Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-24 / 121. szám
1958 május 24., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Védekezzünk a burgonyabogár ellen Megyénk egész területe fertőzőit burgonyabogárral. Éppen e- zért senki ne sajnálja a fáradságot: nézze meg burgonya vetését és a megtalált bogarakat, tojásokat, lárvákat gondosan gyűjtse össze és semmisítse meg. Erre áttért van most szükség, mert a fertőzés kezdeti stádiumban van és ha idejében védekezünk, megállíthatjuk a bogarak nagyobb mérvű elszaporodását. A burgonyabogár szoporodása Igen gyors. Az 1 cm nagyságú sárga színű, fedőszárnyán 19 fekete hosszanti sávval rendelkező nősiények 20-30 as csomókban rakják le petéiket a burgonyalevél fonákára, melyből 10 nap múlva kelnek ki a hús vörös színű lárvák. Egy nőstény 400-300 tojást rak le és a kikelt lárvák nagy kárt okoznak a burgonya területeken, Nagy fertőzés esetén az egész zöld rész eltűnik, letarolják a lárvák és bogarak együttesen. A nagyobb területű burgonyavetések vegyszeres kezelését a Növényvédő Állomás végzi díjmentesen, de a házi kertek és a köztes művelésű, burgonyák vegyszeres flMkelését a termelő köteles elvé- ^fcCzni a Növényvédő Állomás által kiadott szerrel. Az áttelelt burgonyabogarak ellen tavasszal, továbbá a nyári nemzedékű bogarak ellen csak az esetben kell vegyi védekezést alkalmazni, ha azok tömegesen jelennek meg. Ha pedig szórványosan fordul elő, akkor (bogarakat, tojásokat, lárvákat' kézzel kell összeszedni. .4 vegyszeres kezelést a helyi adottságoktól függően, elsősorban permetezés, másodsorban porozás útján kell végezni. A permetezést a lárvák ellen alkalmazzuk. Ka- tasztrális holdanként 300—350 liter vízben, 4—5 kilogramm Holló 10 olajos emulzió szükséges. Minden termelőnek kötelessége, hogy saját és népgazdasági érdekből, minden erejével Irtsa a burgonyabogarat és minden növényi kártevőt Gyebnár Imre. a Békés megyei Növényvédő Állomás agronómusa. Igazgatói alapból tilos a bankett A kereskedelemben általános vizsgálatokkal megállapították, hogy egyes vállalatoknál a vállalati eszközöket és az igazgatói alapot rendeltetés ellenesen használják fel. Több helyen tapasztalták, hogy a vállalati igazgatói alapból magánjellegű utazások, különböző vacsorák és rendezvények költségeit fizették ki. Az igazgatód a- lap ilyen és ezekhez hasonló jogszabályellenes felhasználását a belkereskedelmi miniszter megtiltotta. Egyidejűleg utasítást adott ki, amelyben megszabja a következőket: Az igazgatói alapból kell fedezGYULAI KÉPESLAP Széljegyzet A békéscsabai Petőfi Tsz-ben megvitatták a legutóbbi közgyüléI sen az árutermelési terv teljesíti , Megállapították, hogy a szövetkezet árutermelési tervét május 1-ig 18 000 forint kieséssel nem teljesítette. A hiány onnanadódik, hogy a tsz a tervkészítés, illetve módosítás időszakában nem mérte fel keltő megfontoltsággal a pénzbevétsli lehetőségeket. A jelenlegi körülményeket esek nehezíti az a tény, hogy a szövetkezetben laza a munkafegyelem. Ha e- zen változtatnak, akkor az év későbbi időszakában a tervkiesésben mutatkozó lemaradást még behaz- ho tják. Két évvel ezelőtt még csak egy lakóház volt' Gyulán az Irinyi János utcában. A hosszú évekkel ezelőtt kiosztott házhelyeken krumpli, sárgarépa, hagyma és egyéb főzelékféle nőtt. Most már tíz kész, vagy épülőfélben lévő nagyobbnál nagyobb, szebbnél szebb ház képez valóságos járdával, villannyal ellátott utcát. Kilenc új ház. Szenzáció ez, vagy magától értetődő megszokott jelenség'? Embere válogatja, ki minek veszi. Nekem feltűnt, mivel a kilenc közül öt csaknem egyforma típusú, mintha valamelyik vállalat építette volna dolgozóinak. Ezt is kérdeztem először az utcán beszélgető két asz- szönytól, Bakos Miklósnétól és özvegy Kiss Mihálynétól. — Ki hogy tudta, úgy építette — felelte Bakosné kíváncsiságomon csodálkozva. — Leginkább saját erőből, a rokonság segítségével, hogy úgy mondjam, társadalmi munkájával. így épült egy- egy a négy Szabó testvérnek. De Lakást építenek a tsz-tagok Az orosházi Dózsa Tsz-ben kislakásokat építenek. Az OTP öt személynek folyósított 24 ezer forint hosszúlejáratú lakásépítési kölcsönt. A házépítéshez az alapot már kiásták. Egyelőre öten fognak az idén építkezni, de fokozatosan építeni fog a többi tsz- tag is. Huszonnyolcán adták be eddig az Igényüket kislakásépítésre. a parasztember, mert azt a kis földet is szereti ám! Nem tudja, hogy mit csináljon. Nem mer saját lelkiismeretére dönteni. Sokszor mintha szívesebben venné, ha valamiféle rendelettel kellene belépni a tsz-be, hogy megnyugtassa magát: azért mégsem önként mentem... Pedig a párt nem csinál ilyent, megvárja, hogy önként lépjen be az egyéni és úgy keresse a boldogulását. ]WT ilyen mélyen s jól ismeri ^ * az embereket! Senki nem nevezi filozófusnak, mégis az, a mindennapi élet gondolkodó agitátora, az ügyet féltő pártmunkás. Nem a funkcióját, magas fizetését félti, hanem a jövőt, a szépet, boldogságot. Kiméczki Mihály is annyi, mint a másik. A Viharsarok Tsz darálójának dolgozója. Keze épp oly kér- . ges, mint másé. A párt ügye mégis hivatása, mert a jobbért való munka hivatásos katonájának érzi magát. Valamikor eselédgyerek volt. ahogy megnőtt, ugyanaz maradt más névvel: napszámos. Negyvenöt után sem törekedett jómódú életre, még csak a földosztásnál sem követelt magának jusst Pedig 6 is a földet a gazdagok földjét túrta, s megtaposott szegényember volt. Később aztán Tótkomlós községi pártbizottságának titkára lett. Amikor a párt kitűzte a szocialista mezőgazdaság megteremtését, tsz t alakítottak. Ma is ott van a Viharsarok Tsz-ben. Szívével, lelkesedésével szervezi a munkát, irányítja a pártszervezetet. Nincs is ott különösebb baj. —Jól vagyunk, dolgozunk. Ki. sebb problémák vannak, de a- zok nem gátolnak bennünket. pírttitkár. Ha nem tudja az * ember, szavaiból érzi, hogy az ő, egész lényével, eszével, lelkesedéséveL Varga Tibor beszéljen Kissné, ő is épített. — Az enyém az állomástól a második erre befelé — mutatja Kissné. — Még csak most húztuk rá a tetőt, sok minden hiányzik még, amíg kész lesz. — Ne tessék haragudni, de megkérdezem, hol dolgozik, miből épített? — A gyulai Harisnyagyárban dolgozom. A ház költségvetése 47.500 forint. Ebből 27.500 forint állami kölcsön, a többit én rákos gattam össze. — Család nincs? — Van egy fiam. meg egy lányom. A fiam már megnősült, őrá nem számíthatok. A leányom? Hát őt még segíteni kell. Most végzi a Műszaki Egyetem III. évfolyamát. — Nagyon merész asszony — jegyzi meg Bakosné — nem elég, hogy a lányát taníttatja, még é- pftkezik is. ’ — Mint minden más házában lakónak, nekem is régi vágyam, hogy sajátomba kerüljek. Ha a férjem élne, talán már régen épí tettünk volna, vagy most köny- nyebb lenne, de meghalt tizenegy éve... — £s maguknak hogyan sikerült ilyen takaros, szép házat építeni? — fordulok Bakosnéhoz. — Mi is vettünk fel állami kölcsönt. A többit összespórolgattuk 5 évi házasságunk óta. Ugyanis mind a ketten dolgozunk. Én a harisnyagyárban, a férjem a városi kertészetben. — Az a három kislány a maguké? — intettem fejemmel a ház előtt játszó három apróság felé. — Nem, nekünk csak egy van még. Megyek is mosdatni és lefektetni. Mi meg elmentünk megnézni Kissné házát. Lesz abban egy kis hall, fürdőszoba, konyha, kamra és egy tágas, három szárnyú abla- kú utcai szoba. Mire mindent sor- ranéztünk, jött Kissné egyik szomszédja, aki segített a falat verni, cserepezni, ablakot vágni, ö sorolta azután, hogy olyan tömeges házépítés még sohasem volt Gyulán, mint tavaly, meg az idén. A Kastély-kertben legalább 40 új ház épült és 15-20 pedig a gyerrr.ekmenheiy mögött. — Az valóságos kis villanegyed — jelentette ki Kissné. Elmentem megnézni, örömet keltő látvány a 19 kész, vagy épülőfélben lévő ház. A huszadiknak is ott van már egy halom tégla. Hasonló a kép a Sarkad felé vezető kövesút mentén is, és hány meg hány ház készül a megyében, az országban. Ezeknél az új házaknál meggyőzőbben talán semmi sem hirdeti dolgozó népünk emelkedő jólétét. Kukk Imre ni a munkáiban kiváló dolgozók jutalmazását, elsősorban az előre kitűzött feladatok teljesítőit, a szociális és egészségügyi kiadásokat, a bölcsőde fenntartási alapját, valamint a szakszervezet által kezelt kulturális és sportalap esetleges kiegészítését. A jóléti alapból kell fedezni az üdülések és kirándulások költségeit, a vállalati üdülők fenntartását, az ünnepségekkel kapcsolatos költségeket, a vállalati, társadalmi szervek támogatását és a dolgozók részére szolgáló lakások építési költségeit. Az állami gazdaságok májusban négy vagon rántani való csirkét szállítanak Olaszországba Ebből két vagonnal már el is küldtek. Az olasz megrendelők nagyobb csirkéket kértek, mint amilyenek a hazai piacon leginkább keresettek. A kiszállított állatok átlagsúlya 1,20 kiló. (MTI) imkaversenylázliait Másfél hónappal ezelőtt a Mezőhegyes! Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság csatókantarási ü- zemegysége munkaversenyre hívta a gazdasághoz tartozó többi kerületet az 1958. évi növénytermesztési és állattenyésztési tervek túlteljesítésére. Az azóta eltelt Időszak alatt a kerület által ösz- szeállított versenypontokai tanulmányozták a kamaráspusztai, a- faiskolai, a peregpusztai, az ó- mezőhegyesi, az új-mezőhegyesi, a komlósfecskési, az építészet és a főmagtár dolgozói és úgy határoztak, hogy csatlakoznak a csati - kamaráslak felhívásához, melyet több versenypattal még ki is egészítettek. Azóta murakaversenybi-ra dolgoznak a Mezőhegyes! Állami Gazdaság dolgozói és az eredni íny munkájukon máris észrevehető, mert a növényápolási munkában és az állattenyésztésben kimagasló eredményket értek el. Ünnepeltek között Május 14-én ünneplőbe öltöztek a paraszti munka öregjei, Füzes* gyarmaton az Aranykalász Termelőszövetkezetben. Ekkor tartoU ták az ünnepi közgyűlést, ahol tizennégy, a kapa és a kasza mel* lett megöregedett szövetkezeti tagot küldtek nyugdíjba. Ecsedi Márton, Benke Imre, Nyilas István és Zsoldí Sándor már akkor sem volt fiatal, amikor a tsz-t alakítottak, de mégis, az idős kort meghazudtoló mozgékonysággal szinte versenyben dogoztak a fiatalokkal. És most, amikor visszajondolnak a közösben megtett útra, örülnek, mert látják erős, egészségesen iofejlődő szövetkezetei hagynak örökbe a fiatalabbakra. Nehezen váltak meg a tsz-től, mert megszerették a szövetkezeti életet. De ne is beszéljünk erről, mert ők, mind a tizennégyen olyan emberek, akiket nem lehet az Aranykalász Tsz-ből egyszerűen nyugd jba küldeni. Az állami nyugdíj/ mellett még dolgozni is akarnak. Igaz, nem sokat, havonta mindössze négy munkaegységet. De szívesen segítenek bármikor, ha a, nyári munkában szükség lesz erejükre. Nagy Károly országgyűlési képviselő, a megyei Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, a nyugdíjba készülők egy csoportjával, a nyugdíjintézményről és a derűs öregkorról beszélget. A nyugdíjasok helyébe, új, fiatal erő özönlik a tsz-be. Közülük egy, Csaba Józsefné, akit az ünnepi közgyűlés fogadott a nagy család tagjai sorába.