Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-03 / 103. szám

1AM. május I.. szambát békés megyei képújság 3 IliiiikávaI siniiepeitek Lőkösháza A Mezőhegyes! Cukorgyár lö­Takarékossági mozgalmat szerveztek a Tótkomlósi Gépállomáson A magyar forradalmi munkás-{»araszt kormány takarékossági felhívására gépállomásunkon ml is megszerveztük a takarékossági mozgalmat. Gondosan felmértük a takarékosság lehetőségeit, és gaz­dasági kihatásait. A takarékoskodás módszereit kötelező érvénnyel kidolgoztuk a traktorosok, a szerelők, a műhelyvezetők, a brigádve­zetők, az irodai dolgozók és a raktárosok számára. Mezőhegyes A Mezőhegyesi Törzsállaite- nyéxzlő Állami Gazdaságban má­jus 1-én 25 traktorral és különbö­ző munlaigépeklcel 100—120-an dolgoztak. Elvetettek 60 hold lu­cernát, 30 holdon füvesherét tele­pítettek, 300 holdon befejezték a kukorica vetését, 240 holdon pe­dig a kukorica vetésére készítet­ték elő a talajt, Gyomai járás A gyomai járás termelőszövet­kezeteiben az er.drődi Béke, Űj Barázda, Szabadság, Egyetértés, Búzakalász, a gyomai Űj Élet, a déviav árnyai Hunyadi, Űj Világ, az ecsegíalvi Kossuth és az Űj Alkot­mány termelőszövetkezetek tagsá­ga május 1-én is dolgozott. Egyes termelőszövetkezetekben, már da­rabolták a cukorrépát. kösházi célgazdaságában a vetési munkák zömét május 1-ig befejez­ték. Május 2-án mintegy 40 hol­don 100—120 időszaki dolgozó megkezdte a lucerna kapálásét. Mezőberény A Mezőberényi Gépállomás dol­A legnagyobb megtakarí­tási lehetőség az üzem­anyagfelhasználásnál van. A folyamatos munkát gondosabb és jobb szervezéssel, kevesebb Széles körben tudatosítjuk a dolgozókkal, hogy minden fo­rint megtakarítással a nyereség- részesedést növeljük. Ezekkel a módszerekkel a gépállomá­Most nézd meg... A belépőkről beszélgetünk a kaszaperi Lenin Tsz vezetőivel és tagjaival. Szép számmal vannak: éppen százan jöttek vissza, vagy újonnan a zárszámadás óta. — Az én fiamat, Imrét is közé­jük számoltad? — kérdezi egy idő­sebb ember a könyvelőtől. — Nem én, Kálmán bácsi, mi­vel még nem volt közgyűlés előtt a felvétele. — Igazad van, de én már ide- tartozónak tekintem. Felkeltette a kíváncsiságomat s kérdezősködni kezdtem tőle. El- ^tendta, hogy már volt tagja a jRiin Tsz-nek két évig, 1951-től. De aztán kilépett. Nehéz volna tőle megtudni ennek a pontos okát. Azt mondja, hogy az akkori vezetőség nem tetszett neki. Le­het. Az idősebbik fia, Hevesi Kál­mán azonban ott maradt s job­ban boldogult, mint az apja, aki 7 hold földön gazdálkodott. Mondta is neki mindig: ne kínlódjon a- pám, jöjjön vissza. A veje is ezt hajtogatta, amikor haza-haza lá­togatott Békéscsabáról. De idős Hevesi Kálmán hajthatatlan ma­radt tavaly őszig. Az ősszel aztán csak nagyot né­zett, hogy mi mindent osztottak a Tsz tagjainak. A látottak és •^^tató szavak aztán meggyőzték. S most jön a fia, Imre is, aki nemrégen szerelt le, s akit gépko­csivezetőnek képeztek ki a hon­védségnél. — Azt mondtam neki — ma­gyarázza Kálmán bácsi — gyere csak te is a tsz-be, nem találsz ennél jobb helyet. Kell a gépko­csivezető ott is. Ha most nem, akkor később, hiszen úgy nő ez a tsz, mintha húznák. Milyen gyen­gécske volt, amikor én kiléptem! Most meg alig ismerek rá. gozói és a község egyeni gazdái már az elmúlt napokban úgy dön­töttek: ha jó idő lesz, munkával ünnepük a nemzetközi proletariá­tus nagy napját, hogy a kedve­zőtlen időjárás okozta sok-sok ké­sedelmet mielőbb behozhassák. Csütörtökön, a verőfényes napsü­tésben egymásután indultak a mezőre. A környékben, termelő- szövetkzetek és egyéniek földjén összesen 70 gép szántott-vetett. Állták szavukat a mezőberényi gazdák is: 240 lófogat szorgosko­dott a határban. Tótkomlóson is mindenkinek épül a járda, az iskola, a villany Minden községben vannak nyersmyakas emberek, akik nem szívesen, vagy egyáltalán nem is fizetik a községfejlesztésá adóju­kat. Tótkomlóson tipikus példát lehet erre találni. A pénzügyi osz­tály dolgozód három csoportra osztották fel a község adófizető polgárait. Az első csoport nem várja meg a hivatalos felszólítást, hanem be­csületesen előre igyekszik kifizet­ni minden kötelezettségét. Ezek között van Lamjanszki Pál tsz- tag, id. Lakrata Pál ötholdas és Frankó Pál 17 holdas egyéni dol­gozó paraszt, akik már augusztus­ban kifizették az ez évi községfej­ßt fteagifronte, de mepébte Ballangó Gyuri bá­csi már jóval túlha­ladta a nyugdíjas kort. Maholnap már a hetvenedik évét is betölti, de még min­dig jól bírja magát. Tesz-vesz a ház kö­rül, vagy éppen a szomszédoknak segít. Most istállót javít. Ketten dolgoznak és beszélgetnek. Most éppen egy régi má­jus elsejei élmény e- levenedik fel. — 1923-ban a bé­késcsabai Kovács ma­lomban dolgoztam — emeli feljebb ka lap­ját az öreg — mint kocsis. Abban az idő­ben nem volt fizetett ünnep május 1-e. A munkások mégis ün­nepeltek. Ki így, ki úgy. Ezen a reggelen nagyon bosszúsan mentem a munka­helyre, egész éjjel a- zon gondolkodtam, hogyan tudnám úgy kedvem szerint meg­ünnepelni ezt a na­pot. lesztésd hozzájárulásukat is. Ezek az egyéni dolgozó parasztok a ren­des adójukat is mindig pontosan fizetik, A második csoport csak két-há- rom idézés és egyéb noezogtatás után fizeti az adót. A harmadik csoportnak nem használ'sérti az idézés, sem a no­szogatás. Ezek között van Sovány István 17 holdas középparaszt, aki az 1956. óta esedékes köaségfej- lesEtési hozzájárulásiból mégcsak 200 forintot fizetett be. Az adó­fizetési hátraléka is 5600 forint. Papp Béla háromévi tartozásából, 649 forintból még egy fülért sem fizetett. Pedig a villanyhálózat, járda, óvoda és iskola, amit a ta­nács közeégfejlesztési alapból épít, nemcsak a lelkiismeretes adózók­nak épül, hanem Sovány István­nak és Papp Bélának is. — fantyik — üresjárattal oldjuk meg. Na­gyobb figyelmet fordítunk az üzemanyag elcsurgatások meg­előzésére. Szélesebb körben használjuk az üzemanyag szi­vattyúkat. és az Asványolajfor- galmt Vállalathoz visszakül­dendő üzemanyagos hordókat gondosabban ürítjük ki. Üzem­anyag túlfogyasztás esetén kártérítést eszközlünk. így eb­ben az évben gépállomásun­kon 30 000 forint megtakarí­tást érünk el. A másik megtakarítási le­hetőség gépállomásunkon az alkatrész-gazdálkodás területe. Traktorosaink műszaki tudá­sát a most folyó oktatáson nö­veljük, a gépek javításának módszereit is elsajátítjuk. A beépítésre kerülő alkatrészek­re nagyobb figyelmet fordí­tunk és csak az esetben hasz­nálunk fel új alkatrészt, ha az már nem felújítható. Nagy fi­gyelmet fordítunk a kiselejte­zett gépek é* egyéb hulladék- anyagok hasznosítására Is Megszerveztük a különféle a-, nyagok, alkatrészek hélyes tá­rolását. Műszaki dolgozóink körében arra törekszünk, hogy szilárdítsák meg a technoló­giai fegyelmet és minél széle­sebb körben alkalmazzák munkájuk során az ésszerűbb és takarékosabb eljárásokat, munkamódszereket, jobban használják ki a rendelkezésre álló munkaidőt. A jutalmazási feltételek között különös súly- lyal szerepeltetjük a takaré­kossági elvek érvényesülését. Utazási kedvezmények az idei Budapesti Ipari Vásárra A redőrség fokozott szolgálatot tartott. A csoportosuló embere­ket elkergették. Mé­gis hol Itt, hol ott lehetett látni ünnep­lőruhás embereket. Én úgy gondoltam, hogy munkaközben is megünneplem ezt a napot. Otthonról több színű krepp-papírt vittem magammal. Ostoromat s a lovak zabláját kipántlikáz­tam. Olyan volt, mint egy lakodalmas fogat. — Baj lesz ebből Gyuri — gondoltam maga/mban. Ügy is lett. Alig­hogy kiértem a Prö- nai utcából, két rend­őr állított meg. — Nem tudja mi van ma öreg — or­dított az egyik torka- szakadtából. — Tudom én. Má­jus elseje. — Akkor miért szegi meg a parancsot? Hirdetve van, hogy sem felvonulni, de míg lobogózni sem. szabad. — Munkába me­gyek és nem vonulok, ez pedig szalag, nem lobogó — mutattam a lovak zablájára. Mindegy, hogy mi, de lényeg az, hogy cifra. Parancsmeg­szegés öt pengő. Tes­sék azonnal kifizetni. — Éppen ezen a napon volt a fizetés és öt pengő csaknem kétnapi fizetésem volt. Odalöktem a pénzt, amiről még pa­pin sem adtak és to­vább hajtottam. E- gész délutánig a kerü­letben jártam s csak este felé szedtem le a szalagokat. Igaz, hogy öt pengőbe ke­rült, de a magam módján ekkor is meg­ünnepelhettem má­jus elsejét. S azóta minden május else­jén eszembe jut, hogy egyszer kétnapi ke­resetembe került, hogy megünnepelhet­tem ezt a napot. De megérte. Ct, E. A május 23-a és június 2-a kö­zött rendezendő Ipari Vásár alkal­mából a hazad közlekedési vállala­tok isimét jelentős menetdíjked- vezményben részesítik a vásár vi­dékről érkező látogatóit és kiállí­tóit. A kedvezményeket a Buda- oeetre utazó látogatók május 20- imak 0 órájától június 2-ának 12 órájáig, visszautazásnál május 23- ának 16 órájától június 5-ének 24 i órájáig, a kiállítók pedig Buda­pestre utazásuknál május 12-től június 2-ig, visszautazásnál pedig május 23-tól június 13-ig vehetik igénybe. A vidéki-öl érkezők a MÁV és a Győr—Sopron—Ebenfurtd Vasút (GYESEV) vonalain az odautazás­nál!; használt voniatnemnek és ! osztálynak, valamint a felutazási útvonalnak megfelelően díjmente­sen visszautazhatnak az eredeti kiindulási állomásukra. A Magyar Hajózási RT (MAHART) dunai hajózási vonalain ugyancsak díj­mentesen utazhatnak vissza a vá­sár látogatói az indulási haióáülo- másiukra. A Magyar- Légiforgalmi Válla­lat (MALÉV) tértljegy váltása e- setén, oda- és visszautazásnál 20— 20 százalék menetdíjkedvezményt nyújt, ami május 23-tól június 2- ig vehető igénybe. Ezenkívül a vásár vidéki láto­gatói, illetve kiállítói, ha a vásár tartama alatt Budapestről az or­szág bármely vidéki helységét a- kamák felkeresni, 33 százalék me- netdíjikedvezményt élveznek mind a vasúti, mind a hajóutazásnál, az oda- és visszautazásnál egyaránt. A részletes feltételeket az utazás­hoz szükséges és 10 forintéit be­szerezhető „Vásárdgazoivény” tar­talmazza. A vásári gazolván y kap­ható a MÁV, MAHART, MALÉV jegypénztárainál, az IBUSZ kiren­deltségeknél és a községi taná­csoknál. sunken ebben az évben 45 000 forint megtakarítást érünk el. A gépállomás vontató jár­műveinél arra törekszünk, hogy megszüntessük az indo­kolatlan rezsi szállításokat és a gépek helyben való járatá­sát. Nagyobb figyelmet fordí­tunk a villamosenergia takaré­kosságra. Vigyázunk arra, hogy a villanymotorok üresen ne járjanak, a vffianyégők fe­leslegesen ne égjenek. A gép-* állomások nagyobb gondot for­dítanak a társadalmi tulajdon védelmére, gépek és eszközök megóvására, hanyagság ese* tén felelősségrevonást és kár­térítést alkalmazunk. Erélye­sen fellépünk a fuserálókkal szemben és az üzemi lopáso­kat fokozott ellenőrzésekkel megakadályozzuk. így 1958 fo­lyamán 10 009 forint megtaka­rítást érünk eh A különféle költségeknél (nyomtatvány, írószer, papír­áruknál, a postaköltségek, va­lamint a napidíjak, a telefon­költségek területén) az idén 5000 forint megtakarítást é- rünk el. A postaköltségeket úgy csökkentjük, hogy az egy helyre menő leveleket összevon­juk. A telefonbeszélgetéseket a legrövidebb időre korlátoz­zuk és a hívásokat kihasznál­juk olymódon, ha több prob­léma vetődik fel, azt egy al­kalommal és gyorsan beszél­jük meg. A gépállomáson dolgozóinkat arra neveljük, hogy munkájuk során forintokban gondoskodjanak, lássák tevékenységük gazdasági kihatásait, llymódon vérévé válik gépállomásunk minden dolgozójá­nak a takarékoskodás. Kovács János Rizsföldi viziszárnyasnevelés a Körösök mentén Békés megyében a Körösök közelében fekvő állami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek egyre nagyobb gondot fordíta­nak a jól jövedelmező víziszár­nyas nevelésére. A tótkomlósi Viharsarok Tsz például 1000 libát nevel, amit ősszel hízott­áruként értékesít, a szarvasi állami gazdaság pedig legalább négyezer pecsenyekacsát ad a dolgozók asztalára, A körös- tarcsai Dózsa termelőszövetke­zet. a füzesgyarmati Vörös Csillag és szeghalmi Üj Barázda százával nevel víziszárnyasokat a rizsföldeken. A liba- és kacsa­nevelés kétszeres hasznot hoz a nagyüzemi gazdaságoknak, mert a közkedvelt aprójószág­nak a húsán kívül magas áron értékesítheti a tollát is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom