Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-11 / 110. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG ■ : 1958. május 11., vásárt«» A megye 15 termelőszövetkezetének idei építkezési programjába beleszólt a bürokrácia Nemrégiben beszámoltunk ar­ról, hogy megyénk termelőszövet­kezeteiben az Idén nagyarányú é- pítkezésék lesznek. Megírtuk art le, hogy a megye hat járásának 15 termelőszövetkezete az idei épít­kezésekké! jelentősen gyarapodik. Ezzel egyrészt a tagság jövedel­mét, másrészt az általános mező­gazdasági fellendülést is előmoz­díthatják. Oükkünk megjelenése éta jóné- hány hét telt el, s nem érdekte­len megnézni, hog\an állnak ma, május elején az építkezések Az építkezéseikre az ÉM 5. sz. Mélyépítő Vállalat békéscsabai tőépítésvezetősége kapott az Épí­tésügyi Minisztérium közvetítésé­vel megbízatásit a Földművelés- ügyi Minisztériumtól, őszintén meg kell mondanunk azt is, hogy a Mélyépítő Vállalat mind a mai napig írásban ugyan még nem, csak szóban, illetve telefonon kap­ta meg a kijelölést a munka megkezdéséhez. Ne legyünk bü­rokraták és törődjünk ebbe bele. A lényeg a fontos:. a kijelölés megtörtént, így, vagy úgy e pil­lanatban az mellékes, mert a vál­lalat békéscsabai főépftésvezető- sége teljes erővel hozzálátott az é- pítlkezések előkészítéséthez. A telefonon közölt kijelölés ér­telmében a kirendeltség a gyomai járásiban: az endrődt Gábor Áron. Tsz-nek egy 34 férőhelyes tehén- tolérnouM őví; istállót, az ugyancsak endrődi uj Barázda Tsz részére egy 15 vago- nos magtárt, a dévaványai Gábor Áron Tsz-nek egy 20, az Üj Világ Tsz-nek egy 15 vagonos magtárt, vetlamint az Április 4. Tsz-nek 50 férőhelyes tehénisitállőt épít, A többi, így a békési, a szarvasi, az crosházi, a gyulai és a szeghalmi járás tsz-eiben is főként tehénis­tállók építésére kerül sor. a laboratóriumi vizsgálat szerint a bányakavics iszapos, s ezért be­tonozáshoz nem alkalmas. Intéz-, kedtefk, hogy a további kavlcsszál- lítmámyokat a Nyékiádházi Ka­vicsbányából küldjék. Ezenkívül tiz vagon cement érkezett az e- gyes munkahelyekre. A főépítés vezetőség természete­sen a termelőszövetkezeti épitke- zésetonél is arra törekszik, hogy minél olcsóbban építsen. Ezért el­határozta, hogy Békéscsaba köz­ponttal előregyártó telepet létesít, a vasbeton elemeket itt gyártják, ami egyrészt olcsóbb, mint a hely­színen való betonozás, másrészt gyorsabban halad. A kirendeltség a város területén több, előregyár. tásra alkalmas helyet nézett ki. Ezután a városi tanácshoz fordult az engedély megadásáért, hogy az «Sőregyártást megkezdhessék. A városi tanács azonban* hol esztéti­kai, hol más szempontokra hivat­kozva a területi igényüket eluta­sította. Ez az ügy már három hó­napja vajúdik. A főépítésvezető­ség újabb és újabb területeket ne­vez meg, a •városi tanács pedig rendre elutasítja azokat... A kiren­deltség már-már azzal a gondolat­tal foglalkozik, hogy Vésztőn csi­nálja meg az előregyártó telepet, ' amit azonban most már saját vál- , Matt köpontja ellenez, mert Vész­tő a szóbanforgó termelőszövetke­zeti építkezések szempontjából sem tekinthető olyan köziponti ■ fekvésű helynek, mint Békéscsa­ba. Mindenesetre a városi tanácsnál felül kellene vizsgálni ezt a ké­rek^ fnnpfo akadályozása '• a termelőszövetkezeti építkezése­■ kot. hátráltatja. Elvégre 15 terme­lőszövetkezetről van szó, »'nem mindegy, hogy az építkezéseket, a- melyekre a főépítésvezetőség ko­moly előkészületeket tett, meg ! tudják-e kezdeni időben. Vagy pe- , dig építkezések helyett egy-egy hivatali íróasztal tetején az akták szaporodnak majd, amelyek azon­ban — úgy hisszük — távolról sem helyettesíthetik a tehénistállók fa­lait... (—n—aj A vállalat kiskunfélegyházi köz­pontja elkészítette a szerződéseket és azokat a békéscsabai főépítés- vezetőség már két hete kiküldte a termelőszövetkezetek elnökeinek, hogy azok aláírják és visszaküld­jék. Eddig még sehonnan sem ér­kezett vissza egy sem, de a kiren­deltségen remélik, hogy a napok­ban megkapják a szerződéseket. Mivel az idő jelentősen előreha­ladt, a főépítésvezetőség megindí­totta a leendő munkahelyekre az anyagszállításit. így Dévaványára, Füzesgyarmatra, az ottani terme­lőszövetkezetek központjaiba, va­lamint a gyomai járás termelőszö­vetkezetei megkezdték a legfőbb építkezési anyagok szállítását. Á négy iermelőszö vetkezel eddig minlegy 10 vagon légiéi kapóit Természetesen a főépítésvezetőség ott, ahol erre mód van, a helyi téglagyárból szerzi be a téglát, a- miről azonban a legjobb akarattal sem lehet azt állítani, hogy első­rangú volna... A téglán kívül több vagon bányakavics érkezett, amit Délegyházáról indítottak útinak, azonban ennek szállítását a csa­bai kirendeltség leállította, mert I lengyel párt- ás kormány­küldöttség megkoszorúzta a Szabadság-téri szovjet hősi emlékművet A lengyel párt- és kormánykül­döttség, Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára és Jozef Cyrankiewvcz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottsága Politikai Bizottsága tag­ja, a Minisztertanács elnöke veze­tésével szombaton megkoszorúzta a Szabadság-téri szovjet hősi emlékművet. A koszorúzásnál megjelent Kál­lai Gyula, a Magyar Szocalista Munkáspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, államminiszter, dr. Sík Endre külügyminiszter, Incze Je­nő külkereskedelmi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhi­vatal elnöke, dr. Pongrácz Kál­mán, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke, Gyáros László, a kormány Tájé­koztatási Hivatalának elnöke, Se­bes István külügyminiszterhelyet- tes, továbbá a Külügyminisztéri­um és a Honvédelmi Minisztéri­um több vezető munkatársa. Részt vettek a koszorúzáson a bu dapesti lengyel nagykövetség tag­jai. Jelen voltak a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tag­jai, J. 1. Gromov nagykövet veze­tésével. B lengyel párt- és kormányküldöttség és Budapest dolgozóinak baráti találkozéja (Folytatás az 1. oldalról.) i — Éljem a magyar és lengyel | nép örök és megbonthatatlan ba­rátsága! — Éljen és virágozzék a béke és a szocializmus erődje, a ha- | Marxista-leninista pártunk vezető szerepet tölt be a társadalom életében — Kedves elvtársaink és bará­taink! — Engedjék meg, hogy a len­gyel párt- és kormányküldöttség nevében hálásan megköszönjem Önöknek azt a fogadtatást, a- melyben bennünket részesítettek. Az irántunk megnyilvánuló sze- retetet és rokonszenvet a népein­ket összekötő testvéri és baráti érzelem megnyilatkozásának te­kintjük. — Engedjék meg elvtársak, hogy átadjam a magyar népnek a lengyel nép szívből jövő jókíván­ságait. — Szeretném átadni népük él­csapatának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak is a lengyel mun­kásosztály, a Lengyel Egyesült Munkáspárt és központi bizott­ságának proletárüdvözletét. — Pártunk, a Magyar Szocia­lista Munkáspártban a szocializ­mus ügyéhez hű harcostársát lát­ja. Biztosíthatom Önöket elvtár­sak, hogy pártunk a legmelegebb rokonszenwel kíséri az Önök harcát a szocializmus megszilár­dításáért Magyarországon. Önök­kel vagyunk ebben a harcban! A népek közötti legerősebb kapocs, a proletárnemzetköziség egyesit bennünket;- •. .•;.*> .««?y * • Ezután beszélt a két nép törté­nelmi. hagyományairól, mély ba­rátságáról, majd így folytatta: Elvtársak! Az országukban tett látogatá­sunk alkalmából az Önökkel, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőivel, a magyar dolgozó nép vezetőivel való találkozásunk al­kalmából szeretnék beszélni né­hány olyan kérdésről, amely a szqcializmus fejlődésével kapcso­latos a népi Lengyelországban. Nyilvánvaló, hogy igen röviden leszek kénytelen beszélni ezekről a kérdésekről* A szocializmus és a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésének új történelmi szakasza, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa nyitott meg, már beíródott, a lengyel. nép tör­ténelmének lapjaira. A lengyel nép nem kis utat tett meg ez a- latt az idő alatt. Mint tudják, 1956 októberében, a Központi Bi­zottság VIII; plénumán, fordulat következett be pártunk politikájá­ban. Ez tette lehetővé annak a ne­héz, helyzetnek a megoldását, a- mely már régebb idő óta foko­zatosan kifejlődött és teljes erő­vel 1956 folyamán nyilatkozott meg. A végbement fordulat és a párt 1949—1954. közötti irány­vonalának általunk gyakorolt szigorú bírálata nem jelenti azonban azt, hogy helytelen­nek tartottuk a párt egész politikáját az előző időszak­ban. Az akkori politikai irányvonalhi­bái helyes cselekvési tendenciák­kal, az ország iparosításának he­lyes szándékával, a városban munkát találó sok százezer paraszt tömeges társadalmi előmenetelé­vel, mérnök- és technikus-káderek ezreinek kiképzésével, a széles tö­megek művelődésének és ok­tatásának biztosításával, tehát a hibák és súlyos fogyatékosságok hatalmas sikerekkel párosultak. Gyakran azonban még helyes irá­nyú döntéseket is helytelen mód­szerekkel hajtották végre, ami azokat érthetetlenné tette a töme­geit számára. Az ország 1956. évi helyzetében az volt a párt legfontosabb fel­adata, hogy a helyes és indokolt politikai átalakulás végrehajtása céljából leküzdje a dogmatikus és szektás ellenállást, hogy helyreál­lítsa megyengült tömegkapcsola­tait, megvalósítván a tömegek he. lyes követeléseit, és Így az új és szilárdabb pozíciókból hatékonyan megbéníthassa a reakció tevé­kenységét. Ezt a feladatot a párt becsülettel végrehajtotta. (Taps); A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának VIII. plénuma megszabta a párt helyesbített, új politikai Irányvonalát. Ez az irányvonal folytatását jelenti mindannak, ami helyes volt az előző politi­kában, de kiküszöböli annak hibáit. A VIII. plénum határozatai semmiben sem torzították el a pártpolitika alapvető, szocialista irányát. Ellenkezőleg, megerősítet­ték ezt az irányzatot, megterem­tették az alapokat a párt szoro­sabb tömegkapcsolatainak kiépí­téséhez. A párt új politikája a helyzet és országunk viszonyainak alkotó módon alkalmazott marx­ista elemzéséből született meg. Ez a politika a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti kor­szak általános érvényű törvény­szerűségeinek a lengyel viszonyok* ra való alkalmazáséból követke­zik. E politika a szocializmusba vezető sajátos út kidolgozását jelent] országunk számára. A szocializmus lengyel útjának keretében valósítjuk meg a proletárdiktatúrát. Marxista- leninista pártunk vezető szere­pet tölt be a társadalom életé ben és erősiti ezt a vezető sze­repei. (Taps.) Éppen úgy, mint valamennyi szocialista országban, megvalósít­juk azt az elvet, amely azt mond­ja, hogy a proletárdiktatúra de­mokráciát jelent a nép és dikta­túrát a reakció számára. (Viha­ros tape.) Jobban érvényesítjük a proletárdiktatúra elvét, mint korábban a törvényesség teljes tisztelet­ben tartásával és a politikai, va­lamint Ideoflógial nevelés eszkö­zeinek az eddiginél lényegesen nagyobb arányú alkalmazásával. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a szocializmus építésében együtt- m üködhessünk a haladásért ví­vott demoknaitiúcus harc hagyo­mányait követő társadalmi erők széles körével. Ezek az erők a szövetséges pártokban, az Egyesült Paraszt Pártban és a Demokrata Párt­ban tömörülnek. A Nemzeti Egységfrontban a pártonkivü- Hek tömörülnek, KözrvetteníH a VIII. plénum vi­tán pártunk új és politikailag ked­vezőbb pozíciókból, tömegkapcso­latait felújítva és megerősítve e- redményes támadást indított a reakciós erők ellen. Rövid idő a- latt jelentősen megerősítettük po­zíciónkat és stabilizáltuk az or­szág belpolitikai helyzetét. A re­akciónak nem sikerült komo­lyabb zavargásokat szítani a népi hatalom ellen. Az 1957. január! szejm-vá- lasztások és az 1958. februári tanácsválasztásob alkalmával pedig pártunk teljes győzelmet aratott. (Taps.) A társadalmon belül érvénye­sülő amtiszocialisita erők hatékony leküzdéséhez elengedhetetlenül szükséges a párt ideológiai kon­szolidációja. A marxista-leninista ideológiában gerincességre van szükség! Éppen ezért pártunk el­tökélt harcot folytatott soraihk ideológiai egységéért, a revízio- niznrus és a dogmatizmus ellen. (Taps.) Pártunk további megszilárdulá­sa szempontjából nagy jelentősé­gű volt a Központi Bizottság 1957 októberében megtartott X. plénu­ma — mondotta. Gomulka elvtárs ezután a párt soraiban végrehajtott tagrevizió jelentőségéről és fontosságáról szólt; Majd a lengyel gazdaságpoliti­kai kérdésekről és a nemzetközi helyzetről beszélt. Gomulka elvtárs Így fejezte be beszédét: Mi, kommunisták mindenkor hűek maradunk a munkásoszti ly nemzetközi szolidaritásának esz­méjéhez. (Taps.) Küldötségünk magyarországi látogatása is a szocialista országok egységének további erősítését szolgálja, hogy eredményesen le tudjuk küzdeni a háború veszélyét. A lengyel nép semmit sem óhajt jobban, mint­hogy békében élhessen a világ minden népével. (Lelkes taps.) Még egyszer forró szeretettel üdvözlöm Önöket, a magyar munkásosztályt és az egész ma­gyar népet. (Nagy taps.) Éljen a lengyel és a magyar nép megbonthatatlan barátsága! (Viharos taps.) Éljen valamennyi szocialista or­szág egysége! Éljen az egész vi­lágon a béke! Wladyslaw Gomulka hosszan­tartó tapssal, nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után fiatal KISZ-es lányok virágcsokorral kedveskedtek a vendégeknek, majd Marosán György mondott zárszót. A nagygyűlés az Internacionáié hangjaival ért véget. dyslaw Gomulka, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára mondott be­szédet. Részletek W. Gomulka beszédé­ből: taknas szocialista tábor! — Éljen minden nép békéje és barátsága! — Békét a világnak! Kádár János hosszantartó taps­sal fogadott beszédé után Wla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom