Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-03 / 129. szám

BÉKÉS megyei népojsag 1938. június 8., kedd SZÉLVIHAR Dobozy Imre drámája a Jókai Színházban Nagy drámák sajátja, hogy le­nyűgözik az embert, hogy a har­madik felvonás végén összecsa- podó függöny egyáltalán nem zár­ja le a történetet, mert annak szá­lai, kihatásai tovább kergetik a töprengést és még napok múlva is hosszú percekre lekötik gondola­tainkat. A Szélvihar ilyen nagy dráma, ilyen nagyszerű alkotás, és módszereiben híven követi a rea­lista írói irányt, amikor 1956 ok­tóberének ezer oldalú, kölönböző áramlatokkal, indulatokkal, a- csarkodással és vérgőzzel terhes napjaiból kibontja (de nem elvo- nafckoziatja) a Vörös Hajnal Ter­melőszövetkezet néhány napját, metszőén éles és igaz keresztmet­szet-tükrözéssel. Szókimondó színpadi mű a Szél­vihar. Politizál. — és feltétlenül helyesen — igaz módon politizál, amikor nyíltan bemutatja, hogyan hatott visszahúzó erőként mind­az, ami erőszakosság, önkényes- kedés, torzítás volt, de ugyanak­kor félreérthetetlenül kimondja azt is, hogy ezek nem a rendszer vétkei, hogy az igazság.alanságok, az önfejűén (vagy éppen ellen­kezőleg; a nélkül) gondolkozó emberek legtöbbször kijaví­ttató hibái, ugyanakkor bemutatja azt is, hogy a volt uralkodó osz­tály levitézlett figurái lapulva, de »ugrásra készen várták 1956 ok­tóberét. Nehéz átfogó képet adni — még érzelmileg is — a Szélvihar hatá­sáról, hiszen ezt a szélvihart, az ellenforradalom tobzódását vala­mennyien átéltük, vagy úgy is mondhatnánk: túléltük. Milyen óriási a különbség és egy világ szakadéka tátong e két1 szó között: átélni, vagy túlélni. A közönyö­sek, a sültkrumplit mással kika­partatni kedvelők, a csendes kö­zépszer emberei boldogok, mert átélték ezt a szélvihart, — de Kal­ló, Csendes Imre és még sokan mások túlélték a vihart, mert tud­ták, hogy túl kell élniökl . Ismerős embereket mutat be és mozgat az fró: az expozícióban színre lépő Szusza Kis Andrást, aki földjét kémé ki a tsz-ből, mert apjával együtt kilépett onnan, Möllert, a főjegyzőből lett írnok ide-oda húzó figuráját, Csendes Imrét, a kommunista csikóst, akit egyre jobban felháborít az elnök kiskirály kodása, Mácsayt, a volt földbirtokost, aki állami hivatal­nokká „szerényedet!;" és csak az alkalmas pillanatra vár, hogy „jo­gait” érvényesítse, a részeges, ki­dobott Tóth Marcit, akit sérelmei gyűlölködő, iszákos bicskássá ala- csonyítottak, — mind ismerős, mondhatnánk úgy is, hogy az 56 október előtti közvetlen idő­szak tipikus alakjai. Ezek az em­berek, és a közöttük feszülő vi­szony képezik azt a történelmi és írói nyersanyagot, melyből Dobozy Imre hiteles drámáját, a Szélvi­hart megalkotta. Nagy drámák sa­játos jellemvonásait hordozza ez a mű, bátran kimondja a kor és az emberek egymás közötti ellent­mondásait, súlyos, igaz konfliktu­sokkal telített, tisztán és félreért­hetetlenül mutat rá az okokra és így bontja ki a megoldást is. Iti- ott fellelhető hibái elmosódnak erényei mellett, alakjai egy-két kivétellel (Csendesné, Csendes Ju­liska, Dudari András) határozott, kemény vonásokkal és finom tó­nusokkal megrajzolt hús-vér em­berek. / Valóban olyan dráma a Szélvi­har, melynek hatásáról nehéz át­fogó képet alkotni. Embere válo­gatja kire hogyan hat, hiszen nincs olyan senki ebben az or­szágban, akit el ne ért volna ok­tóber vihara, akárhol is állt; ha a nép hatalma mellett, — azért, ha a megtévesztett hőzöngők között, — azért. De nem csak gondolat­ébresztő ez a dráma, hanem fi­gyelmeztető tanulság is, tanulhat­nak belőle azok, akjk újra köny- nyűszerrel igyekeznek megfeled­kezni régi hibáikról, de azok is in­tő példát kapnak, akik — miként Kalló — cserben hagyták elvtár­saikat, hogy saját irhájukat buj­tassák. Amit a dráma értékéről, sőt: kivételes értékéről mondottunk, mindaz mélységesen tükröződik és néhol fokozott erővel tör felszín­re a Jókai Színház előadásában. A szereplő művészek, a rendezés jól bonja M a dráma szenvedélyes csúcspontjait, az emberek és esz­mék izzó összecsapását. Körösztös István Csendes Imre alakítása minden eddigi Békés­csabán nyújtott művészi teljesít­ményét felülmúlja. Éli a szerepét, vívódásai rettenetesek, a máso­dik felvonás itt-ott lírai dikciói- ban is fűti ez a szenvedély és így válik igazzá a kommunista férfi könnye, és az is, amit a föld, a szövetkezet, a közös szeretetéről mond. Közvetlenül utána a Kalló Ferencet alakító Pagonyi Nándort 'kell említeni. Pagonyié ugyan a darab egyik legjobban megírt sze­repe, — a helytelen vezetési mód­DiEPEK BARÁTSÁGA A szocialista tábor egyre jobban erősödik. Fejlődését nagyban elősegíti az a barátság, amely mind jobban egybefűzi, köze- lebb viszi a népeket egymáshoz. E barátság elmélyülését szolgálja a gyomai járásban is meg- alakult Magyar—Szovjet Baráti Társaság. Az alakuló ülésen részt vevők őrömmel fogadták ezt a kezdeményezést. A társaság célja: megismertetni, megszerettetni dolgozóinkkal a szovjet népet és kuh túráját. Ennek érdekében megkedveltetjük a szovjet filmeket, ter­jesztjük a szovjet folyóiratokat, könyveket. A tsz-ekben, állami gazdaságokban és vállalatoknál létrejövő baráti körök levelezést szerveznek a Szovjetunió dolgozóival. Az iskolákban tovább széle­sítjük a tanulók levelezését. Előadásokon, Iceskenyfilmek vetítésével ismertetjük meg dolgozóinkkal a szovjet irodalmat, zenét és művé­szetet. KultúrműsoroklMl visszük közelebb népünket a szovjet nép dalaihoz, táncaihoz. Kiállításokon bemutatjuk a Szovjetunió fejlődé­sét. Élménybeszámolókon ismertetik a Szovjetunióban járt dolgozók az ott látottakat. A társaság tagjai ősszel orosz nyelvtanfolyamot indítanak, hogy elsajátítsák annak a népnek a nyelvét, mely lehetővé tette hazánkban is az emberiség szebb és boldogabb életének meg­teremtését. Czene Irén szereket helyesnek tartó tsz-elnö- köt kell megformálnia. Azt a ve­zetőt, aki hisz is abban, amit csi­nál, de az első megrázkódtatásra majdnem összeomlik. elveszti a talajt a lába alól. Pagonyi jól ol­dotta meg ezt a bonyolult felada­tot, Kalló Ference pontosan olyan, amilyenné sajnos, sok Kalló Fe­renc változott abban az időszak­ban — feledve múltat és nem lát­va a jövőt. Sárosdy Rezső (Csen­des főhadnagy) egyszerű és éppen ezért kivételesen jó művészi esz­közöket használ a megtévedt, ap­jával és népével is szembeforduló fiatal tiszt szerepében. Szoboszlay Sándor (Szusza Kis András) szinte tapintható arányérzékkel építi je- lenetről-jelenetre a gyengeakaratú parasztlegény keserű vívódásait és a darab közepén jut drámai magaslatra. A Csendes Juliskát a- lakító Simon Erika csupán a má­sodik felvonásban jelenik meg a színen, szerepe néhol igen vázla­tos, mégis él és átélt játéka gyor­sítja, lendíti előre a dráma kibon­takozását. A legvázlatosabban megírt figura kétségkívül Csen­desné. Ruttkay Máriának talán éppen ezért csak felvillanásai vannak, bár több szívvel, Csendes­né alakjával való mélyebb azomu- lással erőteljesebb lehetne. Kür­tös István, Mácsay alakítója meg­döbbentően hiteles, éppen ezért fe­leslegesnek tartjuk gazdatisztes, zöldhajtőkás öltözetét, mely egy kissé — hogy úgy mondjuk — e- rőltetett és sematikus mellékízt kelt. Kürtös magatartásával, fel­lépésével már hitelessé teszi Má­csayt és ez pontosan elég. Kitűnő volt még Honthy Sándor Müller József szerepében, érzékletesen ábrázolva a volt főjegyzőből lett tsz-írnok ide-oda húzó, néhol ön­tudatlanul is igazságot kereső fi­guráját. Ugyancsak helyén volt Haraszin Tibor (Tóth Marci), Papp Pál (Szirom Gazsi) és Kovács Sán­dor (Dudari András). A díszletek jók, a betétjelenetek technikai problémáit is zökkenőmentesen ol­dották meg. Mindent egybevetve: színházunk Szélvihar-bemutatója műsorpolitikai szempontból is hé­zagpótló és szükséges volt, ugyan­Ma ülésezik a megyei tanács VB A megyei tanács végreliajtó bizottsága június 3-án, ma dél­előtt 8 órakor ülést tart. Megtárgyalják a vb. előző ülésén hozott határozatok végrehajtását, az aratás, cséplésl munkákra való fel­készülést és a növényápolás jelenlegi helyzetét. SteigerwaUI György, a megyed tanács kereskedelmi osztály vezetője beszámol M állami és földművesszövetkezeti kereskedelem felkészüléséről, m nyári mezőgazdasági munkák áruszükségletének biztosításáról. Majd megtárgyalják a végrehajtó bizottság takarékossági intézkedési munkatervét. Mély almozást vezettek be a medgyesegytházi Béke Termelőszö­vetkezet tagjai a baromfitenyész­tésben. Úgy tervezik, hogy ha­marosan vesznek egy keltető gé­pet s a keltett csibékből még na­gyobb jövedelmet érnek el. • Egy-egy magtárpadlásos tehén- istállót építenek ebben az évben a csabacsüdi Béke és Kossuth Ter­melőszövetkezet tágját. A két is­tállót, amelyek több, mint 200 ezer forintos költséggel épülnek, október 31-re átadják rendelteté­sének. * Erősödik megyénkben a terme­lőszövetkezeti mozgalom. Gyula­váriban az ellenforradalom előtt csak egy termelőszövetkezeti cso­port működött, jelenleg öt. A jövő tervei szeriint hamarosan ter­melőszövetkezetté alakulnak. * Műsoros előadást redez az oros_ házi járási mőtanács június 7-én, szombaton este 7 órakor, a Petőfi Művelődési. Házban. * A tervezett 140 hold cukorrépa helyett 145 holdat vetettek Bé- késszentandrás határában. A cu­korrépát egyszer sarabolták és az egyelést is befejezték. *8 JÓKAI SZÍNHÁZ Június S-án nincs előadás, TAJELÖADAS Békésen, június 3-án este 8 órakor: SZÉLVIHAR akkor kivételes művészi élmény. Gyulán, június 3-án este 8-kor: Sass Ervin dolores Az orosházi Dózsa Termelőszö­vetkezetből 18 tag volt Dunántú­lon a Herceghalmi Kísérleti Gaz­daságban tapasztalatcserén. Meg­tekintették az üzemi árammal be­rendezett istállót és több hasz.no« újítást. • A Szeghalmi Járási Tanács vég­rehajtó bizottsága május hó 30-án, pénteken délelőtt 9 órakor a köz­ségi orvosok, földművesszövetke­zeti ügyvezetők, az üzem ág veze tők és egészségügyi dolgozók bevoná­sával, az üzletek, italboltok, üze­mi konyhák, tejkezelés és más közegészségügyi hiányosságok megszüntetése érdekében anké- tot rendezett, melyen több, mint személy vett részt. Az előadó dr. Jánvári Zoltán járási tisztiorvos volt. * Lóversenyt rendez június 8-án, vasárnap a tótkomlós! MEDOSZ állattenyésztési szakcsoportja Tót­komlósán. A verseny u;án tánc- mulatság lesz a művelődési ott­hon ban. SARKADON, május 31-én este. a községi nőtanács szerve­zésében mintegy kétezer asz- szony és fiatal nagyszabású bé­ketüntetést tartott. A tüntetők a község sportpályáján gyüh^^ keztek, majd a szovjet mű elé vonultak, ahol megko ­szorúzták az emlékművet. As asszonyok nevében Takó Já- nosné, a községi nőtanács tit­kára felolvasta a békekövetelé­seket. A követelésekre Juháss József, a községi tanács elnök- helyettese válaszolt. Béke-csillagtúra A hajnali postások bizony megzavarták 1—2 család vasár­nap reggeli pihenőjét. „Riadó!** Azonnal riadóztasd az őrsödet..« gyülekezési hely..: idő... hozzál magaddal: fejszét, tűt, cérnát, kést, spárgát, drótot, mentőládát stb... A csillagtúra állomásve­zetői szintén megkapták a titkos parancsot, zárt borítékban is­meretlen szöveggel. „Felbontan­dó :6 óra 20-kor, 7 óra 05-kor. 8 óra 15-kor” stb. Az állomásve* zetők elfoglalták állomáshelyü­ket, részben a városban, résw ben pedig a városon kívül. Vé­gigszaladtak kerékpárral a vá­roson és ifchanó piros nyakken* dós, izgatott arcú úttörők, a táviratokban kapott parancsot hajtották végre. Hat óra 20 perckor a gyüle­kező helyen az állomásvezető felbontotta a zárt borítékot és ismertette az Örs tagjainak a feladatot. Nyolc helyről indul* tak más-más feladattal, de egy. azon célért és az izgalom ettől a perctől kezdve csak nőtt. Aa A mai kor gyermeke keresve, kutatva vágyik az izgalmas, ér* * * dekes és „nagy” feladatok után. Hogy ez mennyire így van, az bebizonyosodott Békéscsabán az úttörő csillagtúra alatt. Szeret­ném leírni, úgy, ahogy megtör* térit és úgy, ahogy a mi kis paj­tásaink érezték azt a harci túra alatt és után. Új nevelési mód, új játékstílus, egy új típusú gyermeksereg van csapatainknál kialakulóban, és ezért új mód­szerekkel kell, hogy ifjúságun* kát az igazi szocialista útra ve­zessük. Egy éve már, hogy úttörőink örsi foglalkozásokban sajátítják el az úttörő tudományt. Az is­kolával egyazon célért, de más­más módszerekkel a gyermek életkori sajátosságait fokozot­tabban figyelembe véve és a já­tékos kedvet kielégítve. Ennek a munkának egyik eredményes gyakorlati megvalósítását céloz­ta ez a csillagtúrai is. Előző éjjel a csillagtúra-pa- rancsnokság tagjai bizony nem sokat aludtak. Táviratokat fo­galmaztak, leveleket írtak, tér­kép felett görnyedve keresték a legjobb megoldást. Egy-két fel­nőtt vezetésével talán a jövő tá­bornokai mérték fel a helyzetet centiméterrel, ceruzával és meg. lepetésszerű megoldásokkal« Meghatározták az egyes állomá­sok feladatait, állomásvezetők elosztását A csillagtúra-pa- rancsnokság tagjai még a nap felkelte előtt a titkos parancs­noksági épületben gyülekeztek: Közben a városban mintegy 100 úttörő pajtás várta izgalommal a nap felkeltét. Tudták, hogy nagy feladatot kell végrehajts* niok, de azt, hogy hol, hogyan és mit, azt csak sejtették. Reggel ötöt mutatott az óra és a parancsnokságon összegyűlt vezetők parancskihírdetésre so* rakoztak. „Postások lépjenek ki” és nyolc kerékpáros úttörő fe­szes vigyázzíban vette át a nyolc táviratot, annak a nyolc Örs ve* vetőjének címezve, akik elég erősnek érezték magukat és be­neveztek erre az erőpróbára. egyik utcasorkon jelzést kap­nak: „ellenség a láthatáron" • az arcok egy pillanatra elsápad­nak, majd el vörösöd nek, de • N

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom