Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-30 / 126. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1958. május 30., péntek A revizionizmus korunk nemzetközi munkásmozgalmának főveszélye A 2 elmúlt idők során a Szovjetunió és valamennyi népi Öemokrartkus ország komoly sikereiket ért el a szocialista építés- kein. Ezzel együtt erősödött a nem- eetiközi kommunista mozgalom is. Ugyaniakkor azonban fokozódtak ti revizionisták marxizmus-ellenes támadásai, amelyek leginkább a filozófia és a politikai gazdaságtan területén mutatkoztak. A nemzetközi revizionizmus nem egységes, habár a jobboldali Szocialisták revizionista eszméi csak nagyon kevéssé térnek el a kapitalista országok kommunista pártjaiban, valamint a népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjaiban meglévő revizionista nézetektől. Hiszen valamennyien a burzsoá ideológia szószólói a munkásosztály soraiban. A revizionistáik kezdettől fogva a marxizmus kijavításét és kiegészítését, egyes tételeinek módosítását (revízióját) követelik. Jelenleg azonban sokan közülük már azt hirdetik, hogy a marxizmus túlélte önmagát és nem felel meg a jelenkor követelményeinek. Nézeteik hangoztatása közben a- znnban az „alkotó" marxizmus és a szocializmus védelmezőinek álarcát öltik fel. Ugyanakkor a „túlélt marxista dogmák" közé olyan alapvető marxi—lenini megállapításokat sorolnák, mint az osztály- harcról, a munkásosztály történelmi szerepéiről, a proletárdiktatúrától, a marxista párt vezető szerepéről, a proletár internacionalizmusról, a szocializmus felépítésének közös törvényszerűségéiről szóló tanítások. A revizionisták é- Ken az alapon tagadják az SZKP- rták a szocializm us építése közben szerzett tapasztalatai nemzetközi jelentőségét, s az úgynevezett ,jnemzeti kommunizmus” jelszavait puffogtatják. A marxizmus—lenánízmus természetesen nem tagadja, hogy az egyes országok sajátos formák kialakításával valósítják meg a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetet. Ezt a Kínai Nép- köztársaság és néhány más ország tapasztalatai is igazolják. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a fenti átmenet közös törvényszerűségei minden esetben valamennyi szocializmust építő ország életében megmutatkoznak. kommunista és munkáspártok revizionizmus elleni harcának egyik alapvető kérdését a jelenlegi kapitalizmus természetéről és fejlődésének jellegéről alkotott elképzelések képezik. A marxizmus—leninizmus azt tanítja, hogy az imperializmus a kapitalizmus legfelsőbb monopo- üsztikus szakasza, amikor is tovább élesednek a kapitalizmus ellentmondásai, erősödik a dolgozók kizsákmányolása, rendkívüli mértékben fokozódik az osztály- harc, amely a szocialista forradalommal és a proletárdiktatúra megteremtésével végződik. A revizionisták elferdítik a marxizmust, amikor azt hirdetik, hogy a kapitalista termelés mozgató rugója lassanként nem a har szón, hanem a dolgozók jólétéről való gondoskodás lesz. Ebből következik a „népi“, „szabályozható”, „irányítható” kapitalizmus elmélete., amelyben eltűnnek az osztályhatárok, a burzsoé állam osztályfelettivé válik és kisebb reformok útján fokozatosan „kialakul" a szocializmus. fenti következtetések azt mutatják, hogy a revizionisták teljesen szakítanak a marxizmussal és nyíltan a burzsoázia érdekeit védelmezik. Mi a revlzionizmua szociálisgazdasági bázisa? A revizionizmus első támasza a munkásarisztokrácia, amely a monopóliumok extra-profitjából tartja fenn magát. Másodsorban a revizionisták saját érdekeik szerint magyarázzák a kapitalista termelés háború utáni növekedésének egyes tényeit. Ezzel kapcsolatban újból felélesztik a „a kapitalizmus örök felvirágzásának" elméletét, habár az Egyesült Államokban lezajló gazdasági válság világosán bebizonyítja, hogy a fenti megállapítás minden reális alapot nélkülöz. Harmadszor: világgá kürtölik, hogy egy egész sor kapitalista országban a munkásosztály megfeszített harcának eredményeként emelkedtek a munkabérek, amelyek a háború idején nagyon mélyre süllyedtek és sok helyen még mindig nem érik ef ’a háború* előtti színvonalat. Negyedszer: a munkásosztály az utóbbi évek során kistourzsoá elemekkel (elszegényedett parasztgazdák, kiskereskedők, sib.) bővült. Ötödször: a revizáonizmusit segíti a kapitalista országok hatalmas ideológiai gépezete és a nemzetközi imperializmus mindem befolyása. TV emségiben a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége VII. kongresszusán megtárgyalták a JKSZ programtervezetét. A program egész sor marxista—leninista megállapítást, s néhány helyes általánosító kitételt tartalmaz. A- zokban a fejezetekben azonban, amelyek a világ kommunista és munkásmozgalmának vizsgálatával, valamint néhány elvi kérdéssel foglalkoznak, megfigyelhető az az irányzat, hogy szembe helyezkednek a kommunista- és munkáspártok moszkvai tanácskozásán közösen kialakított egységes marxista—leninsta állásponttal. A programban például egyáltalán nem használják a „szocialista világrendszer" fogalmat és a két táborról szóló megállapítást a mesterkélt „két katonai politikai blokk” kifejezéssel helyettesítik, H elytelenül összegezik a nemzetközi feszültség okait, megpróbálják kisebbíteni a Szovjetunió és a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatainak je. lentőségét a szocializmus építésében és kidomborítják a jugoszláv tapasztalatokat. A program összeállítóinak véleménye szerint a proletárintarnacionalizmus lényege mindössze a szocialista építés útjára lépő népek egyenjogúságában és a kölcsönös be nem avatkozásban rejlik és meg sem említik a szocialista népek barátságának, együttműködésének és kölcsönös segélynyújtásának jelentőségét. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége programjában számos o- lyan meghatározást találhatunk, amelyek ellentmondanak a moszkvai nyilatkozatnak és békekiáltványnak, a kommunista és munkáspártok egységének gyengítését szolgálják és éket akarnak verni a szocialista országok közé. Csak ezzel magyarázhatjuk, hogy a bur- zsoá sajtó mór a megjelenés pillanatában égig magasztalta ezt a programot. A szocialista országok, vala- a? egész nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom összeforrottságánalc legfontosabb előfeltétele a proletár imtemacio. nalizmus marxi—lenini elveinek következetes betartása. Ezért határozott harcot kell indítani a revizionisták és a renegát marxisták ellen, akik a munkásérdekeket elárulva, arra a szégyenteljes feladatra vállalkoztak, hogy mentegetni próbálják a kapitalizmus egyre inkább összeomló épületét. A marxizmus—leninizmus alkotó eszméi eltávolítják útjukból a revizionistákat, a dogmatikusokat és a szekrtásokat, s embermilliók vezércsillagává válnak az imperialista uralom elleni harcban. Nincs messze az az idő, amikor a marxizmus zászlaja alatt az egész emberiség „egyszívű" tömegként ba lad a jövő, a kommunizmus felé A Reuter értesülései a párizsi helyzetről Harold King, a Reuter tudósítója jelentette csütörtökön 13.30 órakor Coty köztársasági elnök csütörtökön nagyjelentőségű és ritka lépést tesz: személyes üzenetet intéz a nemzetgyűléshez. Tájékozott források szerint az elnök figyelmeztetni szándékszik a képviselőket arra, hogy milyen veszéllyel járna, ha a nemzetgyűlés nem fogadná el de Gaulle tábornokát kormányfőnek. Az üzenet e források szerint megfelelően tapintatos formában azt fogja tanácsolni a nemzetgyűlésnek, hogy a polgárháború elkerülése érdekében hívja meg de Gaulle-t. Coty végül valószínűleg közli azt is, hogy lemond, he a nemzetgyűlés nem fogadja meg tanácsát. Coty lemondása le Troquert, a nemzetgyűlés elnökét tenné a köztársaság fejévé, addig, amíg nem választanak új elnököt. Le Torquer de Gaulle ügyében ellentétben áll Cotyval. A tudósító értesülése szerint a nemzetgyűlés elnöke a szokásos semlegességet megtagadva, részre- hajlóan fog a vitába beleszólni Coty üzenetének felolvasása után. Azokból a megjegyzésekből ítélve, amelyeket csütörtökön reggel a szocialista képviselők gyűlésén, tett (már maga az, hogy megjelent ezen az ülésen, ellenkezik az el1í Egyesült Államok támogatja de Gaullet John M. Hightower, tat AP hírmagyarázója irjat Az Egyesült Aljamob mindent elkövet annak érdekében, hogy közeli és baráti együttműködést folytasson de Gaulle tábornokkal, ha az Francia- ország miniszterelnöke lesz. Hivatalos körökben csütörtökön kijelentették, hogy ez az egyetlen politika, amelyet az Egyesült Államok egy szövetséges állam vezetője Iránt folytathat. Nem tudni azonban, hogy de Gaulle milyen magatartást tanúsít majd Franciaországnak a NATO szövetségesekhez való viszonyát Illetően. Mint ismeretes, Elsenhower elnök szerdai sajtóértekezletén kijelentette, hogy régóta baráti kapcsolatban áll de Gaulle tábornokkal. „Egyike var gyök azoknak, akik kedvelik őt” — mondotta. A Fehér Ház és az Amerikai Külügyminisztérium hivatalos köreinek jelenleg az a véleménye, ha de Gaulle miniszterelnök lesz, esetleg számíthatnak arra, hogy az északatlanti szövetséget Illetően ragaszkodni fog a francia külpolitika főbb vonalaihoz. (MTI) nöki semlegességgel), le Torquer olyan politika mellett fog síkra- szállni, amely szöges ellentéte Coty javasiaiának. A tudósító véleménye szerint lehet, hogy ez a lépés a parlamentet ketté fogja osztani, az egyik fél de Gaulte-t, a másik pedig a kommunistákkal együtt megalakítandó népfront- kormányt követelné. Le Troquer megbízható források szerint elmondta, hogy a de Gaulle-lal folytatott éjszakai tárgyalás .nagyon rossz“ Volt, és nem sikerült megegyeznie a de Gaulle beiktatásával kapcsolatos eljárásban. A tábornok éjszaka le Troquer- val és Monnerville-jel a köztársasági tanács elnökével tárgyalt Tájékozott források szerint de Gaulle azt akarta, hogy a páriámén tét egy évre függesszék fel és ennek az évnek végén népszavazás döntsön az új alkotmányról. Le Truquer három havi, Monner- ville hat havi felfüggesztést javasolt De Gaulle azonban elvágta a vitát. így szólt: „Ez az utolsó sza. vám. Ha isimét beszélni akarnak vetem, — tudják colomibey-i tele-^ f óraszámom at”. Azzal fogta magát® és haza gépk öcs izoft falujába. Párizsban kormánytanács ült össze Csütörtökön délben Pílimlín elnökletével kormány tanács ült össze a párizsi Matignom-palotá- ban, hogy megvizsgálja az általános helyzetet. (MTI) A legújabb párizsi fejlemények algíri visszhangja Az algériai mozgalom vezetői szerdán a késő esti órákban értesültek áriról, hogy Coty elnök a törvényhozás két házának elnöké^ küldte el de Gaulle tábornokhoz^ tárgyalásokra. Az algíri közüdv bizottság szóvivője ki jelentette: „Várjuk a fejeményeket. Minden nagyon jól halad." Külsőleg semmi hatást sem gyakoroltak a párizsi események Algírra. A városban, ahol éjféltől reggel öt óráig kimenési tilalom van érvényben, nyugalom uralkodik. Köszönjük a segítséget Békéscsaba Városi Nőtanácsa ezúton mond köszönetét a város a- zon üzemeinek és vállalatainak, melyek anyagi támogatásukkal, valamint a szervezési munka folytán hozzájárultak gyermeknapunk sikeréhez. Köszönetét mondunk külön az Állami Aruház, Békési Nyomda és Autóközlekedési Vállalat vezetőségének és dolgozóinak lelkes támogatásukért. Városi Nőtanács, Békéscsaba Ott lessek Öcsém Domokos Sándor reggel álmot, ean, kelletlenül járt-kelt a tanya körül. Nem találta helyét sehol. Egyre csak a tsz elnökével lezajlott beszélgetés járt a fejében. Megállt az is.állóaj tóban, zsebéből előhúzta ócska dózniját, sodort egy cigarettát. Elgondoigozva nézte a cigaretta kékes füstjét, melyet pillanat a- latt elkapott az udvarban kavargó szél. Az ellenforradalom előtt is jól gazdálkodott a tsz, amikor még 6 is tagja volt. A sógora már hat esztendeje benne var s múltkor, mikor elmentek hozzá egy kicsit tanyázni, azt mondta, hogy nem cserélne Domokossal semennyiért. Most meg az elnök kavarta meg a gondolatát. Jól tud beszélni, Majdnem három óra hosszát vitatkoztak, érveltek, bizonyítgattak. Végül mégsem tudtak megegyezni. Gondolatait a félesége hangja zavarta meg. — Gyere hé fröstökölni. Az asztalnál szótlanul fogyasztotta el reggelijét, A felesége meg is kérdezte: — Mi van veled, hogy olyan szótlam. vagy? — Semmi — legyintett s nagy, csontos öklét az álla alá támasztotta. Sokáig ült így elmerengve, majd kiment az istállóba s befogta a lovát Tegnap megnézte a napraforgót, s úgy gondolta, hogy ma már lehet ekéz. ni. — Gyönge már ez a kocsi is — mondogatta magában. A hámot is varratni kéne. Sokáig piszmogott a befogással: Semmi kedve nem volt dolgozni. Most érezte csak, hogy mennyire hiányzik neki a tsz. Mikor 56- ban kilépett, azt hitte, ©gyedül jobb lesz. Csak mosolygott, amikor mondták neki a komái: Visz- 6zajössz te még közénk! — Soha többé! — iogadkozott. Dühösen ült fel a kocsira. Az a piszkos ellenforradalom az oka mindennek. Becsapták. ígértek fűt-fát, hogy így lesz, meg úgy lesz. Csak ne hallgattam volna rájuk. Bár igaz, hogy nem csináltam semmit. Hívtak ugyan a gyűlésekre, de nem mentem el soha. Bár a tsz-toő! se léptem volna ki. Az úton a tsz fogatosaival találkozott. Ezek is ekézni mentek. S mivel a földjük egymás mellett volt, csendesen ’porosz- kólt ő is a közös fogatai után; Fájó szívvel nézte a gömbölyű lovakat s a rajtuk nyikorgó új hámokat. — Hej, ha még egyszer hajthatnám a két pejt, amit valamikor fogatoltam. Micsoda lovak azok! Táncolva mentek végig a falun. Délfelé pihenőt tartott Elgondolkozva támaszkodott az ekekapa szarvára, mikor látta, hogy a Jósika gyerek, aki éppen az 6 volt lovait hajtotta, erősen ránehezedett az ekekapára. A ló teljes erővel beledőlt a hámba. A kapa meg valósággal szántotta a 'földet. — Hű, a fene essen belé! —* Nekiiramodott, át az árkon és odakiáltott: — Megállj! Miért kánzod az a lovat? Nem látod, hogy már csupa víz? Jóska megtörölte izzadt homlokát és sunyin pislogott ki a smici-sapka alól. — Annyira megy ez a ló, hogy nem győzök utána menni. — Akkor meg kell szakítani? Majd adok én neked. Mutasd csak. — Na, Tündér — szólt rá csendesen a pejkóra. Az elnyerítette magát és csendesen megindult. Az öreg tekintete szeretettel pihent meg a lovon. — Lém, megismert — örvendezett. Komótosan ballagott a kapa után,
