Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-25 / 148. szám

MM. június S3., szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAv» 3 Aratnak a Mezöhegyesi Állami Gazdaságban A huszonkét és félezer hold ki­terjedésű Mezőhegy esi Állami Gazdaság hatezer holdnyi kalászo­sát huszonöt arat ógéppel és hu­szonkét kombájnnal aratják le. Kedden megkezdték az aratást. Ügy tervezik, hogy az ezer hold­nyi őszi árpát a hét végére learat­ják, a négyezer holdnyi búzát pe­dig — amelynek aratását előrelát­hatólag július 5-e körül kezdik-W­Mwteversgnyre liívta Mezőhegyes iiSizes rséplőcsapatát az ifjúsági A Mezőhegyes! Törzsállatte­nyésztő Állami Gazdaságban mű­ködő KISZ szervezet tagjai esép- loesapatot szerveztek. Az ifjúság lelkesen jelentkezett a KISZ-bri- gádba, különösen azért, mert az Idei cséplés erőpróbája lesz a me­zőhegyest fiataloknak. A kiszesek munka csapatit a cséplés mihama­rabbi befejezése érdekében úgy határozott, hogy munkaversenyre hívja a gazdaság felnőtt tagjaiból C állított cséplő csapatokat. A és gyors befejezésért indított verseny középpontjában a telje­sítmény mellett a szemveszteség csökkentése áll. Egy millió forintos beruházási hitelből ’1.100 hold új rizstelep **‘A földművesszövetkezet ke be? lén belül működő rizstermelő szakcsoportok egy millió forint beruházási hitelt kértek az állam­tól, melyből 1100 hold új rizstele­pet építettek. Az új rizstelepek » átvételére a napokban kerül sor. A megyei tanács, a vízügyi igaz­gatóság és a MÉSZÖV szakembe­reiből alakított bizottság sorba- járja az új telepeket, hogy meg­győződjenek a beruházási hitel szakszerű felhasználásáról. A rizstelep építésére kiutalt ál­lami hitelt rendkívül kedvező módon fogadták a szakcsoportbe­liek, s nem egy szakcsoporttól újabb igénylést adtak be a rizs- telepek további bővítésére. Az igénybejelentések alapján — még ebben az évben — 1500 holdon é- pítenek a szakcsoportok új rizs­telepeket. Az amerikai szenátus megszavazta az „atomtitkok megosztásáról“ szóló törvényjavaslatot \ Az amerikai szenátus hétfőn törvényjavaslatot szavazott meg, amely felhatalmazza az Egyesült Államokat arra, hogy bizonyos atomtit'kiadt megossza szövetsé­geseivel. A két módosítás azonban korlá­tozza az elnöki jogkört e téren. meg — tíz nap alatt takarítják be, két napot pedig más takarmány kalászosra szánnak. Előzetes becslés szerint a kalá­szosok átlag terméshozama meg­adja a tervezettet, őszi árpából 14, búzából pedig 13,5 mázsa holdan- kénti termésre számítanak. A gépek zavartalan működésé­nek elősegítésére egy szerelő gép­kocsit is üzembehelyeztek. Az e- lőző évektől eltérően most célsze­rűbben és gazdaságosabban készí­tették elő a kombéjnszérűket. Az­előtt szerte az üzemegységekben sok szérű volt, most pedig két központi magtisztító magtárhoz szállítják a kombájnok által csé­pelt búzát s az azoknál felszerelt gabonaszívó berendezésekkel zsá­kolnak, mentesítve a dolgozókat is a terhes munkától. Befejeztek megyénk területén a cséplőcsapatok szervezését Az aratási készülődésekkel egyidőben megyénk egész te­rületén hozzáláttak a cséplő- munkacsapatok szervezéséhez. Azokban a nagyobb községek­ben és városokban, ahol a ME- DOSZ-nak helyi szervezetei működnek, mint például Gyo­mén, Szarvason, Orosházán és Békéscsabán, ott a cséplőmun­kacsapatokat a MEDOSZ helyi szervezetei állították ki. Oros­házán 36; Szarvason 42, Békés­csabán 18—19 cséplőmunkacsa­patot szerveztek a MEDOSZ aktivisták. A munkacsapatok szervezését vasárnap, június * 22-én megyeszer te befejezték. A jó állategészségügy feltétele: biztosítsunk megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt Olvasd A NÉPÚJSÁGOT A modem állategészségügyi szolgálat feladata elsősorban a betegségek, megelőzése. Ezt a fel­adatot azonban egyedül nem tudja megoldani, mert ahhoz el­engedhetetlenül szükséges az ál­lattartó giazdák megértő segítsége. Egyrészt úgy, hogy megfelelő tar­tási, takarmányozási és gondozási viszonyok megteremtésével bizto­sítják az állatok általános ellen- álióképességét, másrészt pedig úgy, hogy a megbetegedést idejé­ben bejelentik, az állatorvos uta­sításait betartják és elejét tudják venni a járványok elterjedésének, Az állatok specifikus ellenálló- képességét egyes járványokkal szemben oltási eljárásokkal bizto­síthatjuk, elsősorban a sertéspes­tis, sertésorbánc és baromfipestis­sel szemben, azonban ezen beteg­ségek leküzdéséhez is szükséges a fent említettek betartása. Ez év el6ő felében az állatorvosi kar főleg a megelőzési munkákat végezte. Az első sertéspestis és Or­báné oltást csaknem teljesen, a szocialista szektor szarvasmarha- állományának gümőkórra irányuló vizsgálatát egészében befejezte és megkezdte egyes állományok mentesítését. A magánszektor szarvasmarhaállományának mint­egy negyedrészét átvizsgálta már a fertőzöttség felmérése szempont­jából. Megvizsgáltunk 13 480 udvarban 21 677 darab szarvasmarhát. A vizsgált szarvasmarhák közül 1688, azaz 9,2 százalék bizonyult fertőzöttnek. Ezenkívül 25 darab nyíltgümőkóros, azaz fertőző a- nyagot ürítő szarvasmarhát állami kártalanítás mellett leölettünk. A fertőzött udvarokat, illetve az ott- lévő szarvasmarhákat nyilvántar­tásba vettük és azokat időnként megvizsgáljuk, s a vizsgálatokat fokozatosan kiterjesztjük a megye egész szarvasmarha állományára. A fertőzöttség felszámolása azon­ban évekig tartó munkát igényel. A rendszeres sertésoltások ered­ményeképpen a sertéspestis és or- bánc ez évben is csak szórványo­san fordult elő, csekély veszteség­gel. Nem ilyen kedvező a helyzet a baromfipestisnél, mert még min­dig vannak olyan gazdák, akik nem oltatják be a baromfiállomá­nyukat és ezáltal lehetőséget nyújtanak a járványok terjedésé­nek. Megbetegedés esetén nem szólnak az állatorvosnak, hanem piacra viszik a beteg állatokat. Ezzel egész községek állományát veszélyeztetik, mint pl. legutóbb Szarvason. Az esetleg fellépő oltá­si reakció (lesántulás, tojáshozam átmeneti csökkenése) oly csekély anyagi veszteséget jelent az egész állomány értékéhez viszonyítva, hogy ez egyáltalán nem indokolja az oltástól való idegenkedést. Sok községben már most kérik a ba­romfiállomány oltását, mert hosz- szú évek tapasztalatai alapján rá­jöttek: ez az egyetlen mód, hogy állományukat biztosan megvédjék a baromfipestis kártételétől. A naposcsibék is megvédhetek a fertőzéstől, ha azokat csibevakci­nával beoltjuk. A tsz-ekben az állategészségügyi helyzet általában jó. Kormányza­tunk 3004-es számú határozata in­gyenes oltóanyagot biztosít a tsz- ek sertésállományának a sertés- pestis fertőzöttségtől való megvé­désére. Ezenkívül egészséges irányelveket ad a tsz-ek állatállo­mányának gazdaságos és reális fejlesztésére. Ennek következtében' mind ritkábban mutatkoznak hi­bák az állatok elhelyezése körül és ez visszahat az állatok egész­ségi állapotára is, A gondozásban is csak itt-ott fordulnak elő ki­sebb hibák, csupán a baromfite­nyésztésben hiányzanak szakkép­zett gondozók. Az elmúlt félévben a takarmány helyzet is megfelelő volt a tsz-ekben, azonban a rend­kívüli időjárás arra kell, hogy késztessen minden tsz-vezetőséget, hogy a legnagyobb gondossággal, minden lehetőséget kihasználva, télire biztosítsanak bőséges takar­mányt állataik részére, részben széna, részben pedig siló formájá­ban, mert a kellően elhelyezett, jól takarmányozott és gondozott állatok minden betegséggel szem­ben sokkal ellenállóbbak. dr. 2alay József, . m. vez. szakállatorvos. Négy évenként megyénk egész területén kicserélik a kalászosok vetőmagját A Megyei Tanács Mezőgazda­sági osztályának előrelátó mun­kája alapján megyénk egész terü­letén négy évenként kicserélik a kalászosok vetőmagját. Az állami gazdaságok és nagyobb termelő- szöve:kezetekben az idén 600 va­gon minőségi vetőmagot takaríta­nak be, melyből 550 vagon őszi- búza lesz. A vetőmagot az augusz­tus, szeptember hónapban lebo­nyolításra kerülő általános csere­akcióban az orosházi és a mező­kovácsházi járás községeiben bo­csátják a termelők rendelkezésé­re. Mivel a minőségi vetőmag be­szerzése iránt az idén rendkívül megnőtt az érdeklődés a Megyei Tanács Mezőgazdasági osztályén azt a határozatot hozták, hogy a jövő gazdasági évben 10.400 hol­don továbbszaporításra alkalmas őszibúza-vetőmagot termelnek» Ugyanakkor a takarmánygabona vetőmagcsere-akció sikeres lebo­nyolításához 850 holdon őszi árpát, 1650 holdon tavaszi árpát és 488 holdon zab vetőmagot állítanak elő. Építkezések sorozata kezdődik korszerű, újfajta falazó anyaggal A hároméves terv országgyűlési vitájának egyik szónoka sürgette, hogy az építőiparban az eddiginél fokozottabban térjenek rá a kor­szerű építési anyagok alkalmazá­sára. Mit tesz az Építésügyi Mi­nisztérium a közeljövőben új é- pítési anyagok előállítása és fel- használása érdekében? Az illeté­kesek elmondották, hogy az év második felében már fokozottab­ban alkalmazzák az újfajta anya­gokat, elsősorban a korszerű, gaz­daságos falazóanyagokat, ami gyorsítja és olcsóbbá teszi az épít­kezést. Jóváhagyták a Csepel Au­tógyár szigetszentmiklósi lakóte­lepén kivitelezésre kerülő öntött ház terveket. Többféle adalék- anyagú betonból öntik az ide ter­vezett földszintes ikerházakat, -é- pül kohósalak, keramzit, pernye, tufa. és -téglatörmelék i -..betflnfaJu ház is. A 24-es számú Építőipari Vállalat többszintes öntött házak építésével, valamint kohósalak középblokkok és nagy panelek gyártásával is kísérletezik. A tervbíiáló bizottság elfogad­ta az Építőanyagipari Központi Kutató Intézetben kidolgozott héjbeton ház tervét. A buváti 30x30 centiméteres salokbiokkok felhasználásával egyemeletes ház tervdokumentációját készítette el. A terv kivitelezését a nyáron Nyergeeújfáhm kezdik meg. (MTIJ------------*C-----------­Be fejeződött a borverseny Az országos és a nemzetközi borverseny elődöntőiéként rende­zett megyei borversenyek ered­ményeit most összegezték a Föld­művelésügyi Minisztériumban. A 16 megyében lezajlott versenyek, kitűnő eredménnyel zárultak, ősz-, szestó csaknem háromezer bor­mintát bíráltak el az ország leg­jobb borszakértőiből alakult bírá­lóbizottságok.-MM*­Öntözéssel ellensúlyozzuk az aszály okozta terméskieséseket A rendkívüli nagy szárazság megyénk területén is erősen érez­teti hatását s ennek következtében mezőgazdasági termelvényeink a szokottnál gyengébb termésátlago­kat ígérnek. A szárazság leküzdé­sére azonban sokkal nagyobb le­hetőségünk van, mint az ország többi megyéinek. Ugyanis amel­lett, hogy a Körösök nagyrészt megyénk területén húzódnak át, igen sok öntöző csatorna is ké­szült. * A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a járási mezőgazdasági osztályokkal és a vízügyi igazga­tósággal egyetértésben már több, mint két hete látogatják azokat a területeket, amelyeken közvetle­nül megoldható az öntözés. Igye­keznek minden segítséget megad­ni. Ez a fáradság, mint ahogy az eredmények mutatják, nem volt eredménytelen. A termelőszövet­kezetek és a szakcsoportok egymás után nyújtják be öntözési igényei­ket és öntözik a szárazság sújtotta növényeiket. A MEZŐSZÖV Vál­lalat megyei kirendeltségénél igen sok öntözésre szolgáló gép van, a- zonban az öntözési kedv annyira megnövekedett — főleg a termelő- szövetkezetekben —, hogy a múlt hét folyamán a megyei tanács me­zőgazdasági osztályára is érkezett 18 igénylés szórófejek, hordozható permetező berendezések vásárlá­sára. A termelők nem csak szó­rófejes permetező öntözést, hanem árasztásos öntözést is végeznek a gépállomások és a Gyulai Vízgé­pészeti Vállalat gépeivel. Egyes termelőszövetkezeteink permetező és árasztó öntözésének már kiváló eredményeiről számol­hatunk be. Többek között a sar- kadi Dózsa Tsz területén a sarkadi gépállomás szórófejes berendezé­se öntöz. Egy kis számításból ki­derült, hogy a termelőszövetkezet 100 holdas cukorrépája öntözés nélkül holdanként csak 60—80 mázsát teremne az idén. Az örtö- zéssel azonban 140—160 mázsára tudják növelni a termésátlagot s- ez mintegy 300—400 ezer forint többlet-bevételt jelent a tsz-nek. Több szakcsoport árasztó öntözés­sel ellensúlyozza a szárazságot. Sok helyen megöntözték a vörös­herét és ezzel biztosították az évi háromszori, négyszeri kaszálást, például Köröstarcsán a Hunyadi Tszcs és a félhalmi szakcsoportok; Az eredmények ellenére sem le­hetünk megelégedve az eddig ön­tözött területekéi. Termelőszö­vetkezeteink és alacsonyabb típu­sú társulásaink használják ki job­ban a lehetőségeket. Sebestyén Antalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom