Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-29 / 100. szám
4 békés megyei népű js Ac 195*. április 39., kedd A% orosházi agrármosgalmak r rn r* I r % | /> • | •» •* í J e{0 képviselői kozott Nem mindennapi esemény sz ínhelye volt vasárnap az orosházi MEDOSZ szervezet székhaza: a f öldmunkásmozgalom öreg harcosait, az emlékezetes május elsejei tüntetés, az aratósztrják résztvevőit hívták össze tanácskozásra. A hófehér asztalterítők és az örökzöld fenyőágakon nyugvó fehér virágok színei szinte egybeolvadtak az ősz aggastyánok hajszínével. A poharakban arányló bor csillogott s mellette barátságosan elbeszélgettek a sok Jküzdelmet, meghurcoltatást átélt veteránok. A tanácskozás célját Hun.va István MEDOSZ elnök ismertette. Hangsúlyozta, hogy a köze'jövőben megjelenő Magyar földmunkásmozgalmaik története című könyvbe sok adatot szeretnének az orosházi események résztvevőitől gyűjteni. Többen ismerték az összejövetel célját, ezért életük fontosabb eseményeit előre leírták s a hozzászólás helyett a papírt nyújtották át a MEDOSZ elnökének. Voltak azonban olyanok is, akiit élő szóval ismertették a mozgalmak főbb pontjait. A 82 éves feihérbajszú Csapó Pál, a híres orosházi arait ósztrájk szervező így beszélt: — Az apám cselédember volt. Az elemi iskolában jól tanultam. Egyik nagybátyám sok verset hozott és azt mondta: ezeket tanuld meg fiam, ne a bibliát. És én szorgalmasan tanulgattam a „sza- badomgondolkcdók“ költeményeit. (Később tudtam csak meg, hogy honnan származnak e versek.) Még suttyó legény voltam, amikor az illegális földmurikásmozgalom tagjai elhívtak titkos találkozójukra s ott szavaltam. így csakhamar megismerkedtem a mozgalommal. Résztvettem a május elsejei tüntetésen is 1891-ben, mely véres összeütközéssel végződött. Később arról mesélt eredeti ízes magyarsággal, hogy a kubikmun- káknál mennyi összezördülése volt a munkavezetőkkel.: Ö minőik kiszámolta a teljesítményt s az érte járó munkabért. 'Rendszerint ■kevesebbet akartak fizetni s ilyenkor felemelte tiltakozó szavát. A hajcsár megkérdezte, hogyan számolta ki, mutassa meg. „Mutassa meg maga” — felelte a kubikos. A nyegle válaszra, hogy „nem tar- tazom magának beszámolóval” u- gyanolyan nyeglén válaszolt ő is. Természetes, hogy néhány év múlva már be sem akarták venni a „bandába". — Nem tetszett az uraknak, ha a szegény ember is értett a számadáshoz, — magyarázza Csapó bácsi. — 1906-baini, jól emlékszem, nem voltam sehol leszerződve a- ratásra. Egyik jó komám felajánlotta, hogy arassak helyette a Ju- renák-féle birtokon, ő oda szerződött, Majd talál magának másutt munkát, hisz tőle nem „félnek“ úgy. Amikor kimentünk aratni, látjuk, hogy alaposan ledőlt a búza s igen gazos. Nehéz aratás lesz, állapítottuk meg. A bér a- zonban csak a tizenharmadik kereszt lesz. Nagyon kevesellettem. Javasoltam, hogy lépjünk sztrájkba, kérjünk emelést. Helyeselték, de persze engem terhel a felelősség. Vállaltam. — Nem egy csapatban voltunk. A md dűlőnkben 20 kaszás hozzá sem fogott az aratáshoz. Természetes, mindjárt jöttek a csendőrök, bezárták a népet egy pajtába, zaklattak, kínoztak bennünket. Badár ispán úrnak az volt a kérése, hogy vigyenek el engem a Csillag-börtönbe, a többi majd a- rat. Kiderült azonban, hogy minden aratót elvihetnek, csak épp engem nem, mert én nem vagjmk leszerződve. Elég az hozzá, hogy némi béremelést sikerült kicsikarni. De nem elégedtem meg ennyivel. A dűlőkön hasonesúszva átmentem a többi aratócsapatokhoz s elmondtam a dolgokat. Természetes, hogy követték a példát: összesen 76 kaszás lépett sztrájkba, ami mégiscsak hozott némi eredményt,. Beszélt arról is a harcedzett idős bácsi, hogy nem kell szégyellnünk ,az egykori szegénységet és nyomort. Mondjunk el őszintén mindent a mai fiataloknak, had ismerjék meg a valóságot Megkérte jelenlévő harcostársaival e- gyütt, hogy sok megtörtént eseményről adnak adatokat a történelmi könyvhöz. Ary Róza Hetvenötezer kilő primőr csirke átvételére szerződtek a Békés megyei földmővesszöveikezefek Békés megye háziasszonyai, különösen az alföldi tanyavilág lakói örömmel fogadták azt a hírt, hogy a földművesszövetkezetek napos csirkét adnak hitelbe a tenyésztőknek, ami nek az árát annak idején élő súlyban kell visszatéríteni. Sarkadon, Pusztaföldváron, Orosházán és másutt 100—200 csirkét kérnek az asszonyok. A megyében eddig negyedmillió napos csibe átvételére szerződtek, amiből szeptem 1-ig 75 000 kiló csirkehúst adnak vissza a földművesszövetkezeteknek. A kedvezményes akció iránt oly nagy az érdeklődés, hogy a keltetőállomások jelenlegi kapacitása képtelen az igények kielégítésére. Ezért a földművesszövetkezetek anyagi támogatást nyújtanak azoknak a háziasszonyoknak, akik saját maguk keltetnek csirkét. Ha például egy tenyésztő bejelenti, hogy száz csirkét keltet kotlós- sal s a felnevelt állománynak 25—30 százalékát a földművesszövetkezetnél kívánja értékesíteni, akkor 300 forint kelteté- si előleget kap. Megkezdik a Moszkvics és a Wartburg gépkocsik gumiköpenyének gyártását Az utóbbi időben sok külföldi gyártmányú, elsősorban Moszkvics és Wartburg személykocsi érkezett az országba. A kocsiknak különleges méretű abroncsuk van, olyan, amelyhez hazánkban eddig nem gyártottunk gumiköpenyt. A ruggyantagyár ezért tervbe vette, hogy az idén megkezdi e két kocsitípus gumiköpenyeinek gyártását. A Warburg gumikból már el is készültek az első darabok, a harmadik negyedév elején megkezdődik a sorozatgyártás. A Moszkvicshoz szükséges gumiköpenyek gyártásához az év végén kezdenek. Mind a két gumiköpenyfajta gyártásához ez év végén kezdenek. Mind a két gumiköpenyfajta csúszás- mentes futófelülettel készül. (MTI). Több kiadványt jelentet meg a Békés megyei Hazafias Népfront A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága ebben az évben számos mezőgazdasági, kulturális, politikai és más tanulmányt ad ki. A nyár végén, vagy az ősz elején megjelenik a Viharsarok mun kás. és parasztmozgalmának történetéről írott tanulmány. A „Viharsarki hónapokban”, „Viharsarki füzetek” című sorozatot jelentetnek meg Békés megye fejlődéséről, a lakosság mai életéről. Vajda Péternek, az egykori kiváló szarvasi nevelőnek válogatott írásait a megyei tanács művelődési osztályával a megye egészségügyének fejlődéséről írott füzetet a Vö- kereszttel, „Az apák ifjúsága“ című visszaemlékezést a KISZ-szel közösen adják ki. A megyében élő szlovák, román, szerb, német és cigány nemzetiségűek kulturális, politikai és egészségügyi életének fejlődéséről a nemzetiségi demokratikus szövetségekkel együtt állítanak össze kiadványt, A szakemberek segítségével megjelenik a megyei mezőgazdasági évkönyv is. 1 HÍREK Békéscsaba termelőszövetkezeteibe a zárszámadás óta 112 új tag lépett be. Legtöbben az Előre Tsz- melőszövetkezetbe 39-en. Parkosítanak, rendbehozzák az utcákat, fásítamak, dísznövényeket ültetnek Füzesgyarmaton. Erre a munkálatokra a községfejlesztési alapból mintegy 5 ezer forintot fordítanak. A szarvasi járás termelőszövetkezeteiben az évelő pillangós takarmánynövények vetésterülete az összszántó terület 18 százalékát teszi ki. így a járás termelőszövetkezetei teljesítették a 3004-es kor. mányhatározatban javasolt 15 százalékot* A BÉKÉS megyei Jókai Színház május 2-án, pénteken este fél nyolc ómkor tavija. Darvas Szilárd—Ónódy Lóránt: Dolóres című 3 felvonásos nagyoperettjének ősbemutatóját. A csabaosüdi Béke Termelőszövetkezetben a a 1957. évi azonos időszakában viszonyítva, kétszeresére növelték az állatállományt. Mert jól gazdálkodik a sarkadi Kossu th Tsz 1 I(. UI« i %. * * . , 4J| Gyönyörű, hamisítatlan tavasa napsütéses délután van. Kellemes ‘SróLfúJdogál. A falu utolsó hátai után, a Kötegyánba vezető makadámút két oldalán smaragdzöld búza, árpavetést ölel át tekintetünk:. Laoi bácsival, a tsz könyvelőjével ballagunk. Hirtelen megáll. — Nem akarok dicsekedni, de gyere, nézd meg a vetést... Lehajol, s ujjaival végígborzol az őszi búzaszálakon. — Sokat ígér — mondja felegyenesedve. Csöndben tovább indulunk. — A 48 tag hol foglalatoskodik most délután? — kíváncsiskodom, — Vagy tizenöten őszi búzát a- eatolnak, mások a kukonicaföldeí készítik elő a vetéshez, míg itt a tanyában — balra mutat — a ta- hehenészetben dolgoznak néha- nyam, Míg a tanyához élünk, a fásításiról esik szó. — Tizenkétezer nyárfát ültettünk el az egyik tanya köré, de jövőre folytatjuk az ültetést. A gépállomással már szerződést kötöttek aratásra* cséplésre. Nagyra becsülik a gépi munkát! Megérkezünk a tanyába. Üllő- pengetés fogad. Hja, a kovácsnak, Várdal Pista bácsinak ilyenkor is akiad dolga. Vetőgépet pántol. Az istállók környékén csend van. Etetés folyik. A tehenész — Ungor Lajos látható elégtétellel mondja, hogy az állatállományuk szépen gyarapszik. Most 14 tehén van (tegnap 110 liter tejet fejtek) nyolc borjú és nyolcvannál több sőre van. De nem így volt ez mindig! 1056 októberében a már előzőleg befurakodott zsírosparasztoSí azétaavárták a tas-t. Minden kézzelfoghatót széthordták. Ügy volt, hogy „mindenki arra megy, a tsz- bői, amerre lát”, azaz mégse. Egy percre átadjuk a szót Simon Lajos bácsinak, — Mi, a hőzöngők háta megett már iratkoztunk össze... S most együtt vannak. Huszonnégyen kezdték újra, ma már negyvennyolcán vannak, s Majoros Lajos elnök irányításával biztosan néznek a jövőbe. Az egyik nagyszerű céljuk az állatállomány fejlesztése. A járásban jelenleg is ők az elsők ebben. — Többet várunk, mint tavaly — mondja Simon bácsi. — Reméljük, hogy a műit évi 29 forintos mumkaegységrészesedést 30—35 forintra tudjuk emelni..; Erre van is remény... A tsz ösz- szes kukoricaveteése heterózis kukorica lesz — 33 hold! A kalászosokat permetezzük — világosít fel a könyvelő, miközben továbbindulunk . —- a Gorovet-tany-ára, hogy a sertésólak táján is szétnézzünk; Az út baloldalán bodorkatáblák sorakoznak, s mellettük vizesárok. Hasznos lenne itt az öntözés is! A Gorove-tanyában Czeglédi Ferenc bácsi, a kanász fogad. Körötte mangalicák legelésznek, fut- károznak. összesen harminc. Állami kölcsönből vették. Feri bácsi azt mondja, hogy még tíz fehér magyar hússertést szeretnének venni.j *— Július utolján megkezdődnek a fiaztatások. Én 150 kismalacot „saccolok”,.. böki ki nevetve..; Nemrég lépett a tagok közé, s jói érzi itt magát. A többiekhez hasonlóan, mert hát jó! gazdálkodik a sarkadi Kossuth Tsz. Pal lag Köbért A Lőkösházi Célgazdaság a napokban mintegy 150 hízómarhát szállított Franciaországba. Egy- egy súlya 7—9 mázsa volt. * A szeghalmi MÁV-állomás vasutas szakszervezete május 11-én Barta: Zsuzsi című 3 felvonása* színdarabját mutatja be a járási művelődési házban. * A Békéstartiosi Növényvédő Állomás egy új csávázó gépet állított üzembe Békésen. A gép napi kapacitása 300 mázsa. Eddig összesen 300 vagon különböző kalászos magot csáváztak meg. * A GYULAI Hazafias Népfront városi bizottsága legutóbbi ülésén elhatározta, hogy kisgyűléseken ismertetik a békeharc célját, a Szovjetunió Izezdeményezéseinek jelentőségét. * Megyénk termelőszövetkezeteiben általában 1 mázsa műtrágyát használnak fel holdanként. Több termelőszövetkezetben 1 holdra 1,5 mázsát szórtak ki eddig. * A Battonyai I. számú Altalái^fc iskola úttörőcsapata nyári tábet^P zásra készül. A táborozás költségeinek beszerzésére betanulták dr. Batkai László: GyűrközzGyurka című zenés mesejátékát, melyet nagy sikerrel mutattak be ápr; * 'ÍO-án. A műsorest teljes bevételét r táborozásra fordítják. A gyulai járás termelőszövetkezetei átlagosan 4,2 norma Oh '4 gépi munkára kötöttek szerződés* a járás gépállomással. Az MSZMP újkígyós! szervezetében április 25-én. pénteken eria a nacionalizmusról, sovinizmusról és a proletárlnternaeionalizmusról tartott értékes beszámolót Kru: litz Tibor elvtárs. é Március végéig több mint egymillió ötszázkilene- ilenötezer forint értékű iskolai takarékbélyeget vásároltak a Békés megyei általános és középiskolák diákjai. A kislétszámú iskolák között a békéscsabai határban lévő Fürjes-tanyai iskola az első: Egy-eqy pajtásnak 154.16 forint az átlag- betétje. Mezőhegyesen az 56. sz, major iskolájában 143.73 forint, Battonyán a Tompa-pusztai iskolánál 123.69, Szent-pálfalván 106.50 forint az átlagos megtakarítás. A középlétszámú iskolák csoportjában most is az orosházi Rákóczi-telep iskola vezet, ahol az egy főre eső átlag már elérte a 110.91 forintot. Végegyházán 54.25,- Békéscsabán a III. sz. általános iskolánál 52.43, Lőkösházán 45.55, Kötegyánban 45.18 forint megtakarított pénze van egy-egy pajtásnak. A nagylétszámú iskolák közül ismét a Békéscsabai IV. sz. általános iskola eredménye a legjobb, egy főre eső 55.62 forintos átlaggal. Alezőkovácsházán 52.66, Gádoroson 51.82, Vésztőn a 11. sz. iskolánál 42.35 forint a pajtások egyéni eredménye.
