Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-05 / 131. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proMáriai egyesüljelek! / MSZMP BÉKÉS MEGYE/ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. 1958. JÚNIUS 5., CSÜTÖRTÖK Ára 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM D népek békéjéért és biztonságáért folyó harcban erősíteni keli az összes országok együttműködését 1 N, Sz. Hruscsov beszéde a Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusán (Kivonat) A Balgái' Kommunista Párt VII. kongresszusán, június 3-án N. Sz. Hruscsov megállapította, hogy a bolgár gazdaság gyors fejlődése, a bolgár nép anyagi jólétének sza­kadatlan javulása és művelődési színvonalának emelkedése újabb meggyőző bizonyítóira a szocializ­mus fölényének a kapitalizmussal szemben. Egyetlen tőkés ország sem tu­dott ilyen gyorsan akkora jelen­tős sikereket kivívni gazdaságának fejlesztésében, mint a szocializmus útjára lépett országok — hangsú­lyozta Hruscsov. Bulgária lénye­gesen nagyobb sikereket ért el gaz­daságának és kultúrájának fellen­dítésében. mint tőkés szomszédai, Görögország és Törökország. Hruscsov kifejezte azt a szilárd meggyőződését, hogy nincs messze az idő, amikor a szocialista országok nemcsak az ipari termelés fejlődésének ütemében, hanem a termelés volumenjében is elhagyják a legfejlettebb tőkés országo­kat. A szocialista országok gazdasági együttműködésének több kérdésé­vel foglalkozva, Hruscsov hang­súlyozta, hogy ez az együttműkö­dés kétségtelenül meggyorsítja az egyes országok termelő erőinek fejlődését, s az egész szocialista tábor gazdasági erejének megszi­lárdítását. Hruscsov megállapította, hogy a legutóbbi moszkvai tanácskozás ismételten bebizonyította, milyen mélyen érdekeltek a szocialista országok népei abban, hogy to­vább erősítsék baráti egységüket, fejlesszék és kiteljesítsék a szocia­lista tábor államainak együttmű­ködését. Hruscsov elutasította burzsoá ideológusoknak azt az állítását, hogy a szocialista tábor megala­kulása és megerősödése korlátoz­za a benne részt vevő országok önállóságát és nemzeti független­ségét. Kijelentette: „A szocialista országok együtt­működésének gyakorlata, a szocializmus világrendszeré­nek megalakulása óta, meg­győző erővel bizonyítja, hogy éppen a szocializmus hozza meg a népek teljes állami ön­állóságát”. Valamennyi párt — mondotta >— alkotó módon alkalmazva a marxizmus—leninizmus általános elveit, saját országának viszonyai közöt:, maga dolgozza ki eme el­vek megvalósításának legcélrave­zetőbb konkrét formáit, s ezzel is gazdagítja a szocialista építés el­méletét és gyakorlatát, hozzájárul a marxizmus—leninizmus tovább­fejlesztéséhez. A szocialista forradalom és a szociális.a építés elméletét és gya­korlatát óriási mértékben gazda­gítja a Kínai Kommunista Párt. amely a marx izmus-leninizmus ái- \aián'-s igazságait mesteri módon alkalmazza a forradalmi gyakor­latban és a szooialista építésben. Kijelentette továbbá: a marxi—lenini elmélet fejlő­dése szempontjából nagy je­lentőségű, hogy az európai és az ázsiai szocialista országok kommunista és munkáspártjai alkotó módon megoldják az átmeneti időszak problémáit. Ebből a szempontból igen fontos az a tapasztalat, amelyet a Bol- gád Kommunista Párt a mező- gazdaság szocialista átszervezésé­ben szerzett. A Bolgár Kommu­nista Párt tapasztalatai ismétel­ten megerősítették, hogy bármi­lyenek legyenek is a nemzeti sa­játosságok, a széles paraszti töme­geket nem lehet más úton elvezet­ni a szocializmushoz, csak a lenini szövetkezeti tervnek az életben kipróbált útján. A Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének programtervezetében foglalt, elvileg helytelen állítások­kal foglalkozva, Hruscsov a követ­kezőket mondotta: „Hogyan lehet azt állítani, hogy az utóbbi tíz esztendőben a marxi—lenini gon­dolat fejlődése — különösen ami az átmeneti időszak törvényszerű­ségeinek kidolgozását ' illeti — megállóit? Hiszen éppen ezekben az években a Szovjetunió Kom­munista Pártja, valamint az e- gész nemzetközi kommunista mozgalom annyi újat vitt a marxi —lenini elméletbe’1. Azok az állítások — mondotta — mintha a marxi—lenini elmélet fejlődésében „űrök” mutatkozná­nak, ellentmondanak, ellentmon­danak a valóságnak és arról ta­núskodnak, hogy a jugoszláv ve­zetők nem ismerik más országok szooialista építésének gyakorla­tát, a testvéri kommunista és munkáspártok tapasztalatait. Visszautasította a jugoszláv ve­zetőknek azokat a kísérleteit, hogy prakticizmussal vádolják meg más szocialista országok pártjait. — A jugoszláv elvtársak — mondot­ta — prakticizmuson nyílván azt értik, hogy ezek a pártok erőfeszí­téseiket elsősorban olyan gyakor­lati intézkedések kidolgozására és megvalósítására fordítják, ame­lyek a gazdaság és a művelődés fejlődését, a nép jólétének feleme­lését biztosítják. Mi úgy gondol­juk, hogy az ilyen „prakticizmus” megfelel a népi tömegek alapvető érdekeinek, a szocializmus érde­keinek. A szocialista épités minden gyakorlati kérdése egyidejű­leg olyan elméleti kérdés is, amely közvetlen kapcsolatban van a marxizmus-leninizmus alkotó továbbfejlesztésével. Egyiket a másiktól elválasz­tani nem lehet — hangsúlyozta Hruscsov. Nem szeretnénk senkit sem megsérteni — jegyezte meg —, de mégis fel kell tennem azt a kér­dést, amely mindenütt foglalkoz­tatja a becsületes kommunistá­kat: vajon az imperialista főko­lomposok, akik szeretnék letöröl­ni a Föld színéről a szocialista ál­lamokat és megfojtani a kommu­nista mozgalmat ugyanakkor mi­ért adnak pénzügyi támogatást az egyik szocialista országnak, miért adnak neki kedvező hitele­ket, * ingyen alamizsnát? Hiszen senki sem hiszi el, hogy a világon kétféle szocializmus van: az egyik, amelyet dühödte« támad a nem­zetközi reakció, és a másik, ame­lyet az imperialisták elfogadható­nak találnak és segítséget, támo­gatást nyújtanak neki. Ennek az országnak a képviselői azt állítják — folytatta Hruscsov —, hogy ml letérünk a marxizmus —leninizmus útjáró}, és ők kép­viselik a helyes álláspontot. Elég­gé furcsa helyzet áll elő: az im­perialisták ennek az országnak révén akarják „továbbfejleszteni1 a marxizmust—leninizmust. Hruscsov hangsúlyozta: azok az imperialista remé­nyek, hogy aláaknázhatják a szocialista államokat már ön­magukban kudarcra vannak ítélve, amint ez mindannyi­szor meg is történt az impe­rialistákkal, amikor a kom­munista és munkáspártok egységének meggyengítésére építették számításaikat. Hruscsov a továbbiakban meg­állapította, hogy az összes kom­munista és munkáspártok teljes egységről tettek tanúbizonyságot, amikor határozottan elítélték a Jugoszláv Kommunisták Szövetsé­ge programtervezetének a marx­izmus—leninizmussal ellentmon­dó revizionista tételeit. Ezzel ösz- szefüggésben több észrevételt tett az SZKP és a JKSZ kapcsolatai­ról. A többi között emlékeztetett arra a kezdeményezésre, amelyet 1955-ben az SZKP tett, hogy meg­szüntesse az 1949—1955. között fennálló konfliktust, rendezze a két ország viszonyét marxi—leni­ni alapon helyreállítsa a kapcso­latot és az együttműködést az SZKP és JKSZ között. Nekünk az volt a vélemé­nyünk és ma is az — mon­dotta — hogy a népek békéjé­ért és biztonságáért folyó harcban minden módon erő­síteni kell az összes országok együttműködését. Ezt a kapcsolatot mi fenn akar­juk tartani a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal is. Ha pártvo­nalon nem valósul meg az együtt­működés. akkor állami vonalon fogunk normális kapcsolatokat fenntartani. Jugoszláviával, s eze­ket a kapcsolatokat tovább is fejlesztjük. Ugyanakkor nyíltan kijelentjük, nem fogunk belenyu­godni az ideológiai kérdések elfer­dítésébe, őrködni fogunk a marxi —lenini pártok egységén és har­colunk a forradalmi elmélet tisz­taságáért. A Gyulai Harisnyagyár kiszesei a takarékosságért KISZ komplexbrigád tagjai a flór-zokni részlegen, a minőség­javításnál kéttized százalékkal jobb eredményt é’-mk ei az üzemi átlagnál. Képünkön a komplex-brigádot mutatjuk be. jéK Erdős Erzsébet ezerpáron- ként mindössze 3 db •import tűt tört el április hónapban, ami jó eredmény az üzem­ben. * Krizsán Mária és barát­nője Bálán Erzsébet moz­galmat indítottak, hogy az orsóról minden méter anya­got ledolgoznak. Azóta sok­sok méter anyagot takarí­tottak meg. Képünk Krizsán Máriát ábrázolja nfunkaköz- ben. A kamuti Rákóczi termelőszövetkezet kukorica termesztési versenyre hívta ki V a inegve termelőszövetkezeteit Az 1958-as gazdasági év bein­dulásánál a kedvezőtlen időjárás következtében a mezőgazdasági munkák hátrányt szenvedtek. Az elmúlt gazdasági évben szövetke­zetünk, különösen a kukorica ter­mesztésben igen jó eredményt ért el. Célunk ebben a gazdasági év­ben: a múlt évinél is jobb kuko­ricatermelési eredmény elérése attól függetlenül, hogy a tavaszi vetéseknél az időjárás viszontag­ságai kedvezőtlenül hatottak a kukorica talajelőkészítési és veté­si munkálataira. Ennek ellensú­--------------■©■--------------­El őször volt látható szabadszemmel Magyarországon a szputnyik III. Ülést tartott a Magyar Űrhajó­zási Bizottság. A tanácskozáson résztvett Viktor Homenko, a Bol­gár Űrhajózási Szervező Bizottság tagja is. A bizottság megállapította, hogy a magyarországi megfigyelő állo­mások teljesítik feladatukat. A megfigyelések száma, az adatok pontossága, megfelelnek a nem­zetközi színvonalnak. A bajai és szombathelyi állomásnak 10—10 távcsövet küldtek. Flórián Endre ionoszféra-kutató, a bizottság tagja bejelentette, ' hogy a harmadik szovjet mester- i séges hold hétfőn este először volt 1 szabadszemmel látható Magyar- I országon (MTI) lyozására és a kukorica belterje- sebb művelésére kukorica ter­mesztési versenyre hívjuk Békés megye összes mezőgazdasági ter­melőszövetkezetét. Termelőszövetkezetünkben 15T hold a kukorica vetésterület. E területet a múlt gazdasági évben a gépállomás gépeivel — tarló­hántás, mélyszántás — szántat tűk fel. A tavaszi munkák beálltakor a 157 holdat kultivátorra! és kor­mánylemez nélküli hatos ekével gyomtalanítottuk. Ennek eredmé­nye az lett, hogy a vetőmag tisz­ta, gyommentes talajba került. Vetőmagot Óvári 5-öst és Mar- tonvásári 5-öst használtunk. A ve­tést 32 48 soros saját vetőgéppel, 4 nap alatt befejeztük. Feltételeink: 1. Vállajuk, hogy termelő- szövetkezetünk a 157 hold kö­zös kukoricáját gépi művelés­sel aratásig háromszor meg­kapáljuk, a gépi kapálást kézi kapállással kiegészítjük, to­vábbá kézi műveléssel június­ban a gazoló kapálást is elvé- bezzük. 2. A betakarítást időben el­végezzük. A kukoricaszárat pedig törés után nyomban le­vágjuk és gazdaságosan fel­használjuk. 3. A fentiek alapján kuko­ricatermesztési versenyre hív­juk a megye összes mezőgaz dasági termelőszövetkezetét Nagy Lajos tsz-elnök. Szrankó Jévos Balogh Sávkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom