Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-20 / 170. szám
1958. július 89., viMflHi BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Búg £8 az egyéniek portáján A cséplőmunkások kora reggel i kondorosi Magvető Tsz pedig 15.5 kimentek Kiszely Pál tanyájára,! mázsa átlagtermést ért el búzáhogy időben kezdjék a cséplést. A cséplő ott is állt már az asztagok között, csak a traktorra kellett várni. Az úgy 11 óra tájt tűnt fel az akácosok mögül. Mikor Kovács Pali bácsi, a 63 éves banda-gazda észrevette, összeszedte az árnyékban pihenő embereket. Tíz percig sem tartott az állítás, utána felbúgott a gép Szarvason, az első csépeltető egyéni gazda portáján. Ax első cséplés közös szérűn Azaz, hogy legyünk pontosabbak, Kiszely Pál portáján ugyan, de ez közös szérű. Itt csépeltet még, hogy kevesebb költséggel és gyorsabban haladjon a munka: Gombár János, Uhrin Pál, Dandei Mihály, Gyarmati Mátyás és Zsárnha György is. Elsőnek Kiszely búzaasztagjá- val tömik a dobot. — Szép ez a búza — mustrálja • banda-gazda s Kiszely felé fordul: — Hány holdról van? — Háromról. — Mit gondol, mennyit ad? — kérdezem Kiszelytől. A szem már bő sugárban ömlik a zsákokba, de a gazda még mindig óvatoskodik a becsléssel. Inkább kevesebbet mond, mint többet, sőt megpróbálja elütni a kérdést. — A nagyobb részit dinnye u- tán vetettem, jól trágyázott, porit an vés föWfaa Szarvas határában nem igen volt ilyen föld. — De ilyen gabona sem! — kapcsolódik a beszélgetésbe Gombár János, a következő csépeltető, aki idejött, hogy megnézze a gép munkáját. Enyhe szellő fújja ide az emberek közé az üstben fövő birkapaprikás Ínycsiklandó illatát. Egy birkát vágott Kiszely a cséplés- re. A hosszú, vagy 20 személyes asztalon már terítenek a ház asz- szonyai, kiteszik a tányérokat, e- léjük a savanyúságot, meg a kenyeret. Közben gyorsan fogy az asztag. Az utolsó búzászsákot emelik a mázsára Kovács bácsiék. A tsz eredményeitől messze elmarad — Na, Pali, nem panaszkodhatsz — mondja a banda-gazda ból. De sorolhatnánk tovább az összehasonlítás kedvéért. Meg is jegyezzük: — Azért a termelőszövetkezetek eredményeitől messze elmarad a hétmázsás átlag. Gombár János válaszol: — Nem is tagadjuk. Pedig a mi földünkön jónak mondható ez a termés. — Aránylag még a tavalyinál is jobb — teszi hozzá Kiszely. — Tavaly 200 kereszt volt ugyanennyi területen, s 26 mázsát a- dott. Most 115 kereszt van és majdnem 23 mázsa a termés. Az idén jóval súlyosabbak a keresztek, kövérebb a gabonaszem. A munkacsapat már az ősziár- pa-kévékkel eteti a dobot. Valami baj lehet felül, mert nagyon zúgolódnak az etetők. Megállíttatják a gépet, tanakodnak és mintegy végszóra megjelenik Tmyik János gépállomási brigádvezető. Éppen jókor jött ellenőrizni. Felmászik a dobhoz, vizsgálja, mi lehet a baj. Az asztal tágult ki a rostáknál. Hiába a próba, az üres- gépjáratás, csak amikor dolgozik már a cséplő, akkor jönnek elő a hibák. Tmyik intézkedik, s amíg a munkacsapat tagjai ebédelnek, elkészül a javítás is. Az idén sem ad kevesebbet el — Nyomjátok fiúk, estig végeznünk kell ezen a tanyán! — biztatja a csapat tagjait az öreg Kovács. Jól ismeri mindegyiket, van akivel már 8—10 éve dolgozik e- gyütt. Ruzsnyinszkival, az egyik etetővel például már 12 éve. Ruzsnyinszki azért szeret az „ö- reggel” dolgozni, mert — ahogy ő mondja: „vele lehet keresni”. Nem enged lazsálást, időhúzást, tudja tartani a fegyelmet. Ezért szeretik a csépeltetők is ezt a csapatot, és ezért bíznak benne. No, „lement” az árpa is. Ebből jobb az eredmény, 1000 négyszögöl volt mindössze és 13.8 mázsát fizetett. Elégedett Kiszely Pál. Már rendezi magában: mennyi adható el a gabonából, ha befizeti a földadót és megtartja saját szükségletét. —... Én tavaly nem kötöttem szállítási szerződést a gabonára, de azért megtettem a magamét. Több mint 3 mázsát adtam el a terményforgalminak — mondja. Tudjuk, az idén sem ad el kevesebbet. (v. d.) Export, vág/ nem export? Körösnagyharsány dolgozói évek óta foglalkoznak a szerződéses zöldségtermeléssel, ezen belül a zöldufoorka termesztésével, ami az időjárástól függően egyik évben több, a másik évben kevesebb, de az egyéb mezőgazdasági termelvé- nyekhez képest mindig több pénzhez juttatta azokat a termelőket, akik a szerződéses zöldségtermeléssel foglalkoztak. Ennek következtében természetesen évről-évre mindig növekedett azoknak a dolgozóknak a száma, akik kedvet kaptak a zöldségtermelésre, aminek folytán községünkben ebben az évben már mintegy 100 kataszteri holdon termeltek zölduborkát. A község termelőinek már több ízben voltak panaszai, vagy az átvétellel, vagy az átvételi árral kapcsolatosan és ezekkel a panaszokkal vagy a községi pártszervezethez, vagy pedig a községi tanácshoz fordultak. Nem igen bántják a tarlót és kevés másodnövényt vetnek az egyéniek gnetw Szövetkezeti községünkben, Eleken ezelőtt két héttel 2540 hold kalászos várt kaszára. Ma már csak szórványosan akad néhány hold aratni való: a tavaszi árpa és zab. Az 500 aratópámak sokat se-4*^4-------------------;----—— N e dobják ki a pénzt az a bUh on Nem valami gazdag termést a- j szolgálja, mert dott a borsé Füzesgyarmaton, A korán beköszöntött forróság léha a szövetkezet fertőtlenítve adja át az 500 mázsa borsót, akkor 1500 forint többletperzselte a virágokat, a borsó sem kötött, így csak fél terméssel kellett a Vörös Csillag Tsz tagjainak beérni. Barkóczi Pál, a szövetkezet elnöke — hétfőn — járt a megyei tanács mezőgazdasági osztályán és kerek-perec kijelentette: „Kész ráfizetés az Idén a borsó termelése és még azt akarják, hogy zsizsiktelenítsük. Vigyék el úgy, ahogy van, adják érte a pénzt és el van intézve.” Igen ám, de az Kiszelynek, — "három holdról”22.95 ; FM intézkedése előírja, hogy ahol mázsa jött le. — Több mint hétmázsás átlag. Látom, milyen elégedett Kiszely Pál az eredménnyel s eszembe jutnak a helyi és környező termelőszövetkezetek gabona átlagai. A helyi Táncsics Tsz-nek 2—3 mázsával nagyobb az átlagtermése búzából. Az örménykúti Petőfi gázkamra van, ott a helyszínen kell a zslzslktelenítést megoldani. A rendelkezés érdekeltté is teszi a termelőt, mert mázsánként 15 forinttal többet fizetnek a fertőtlenített borsóért. Ha Barkóczi Pál elvtársék csak egy kicsit is számolnak, nyomban rájönnek, hogy a zsizsikbevételhez jut. Ha ebből kifizetik a zsizsiktelenítést, ami kereken 2500 forint, akkor 5 ezer forinttal kapnak többet. A borsó fuvarozása, a gázkamrába berakása és elszállítása nem kerül többe, mint 20 munkaegység és az üzemanyag költség. Ez pedig akárliogyaa is számoljuk, 2000 forintnál nem több. így a közös pénztárba mintegy 3 ezer forint tiszta bevétel kerül. Nem gondolnánk, hogy erre az összegre a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben nem tartanak igényt. ittek az aratógépek és a kombájnok. Az ossz kalászos 40 százalékát gép vágta le. A Hunyadi Tszcs már el is csépelt. Negyvennyolc hold búzája átlag 10,25, 8 hold őszi árpája 20,16 mázsát, tavaszi árpája pedig 13,09 mázsá' termett holdanként. A tS2tt.'*SaRnem 100 százalékig félti án’otta már a tarlót' l». _ A tsz- és tszcs-tagok szorgalmasan hordanak s már megkezdődött a cséplés 8 cséplőgéppel. A tsz-ek és a tszcs-k területein gyors ü- ternben halad a tarlóhántás, s már 70—72 százaléknál tartanak. Az e- gész község területén pedig 52—53 százaléknál, mivel az egyéniek nemigen sietnek a tarlóhántással. A község határában előrehaladott állapotban van a növényápolás, a széna betakarítás és a növény- védelem. Szép is minden kapás és bő termést Ígér. Azonban hibának látom, hogy a község határában mindössze 110 hold másod vetés van, ebből is 82 a tsz-eké. Pedig volna itt mit pótolná az egyénieknek is, hiszen a tavaszi szárazság náluk jobban éreztette hatását, több lesz a terméskiesés. Püspöki János Elek Ezeket a panaszokat a község ve» zetői megvizsgálták és amennyi* ben jogosan mutatkoztak, javas* latot tettek a MÉK helyi megbí* zottjának a hibák kijavítására. E» zeket a javaslatokat a MÉK dolgozói el is fogadták és a hiányos* Ságokat kijavították. De a most felmerült panaszokkal szemben mind a községi párt és tanács veze* tőségé, mind a MÉK helyi megbízottja értelmetlenül áll. Ugyanis a dolgozóknak egyforma minőségű áruért kétféle árat fizetnek. Az átvételnél megállapítják, hogy a termelő áruja megfelel például az export ecetes minőségnek, de a kifizetőhelyen az árunak csak a 2 3-áért kapja meg a termelő az export ecetesért járó árat, mert 1/3-áért belföldi árat fizetnek, ami jóval kevesebb. Ez az árpolitika rossz, mert ve* szólyezteti a jövő évi szerződéses tervünket, nem beszélve arról, hogy az ilyen nagy zűrzavarban könnyen lehet halászni is a termelők, és az állam rovására. Helyes volna, ha a MÉK vezetői utánanéznének ennek a helytelen felvásárlásnak és megkülönböztet fék az export uborkát a belfölditől, hogy az a termelők részéről is érthető lenne, ugyanakkor érdekelve érezné magát a jobb áru előállításában is. KE Ahoi a vadai at munkásainak C0 százaléka ikiülni megy E A napokban Mészáros elvtárssal, a Békéscsabai Sütőipari Vállalat szakszervezeti elnökével beszélgettünk. Tőle tudtuk meg, hogy a vállalat dolgozói közül ebben az évben csaknem hatvanan üdülnek az ország különböző helyein, vagyis a dolgozók mintegy 30 százaléka. Ezenkívül a szaKszerve- zet vezetősége Szanazugban bérelt két házat, ahová néhány napra családjukkal együtt váltva mehetnek pihenni a vállalat munkásai. Termelőszövetkezet 11.5 mázsa, a telenítés anyagilag az ő érdeküket ----------------------------■*'-•^-'4--------------------------E ddig művelhetetlen föld volt — most haltenyészet A megye területén a földművesszövetkezetek szervezésében igen sok helyen alakultak szakcsoportok. Az eddigiekben ezekkel a szakcsoportokkal több-kevesebb probléma vetődött; fel; — nem volt közös alap, nem dolgoztak közösen. Ennek a problémának vetett véget az elmúlt év telén a szakcsoportok felülvizsgálása. A felülvizsgálás óta a megmaradt szakcsoportok általában rendelkeznek közös alappal és a munkák többségét közösen végzik. A szakcsoportok munkájának fellendüléséhez igen sok köze van annak, hogy a földművesszövetkezetek vezetőségei sókkal több gondot fordítanak a szakcsoportok életére, munkájára. Űj szakcsoportok is elég szép számmal alakulnak. Ilyen többek között az 1958. márciusában 33 taggal megalakult Békéssámsoni Haltenyésztő Szakcsoport, amely egy eddig hasznost' th a ta ti an 2,5 hold földterületen működik. A szakcsoport tagjai 160 m hosszú gátat építettek társadalmi munkával és 100—100 forintot adtak a belépésnél közös alapra, amelyből halivadékot vásároltak. Addig, amíg a közös alapból a fedezetet biztosítani nem tudják, a halak etetéséhez szükséges takarmányt is közösen adják össze. Kamuion, a típusházak sorában csendesen húzódik meg dr. Mike Jenő állatorvos szolgálati lakása. Ez az épület csak annyiban különbözik az újonnan épült orvosi szolgálati lakásoktól, hogy megfeledkeztek mellékhelyiségek építés sérő l. — Jó lenne, jó lenne — mondja az állatorvos — de erre már nem jutott. örülök, hogy végre itt lakhatom a községben, az emberek között. Amikor még nem volt kész ez a ház, akkor mindennap esőben-sár- ban, hóban-fagyban Békésről motorkerékpárral jártam át. A dolgos hétköznapokon dr. Mike annyira megszokta Kamutot, hogy már nehezen válna meg tőle. A községbeliek is ragaszkodnak hozzá, mert feladatát mindenA kamuti állatorvos kor a legnagyobb szakértelemmel látja el, de jut ideje a község apró- cseprő dolgainak intézés sére is. Ez év tavaszán, amikor az a hír járta Kamuion, hogy a községbe bevezetik a villanyt, az elsők közt jelentkezett, hogy segítsen a községi szerveknek a társadalmi munka megszervezésében. De az állatorvos nemcsak a szervezésben segített, hanem megfogta a csákány meg az ásó nyelét is, és mint a község többi lakója, ő is a villanyoszlopok gödrét ásta. <— Régen volt ez —» mondja derűs hangon—- de miért is kell ezt emlegetni, hiszen itt lakom a községben, s ez a legkevesebb, amit megtehetek. Nekem is érdekem volt, hogy a lakásomban s a községben kigyúljon a villany. Amíg ezt mondta, íróasztalán egy papírlapot pillantottam meg. Igaz, ő gyorsan rátett egy kö- teg aktát, mert még titok volt a szövege. De azóta már nem titok, hogy egy újabb orvosi lakás építésére gyűjtenek. Ebben a munkában a nyári hőségben beteg- ő szintén részt vesz, látogatásra indult. Magáidőben végigjárom a termelőszövetkezeteket, az egyéni gazdaságokat, beszélgetek az emberekkel. Megértik, hogy miről van szó, mit hogyan szeretnénk, hisz az ö egyéni érdekük azonos a közösség érdekével. Meggyőződésem, hogy a mostani gyűjtéstől sem zárkóznak' el. Ha minden jól megy, akkor őszre együtt lesz a pénz és jövőre nekünk is külön orvosunk lesz. Elővette orvosi táskáját és műszereit, gyógyszert rakott bele. Beindította motorkerékpárját és mert mint mondta: Nekem is érdekem, hogy Kamut állandó emberorvost kapjon. «— Szerencsés helyzetben vagyok, mert jelenleg az állategészségügy rendben van és a szabadval vitte a gyűjtőívet is, hogy a napi állatorvosi munka mellett a község szerveitől kapott megbízatásnak is eleget tegyen Dupsi Károly
