Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-09 / 108. szám
1958. május 9., péntek BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSAG 3 Eredményes harc a szarvasmarha giimokor ellen a szarvasi járásban Egy februári téli estén a szarvasi járás állatorvosai értekezletre jöttek össze. A szokásostól eltérően az értekezlet helyéül Kondorost jelölték meg. Az értekezlet egyetlen pontja a szarvasmarha Bümőkór elleni védekezés volt. Tenni kell valamit, többet, mint a múltban, mert nagyüzemeinkben az állatok tömeges elhelyezése tág teret nyújt az állatok fertőződésére, s veszélyezteti az ország közegészségét is. Dr. Klára Géza Kondoros község népszerű s mindig tettre kész állatorvosa drámai hangon vázolja a kondorosi termelőszövetkezetek szarvasmarhaállományának gümókóros fertőzöttségét: Búzakalász Tsz 13 százalék, Dolgozók Tsz 13, Kossuth 'í’sz 11, Magvető Tsz 7, Micsurin Tsz 64 százalék. Ezek után Dr. Tóth Bálint Csa- bacsüd állapotáról ad képet. A beszédes számok nyomán egyhangúan megszületik a határozat: „A termelőszövetkezetek szarvasmarhaállományát a termelőszövetkezet helyi viszonyainak, s az ország anyagi helyzetének megfelelően, meg kell tisztítani a gümükór- W tói.” Az egyénieknél nem súlyos a helyzet, mert a kevés szarvasmar- halétszám s annak is szinte egyedi elhelyezése miatt nincs olyan nagy fertőződési lehetőség. Hogyan kell megkezdeni ezt a munkát? tlí - « . Az egyik mód a fertőzött állatok rövid, záros határidőn belüli kíméletlen leölése, húsra értékesítése. De ezt az ország anyagi helyzete nem engedi meg. A másik, a világszerte jól bevált mód: a Bang-féle gümőkór- Irtási módszer alkalmazása. Ennek lényege a fertőzött állatok el* ülönítése és mind a fertőzött, lirnd a nem fertőzött állatok borjainak íertőzésmentes felnevelése. Igen ám, de nehéz, nagyon nehéz, az elkülönítés. Nincs elegendő hely, nincs annyi istálló. Elméletben könnyű az utat megmutatni, <U a gyakorlati végrehajtásához nagy segítség kell. Honnan kérjenek segítséget? A párttól, a járási és községi tanács végrehajtó bizottságától s természetesen a termelőszövetkezetektől. Tervezgetések közepette érkezett el március 4-e. Ismét mozgalmas volt a kondorosi tanécsháza: újból gümőkórmentesítési értekezletre jöttek össze. Ott voltak a párt, a járási és községi tanács vezető funkcionáriusai, hiánytalanul az állatorvosok, a mezőgazda- sági felügyelők, a főállattenyésztők, a termelőszövetkezetek elnökei, agronómusai, brigádvezetői. Dr. Klára Géza ismertette az értekezlet célját Nem sok rábeszélés kellett, hogy sorban felemelkedjenek, s szót kérjenek az elnökök: Koszti András, Gróf Pál, Gerlai Vilmos, Braun Lajos. Pojoka István, Harsá- nyi Dezső. Nemcsak felajánlják közreműködésüket, hanem követelik, hógy termelőszövetkezetük sz arv asm a rh a ál lom án y át tisztítsák meg a güműkórtól, mert állományukat értékessé akarják tenni s termékeiket ..gümőkórmentes tehenészetből származó tej“-ként kívánják értékesíteni. Braun Lajos vállalta, hogy a Magvető Tsz-ben a pozitivokat el- különítteti az erzsébettéri üzemegységükbe. A többiek egy ön teuer), hajlandók kiadni, kicsérelni azonnal a fertőzött állatokat. S arra a kérdésre a válasz, hogy hol helyezzék el a többi pozitívokat, nem sokat várat magára. Mert Gáleg Mihály, a Micsurin Tsz odaadó elnöke, s Nagy Vilmos, az agilis mezőgazdász máris kézfelemeléssel jelzik, hogy hajlandók a megbélyegezett állatokat befogadni, hogy aztán o't majd hcsz- szú évek türelmes munkájával, a Bang-féle módszerrel számolják fel a fertőzött állományt, az utódok gümőkőrmentes felnevelésével. A harc megindult a többi községben is Szarvason, örmény kúton, Csaba- csüdön. A hosszú estéket színessé teszik dr. Klára Géza, dr, Korontihály Védekezzünk a kukoricamoly ellen Az utóbbi években az elhanyagolt védekezési munkák miatt a kukorica legveszélyesebb kártevője lett a kukoricamoly. Hernyója a szár belsejében él. Megrágja a címert és a csórékét is. Emiatt sok kukoricaszár kitörik, és szorult magvakat hoz. A kukoricamoly kártételével országosan 25 százalékos terméskiesést okozhat, de helyenként a 40 százalékot Is elérheti. Egyedüli védekezési mod: mindennemű kukoricaszár és maradvány elégetése vagy elföldelése, lesitlózása. Ennek végrehajtását a községi mezőgazdasági felügyelők ellenőrzik. A- mennyiben a termelők a kukoricamoly ellen előirt védekezéseket nem hajtják végre, úgy a földművelésügyi miniszter rendelete értelmében a termelő költségére, a községi mezőgazdasági felügyelő a védekezési munkákat végrehajtja. Ferenc, dr. Magyar Ferenc, dir. Tóth Bálint felvilágosító előadásai, melyet mindenütt a gümókorról szóló, igen tanulságos szakfilm vetítésével kapcsolnak össze. Hallgató van számos, s ha a helyiségek nagyobbak volnának, még több is lenne, mert az emberek szeretnek tanulni. A kondorosi állatorvosok április havi jelentésükben már arról számolnak be, hogy a Dolgozók, a Kossuth, a Magvető, a Szabadság, a Vihrsarok Termelőszövetkezetek szarvasmarhaállománya gümőkór- mentcs. Dr. Tóth Bálint is megelégedetten jelenti, hogy a csaba- csüdi Béke, Dolgozók, Kossuth Tsz-ben a gümőkórrnentesítést elvégezte. Ez a fiatal állatorvos még csak ősz óta van Csabacsüdön, de máris mindenki megszerette. Persze neki egyes feladatok megoldása könnyebben ment, mert jó iskolája volt, hiszen tanulmányait külföldön, mint ösztöndíjas Moszkvában végezte. Szarvason is mentes már a gümőkórtól a Bem, az Alkotmány és a Dózsa Tsz, s ezeket a nyár folyamán követik a többiek. Azt mondaná sem kell, hogy az állomány mégsem csökkent. Hiszen állami támogatással több, mint száz vemhes üszőt vásároltak a termelőszövetkezetek, amelyeket előzőleg kétszer tuberkulinos bőrpróbának vetettek alá. Terjeszd a népújságot! A BELTERJES MEZŐGAZDASÁG ALAPJA AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS Az MSZMP 1957-ben kiadott agrárpolitikai téziseiben lerögzítette, hogy legfontosabb feladatunk: a lakosság életszínvonalának további javítása, az ipari nyersanyag ellátás jobb biztosítása, a mezőgazdasági export növelése. Ennek érdekében a mezőgazdasági termelést fokozatosan belterjessé kell tennünk. A mezőgazdasági termelés fellendítését, bel terjesebbé tételét akkor érjük el, ha egy termelő- egységre (1 kh. szántó, vagy 1 db tehén, tojótyúk) viszonyítva, minél több eleven és bolt munka ráfordítás esik Ezzel egyenes arányban növekszik az egy termelőegységről lekerülő terméshozam, hozamérték. A mezőgazdasági termelés sajátossága, hogy az üzemeken belül az egyes üzemágak elsősorban a növénytermesztés és állattenyésztő« szerves egységet alkotnak. Ha a növénytermesztés és állattenyésztés aránya megbomlik, akkor a mezőgazdasági termelés nem fejlődik megfelelően. Ha az tizemben nem tartunk elég állatot, akkor a növénytermesztés számára nincs elegendő trágyánk. Ez magával hozza a talaj termőképességének csökkenését, a talaj szerkezetének fokozatos leromlását, ami termés- csökkenéshez vezet. Ha nem termelünk állatainknak elegendő takarmányt, nem beszélhetünk állattenyésztésről, az állami termékhozam növeléséről. Magyarországon a belterjességet sokan úgy "értelmezik, hogy kert-Magyarországot kell kialakítani. Ez téves nézet. Kertészkedésnek a talaj nem felel meg mindenütt. Öntözési lehetőségeink is korlátozottak. Intenzív kertészeti termeléshez kh-ként 300 mázsa trágya szükséges. A mi állattartásunk mellett viszont 1 kb. földre évente — a megyei tanács adatai alapján — alig jut 20-30 g tárgya De korlátozott a kerti termékek értékesítésének lehetősége is. A népélelmezési szempontokat feltétlen szem előtt kell tartanunk. Nem szabad annak előfordulni, hogy fontos élelmezési termékekből 100 százalékban behozatalra szoruljon. A belterjességet népgazdaságikig úgy kell tekintsük, hogy a mindjobban növekvő szükségleteinket minél jobban és Olcsóbban elégítsük ki A belterjesség helyes irányát, tájanként, községenként, üzemenként a helyi sajátosságoknak, a termelési adottságoknak megfelelően kell meghatározni Ha megyénkben, vagy az egész országban megvizsgáljuk mezőgazdasági üzemeink termelését, megállapíthatjuk. hogy kiesik a hozamok és magas az önköltség. Ahhoz, hogy előbbre jussunk, legfontosabb feladatunk: az állattenyésztés fejlesztése. Mindnyájunk előtt lebegjen az az igazság: több állat, több tTágya, nagyobb termés, nagyobb termés, több állati termék. Timkó Béla, a Hazafias Népfront megyei mezőgazdasági bizottságá«*wr, XhU\| nali elnöke. )f47fr«b Megteszik a magukét az idén is Több üzemben, gyárban jártam; de olyan rendet és tisztaságot, a- milyeft a Gyulai Téglagyárban láttam, még sehol sem tapasztaltam. A telepen, gondosan összerakva, elsimítva látható az égetéshez szükséges szén. A fedett szárítók alatt katonás rendben, szinte „belőve” sorakoznak a száradó nyerstéglák. Sehol egy elhullajtott féltégla, szemét. Mindenütt, bármerre is mentem, csak azt láttam: rend, tisztaság. Most már azon sem csodálkozom, hogy a munkában is a gyulaiak lettek az elsők tavaly a Békés megyei Téglagyári Egyesüléshez tartozó telepek között. Tavaly gyártott téglák 94,6°/o-a bizonyult elsőosztályúnak. A selejt is a megengedett alatt volt, s mindössze 3,9 százalékot tett ki. Az egy főre eső termelési érték pedig 34 342 forint volt, ami a munka idényjellegét tekintve, igen jónak mondható. A gyulaiak az idén sem szeretnék „aláb adni". Tekintsünk egy kicsit terveikbe. A kedvezőtlen időjárás miatt csak április 8-án kezdhették meg a nyersgyártást Félmillió forint jövedelem megéri a fáradságot Külföldi vadászok megyénkben Az Amerikai Egyesült Államok is a Francia Köztársaság nagykövetei a hét folyamán Dévaránya határában túzokra, Köröstar- csa határában pedig őzbakra vadásztak. Rájuk mosolygott a szerencse: egy nagyon szép őzbakot ejtettek. Az eső még szemerkélt. Cseppjei még olt csillogtak a kis palántákon. De a Gyulai Tangazdaság kertészetében már szorgoskodnak a kertészek. Mintegy 40 ezer palántát gondoznak itt. — Nem könnyű munka ez — mondja Kádár Mihály, kertészeti bri- gádvezetö —, sok figyelmet és szaktudá t kíván. A palánta olyan, mint a járnitanuló gyermek, állandóan óvni, á- polnl kell. — Milyen zöldségfélék kerülnek leghamarabb eladásra? — Eddig 20 ezer csomó retket adtunk el. Most szedjük a salátát és a hét végén mintegy ötezer fejet szállítunk a Budapesti Nagyvásárte- lepre. A kedvezőtlen időjárás itt is hátráltatta a munkát. Majdnem egy hónapot késtek vele. — Tavaly — emlékszik vissza Kádár Mihály — már április 25- én szedtük az uborkát, paprikát és a fejes káposztát. Most erre csak e hónap 20-a felé kerül sor. Bár a paprika és az uborka már virágzik. A karalábét a hét utolján szállítjuk a Gyulai Földművesszövetkezetnek és a Budapesti Nagyvásár- telepre. A melegágyak közt Kiss Margit, Nagy Mária, Török Erzsi nagy buzgalommal kapálják a palántákat. Lelkiismeretesen dolgoznak, hiszen a gyönge kis palánták nagy figyelmet és pontosságot követelnek. A fejes káposzták közt Szabó Mária szorgoskodik, — ö már három é- ve dolgozik a szakmájában — locsolja a palántákat. — Szereti a kertészetet? Egy pillanatra abbahagyja a locsolást, kezével zavartan simítja hátra a homlokára hulló szőke hajfürtöket. — Olyan ez a kertészet — mondja —, mint a jó sütemény. Megkóstolja az ember, s meg- szerti. Szép mesterség, az biztos. Sok pontosságot kíván, de megvan a haszna. Ha jól sikerül a pa lánták kiültetése és nen éri valami kár őket: bevétel eléri a félmillió forintot. Az eső közben telje sen eláll. A nap sugara melegen tűznek alá. esőtől felázott föld úg\ gőzölög, mint egy óriás kazán. A kis palánták szinte szemlátomást nő nek. A melegágyak mel lett ott van a gazdaság nagykiterjedésű gyűmöl esőse, mely most egy riási virágoskertkén pompázik. Az almafák rózsaszínű virágjain szorgoskodó méhek zöm- mögése összevegyül kertészetben dolgozó lányok vidám kacagásával. Jnntvik így bizony az első negyedévről félmillió tégla törleszteni valójuk maradt. Ebből áprilisban 200 ezret „ledolgoztak”, s feltett szándékuk, hogy ebben a hónapban, terven felül, még a fennmaradó 300 ezret is törlesztik. A gyár adottságait figyelembe- véve azt is kiszámították, hogy az idén mennyi terven felüli téglát gyárthatnak. A számítások szerint egymillió tégla az, amivel túlteljesíthetik az idén az éves tervet, ezzel a mennyiséggel járulhatnak hozzá az ország építkezéseinek jobb anyagellátásához. A téglák minőségének további javításához segítséget ad, hogy az idén 5, egyenként 65 ezres fedett szárítóval gyarapodott a telep. így a tavalyihoz képest az I. osztályú tégláknál egyszázalékos minőség javulást várnak. A selejtet a múlt évivel szemben csaknem két százalékkal csökkentik. Tavaly — s ez volt legfájóbb pontjuk — 17 százalékot tett ki a gépállás, ami egyrészt energiahi- ányból, másrészt üzemvavarból, a gépek gyakori üzemhibáíböl keletkezett. A lelkiismeretes, jó karbantartással az idén ennek is e- lejét veszik, s bíznak abban, hogy a gépálést sikerül 10 százalék aáá szorítani. Sok lenne még sorolni mindazt, amivel a gyulaiak az idei gyártási idényben a több, a jobb minőségű építőanyag gyártásáért tesznek, így küzdenek azért, hogy a vándorzászló továbbra is a Békés megyei Téglagyári Egyesülésnél marad jón P. P.
