Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-10 / 135. szám

2 JÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. június 10.. kedd .............................................................................................................................................. ■ — Ga zdaságpolitikánk néhány kérdéséről és a hároméves tervről Fock Jenő elvtárs előadása az MSsMP Politikai Akadémiáján EMLEKEZmK! Fock Jenő elvtárs előadása be­vezetőjében az elmúlt években el­ért eredményeinkről szólt és meg­állapította, hogy a termelési vi­szonyok megváltoztatása, a terv- gazdálkodás bevezetése nagy le­hetőséget biztosít az ország ter­melő erejének fejlesztésére, a ter­melés űove lésére. A gyáripari munkások száma az 19 33-as 332 ezerről 1957-re hétszázötezerre nőtt s az egész ipar termelése 1955-ben már mintegy 2.5—3 szo­rosa volt az 1938-asnak. A nemzeti jövedelem növekedése alapján számottevően javult a lakosság életszínvonala, anyagi és kulturá­lis helyzete. 1949 és 1956 között a munkások és az alkalmazottak reáljövedelme, — az átmeneti stagnálás és visszaesés ellenére is, —mintegy egyhanmadával emel­kedett , — Eredményeink nagyobbak le­hettek volna — folytatta, — ha a párt és az államvezetésben nem következnek be az ismert, súlyos hibák. Ezek megnehezítették, sok­szor akadályozták, hogy a népi demokratikus rendszer adta le­hetőségeket teljes egészéiben ki­használjuk hazánk fejlesztéséért. A szocialista iparosítás helyes és szükségszerű. Iparosítás nélkül a nemzeti jövedelem növekedése rendkívül lassú, s az életszínvonal emelkedése is lelassul, illetőleg megáll. Az iparosítás politikájá­ról való lemondás, lemondást je­lentene 'a szocializmus építése tár­sadalmi bázisának megerősítésé­ről. Iz iparosítás a nemzeti függetlenség liMakezásának és megvédésének előfeltétele T, ... Az iparosításon belül a nehézipar elsődleges fejlesztése helyes volt és helyes a jövőben is. A múlt gazdaságpolitikai hibái nem ab­ban gyökereztek, hogy a nehézipar gyorsabban fejlődött, mint a köny- nyűipar, hanem a fejlesztés mód­jában, a nehézipar fejlesztésének arányaiban. A nehéziparon belül azokat az ágakat kell fejleszteni, amelyekre a legjobbak az adott­ságaink, amelyek a leggazdaságo­sabbak és a magyar külkereske­delem szempontjából is a legked­vezőbbek. A hiba éppen az volt, hogy a nehézipar fejlesztésében' e- zeket a lehetőségeket nem. aknáz­ták ki kellőképpen, — állapította mag, majd részletesen elemezte, miért helyes elv a mi népgazda­ságunkban is a nehézipar elsőd­leges fejlesztése. A gazdaságpolitika múltbeli hi­báiról megállapította: e hibákat nem lehet elválasztani a politikai célokban megtalálható hibáktól. A politika és a gazdaság kölcsö­nösen hatnak egymásra. Az el­múlt években számottevő hibák voltak a politikai célokban és ez rányomta bélyegét a gazdaságpo­litikára is. Az MDP második kongresszusa 1951-ben túlbecsül­te a népgazdaságban rejlő erő­forrásokat, és túlzott mértékben emelte fel az első ötéves terv előirányzatait. A nemzeti jövedelemből a ■megengedhetőnél többet fordítot­tunk felhalmozásra, így kevesebb jutott a fogyasztásra. Az életszín­vonal tehát stagnált, illetőleg 1951—1953 között átmenetileg csökkent. Az ilyen politikai és gazdaságpolitikai vonalvezetés a szocializmus alapvető gazdasági törvényét sértette meg Több üzemet, létesítményt kezd­tünk el építeni, mint amennyihez az anyagi eszközök rendelkezésre álltak. Az így felhalmozott érté­kek évekig hevertek minden ha­szon nélkül. Túlzottan magas volt az építkezések aránya és vi­szonylag alcsony a gépi beruhá­zásoké. A múlt gazdaságpolitiká­jának hibája az is, hogy az ipar- fejlesztést és a nehézipar elsőd­leges fejlesztését nem kellő kö­rültekintéssel valósította meg. Egy példát: Magyarország világ­viszonylatban is jelentős bauxit- vagyonnal rendelkezik. Indokolt tehát, hogy az alumíniumgyártást nagymértékben fejlesszük. Vi­szonylag nagy mértékben építet­tük ki az alumíniumipart, de csak a tömbalumínium-gyártás folya­matáig. Nem építettük ki a fél- gyártmány (ötvözött lemez) és készárugyártó kapacitást. Az ilyen hibák eredményezték, hogy népgazdaságunkban aránytalan­ságok keletkeztek. Előadása további részében megállapította, hogy az elmúlt másfél évben lényeges előrehala­dást tettünk a reális tervezés irá­nyában. Megszüntettük a terme­lés mennyiségének indokolatlan hajszolását, és az egész menetét, ritmusát szolidabb alapokra he­lyeztük. Hasonlóképpen vontuk le a tanulságot a múlt gazdaság- politikai hibáiból a mezőgazda­ság viszonylatában is. Az a tény, hogy iparunk struktúrája nem fe­lel meg mindenben adottságaink­nak, a belső fogyasztás és a kül­kereskedelem követelményeinek, az elkövetkező években olyan fel­adatokat ró ránk, hogy fokozato­san javítsuk, hozzuk helyre az iipar struktúrájának aránytalan­ságait. Túlnyomó részt a múlt gazdaságpolitikájának következ­ménye az is, hogy a baráti órszá- gok és a kapitalista országok felé egyaránt visszafizetendő hitele­ink, kötelezettségeink vannak. E- zeknek a törlesztése természet­szerűleg az elkövetkező években terheli népgazdaságunkat. * Milyen következtetéseket kell levonnunk? Az egyik következtetés, hogy gondosan kerüljük a múlt gazda­ságpolitikai hibáit, a másik pe­dig az, hogy számolnunk kell az elkövetett hibák ma is meglevő gazdasági következményeivel — terveinknek tehát biztosítaniok kell, hogy népgazdaságunk nega­tív vonásai megszűnjenek, csök­kenjenek. Az elmondottak azon­ban nem jelentik azt, amikor az elmúlt évek gazdaságpolitikáját elemezzük, csak a hibákat észlel­jük. Vizsgáljuk meg az ered­ményt, a fejlődést és ami hiba­mentes volt, abból tanuljunk, ázt hasznosítsuk munkánkban is. A párt gazdaságpolitikai intéz­kedései tehát a népgazdaság egész területén meghozzák gyü­mölcsüket. Elért eredményeink azt is mutatják azonban, hogy ed­digi terveinkben alábecsültük a helyes gazdaságpolitikánk ered­ményeit. Ez a jövőre vonatkozó­an arra utal, hogy új, jelentős, még feltáratlan és fel nem mért tartalékok állnak rendelkezé­sünkre. Ezek nagy mértékben meggyorsíthatják fejlődésünket. Az ellenforradalom után kialakí­tott gazdaságpolitika helyesnek bizonyult. Figyelembe veszi a ko­rábbi gazdaságpolitika tapasztala­tait, igyekszik elkerülni annak hibáit, hasznosítja, továbbfejlesz­ti eredményeit. Fock Jenő előadása második részében részletesen ismertette a hároméves terv irányelveit, első­sorban abból a szempontból, ho­gyan fejlesztjük tovább eddig el­ért eredményeinket, mennyire haladunk előre a korábbi hibák kijavításában. Megállapította, hogy a hároméves terv főcélja: a reálbérek és a reáljövedelmek szerénymértékü, de folyamatos emelkedése a népgazdaság nemzetközi fizeté­si mérlegének egyensúlyát. A há­roméves. terv során maradéktala­nul teljesítjük a baráti országok­tól, a proletár internacionalizmus szellemében kapott hitelek visz- szafizetésében az esedékes tör­lesztési kötelezettségeinket. U- gyanakkor el kell kerülnünk a tőkés hitelállomány további nö­vekedését. A tervidőszakban to­vább szélesítjük és erősítjük ha­zánkban a szocialista termelési viszonyokat, elsősorban a mező- gazdasági termelőszövetkezeti mozgalom támogatásával Fontos feladatunk a népgazdaságunk­ban meglévő aránytalanságok fo­kozatos kiküszöbölése. Ez átnyú­lik az 1961-től 65-ig terjedő idő­szakra, a második ötéves terv ide­jére is. Népgazdaságunk általános fej­lődése szempontjából igen nagy- jelentőségűek a Szovjetunió ál­tal — hosszúlejáratú hitel kere­tében — rendelkezésünkre bocsá­tott komplett berendezések, gé­pek és műszerek. Ilyen irányú segítséget kapunk többek között népgazdaságunk szempontjából o- lyan fontos iparágakban, mint a híradástechnika, az erősáramú ipar, a műszeripar, a Diesel- gyártsá, továbbá a golyóscsap- ágy-gyártás. A segítség kiterjed még az olajiparra és az alumíni­umfeldolgozó iparra, a Dunai Vasmű gazdaságos kiegészítésére, meleg- és hideghengerművekkel, a könnyűipar különböző ágaira és a népgazdaság több más, a fejlődés szempontjából fontos te­rületére. Mezőgazdasági terveink, a ter­melő erők fejlesztését, és a ter­melés növelése mellett a szocialis­ta szektor erősítését irányozzák elő. Évi átlagban 82 százalékkal nagyobb hosszúlejáratú hitelt irá­nyoz elő a terv a nagyüzemi jel­legű termelés fejlesztésére az 1955—1957-ben ilyen célra fel­használt összegnél. A párt állási- pontja változatlanul és szilárdan az, hogy a paraszti jólét emelke­désének, a mezőgazdasági terme­lés növekedésének egyetlen le­hetséges útja a mezőgazdaság szo­cialista átalakulása, az önkéntes­ség elve alapján. Fock Jenő rámutatott, hogy gazdasági terveinket csak úgy tudjuk sikerre vinni, ha ez nem­csak a vezetők, hanem az egész lakosság ügye lesz. Különösen fon­tos feladat hárul a műszaki értel­miségre. Hangsúlyozta, milyen se­gítséget nyújthatnak a pártszerve­zetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a szakszervezetek. M Gondoljunk vissza, mily* sö- 1 tét, vad erők dolgoztak és dói­ig goznak ma is a népek és fajok 1 egymásra uszításáért. Az a gyűr §§ lölet magja, — amit az emberi ! lélekben hintenek el —, sajnos H szárba szökken és pusztító rom- §j bot ást, gyilkolást terem, és a §j halál, a megsemmisülés, amit s learat. 1 Mi, akik már átéltük a két J világháború szörnyűségeit, ein- ! bertelenségeit, kiálltsunk rocg- 1 álljt! Ne tovább! Elég volt! = Ezt üzenjük az Országos Bé­li hekongresszus felé, ezt a stock I holmi világkongreszus felé Ne I féljünk, ne féljetek, velünk a 1 hatalmas Szovjetunió és a mik = götte felsorakozó több szá* mil- 1 Hós béketábor. Erősek vagyunk, mert ami* mi akarunk, szép és gyönyörű, összekovácsol bennünket az a tudat, bogy a földgömb minden lakója, — legyen annak bőre fehér, sárga, fekete, — fajra és nemre való tekintet nélkül, ha alkot, ha termel, boldog lesz, mert alkotó és egymást szerető ember. Hlgyjétek el drága barátaim, bogy most is él itt közöttünk sok jó ember. Csők nyissátok ki szemeteket és táruljon ki szi­vetek, megtaláljuk az igazi em­bereket és az őszinte barátokat. Hiszen mindinkább többen és többen leszünk, akik a békéi akarjuk. Kádár Lajosné. Gyoma TiiiiiHlUHMUiuluuliiuiiiiiiimiiBiiiHiauianiiiiiiiiiininniiiiiHiimtfflmiifiitHiimwHiimiiiiiiwimiiBiiiiiiHmiiimmmwHmimwai A libanoni eseményekről Damaszkusz (TASZSZ) Mint damaszkuszi rádió jelenti, ’ripoliban a kormánycsapatok s a felkelők szombaton elke- eredett harcokat vívtak. A :ormánycsapatok tüzérséget, ankokat és lökhajtásos repülő­épeket vetettek be. A damasz- uszi rádió közlése szerint a ilkelők kezén lévő Hadba vá- osában kézitusa folyt. • Békenagy gyűlés külföldi küldöttek részvételével Az Országos Béketanács, a Ha­zafias Népfront és a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa kedden délután öt órakor békenagygyű­lést rendez a Sportcsarnokban. A nagygyűlésen Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront főtitkára, az Országos Béketanács aieinöke mond bevezetőt, majd az V. ma­gyar békckomgresszusra érkezett küldöttek szólalnak (MTI) Szófiai jelentés Szófia (TASZSZ) Június 7-én este, a Szeptember 9-e téren nagygyűlés volt a Bolgár Kom­munista Párt VII. kongresszusá­nak befejeződése alkalmából. Tó­dor Zsivkov beszámolt a Bolgár Kommunista Párt VII. kongresz- szusának jelentőségéről. Ezután a hallgatók lelkes él­jenzése közepette Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, az SZKP küldöttsé­gének vezetője szólalt fel. A gyűlés résztvevői melegen fo­gadták a kínai, albán, olasz, ar­gentin, szudáni Kommunista Párt küldöttsége vezetőjének felszóla­lását. A gyűlés a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár nép egységének, a testvéri kommunista és mun­káspártokkal való barátságnak és egységének nagyszabású kifejezé­se VOltí Elvtárai találkozó a te8tvérpártok küldötteivel Szófia (TASZSZ) Június 7-en este a Bolgár Minisztertanács termeiben a Bolgár Kommunista Párt újonnan választott központi bizottságának tagjai találkoztak a Bolgár Kommunista Párt VII: kongresszusán résztvevő testvéri kommunista és munkáspártoknak küldötteivel. | A vacsorán pohárköszöntői mondott Todor Zsikov és Dimitr Ganev. Üdvözlő beszédet mondott Hruscsov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára. A vacsora rendkívül szívélyes és elvtársi légkörben folyt le. Megnyílt a poznani nemzetközi vásár Poznan. (MTI) Június 8-án, va- ■nap délelőtt tíz órakor ünnepé- s külsőségek között megnyílt a poznani nemzetközi vásár. V lengyel küldöttség Gomulka, rankiewícz és Trampszynki ve­rsével megtekintette a pavilo- sat, köztük a Magyar Népköz­pavilonját. A magyar pavilonban a poznani nemzetközi vásárra érkezett ma­gyar kormányküldöttség vezetője, Kovács Imre élelmezésügyi mi­niszter, Mulató János külkereske­delmi miniszterhelyettes, Katona János, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete, valamint a magyar küldöttség többi tagja, s a magyar pavilon vezetősége fo­gadta a lengyel államférfiakat.' Gomulka és Cyrankiewicz, va­lamint a lengyel küldöttség töb- j bi tagja hosszabb időt töltött a magyar Medicor anyagvizsgáló röntgen-készüléknél és az Erosi- mat szikraforgácsoló gépnél. A magyar pavilont a legelső na- n, amikor még csak a meghí­nemzetközi vásáron, több százan látogatták meg. A vásár megnyitásának első napján a NIKEX magyar külke­reskedelmi vállalat a lengyel PGLIMPEX külkereskedelmi vál­lalattól 220 000 rubel értékű ren­delést vett fel. fi svájci vezérkari főnök atomfegyvereket követei Lucern (MTI) A DP A jelentése szerint Amnasohn, a svájci ve­zérkar főnöke Luzernben, a sváj­ci tiszti társaság közgyűlésén ki­jelentette, hogy a hatásos honvé­delemhez Svájcnak rakétákra és atomfegyverekre van szüksége; Annasohn véleménye szerint a jövő konfliktusok, még ha „régi- divatú” háborúként kezdődnek is, előbb vagy utóbb nukleáris összeütközésekké válnak. A múlt hét csütörtökén Chaude svájci hadügyminiszter közölte a berni parlamenttel, hogy fontoló­ra veszik eközben az atomfegy*

Next

/
Oldalképek
Tartalom