Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-08 / 134. szám
6 BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSAG 195$. június 8., vasárnap r------------------------^ Puskás Inure: Édesanyám Kis sámliján Olt, előtte kötény; Tököt gyalult, vagy ruhát foltozott, így láttam én az eperfa tövén: Szép fehér arcán a munka láza S a nyár melege rózsaplrt vetett. Felé tipegő kis húgocskámra Munka közben reánevetett. 's ____________________________ Fi atalok, gyertek Gyulára as ifjúsági találkozóra A KISZ Megyei Bizottsága 1958. június 22-én, vasárnap megyei ifjúsági találkozót rendez Gyulán. A találkozó a nemzetközi fesztivállal lesz egybekötve. Megyénkben ez az ötödik ifjúsági találkozó a KISZ életében. A találkozó reggel felvonulással kezdődik. Délután az ország és a szomszédos országok tánccsoportjai lépnek fel. Este karneválon szórakoznak és tűzijátékokban gyönyörködhet aZ ifjúság. Egész nap kiállítások várják az érdeklődőket. Lehet fürödni és egyéb népi játékokkal szórakozni. Délután sportmérkőzé- sek. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Békés megyei Bizottsága Új KISZ szervezet alakult Alig két hete, hogy a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben 21 taggal KISZ-szervezet alakult. Az első taggyűlésen megalakították a sportkört Ezen belül a futball, salkk, ping-pong, női és férfi röplabdacsapatot. Az elmúlt vasárnap már építették a pályát, hogy minél előbb megkezdhessék az edzéseket; A Gyermekvárosról KÉPEKBEN Lapunk korábbi számában bírt adtunk arról, hogy a nőtanácsok kezdeményezésére tovább bővítik, fejlesztik az elhagyott gyerkeitek legnagyobb otthonát a fóti Gyermekvárost. A kezdeményezés nyomán áldozatkész asszonyok ezrei indultak útnak és kopogtattak a városok, falvak lakóinak ajtaján. Szavaik nyomán kitárultak a gyermekszerető szívek és ki-ki a maga erejéhez mérten adta forintjait, marék tollát a Gyermekváros óvodás házainak építéséhez és elérkeztek a naphoz, amikor munkájuk gyümölcseként lerakhatták a kis otthonok első tégláit. kastély csöndjét amikor a Károlyi fok másnapba ;ló tivornyái vériéi. Ma több, mint árva gyermek bol- ; kacagása zsongja és osztoznak az ősi sen, övék a kas- r, a park öreg ár- itadó fái, övék a dáráfütty, az élet. : * • : : ! i ■ ■ « ■ ■ i ■ ■ : ■ ■ : : : : : 5 ■ Üj élet új vezetőséggel az újszalontai KISZ szervezetben Alig két hónapja, hogy a KISZ-szervezet új vezetőséget választott Űjszalontán. Sokan féltek attól, hogy mit fog csinálni? Hogyan dolgozik? A félelem alaptalan volt. A vezetőség röviddel megválasztása után összeült és programot dolgozott ki. De ez csak program volt, mégpedig a vezetőség programja. Ennek végrehajtásához nélkülözhetetlenül szükség volt a tagokra is, hisz mit ér a vezérkar hadsereg nélkül. Nem kellett félni. Megvolt a hadsereg is. Megvitatták a tervet a tagsággal. S azt nagy örömmel és lelkesedéssel fogadták. Az első terv igen rövid időre szólt, de... „végrehajtjuk“ jelszóval egy emberként foglak a munkához. Az első programról csak annyit, hogy Gonda elvtárs beszámolóját mintegy 40 fiatal és ezen felül idősebbek hallgatták nagy figyelemmel, mert érdekessége mellett igen tanulságos volt. A Gyermeknap megrendezése már komolyabb feladat elé állította a tagságot épp úgy, mint a vezetőséget. Ugyanis Itt áldozatvállalásról is szó volt. Mintegy 150 gyereket kellett ingyen ebéddel megvendégelni. Erre pedig kiadós birkapaprikás volt „beütemezve". Nem fogott ez sem ki a fiatalokon. Kellett burgonya? Zsír? Só? Hagyma? Szinte órák alatt megvolt. Mindegyik fiatal hozott miamit. Nem maradt el a nőtanács és a szövetkezet sem a segítésben. Az sem volt, probléma, hogy kik tisztítsák a krumplit. A KISZ hívó szavára jöttek a lányok, fiúk, s közös erővel egésznapos vidám programot, teremtettek az egész falu lakosságának. A KISZ teháit végrehajtotta az első tervét..., de nem áll meg kezdeti sikereinél... főleg nem bízza el magát, hanem nekilát az új program kidolgozásához, melyből nem hiányzik sem a szórakozás, sem a munka.---------------------------------------------------Ér ettségi előtt Gyűltek a téglák, szaporodtak a forintok s közben munka után mérnökök dugták ösz- sze fejüket. Terveztek, alkottak és megszületett a terv. a megyék építkezési stílusainak megfelelően építik fel az óvodás házakat. A képen Barna elv társ, a Gyermekváros igazgatója örömmel veszi át a tervdokumentációkat. ; (Tudósítónktól). A diák életében az érettségi ha- S tárkövet jelent. Határkövet, mely | elválasztja a jót a rossztól és meg- ; mutatja azt, melyik diák töltötte • hasznosan az elmúlt éveket és me• lyiik nem. Aki szorgalmasan ta- ; nult, az nyugodtan tekinthet az ; érettségi elé, aki azonban hanyag, ; nemtörődöm volt, nem sok ered- i menyre számíthat. i Most, amikor alig néhány nap ! választja el az érettségizőket e je• lentős határkőtől, a gyomai gim• názium IV.-es tanulói is igyekez- ! nek, hogy a még hátralévő rövid • Idő alatt átismételgessék a felada• tokát, felújítsák a megtanult, de ■ kissé már elhomályosuló tételeket. 5 Az iskola erre az alkalomra két 5 hét szabadságot adott valamennyiÉs elérkezett az ünnepélyes pillanat. Csillan az á- só és nyomában földbe kerül a fundamentum első téglája. A park egyik csendes helyén épül fel a Békés és Szolnok megyeiek háza, melynek alapkövét megyénk dolgozói nevében Boros Gábormé, a megyei nőtanács elnöke és Lehóczky Mihályné helyezett el. IN1S ONNAN A dévaványai KISZ-szervezet vasárnap délelőtt zászlóavató ünnepséget rendez. A zászlót a községi pártbizottság adja a KISZ- nek s ez alatt teszik le a fogadalmat, * Vasárnap egésznapos majálist ! és ifjúsági találkozót rendeznek a j mezőgyáni, nagy gy an tél és a geszti I fiatalok. • Ma a Csorvásl Állami Gazdaság | KISZ-szervezet« zászlóavató ün- ■ népségét tart. ültnek, mely idő alatt csupán minden harmadik nap kell bemenni az osztályba, hogy ott a tanároktól megkapják a feladatokat. Gácsi Katalin és Tímár Olga, —> ugyanúgy, mint a többi társuk — szorgalmasan forgatják a könyveket. A napokban találkoztam velük a ligetben. Egy terebélyes tölgy alatt ütöttek tanyát. A bársonyos fűre terített pokrócon nyújtóztak el. Először azt gondoltam, hogy „békés” kirándulók; csak közelebb érve láttam, hogy valóságos , .könyv -foarrik ád’ ’ emelkedik előttük; Nem nagyon örvendtek, amiért megzavartam őket, de érdeklődéseimé mégis elmondták, hogy ők az ismétlést kettesben akarják megoldani, mert így a tanulás sokkal célravezetőbb és eredményesebb. Matematikából például több, mint száz tétel van feladva, amit egyedül nehéz volna megoldani. „Kölcsönösen kisegítjük egymást, ha valamit nem értünk" — mondja Gácsi Katalin. Na, és miért éppen a ligetet választották „tanteremnek?“ Azért — adja a választ Tímár Olga —, mert itt nyugodtan tanulhatunk, nem zavar bennünket senki .És a szabadban még tanulni is kellemesebb. Reggel kilövünk és csak alkonyaikor megyünk haza. Az ebédet is itt ,fo* gyasztjuk el, természetesen hazaiból." Ami pedig a tanári kart illeti, egész biztos örül annak, hogy ilyen szorgalmas tanítványaik vannak. Srtanytk Károly MARGÓ Pr'*,mZÓVa9 m írsadalt ™ kijeAz utóbbi dőben egyre többször lehet olyan kijelentéseket hallani,? hogy nem neveljük fiatalságot helytállásra, felelősségérzésre, küzde-í niképességre, e'-sróva13 mindazokra a Ságokra, amelyk' emberré, a társadak hasznos tagjaivá teszik őket. Van ezekben a leütésekben egy dag túlzás, de ne igazság ? hatatlan tér. ságosan ifjúságunkat * jóval, elegán bőséges zst open Semmiért nem >. megküzdeniök * err-c közülük jó néhányan könnyelműekké sokan pedig mesédnek. < Az életkö megjavulása főt. alakult szülői hogy „nélkülözte botoltam én el mek- és ifjút,' most megadok - amit tudok a imnek” hatalmába kerítette a legfelső oktatá’* szerveket is. Csc'. :- lehet magyaré a jövő mez’ szakembereit, a~ kumi diákokat kc~ . kímélik a gyakorünT' munkától. Mi gazdaságban földet tartani. ,v. gon éveken át, c* diákolc traktort tn ' és vetni tanulnak, az első kár: a sok lag föld és a sok i anyagfogyasztás, nem a valóságos ka, szántás, vetés, tás stb., közben tan meg a diák a szaki hoz elengedhetetlen gye j korlatot ? Ezt kérdezy% -* Kovács Gábor, a szarvasi kutatóintézet vezetője, mintegy 'válaszr’ Timkó . Bélának — a szabadkígyósi tangazdaság igazgatójának —» arra a kijelentésére, hogy a tangazdaságokban az oktatás nagyon megdrágítja az önköltséget. Vajon nem jobb volna a tangazdaságnak is, a diáknak is, ha a traktorvezetést szántás közben, a vetést a gép farán állva tanulná meg? Dehogynem, mert akkor lenne . valami haszna az elfogyasztott üzemanyagnak és a géprongálódásnak. De nem is ez a lényeges, hanem az, hogy sokkai jobban elmélyülne a diákokban a munkaszeretet és a felelősségtudat, mert látnák, hogyan terem az a föld, amit öté szántottak, vetettek, a* r attak. Lehetséges, hogy egfh egy napi produktív munka közben jobban megizzadnak és elfáradnak majd, mint eddig ts síma gyakorlótéren, de jobb szakember lesz be« lőlük, és jobban becsülik majd azokat, akik e- gész életükben keményen dolgoznak önmaguk és társadalmunk boldogulására.
