Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-12 / 137. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1958. június 18., csütörtök Tanácsaink már az első lépést megtették, de ezen az úton nem állhatunk meg Az ellenforradalom megyénkben is kihasználta azokat a hibás módszereket, melyekkel korábban dolgoztunk és ezért sikerült ideig-óráig a lakosság egy részét a tanácsokkal szembeállítania. Feladatunk volt tehát, hogy tanácsaink megerősítésével egyidőben javítsuk a munkastílust, növeljük a tanácsok befolyását a tömegekre, s elérjük, hogy a lakosság minél nagyobb része bekapcsolódjon az állami szervek tevékenységébe, figyelemmel kísérje azok munkáját, ellenőrizze és segítse azt. Ä tanácsok iömegkapcso- latának erősítéséhez kedvező feltételeket teremtett a párt helyes politikája, a kormány különböző intézkedései s az, hogy a megváltozott helyzet következtében a tanácsoknak módjuk és lehetőségük Volt behatóbban foglalkozni a la- kósságot közvetlenül érintő és érdeklő problémákkal. Meg kell állapítanunk azonban, hogy tanácsaink nem minden esetben éltek ezekkel a lehetőségekkel. A politikai, gazdasági és kulturális feladataink végrehajtása során tanácsaink községpolitikai munkája nem javult kielégítően, s tömegkapcsolatuk nem szélesedett megfelelően. Ennek oka elősorban az volt, hogy mind az alsó, mind a felső tanácsszervekben dolgozó vezetőink egy rész® az elmúlt év során nem élt megfelelően az új helyzet adta lehetőségekkel. Nem igyekeztek új módszereket meghonosítani munkájukban és sok esetben-a régi, adminisztratív módszerekkel igyekeztek megoldani a feladatokat. Énnek következtében — bár sok helyen helyes kezdeményezéseket tapasztaltunk — a tanácstagok aktivitása nem javult megfelelő mértékben, így a lakosság mozgósítása, bekapcsolása a községppli- tikai feladatok végrehajtásába gyenge képet mutatott. . Az 1958. évi községfejlesztési tervek készítése során azonban tanácsaink végrehatjó bizottságai már számos jó módszert alkalmaztak, Az 1958. évi 7. számú tvr. alapján megszerveztük, hogy valamennyi városban és községben a múlt évben elkészített községfejlesztési terveket a törvény- erejű rendelet lehetőségeinek fel- használásával dolgozzák át. Módszerként javasoltuk: a tanácstagok a választókerületekben kisgyűléseken vitassák meg a lakossággal, hogy a végrehajtó bizottság mit javasol beilleszteni a községfejlesztési tervekbe és kérjék ki a lakosság véleményét a további községfejlesztési feladatokra vonatkozóan. Ezt a munkát megyénkben is megkezdtük, amihez nagy lendületet adott a tanácsfnukcionáriu- sok országos értekezlete, mely ismételten aláhúzta, hogy a lakosság anyagilag és önkéntes társadalmi mun« kával kész segíteni a tanácsot, részt vesz községének feljeszté- sében, ha a tanács megfelelően, a párt politikájának szellemében a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítését tartja szem e- lőtt. Éppen ezért az országos értekezlet anyagának ismertetése során különös gondot forditottunk a községpolitikai kérdésekre és központi feladatává igyekeztünk tenni valamennyi városi és községi tanácsnak, hogy az 1958. évi községfejlesztési terveket és a községfejlesztési hozzájárulás mértékét a lakosság javaslatainak figyelembe vételével állapítsák meg. Tanácsaink túlnyomó többsége így is cselekedett és munkájuk nyomán jó eredmények jelentkeztek. Tanácsaink községpolitikai munkáia márciusban—áprilisban igen sokat javult és a tanácstagok részéről szinte soha nem tapasztalható aktivitás mutatkozott. A megyében 2456 kisgyűlést tartottak, több, mint 42 ezer dolgozó részvételével. A kisgyűléseken mintegy 3000 javaslat hangzottéi különböző községfejlesztési kérdésekről és a lakosság sok korábbi sérelmének megoldására vonatkozóan. A javaslatok igen változatosak voltak, és egy-egy község igen sok problémáját felölelték. Utak, kutak létesítésére, villanyhálózat bővítésére, kultúrház építésére, járdák létesítésére, iskolák bővítésére, parkosításra, u- tak fásítására, külterületi víztelenítésekre, piacok rendezésére és hasonló feladatokra vonatkoztak. A javaslatok mint azt mutatták, hogy a lakosság ténylegesen sajátjának érzi községe fejlesztésének ügyét, szívesen és készséggel segít javaslataival, kezdeményezéseivel a régebben húzódó, vagy újszerűként jelentkező problémák megoldásánál. Hogyan jelentkezik ez az aktivitás, a munkastílus javulása a számok tükrében Az 1958. évi községfejlesztési volumen 140 százalékkal nagyobb, mint az 1957. évben tervezett. Az 1957. évi tényleges bevételhez viszonyítva több, mint 20 millió forinttal növekedtek az 1958-ra tervezett bevételek. Az emelkedéséből adódóan növekedik a feladatok értéknagysága, s így az ez évi előirányzott feladatok értéke 41.5 millió, ami 276 százalékos e- melkedést jelent. A tanácstagok jobb munkáját és a lakosság segítőkészségét tükrözi a társadalmi munka szervezésénél tapasztalható eredmény is. 1957. évben 627 ezer forint volt a társadalmi munka mértéke, az idén 1 602 000 forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel az emberek. Ugyanakkor a helyi anyagok előirányzata mintegy 1 300 000 forinttal nagyobb, myit az 1957. évben felhasznált helyi anyag értéke. A lakosság által javasolt, elfogadott és a tanácsülések által megállapított községfejlesztési hozzájárulás mértéke megyei szinten 8 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva, s ez a különbség mintegy 10 millió forintnak felel meg. A tanácsfunkcianáriusok országos értekezlete után rövid idő alatt megmutatkoztak az eredmények. Helytelen volna azonban, ha azokat a körülményeket, hibákat, melyekre Apró Antal elvtárs beszámolójában rámutatott, nem használnánk fel a tanácsi munka állandó, folyamatos javítására. A beszámoló helyes feldolgozása alapos lehetőségeket ad a hibák megszüntetéséhez. Az országos értekezlet után tanácstagjaink, az apparátus dolgozói a Hazafias Népfront vezetőivel megyei, járási, városi és községi értekezleteken vitatták meg az országos tanácskozás anyagát. Ezeken az értekezleteken igen sok javaslat hangzott el a tanácsülések munkájának megjavítására, a tanácstagok bevonására a különböző feladatok végzésébe. Több helyen kifogásolták a tanácsülések napirendi pontjainak megválasztását és javasloták, hogy a végrehajtó bizottság határozza meg munkatervében a negyedévben sorrakerülő községi tanácsülések napirendi pontjait, azonban ezt ne a már összehívott, hanem az előző tanácsülésen jelentsék be. így a tanácsülésnek módja lesz azokon változtatni és a végrehajtó bizottság a megváltoztatott napirendi pontot megfelelően elő tudja készíteni. Általános tapasztalat volt, hogy a tanács hatáskörét mindenütt szélesíteni kívánják, Mezőhegyesen javasolták, hogy a községi tanács dolgozóinak kinevezését vitassa meg a tanácsülés is, s csak annak véleménye alapján eszközölje a végrehajtó bizottság a kinevezést. Sok helyen kifogásolták, hogy a végrehajtó bizottságok a tanácstagokat nem tájékoztatják rendszeresen a felsőbb szervek intézkedéseiről, a kormányrendelkezésekről, a vb. határozatairól, vagy intézkedésedről, így a tanácstagok nagy része tájékozatlan, nem tud megfelelő felvilágosítást adni a tanácsért hozzá forduló dolgozóknak. Az értekezlet alapján a munkatervek a megye területén elkészültek és több járásban jóvá is hagyták ezeket. A kezdeti lépéseket már megtették tanácsaink, s ha az -út felfelé íveb csak fokozódhat tanácstagjaink, s általuk a lakosság nagy tömegének cselekvő részvétele a közügyek intézésében. Arany Tóth Lajos, a Békés megyei Tanács VB elnöke. A Francia Koimnnnista Párt Központi Bizottságának határozata A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága hétfőn és kedden a Párizs melletti Ivry- ben ülést tartott. A Központi Bizottság tanulmányozta a de Gaulle hatalomra kerülésével előállt új helyzetet és e helyzetből a pártra, a mukásosztályra, a népre háruló feladatokat. A határozat többi közt megállapítja: „De Gaullet összeesküvés juttatta hatalomra, összeesküvés adta meg az eszközöket arra, hogy törvényeket hozzon, alkotmányt csináljon. Hatalma mögött a fasizmus fenyegetése rajzolódik ki. Az a katonai és gyarmatosító csoport, amelyre de Gaulle támaszkodik, megpróbálja egész Franciaországra kiterjeszteni az állítólagos közüdv- bizottságokkal a fasiszta pártokat jellemző önkényt, a feljelentési rendszert és az erőszakot. Megállapítja, az algíri háború Franciaország számára csak szerencsétlenséggel végződhet. De Gaulle a háború súlyosbításának, a háború egész Észak-Af- rikára való kiterjesztésének útján indult el. A diktatúra kormányát a nagytőke, a gyarmatosítók, a mi- litarizmus és a reakció támogatja. A személyi hatalomhoz folyamodásuk nem erejük, hanem gyengeségük bizonyítéka lenne. Nem tudván többé politikájukat a hagyományos parlamenti deí* mokrácia módszereivel kierő- sza.kolnl, félredobják a népkép- visdeten alapuló köztársaságot, „erős államot’* követelnek, pa- ranesuralml rendszert, amely a tömegekre kényszer és demagógia révén erőszakolja rá politikáját. De Gaulle alkotmányreformjának csak ez a célja. Franciaország bajainak oka nem a demokrácia, nem a parlamenti rendszer, hanem éppen ellenkezőleg, a népképviselti rendszer elveinek és a választók akaratának kommunistaellene sségbof fakadó állandó megsértése. A kommunistaellenesség és a külföldi imperializmus követeléseinek való szolgai alávetettség megakadáyozza a munkásosztályt abban, hogy jogait páriámén: i- és^ hormánysíkon gyakorolhassa. Hatmillió francia szavazatának számbavételét elutasítani, választottaikat kizárj az alkotmányos intézményekben való részvételből: ez annyit jelent, mint meghamisítani a demokrácia működését, felbomlasztani a köztársasági erőket és behódolni a reakciónak Óriási a jobboldali szocialista vezetők, különösen Guy Mollet felelőssége. Az a tény, hogy elutasították a munkásosztályra támaszkodást, a kommunista párttal való szövetséget, 1956. február 6-án a túlzó gyarmatosítók előtti fegyverletételre és az 1958. június 1-i árulásra vezetett. Hangsúlyozza a határozat: nem a fasizmus és a kommunizmus között, hanem a reakcióra és a militarizmusra támaszkodó, fasizmusra vezető személyi diktatúra és egy olyan demokratikus rendszer között kell választani, amely a franciák többsége követelte politikát kívánja folytatni. A szocializmus országainak életéből Kínában rekordtermés várható A Kínai Népköztársaság mezőgazdasági miniszterének helyetie- se kijelentette, hogy ha a következő hónap során nem következik be valamilyen komoly elemi csapás, úgy a kínai parasztok az idén rekordtermést takarítanak be. Eben az évben 35 millió 800 ezer hektárnyi területről takarítják be a termést. Ebből körülbelül 20 millió hektár az őszi búza. A többi területen repcét, borsót, burgonyát, batátát és más növényeket termelnek. Szigorú törvény a huligánok ellen A lengyel szejm szigorú törvényt fogadott el a garázda bűncselekmények ellen. A törvény szerint a garázda bűncselekmények elkövetőivel szemben a bíróság általában soha sem fogja alkalmazni a büntetés feltételes felfüggesztését. A garázda bűncselekményekre kiszabott büntetés alsó határát hat hónapi börtönre emelték fel, bizonyos meghatározott garázda bűncselekményeknél pedig egy évre. Magasabb büntetést rónak ki ezentúl a mások egészségét és életét veszélyeztető bűncselekményekre. Aki hatósági közeget támad meg, öt évi börtönnel bűnhődik. A törvény felhatalmazza a bíróságokat, hogy a garázda bűncselekményben hozott jogerős ítéletet a huligán költségére közzétegyék a sajtóban, vagy más módon. Szovjet mozdonyvezető hőstette Az ukrajnai köztársasági munkásújság hirt ad egy szovjet segéd- mozdonyvezető bátor cselekedetéről, aki élete kockáztatásával megmentett egy kisgyereket. G. Latinszkij, a Szovjetunió délnyugati vasútvonalai kazatyini fűtőházának segédgépésze a robogó mozdony előtt néhány méternyire egy sínen ülő kisgyereket vett észre. A mozdonyt már nem lehetett megállítani. A kisgyermek a mozdony sziréna jelzése után is nyugodtan ült a sínen. Latinszkij ekkor haláltmegvető bátorsággal a mozdony első ütközőjéig kúszott és kinyújtott kezével szinte a kerekek alól kapta el a kisgyereket. Felemelni már nem bírta, s ezért egész testével baloldalra vetette magát. A gyermekkel együtt lehempergett a magas töltésről. A mozdony pár méternyi futás után megállt. A mozdonyvezető kiugrott a mozdonyból. Latinszkij ekkor már talpra állt magához ölelve a megmentett gyermeket. Szoboljev: „Libanon panasza teljesen alaptalan és azt el kell utasítani!44 A Biztonsági Tanács kedd délutáni ülése A Biztonsági Tanács kedden délután folytatta ülését, hogy megvitassa az Egyesült Arab Köztársaság ellen emelt libanoni vádakat. Mint már jelentettük, Omar Lutfi, az Egyesült Arab Köztársaság küldötte szólalt fel. Visszautasította Libanonnak azt a vádját, hogy az Egyesült Arab Köztársaság beavatkozott Libanon belügyeibe. Malik libanoni külügyminiszter bejelentette, hogy másfél órával az ülés előtt telefonon beszélt Beiruttal és arról értesült, „a helyzet komolyabbá vált”. Egyre komolyabb a fegyveres beszivárgás Libanonba. Jarring svéd küldött javasolta, az ENSZ küldjön haladéktalanul megfigyelő csoportot Libanonba. Szoboljev szovjet megbízott kijelentette: „Libanon panasza teljesen alaptalan, és el kell utasítani. Nyugati beavatkozás veszélye fenyegeti Libanont, méghozzá igen súlyosan, nem oedig valamiféle beavatkozás az Egyesült Arab Köztársaság részéről.”
