Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-20 / 170. szám

1958. július 89., viMflHi BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Búg £8 az egyéniek portáján A cséplőmunkások kora reggel i kondorosi Magvető Tsz pedig 15.5 kimentek Kiszely Pál tanyájára,! mázsa átlagtermést ért el búzá­hogy időben kezdjék a cséplést. A cséplő ott is állt már az asztagok között, csak a traktorra kellett várni. Az úgy 11 óra tájt tűnt fel az akácosok mögül. Mikor Kovács Pali bácsi, a 63 éves banda-gazda észrevette, összeszedte az árnyék­ban pihenő embereket. Tíz per­cig sem tartott az állítás, utána felbúgott a gép Szarvason, az első csépeltető egyéni gazda portáján. Ax első cséplés közös szérűn Azaz, hogy legyünk pontosab­bak, Kiszely Pál portáján ugyan, de ez közös szérű. Itt csépeltet még, hogy kevesebb költséggel és gyorsabban haladjon a munka: Gombár János, Uhrin Pál, Dandei Mihály, Gyarmati Mátyás és Zsárnha György is. Elsőnek Kiszely búzaasztagjá- val tömik a dobot. — Szép ez a búza — mustrálja • banda-gazda s Kiszely felé for­dul: — Hány holdról van? — Háromról. — Mit gondol, mennyit ad? — kérdezem Kiszelytől. A szem már bő sugárban ömlik a zsákokba, de a gazda még min­dig óvatoskodik a becsléssel. In­kább kevesebbet mond, mint töb­bet, sőt megpróbálja elütni a kér­dést. — A nagyobb részit dinnye u- tán vetettem, jól trágyázott, por­it an vés föWfaa Szarvas határában nem igen volt ilyen föld. — De ilyen gabona sem! — kap­csolódik a beszélgetésbe Gombár János, a következő csépeltető, aki idejött, hogy megnézze a gép munkáját. Enyhe szellő fújja ide az embe­rek közé az üstben fövő birka­paprikás Ínycsiklandó illatát. Egy birkát vágott Kiszely a cséplés- re. A hosszú, vagy 20 személyes asztalon már terítenek a ház asz- szonyai, kiteszik a tányérokat, e- léjük a savanyúságot, meg a ke­nyeret. Közben gyorsan fogy az asztag. Az utolsó búzászsákot emelik a mázsára Kovács bácsiék. A tsz eredményeitől messze elmarad — Na, Pali, nem panaszkod­hatsz — mondja a banda-gazda ból. De sorolhatnánk tovább az összehasonlítás kedvéért. Meg is jegyezzük: — Azért a termelőszövetkezetek eredményeitől messze elmarad a hétmázsás átlag. Gombár János válaszol: — Nem is tagadjuk. Pedig a mi földünkön jónak mondható ez a termés. — Aránylag még a tavalyinál is jobb — teszi hozzá Kiszely. — Tavaly 200 kereszt volt ugyan­ennyi területen, s 26 mázsát a- dott. Most 115 kereszt van és majdnem 23 mázsa a termés. Az idén jóval súlyosabbak a keresz­tek, kövérebb a gabonaszem. A munkacsapat már az ősziár- pa-kévékkel eteti a dobot. Vala­mi baj lehet felül, mert nagyon zúgolódnak az etetők. Megállíttat­ják a gépet, tanakodnak és mint­egy végszóra megjelenik Tmyik János gépállomási brigádvezető. Éppen jókor jött ellenőrizni. Fel­mászik a dobhoz, vizsgálja, mi le­het a baj. Az asztal tágult ki a rostáknál. Hiába a próba, az üres- gépjáratás, csak amikor dolgozik már a cséplő, akkor jönnek elő a hibák. Tmyik intézkedik, s amíg a munkacsapat tagjai ebédelnek, elkészül a javítás is. Az idén sem ad kevesebbet el — Nyomjátok fiúk, estig végez­nünk kell ezen a tanyán! — biz­tatja a csapat tagjait az öreg Ko­vács. Jól ismeri mindegyiket, van akivel már 8—10 éve dolgozik e- gyütt. Ruzsnyinszkival, az egyik etetővel például már 12 éve. Ruzsnyinszki azért szeret az „ö- reggel” dolgozni, mert — ahogy ő mondja: „vele lehet keresni”. Nem enged lazsálást, időhúzást, tudja tartani a fegyelmet. Ezért szeretik a csépeltetők is ezt a csa­patot, és ezért bíznak benne. No, „lement” az árpa is. Ebből jobb az eredmény, 1000 négyszögöl volt mindössze és 13.8 mázsát fi­zetett. Elégedett Kiszely Pál. Már rendezi magában: mennyi adható el a gabonából, ha befizeti a föld­adót és megtartja saját szükségle­tét. —... Én tavaly nem kötöttem szállítási szerződést a gabonára, de azért megtettem a magamét. Több mint 3 mázsát adtam el a terményforgalminak — mondja. Tudjuk, az idén sem ad el ke­vesebbet. (v. d.) Export, vág/ nem export? Körösnagyharsány dolgozói évek óta foglalkoznak a szerződéses zöldségtermeléssel, ezen belül a zöldufoorka termesztésével, ami az időjárástól függően egyik évben több, a másik évben kevesebb, de az egyéb mezőgazdasági termelvé- nyekhez képest mindig több pénz­hez juttatta azokat a termelőket, akik a szerződéses zöldségterme­léssel foglalkoztak. Ennek következtében természe­tesen évről-évre mindig növeke­dett azoknak a dolgozóknak a szá­ma, akik kedvet kaptak a zöldség­termelésre, aminek folytán közsé­günkben ebben az évben már mintegy 100 kataszteri holdon ter­meltek zölduborkát. A község termelőinek már több ízben voltak panaszai, vagy az át­vétellel, vagy az átvételi árral kapcsolatosan és ezekkel a pana­szokkal vagy a községi pártszer­vezethez, vagy pedig a községi ta­nácshoz fordultak. Nem igen bántják a tarlót és kevés másodnövényt vetnek az egyéniek gnetw Szövetkezeti községünkben, Ele­ken ezelőtt két héttel 2540 hold kalászos várt kaszára. Ma már csak szórványosan akad néhány hold aratni való: a tavaszi árpa és zab. Az 500 aratópámak sokat se­-4*^4-------------------;----—— N e dobják ki a pénzt az a bUh on Nem valami gazdag termést a- j szolgálja, mert dott a borsé Füzesgyarmaton, A korán beköszöntött forróság lé­ha a szövetkezet fertőtlenítve adja át az 500 mázsa borsót, akkor 1500 forint többlet­perzselte a virágokat, a borsó sem kötött, így csak fél terméssel kel­lett a Vörös Csillag Tsz tagjainak beérni. Barkóczi Pál, a szövetkezet el­nöke — hétfőn — járt a megyei tanács mezőgazdasági osztályán és kerek-perec kijelentette: „Kész ráfizetés az Idén a borsó termelé­se és még azt akarják, hogy zsizsiktelenítsük. Vigyék el úgy, ahogy van, adják érte a pénzt és el van intézve.” Igen ám, de az Kiszelynek, — "három holdról”22.95 ; FM intézkedése előírja, hogy ahol mázsa jött le. — Több mint hétmázsás átlag. Látom, milyen elégedett Kiszely Pál az eredménnyel s eszembe jutnak a helyi és környező ter­melőszövetkezetek gabona átlagai. A helyi Táncsics Tsz-nek 2—3 mázsával nagyobb az átlagtermé­se búzából. Az örménykúti Petőfi gázkamra van, ott a helyszínen kell a zslzslktelenítést megoldani. A rendelkezés érdekeltté is teszi a termelőt, mert mázsánként 15 forinttal többet fizetnek a fertőt­lenített borsóért. Ha Barkóczi Pál elvtársék csak egy kicsit is számolnak, nyomban rájönnek, hogy a zsizsik­bevételhez jut. Ha ebből kifizetik a zsizsiktelenítést, ami kereken 2500 forint, akkor 5 ezer forinttal kapnak többet. A borsó fuvarozá­sa, a gázkamrába berakása és el­szállítása nem kerül többe, mint 20 munkaegység és az üzemanyag költség. Ez pedig akárliogyaa is számoljuk, 2000 forintnál nem több. így a közös pénztárba mint­egy 3 ezer forint tiszta bevétel ke­rül. Nem gondolnánk, hogy erre az összegre a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben nem tartanak igényt. ittek az aratógépek és a kom­bájnok. Az ossz kalászos 40 száza­lékát gép vágta le. A Hunyadi Tszcs már el is csé­pelt. Negyvennyolc hold búzája átlag 10,25, 8 hold őszi árpája 20,16 mázsát, tavaszi árpája pedig 13,09 mázsá' termett holdanként. A tS2tt.'*SaRnem 100 százalékig fél­ti án’otta már a tarlót' l». _ A tsz- és tszcs-tagok szorgalma­san hordanak s már megkezdődött a cséplés 8 cséplőgéppel. A tsz-ek és a tszcs-k területein gyors ü- ternben halad a tarlóhántás, s már 70—72 százaléknál tartanak. Az e- gész község területén pedig 52—53 százaléknál, mivel az egyéniek nemigen sietnek a tarlóhántással. A község határában előrehaladott állapotban van a növényápolás, a széna betakarítás és a növény- védelem. Szép is minden kapás és bő termést Ígér. Azonban hibának látom, hogy a község határában mindössze 110 hold másod vetés van, ebből is 82 a tsz-eké. Pedig volna itt mit pótolná az egyéniek­nek is, hiszen a tavaszi szárazság náluk jobban éreztette hatását, több lesz a terméskiesés. Püspöki János Elek Ezeket a panaszokat a község ve» zetői megvizsgálták és amennyi* ben jogosan mutatkoztak, javas* latot tettek a MÉK helyi megbí* zottjának a hibák kijavítására. E» zeket a javaslatokat a MÉK dol­gozói el is fogadták és a hiányos* Ságokat kijavították. De a most felmerült panaszokkal szemben mind a községi párt és tanács veze* tőségé, mind a MÉK helyi megbí­zottja értelmetlenül áll. Ugyanis a dolgozóknak egyforma minőségű áruért kétféle árat fizetnek. Az átvételnél megállapítják, hogy a termelő áruja megfelel pél­dául az export ecetes minőségnek, de a kifizetőhelyen az árunak csak a 2 3-áért kapja meg a terme­lő az export ecetesért járó árat, mert 1/3-áért belföldi árat fizetnek, ami jóval kevesebb. Ez az árpolitika rossz, mert ve* szólyezteti a jövő évi szerződéses tervünket, nem beszélve arról, hogy az ilyen nagy zűrzavarban könnyen lehet halászni is a ter­melők, és az állam rovására. He­lyes volna, ha a MÉK vezetői utá­nanéznének ennek a helytelen fel­vásárlásnak és megkülönböztet fék az export uborkát a belfölditől, hogy az a termelők részéről is ért­hető lenne, ugyanakkor érdekelve érezné magát a jobb áru előállítá­sában is. KE Ahoi a vadai at munkásainak C0 százaléka ikiülni megy E A napokban Mészáros elvtárs­sal, a Békéscsabai Sütőipari Válla­lat szakszervezeti elnökével beszél­gettünk. Tőle tudtuk meg, hogy a vállalat dolgozói közül ebben az évben csaknem hatvanan üdülnek az ország különböző helyein, va­gyis a dolgozók mintegy 30 százaléka. Ezenkívül a szaKszerve- zet vezetősége Szanazugban bérelt két házat, ahová néhány napra családjukkal együtt váltva mehet­nek pihenni a vállalat munkásai. Termelőszövetkezet 11.5 mázsa, a telenítés anyagilag az ő érdeküket ----------------------------■*'-•^-'4--------------------------­E ddig művelhetetlen föld volt — most haltenyészet A megye területén a földmű­vesszövetkezetek szervezésében igen sok helyen alakultak szak­csoportok. Az eddigiekben ezek­kel a szakcsoportokkal több-ke­vesebb probléma vetődött; fel; — nem volt közös alap, nem dolgoz­tak közösen. Ennek a problémá­nak vetett véget az elmúlt év te­lén a szakcsoportok felülvizsgá­lása. A felülvizsgálás óta a meg­maradt szakcsoportok általában rendelkeznek közös alappal és a munkák többségét közösen végzik. A szakcsoportok munkájának fel­lendüléséhez igen sok köze van an­nak, hogy a földművesszövetkeze­tek vezetőségei sókkal több gondot fordítanak a szakcsoportok életé­re, munkájára. Űj szakcsoportok is elég szép számmal alakulnak. Ilyen többek között az 1958. márciusában 33 taggal megalakult Békéssámsoni Haltenyésztő Szakcsoport, amely egy eddig hasznost' th a ta ti an 2,5 hold földterületen működik. A szakcsoport tagjai 160 m hosszú gátat építettek társadalmi munká­val és 100—100 forintot adtak a belépésnél közös alapra, amely­ből halivadékot vásároltak. Ad­dig, amíg a közös alapból a fede­zetet biztosítani nem tudják, a ha­lak etetéséhez szükséges takar­mányt is közösen adják össze. Kamuion, a típusházak sorában csendesen húzó­dik meg dr. Mike Jenő állatorvos szolgálati la­kása. Ez az épület csak annyiban különbözik az újonnan épült orvosi szolgálati lakásoktól, hogy megfeledkeztek mellékhelyiségek építés sérő l. — Jó lenne, jó lenne — mondja az állatorvos — de erre már nem ju­tott. örülök, hogy végre itt lakhatom a község­ben, az emberek között. Amikor még nem volt kész ez a ház, akkor mindennap esőben-sár- ban, hóban-fagyban Bé­késről motorkerékpárral jártam át. A dolgos hétköznapo­kon dr. Mike annyira megszokta Kamutot, hogy már nehezen válna meg tőle. A községbeliek is ragaszkodnak hozzá, mert feladatát minden­A kamuti állatorvos kor a legnagyobb szakér­telemmel látja el, de jut ideje a község apró- cseprő dolgainak intézés sére is. Ez év tavaszán, ami­kor az a hír járta Ka­muion, hogy a községbe bevezetik a villanyt, az elsők közt jelentkezett, hogy segítsen a községi szerveknek a társadalmi munka megszervezésé­ben. De az állatorvos nemcsak a szervezésben segített, hanem megfog­ta a csákány meg az ásó nyelét is, és mint a köz­ség többi lakója, ő is a villanyoszlopok gödrét ásta. <— Régen volt ez —» mondja derűs hangon—- de miért is kell ezt em­legetni, hiszen itt lakom a községben, s ez a leg­kevesebb, amit megte­hetek. Nekem is érde­kem volt, hogy a laká­somban s a községben kigyúljon a villany. Amíg ezt mondta, író­asztalán egy papírlapot pillantottam meg. Igaz, ő gyorsan rátett egy kö- teg aktát, mert még ti­tok volt a szövege. De azóta már nem titok, hogy egy újabb orvosi lakás építésére gyűjte­nek. Ebben a munkában a nyári hőségben beteg- ő szintén részt vesz, látogatásra indult. Magá­időben végigjárom a ter­melőszövetkezeteket, az egyéni gazdaságokat, be­szélgetek az emberekkel. Megértik, hogy miről van szó, mit hogyan szeret­nénk, hisz az ö egyéni ér­dekük azonos a közösség érdekével. Meggyőződé­sem, hogy a mostani gyűjtéstől sem zárkóznak' el. Ha minden jól megy, akkor őszre együtt lesz a pénz és jövőre nekünk is külön orvosunk lesz. Elővette orvosi táská­ját és műszereit, gyógy­szert rakott bele. Beindí­totta motorkerékpárját és mert mint mondta: Ne­kem is érdekem, hogy Kamut állandó ember­orvost kapjon. «— Szerencsés helyzet­ben vagyok, mert jelen­leg az állategészségügy rendben van és a szabad­val vitte a gyűjtőívet is, hogy a napi állatorvosi munka mellett a község szerveitől kapott megbí­zatásnak is eleget te­gyen Dupsi Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom