.— forintig, 11— 17.— forintig, 9—14.— forintig, 8.50-14.— forintig, 10 darabon felüli egy­TermelőszövetkeZetek részére szerre leadott extrén és I. osztályú marha után 1.— forint, 20 darabon felül 1.50 forint mennyiségi felárat fizet a vállalat. Az átadásokat a szerződésben kikötött hónapban kell eszközölni. Tenyésztésre alkalmas, leszerződött üszőt a termelő átszerződheti, vagy visszatarthatja magának az előleg visszafizetése mellett. Bővebb felvilágosítást a községi felvásárlók és a járási kirendelt­ségek adnak; Békés megyei Állatforgalmi Vállalat, Békéscsaba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom