Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-01 / 102. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. május 1., csütörtök A békét egy oldalról veszélyeztetik: az Egyesült Államok részéről A TASZSZ jelentése a Biztonsági Tanács április 29-i üléséről : úflflff ft 'hftfftf B Szovjetunit határozati javaslata a Biztonsági Tanácsban A TASZSZ newyorki jelentésében beszámol a Biztonsági Tanács április 2,9-i délelőtti üléséről és közli Szoboljev felszólalásának szövegét. Szoboljev beszédének elején jellemezte az amerikai gépek repüléseit és összefoglalta a Biztonsági Tanácsban e kérdésről eddig folytatott vitát, majd kijelentette: „Amióta a tanács ezt a kérdést megvitatta, semmi sem változott és a békét fenyegető veszély változatlanul fennáll. A békét egy oldalról veszélyeztetik: az Egyesült Államok részéről. Az Egyesült Államok kormánya könnyen megszabadíthatja a világot a pusztító atomháború váratlan kitörésének rémétől. Megteheti ezt, ha haladéktalanul elhatározza az atom- és hidrogénbombával felszerelt amerikai katonai repülőgépek szovjet határok irányába történő repüléseinek megszüntetését.” Szoboljev sajnálkozott amiatt, hogy a Biztonsági Tanács az amerikai képviselő álláspontja miatt mégnem tett intézkedést a békét fenyegető veszély kiküszöbölésére, majd rámutatott, hogy a Szovjetuniónak a Biztonsági Tanácshoz intézett felhívása az egész világon nagy visszhangot keltett. Az amerikai stratégiai légierő provokációs repülései által keltett nyugtafensá- got nem oszlatták el a hivatalos amerikai megnyugtató nyilatkozatok és a Biztonsági Tanács tétlensége. Szoboljev ezután rátért arra a javaslatra, amelyet az Egyesült Államok nyújtott be az északi ellenőrzési övezetről. Rámutatott arra, hogy ez a javaslat nem a meglepetésszerű támadás veszélyének kiküszöbölését szolgaija, hanem a javaslat szerzői „el akarják terelni a Biztonsági Tanács figyelmét a szovjet kormány által előterjesztett fontos kérdésről. Egyúttal hírszerző adatokat akarnak kapni a Szovjetunió területének jelentős részéről, noha a Szovjetunió nem küldi bombázóit az Egyesült Államok határai felé és^a Szovjetunió nem fenyegeti' semmivel sem az Egyesült Államokat, sem bármely más államokat, A sarki térség ellenőrzéséről szóló amerikai javaslat nem küszöbölheti ki at a- tom- és hidrogénbombával felszerelt amerikai repülőgépek repüléseivel támasztott feszültséget, ha az Egyesült Államok nem vet véget ezeknek a provokációs repüléseknek. A Biztonsági Tanácsnak ezt az intézkedést kell javasolni az Egyesült Államok kormányának. Az amerikai határozati javaslat úgy próbálja feltüntetni a dolgot, mintha az Egyesült Államokat az Északi-Sarkvidéken keresztül a Szovjetunió meglepetésszerű támadása fenyegetné. Ez méltatlan eszközökkel végzett hamis kísérlet. A Szovjetunió következetesen békeszerető politikát folytat, a- melynek fő célja a béke fenntartása és megszilárdítása. Mi senkit sem akarunk megtámadni és nincs olyan tény, amely az ellenkezőt bizonyítaná. Az amerikai diplomáciának semmilyen ravaszkodása és a Biztonsági Tanács amerikai képviselőjének semmilyen mesterkedése nem változtathat azon a helyzeten, hogy a sarki térségben a feszültséget kizárólag az Egyesült Államok cselekedetei váltották ki. Szoboljev ezután kijelentette, hogy az amerikai javaslatnak semmi köze sincs a leszerelés problémáinak megoldásához és csupán azért terjesztették be az amerikai atombombázók: repüléseinek vitája alatt, '' hogy* „elvonják a közvéle-; mény figyelmét arról, hogy az atomfegyvert szállító a- merikni bombázók folytatódó repülései esetleg milyen borzalmas katasztrofális következményekkel járhatnak az embermilliókra nézve. Lodge, amerikai küldött, világosan tudtunkra adta, hogy ezek a repülések folytatódnak. Következésképpen a világ népei ezentúl is mélységesen aggódni fognak sorsukért, a béke sorsáért. Következésképpen fennmarad az államok közötti veszély és a sarki jégmezők felett végzett semmiféle ellenőrző repülések sem oszlathatják el a népek jogos aggodalmát, nem csökkenthe- ; tik a világon jelenleg meglévő feszültséget”. Szoboljev így folytatta: „A szovjet kormány úgy véli. hogy jelenleg leginkább a kormányfők részvételével tartott értekezleten lehet a háborús veszély elhárítására, az egész nemzetközi helyzet jobbrafor- dítására, valamennyi állam békés együttműködése feltételeinek megteremtésére irányuló hatékony intézkedéseket tenni.” Szoboljev ezután felsorolta azokat a kérdéseket, amelyeket a csúcstalálkozó napirendjére kellene tűzni: az atomkísérletek haladéktalan megszüntetését, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia lemondását az atomfegyver alkalmazásáról, a középeurópai atomfegyvermentes övezet megteremtését, a kozmikus térség háborús célokra való fel- használásának megtiltását és a külföldi katonai támaszpontok megszüntetését, a NATO és a varsói szerződés tagjainak meg nem támadási szerződését, a Németország és más európai államokban lévő külföldi csapatok létszámának csökkentését, a meglepetésszerű támadás elhárításáról szóló egyezmény kidolgozását stb. „Ha az Egyesült Államok kormányának valóban érdeke a meglepetésszerű támadás elhárításának tárgyilagos megvitatása, úgy jól tudja, hogy egyetlen járható út az, ha a kormányfői értekezlet vitatja meg ezt a kérdést. A Biztonsági Tanács is hasznos módon hozzájárulhatna .a béke megszilárdításához és a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, ha a kormányfői értekezlet minél e- lőbb történő megtartása mellett nyilatkozna. A szovjet küldöttség új határozati javaslatának beterjesztésével éppen erre szólítja fel a Biztonsági Tanácsot. A szovjet küldöttség felhívja a Biztonsági Tanácsot, tegyen hatékony intézkedéseket az atom- és hidrogénbombával felszerelt a- merikai bombázók szovjet határok felé történő repüléseinek megszüntetésére. A Szovjetuniónak ezt a követelését a béke fenntartására és megszilárdítására irányuló törekvés diktálja. A béke fenntartása, a háború megakadályozása nemcsak a Szovjetunió népeinek, hanem az Egyesült Államok népeinek is érdeke, akárcsak a világ minden népének” — fejezte be felszólalását Szoboljev. Vorosilov és Nasszer beszéde a Kremlben rendezett ebéden Moszkva (TASZSZ) Kliment Vorosilov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden a Kremlben adott ebéden üdvözölte Gamal Abdel Nasszert, az Egyesült Arab Köztársaság elnökét és kíséretét. Beszédében rámutatott arra, hogy az a hősi harc, amelyet az Egyesült Arab Köztársaság népe vív függetlenségének megszilárdításáért és szuverén jogainak biztosításáért, ragyogó és lelkesítő például szolgál Ázsia és Afrika minden népe számára. Kiemelte Egyiptom és Szíria fontos szerepét a történelmi jelentőségű ban- dungi értekezlet előkészítésében és megszervezésében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ázsiai és afrikai népek Kairóban megtartott legutóbbi értekezlete újabb hatalmas lépést jelentett előre Kelet népednek tömörítésében, szabadságukért és függetlenségükért vívott harcukban. A szovjet nép az egyiptomi nép mellett állt Egyiptom súlyos helyzetében, Anglia, Franciaország és Izrael fegyveres agressziójának idején. Arab barátaink — hangsúlyozta Vorosilov — nem kételkedhetnek abban, hogy a Szovjetunió a jövőben is minden módon törekedni fog a közel- és középkeleti béke és biztonság megszilárdítására. Az ebéden felszólaló Gamal Abdel Nasszer a többi között a következőket mondotta: 02 Egyesült Arab Köztársaság népe teljes mértékben méltányolja a Szovjetunió barátságát és együttműködését, azt, hogy a Szovjetunió támogatást nyújt az arabok minden problémájában. Az Egyesült Arab Köztársaság népe mind a Szíriái, mind pedig az egyiptomi térségben több mint hatszáz éve harcol függetlenségéért. Az 1952-es egyiptomi forradalmat azért vívta meg a hadsereg, hogy megszabadítsa Egyiptomot az imperializmustól és kiszolgálóitól. Nasszer ezután Egyiptomnak az imperializmus ellen, függetlenségéért vívott harcáról beszélt. (MTI) A Biztonsági Tanács keddi ülése előtt az ENSZ titkársága a ta* nács tagjai között szétosztotta a szovjet küldöttség határozati javaslatát, amely a következőképpen hangzik: „ A Biztonsági Tanács, miután megvizsgálta azt a Szovjetunió által felvetett kérdést, hogy tegyenek sürgős intézkedéseket atom- és hidrogénbombákkal felszerelt amerikai katonai repülőgépeknek a Szovjetunió határai irányában folytatott repüléseinek beszüntetésére. Ügy vélekedik, hogy az ilyenfajta repülések fokozzák az államok közötti feszültséget, fenyegetik a népek biztonságát, és folytatásuk az egyetemes béke megbontására, pusztító atomháborús kitörésére vezethet. A Biztonsági Tanács ülése Mint az AFP jelenti, a Biztonsági Tanács kedden este a vita több órás felfüggesztése után ismét összeült. Elsőnek Ritchie kanadai küldött szólalt fel, aki támogatta az Északi Sarkvidék nemzetközi megfigyelését célzó amerikai tervet. Georges-Picot Franciaország képviselője szintén támogatta az amerikai határozati javaslatot. Felkérte a Szovjetuniót, hogy csatlakozzék a megfigyelési tervhez. Macudaira japán képvielője szintén támogatta az amerikai határozati javaslatot. A japán küldött elfogadta a nemzetközi ellenőrzés alá helyezendő Északi Sarkvidék előterjesztett meghatározását. Ennélfogva a Biztonsági Tanács felszólítja az Amerikai Egyesült Államokat, tartózkodjék attól, hogy atom- és hidrogénbombával felszerelt katonai repülőgépeit -más álamok határai felé irányítsa, abból a célból, hogy fenyegesse an- nak biztonságát, vagy katonai demonstráció céljából. A Biztonsági Tanács figyelem- bevéve, hogy mielőbb intézkedéseket kell tenni az atomháború veszélyének kiküszöbölésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére, megelégedéssel állapítja meg, hogy az államok között tárgyalások folynak egy, a kormányfők részvételével megtartandó értekezlet összehívására, hogy azon több halaszthatatlan nemzetközi problémát vitassanak meg, beleértve a rajtaütésszerű támadás veszélyének elhárítását célzó intézkedéseknek kidolgozását. A Biztonsági Tanács kifejezi azt a reményét, hogy a kormányfők részvételével megtartandó értekezletre a legrövidebb időn belül sor kerül. (MTI). Vorosilov ebédet adott Nasszer elnök tiszteletére Kliment Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök- ségének elnöke ebédet adott Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke tiszteié-* téré. . ,, Az ebéden Gamal Abdel Nasz- szer és Vorosiloy beszédet mondott Macmillan és Gaitskell alsóházi nyilatkozata i\a^y>ltritannia csendesóceáni nukleáris robbantási kísérletéről London (MTI) A Reuter Iroda jelenti: MacMillan brit miniszterelnök az alsóház keddi ülésén közölte, hogy a Csendes-Öceán középső térségében hétfőn végrehajtott brit nukleáris robbantási kísérlet megaton-típusú nukleáris bombával folyt le. A továbbiakban hangoztatta, hogy ezt a kísérletet ifjabbak követik és elutasította Gaitskellnek, az ellenzék vezérének azt a javaslatát, hogy a robbantási kísérleteket függesszék fel a kormányfői értekezlet utáni időpontig: Szuszlov Csernovciban Mihail Szuszlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja beszédet mondott Csernovciban a- zon az ünnepi ülésen, amelyet a csemovci terület Lenin-renddel való kitüntetése alkalmából rendeztek. Szuszlov egyebek között kijelentette, hogy a Szovjetunió a vaj-, és a hústermelés egész meny- nyisége tekintetében 1958-ban u- tolérheti az Egyesült Államokat, s úgy lehet, mindössze még egy esztendőre van szüksége ahhoz, hogy e termékek egy lélekre jutó termelése tekintetében is utolérje Amerikát. Mihail Szuszlov beszéde befejező részében külpolitikai kérdésekkel foglalkozott, s kijelentette: ma nagy lehetőségek vannak a háború megakadályozására. Gaitskell ezután azt a kérdést tette fel, hogy valóban szükség van-e további robbantási kísérletekre a kormányfői értekezlet előtt. A munkáspárti vezér hangoztatta, hogy a kísérletek folytatása esetleg arra bírhatja a Szovjetuniót, hogy újra kezdje abbahagyott kísérleteit és ez gátat vethet a kísérletek beszüntetéséről szóló sokoldalú egyezmény létrejöttének. (MTI) A Szocialista Internacionáié elnökségének felszólítása az atomrobbantások felfüggesztésére A Szocialista Internacionáié el- nöknége, amely Londonban ülésezik, felszólította az Egyesült Államokat és Nagy-Britaniát, hogy függesszék fd az atomrobbantásd kísérldetefcet. A felfüggesztés első lépésül szolgálhatna az általános leszerelési egyezmény felé. Az elnökség sürgeti a csúcsértekezlet mielőbbi megtartását is, függetlenül az dőkéfezítő tanácskozásokról. Hruscsov fogadta Ceylon nagykövetét 1958. április 29-én N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta G. Mala- laszekert, Ceylon rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét s kérésére beszélgetésit folytatott vele. (MTI) ,