Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-20 / 93. szám

► 1058. április 20., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG MANDRAGORA NICCOLÖ MACHIAVELLI KOMÉDIÁJA A JÓKAI SZÍNHÁZBAN A szintén Komédia a javából’ És azért, felülmúlja, hoffy ezt már most, kritikánk el­ső mondataként megállapíthatjuk — a Jókai Színházé, a színház művészeié az érdem. Keressük a varázsát ennek a játéknak? Ke­ressük az igazságait? Lehet. Az álszenteskedésről, a képmutatói­ról pőrére vetkőztetve rántja le a leplet, kiszólásai pontosan, odata- iálnak, ahová azt az író irányítot­ta, — mi kaeagunk. de ugyanak­kor megtanuljuk utálni is mind­azt a fertőt, amelybe a középkor emberéit taszította a forma min­denhatóságát és a tartalom lé­nyegtelenségét dicsőítő klerikaliz- mus, a nép butítás, csalás és ön­hittség. Kora ilyen társadalmi légköré­be helyezi Machiavelli paj­zán históriáját, amely talán csak a mi szemünkben az, de akkor, a KV—XVI. században hű tükröző­je volt a közerkölcsnek. Igen, komédia a javából, és e- zernyi lehetőséget ad arra, hogy a jó színész megcsillogtassa, sőt: lenyűgözze művészetével a közön­séget. Színházunk Mandragora bemutatóján több ilyen kitűnő alakítást láttunk, de az egyes mű­vészi munkáik között sorrendet M^rkítaM most különösen ne- JmWA szereplők mindannyian tu­dásuk javát nyújtották, — csupán árnyalati különbözőségekről lehet szó, mely nem is annyira a szí­nészek művészi kiforrottságának mértékéből fakadnak, hanem a megírt szerepek jobb vagy még jobb fokozatából Az egész gyorsan pergő, sodró­dó cselekményt Ligurió, Calimacő ifjú nemes barátja (SZÉKELY TAMÁS) viszi, bonyolítja, egé­szen a záró jelenetig. Nagy szerep és kitűnő alakítás az, amit SZÉ­KELY TAMÁSTÓL kaptunk. 17- tóbbi alakításai közül — ame­lyekben nem egy nagryértékü a- kadt — most Ligurió megformá­lásával nyújtott legtöbbet., jó­méi, felszabadultan komédiá■ kuétel Calimacó, ifjú hős (SÁROS- DY REZSŐ) is most, ezen a be­mutatón futott fel a legmaga­sabbra és kitűnő alakítása a Megperzselt lényok-ban, a Deák György a bérkocsis című Oláh Gábor drámában elért sikerét is igen jó MÁTYÁS JOLÁNNAL (Luc ré­zig) a harmadik felvonás első ké­pében az élményszámba menő, megkapó, mélytüzű szerelmi jele­netet igaz művészettel varázsol­ták a közönség elé. Timoteo fráter — PAGONYI NÁNDOR. Kitűnő művészünk újból remekelt. A Tartuffe után azt gondoltuk, hogy bizonyos ap­ró nüanszok emlékeztetnek majd • motíérti alakra, ezt azonban még egy hasonlónak tűnő mozdu­latban sem fedezhettük fel. Maszkja és öltözete korhű, nagy­szerű. KÖRÖSZTÖS ISTVÁN, Ifid« szerepében a Tőle már megszokott nívós, egyszerű eszközökkel dol­gozó jó alakítássá érlelte az ál­szent, a törtető és aljas fiskális alakját, TÍMÁR PÉTER — neki szokatlan szerepkörben (Siro szolgalegény) — új oldalát mutat­ta meg és nem érdemtelenül ka­pott nyütszini tapsokat is. PA- DUR TERÉZ (Sostrata, Lucrézia mostohája) néhol lehetne körmön­fontabb és nem annyira nyílt, — különben tetszett és szerepének megfelel. A rendezés, a díszlet-megoldás jól szolgálta a kor hangulatának hihető, érzékletes megteremtését. Üss véljük, a Mandragára me­gyénk valamennyi színpadán megérdemelt sikert^arat. Sass Ervin Jól sikerült tsz-látogatás Sarkadon Az elmük vasárnap egésznapos termelőszövetkezeti látogatást szervezett a járási mezőgazdasági osztály Sarkadon, a Lenin Tsz- be. Az egybegyűlt látogatóknak igen szívélyes vendéglátó gazdája volt a Lenin Tsz vezetősége és tagsá­ga. Forgács István, a tsz fiatal el­nöke ismertette röviden a Lenin Tsz fejlődését — dióhéjban a tsz egész történetét — múlt évi és je­lenlegi munkájukat, terveiket. El­mondotta, hogy ez a látogatás vá­ratlanul érte őket és nem készül­tek rá, ezért, amit látnak a kedves látogatók, reális, szépítés nélküli kép, bármikor jönnének el, így ta- álmák a tsz gazdaságát. Délelőtt folyam ón a látogatók a tsz központjában néa- «ek szét és az állatállományt vizs­gálhatták. Elismerőleg nyilatkoz­óiak, amikor meglátták a 60 darab miaiőségi sza rvasmarhaá! lományt, 260—200 darab juhot, 17 darab szép, fajtiszta fehér hússertés anyakocát & azt a 150 darab hí­zóba állított sertést, amelynek egyik csoportja már átlagosan 90 kg, a másik csoportja pedig átla­gosan 50 kg-os. Ha ezek híznak, komoly jövedelmet biztosítanak a tsz tagjainak. Tetszettek a moot fialó mangalica kocát és .jónak értékelték a nyolc darab fialási átlagot. A frissen meszelt, tiszta istálló láttán, kissé „csípősen” jegyezte jmeg valaki: „Lám, mégis csak ké_ Pénzjutalomban részesültek az április 4-i verseny győztesei Az tijaoaioaftai Állami Gaada- ságtoaa hazánk (ebiaMídMnak 1-3. évi onto I ó já»3.k ttezlUedére pá- rwversnT MvH lift! december ijSKkbj.a tartott inend bizottság értdudetéa. A növendék-nevelésbe» Pspp Miklós került a verseny étére. A növendékek napi súlygyarapodása átlagosan 1,65 kg volt a vállalt 0,10 kg * íily gyarapodással szembe«, i A hízómaHia gondozók közötti ; győztes Martyin Mihály elvtárs. j A vállalat ».19 kg napi súlygyat«- | podással szemben átlagosa« 0.83 | ért kilogrammos súlygyarapodást d. Kedvező eredményüket mai érték d. begy pontom« kezdték RMMkájakat, állandóan tisztán, ápaHan tartották » gondozásukra bízott állatokat és nagy segítsé­gükre voltak a toUsarmánykésií- töknek. A kiadott utasításnak meg- j felelően etették és Itatták mar­háikat, a munkarend legszigorúbb időrendi betartásával. I A juhászat pár osverseny ének ! győztese Tőgye János. Juháliomá- ' nyát — annak ellenére, hogy ISO 'százalékos normával dolgozott — kiváló kondícióba» tartotta, 100 százalékban, megmentette a sánta­ságtól és rüh tői. Az elhullás an 1 százalékot sem haladta meg. Miin ! bájának eredményét a juhtenyész­tésben való jártasságának, lelki- ismeretes munkának és odaadá­sának köszönheti. A verseny győz- | leseit a gazdaság üzemi tanácsa pénzjutalomban részesítette. már így is féiperc többletet en­gedélyeztem“. Ha az ülés. idején valaki sut­togni kezdett a szomszédjával, Vlagyimir lljics megfenyegette az ujjával és kézmozdulatokkal mutogatni kezdett: írjanak egy­Irjunk röviden Felhoznék még egy jellegze­tes példát, mely szintén az 1919-1920-as évekkel kapcsola­tos és az újságírókra vonatko­zik. Akkoriban igen nagy volt a papírhiány, a Pravda csak két oldalon jelent meg, csomagoló­papírra nyomták. Csakhogy rengeteg anyag érkezett a szer­máshoz céduláikat, de ne suttog­janak, mert ezzel zavarják ülést. Vlagyimir lljics az órát a kezében tartva, követni tudta a szónokot s közben arra is jutott ideje, hogy cédulákat küldjön és kapjon a jelenlevőiktől. kesztőségbe és Vlagyimir lljics kiadta a rendeletet, hogy a Pravdában kközíésre kerülő cikkek egyike sem haladhatja meg terjedelemben a 25 sort. Az újságírók morogtak ugyan, de bebizonyosodott, hogy lako- nikus rövidséggel is lehet írni. Egy lenini gondolat 1919-ben vagy 1920-ban, nem emlékszem pontosan, Vlagyimir lljics behívott és fontos politi­kai megbízást adott nekem, Vonakodni kezdtem, arra hivat­kozva, hogy én csak szervező vagyok, s nem érzem magam elméletileg elég erősnek az ilyen megbízatás végrehajtásá­hoz, Vlagyimir lljics kérdez­getni kezdett: — Harcolt maga a „Rabocsa- ja Miszl" ellen? — Harcoltam. — Az „ökonomisták” ellen harcolt? — Igen. — És a mensevlkek ellen? — Szintén. — És a likvidátorok ellen? — Igen. — Akkor hát menjen és hajt­sa végre a megbízatást. lljics ezekkel a kérdéseivel mintha hangsúlyozta volna, hogy mi nemcsak könyvekből tanulunk, hanem az életből is, a tömegektől is. íme, egy lenini gondolat, a- melyről sohasem szabad megfe­ledkeznünk. f, D, Sztaszova szültek a fogadásunkra.“ Forgács elvtárs a somiban megválaszolt: „A tisztára meszelt, tisztaságtól ra­gyogó istálló láttán, nincs mit csu­dái kozniuk, mert mi erre minden­kor nagy gondot fordítunk, ha­vonként meszeljük és fertőtlenít­jük az istállókat!” Érdeklődéssel szemlélték meg a tez új vízellátó berendezését. Közben mire a major és az ál­latállomány megszemlélésével vé­geztek — dél lett, de meg is főtt már a finom bor júpör költ, amely- lyel megvendégelték a látogatáson résztvevőket. A jóízűen elfogyasz­tott ebéd után a tsz-hez tartozó határrészeket nézték meg. Megte­kintették a szépen zöldellő búza és őszi árpa táblákat s az idei el­munkált tavaszi vetéseket is. Mert a sarkadi Lenin Tsz-beliek aztán küestek minden kis jó időt és föld­be tették idejében a tavaszi árpát, borsót és az egyéb magvakat. Megelégedéssel figyelték meg a tsz szakszerű trágyakeze- lónét. Három tárgy ászárát találtak a határban a földek végén. A tsz- elnök elmondta, hogy a talajerő- utánpótlás érdekében ők minden szem trágyát felhasználnak. A friss istállótrágyát mindig kihord­ják idejében ökörfogattal a trá- gyaszérűkre. Amikor egy-egy t vá­gy asnérű teljesen kész. leföldelik, hogy a trágya jól beérjen. A látogatás azzal zárult, hogy a központba visszatérve, közösen kiértékelték a látottakat. Többen felszólaltak és értékes megjegyzé­seket, javaslatokat tettek a tsz gazdálkodáséval kapcsolatban. Róma Imre biharugrai dolgozó paraszt elmondotta: Nem tudja megérteni, hogy a tsz miért nem foglalkozik « jövedelmező barom­fitenyésztéssel. Pedig nagyszerű lehetőség van a tanyaközpont kö­rül. Bő víz, egy kis tó is áll ren­delkezésre, s így igen hasznos len­ne a szárnyasok tenyésztése. A tsz elnöke elmondotta, hogy ez évben már 1500 darab előnevelt pulykát hozatnak és tervbe vették egy nagy baromfitelep építését is a ta­nya körül. Farkas Jénos geszii dolgozó parasztot, aki Geszten a íehérhússexté&te- nyésziő szakcsoport tagja, elsősor­ban a fehérhússertés tenyésztési eredménye érdekelte. Kérdést tett fel, hogy a termelőszövetkezet mi­ért nem kizárólag csak fehérbúe- .sertés tenyésztéssel foglalkozik, Forgács elvtárs válaszadásában el- mondta, hogy bár a féhérhússey- tés tenyésztés kifiaetflbb és gazda­ságosabb, a tsz nem nélkülözheti a jó mangalica zx ó-sertések tartását sem. A zaínertéaek minőségéi a- zoítban igyekeznek javítani úgy, hogy a mangalica kocákat fehér- hússertésekkel keresztezik. Kifogásolták, hogy a tsz-nek nincs méhészete, gyümölcsöse, és a dűlőutak nincsenek fásítva. A méhészkedéssel még ezideig azért nem foglalkoztak — válaszolt a tsz-elnönk —, mivel nem volt a isz-toen erre alkalmas szakember. De, ha egy jó méhész is belépne a tez-be, a méhészetet is rögtön megvalósítanák. A tanyaközpont fásításét már megkezdték, a 1ß- iőutak fásításával is már próbál­koztak, de sajnos, nana vigyáznák a kiültetett facsemetékre, azokat kitördelik, tönkreteszik. Ezért most szigorú rendszabály óikat hoz­tak a tsz-en belül; 100 forintra büntetik meg mindazokat, akik a kiültetett fákat pusztítják. A kiértékelő megbeszélésen fel­szólalt Bores Gergely elvtárs is, az MSZMP járási bizottságának első titkára.’ Bertalan Ferenc, Sarkad OLCSÓBBAK LETTEK egyes konzervféleségek és befőttek Konzervértékesffési verseny, minden 200-ik vevő egy üveg rumos szilvabefőttet kap Gyenge Mihály üzemi tanács elnöke A kései kitavaszodás miatt megnőtt a konzervek iránti ke­reslet. A vevők igényeinek jobb kielégítése végett országos kon- zervértékesítést versenyt kezde­ményeztek, s ebben megyénk nagy- és állami kiskereskedelmi szervei, boltjai is részt vesznek. A verseny megindulására, ápri­lis 15-re jelentősen leszállították egyes konzervek, befőttek árát. így többek között a rumos szilva­befőtt ára 30 százalékkal, 10 fo­CSORVÄSI PILLANATKÉP Csorvásról, a sok-sok évtizeddel ezelőtt kialakult telepítésről még nem tűnt el a múlt nyomorának minden bélyege. Rövid ehhez 13 év. De Csorvds már nem a. régi. Űjabb, szebb, fiatalabb, rendezet­tebb, kellemesebb. A mindennapi munka gyümölcséből az utóbbi é- vekben egyre több jutott fásításra, parkírozásra, új iskolákra, boltok­ra. A láthatatlan nagy óriás, a kö­zösségi erő úgy szépíti egyre a községet mint a rügyet, bimbót fakasztó tavasz az erdőt és mezőt. A Szent István éti iskolát alig két éve növelték meg egy hatal­mas, új szárnyépülettel s ez idén l újabbat, mintegy S0 méter hosz­szút építenek mellé két tanterem­mel és egy tornateremmel. A malomudvarban is téglafal szök­kent a magasba. Már a padláso­lásán dolgoznak a mesterek. A- lakul, formálódik az, amiről soká­ig csak álmodoztak a csorvásiak: a fürdő. Négy kád és Iá zuha­nyozó kap benne helyet. Mellette, 1960-ra, elkészül a strandfürdő. A szemben lévő régi temető helyén szép parkot varázsol az összefogás. Bővül a villanyhálózat, új beton­járdák csíkozzák az utcákat. A csorvásiak nemcsak azért szeretik a községüket, mert ott születtek, élnek, hanem azért is, mert egyre üdébb, kellemesebb, szebb lesz. rintról 7-re, a szilvaíz kilogramm­ja 10.30-ról 7.20 forintra csökkent. Közel 40 százalékos az olcsóbbo­dás a marhahús-konzervnél, 15.90 forint helyett 9.50 forintéit; árusítják dobozonként, a sava- nyúkáposztát pedig kg-ként 2.80 forint helyett 2 forintért hozzák- forgalomba. A konzervértékesítési verseny­re a boltok felkészültek és bősé­ges készleteikkel várják a vásár­lókat. Korlátlanul kapható az üz­letekben üveges és dobozos zöld­borsó konzerv, különféle befőt­tek, sertés- és marhamájkrém, reggeli krémkonzervek az igen kedvelt „Szegedi halászlé”,.vala­mint lecsókonzerv, barack, szilva, szamóca, meggyíz és jam, üveges savanyúságok, készételek. Az állami boltokban a konzerv- vásárlók jutalmat kapnak. Min­den 200. konzerwásárló térítés nélkül egy üveg rumosszilva be­főttet kap ajándékba. Az állami kereskedelem Békés»* csabán, a 93. sz. csemegeboltban, Orosházán és Gyulán április 21- től bemutatót is rendez. Ekkor különböző szörpöket, szénsavas almalevet, meggy- és almabort, rumosszilva befőttet állítanak ki, amit a vevők meg is ízlelhetnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom