Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-18 / 91. szám
Világ prol«tárj*I egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI Nipimw) MUNKÁSOK, PAPAS Z TOK POU TJ KA! NAPILAPJA. 1958. ÁPRILIS 18., CSÜTÖRTÖK Ára: 50 fillér III. ÉVFOLYAM 91. SZÁM MAI SZAMUNKBÓL: Jelentés a földekről Pártszervezeteink jobban segítsék a Honvédelmi Sportszövetséget Almaüzéreket ítélt el a bíróság Minden feltétel adva van ahhoz, hogy sikeresen haladjunk előre a szocialista építés útján Az országgyűlés csütörtökön megkezdte az 1958. évi állami költségvetés és költségvetési törvényjavaslat együttes tárgyalását Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a iTciáaiivn munkás-paraszt kormány a-: idei ' költségvetés előirányzatainak Qsszeéllílásáöál a nyílt évben elért jelentős eredményekre támaszkodott és azt az alapvető célt tartotta szem előtt, hogy 1958-ban a gazdasági egyen- *saját erőforrásainkra épüljön. — Az 1957. évi állami költségve- az előirányzott nyolcszáz millió forinttal szemben 1.8 milliárd ti rint bevételi felesleggel zárult — folytat ta. — Az adóbevételek maradéktalanul befolytak. A vállalati gazdálkodás eredménye 3.9 milliard forinttal volt kedvezőbb az • •óvjnyzatnál. A minisztériumok íí i tartozó ipari vállalatok száz forint értékű .terméket 1957. I. negyedévében 107,9 forint, a másO' dik negyedévben 100,8 forint, i IJI. negyedévben 99,1 forint, í IV. negyedévben 97,9 forint termelésit költséggel állítottak elő. — Az ipari termelés 1957. III. negyedévében már elérte, a IV. negyedévben pedig több mint tíz százalékkal meghaladta az ellenforradalom előtti termelési szintet, és 17 százalékkal volt nagyobb, mint 1955. IV. negyedében. A termelékenység olyan fontos jelzőszáma, mint az egy munkásra jutó termelés, 1957. IV. negyedében az állami iparban már négy százalékkal nagyabb volt, mint az ellenforradalom előtt és nyolc százalékkal múlta felül az 1955. évi szintet. Kedvezően alakult a termelés az elmúlt évben a mezőgazdaságban is Bár a vetésterület tíz százalékkal csökkent, 1957-ben mégis öt százalékkal több kenyérgabona termett, mint 1956-ban. A kenyérgabonán kívül az egy holdra eső termésátlagok Igen kedvezően alakultak a kukoricánál, a burgonyánál. és a cukorrépánál is. Az állattenyésztés Is jól fejlődött: a szarvaismarhaállományon belül a tehenek aránya megközelítette az ötven százalékot, ami magasabb at előző évekénél. Ezután hangsúlyozta, hogy a gazdasági egyensúly jelentősen megnöveltedet! életszínvonal mellett jött létre. A munkások és alkalmazottak egy keresőre eső reálbére 1957-ben mintegy 15—17 százalékkal. a parasztság reáljövedelme mintegy tíz százalékkal volt magasabb, mint 1956- ban. Ezekben az eredményekben, saját munkánk mellett, jelentős szerepe volt a szocialista országok —1 elsősorban a Szovjetunió — segélyeinek és hosszúlejáratú hitelei- nék. A hibákról szólva megállapította. a készletek növekedése egyes területűken túalott volt és összetételében sem teljesen megfelélő. Voltak hibák a beruházásoknál is. A befejezetlen beruházások állománya tovább növekedett. A gazdálkodási fegyelem sem érvényesült mindenütt megfelelően. — Az elmúlt év tevékenységét azonban nem a hibák, hanem a nagy eredmények jellemzik — folytatta —, helyesnek bizonyult a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a forradalmi munkás-panaszt kormánynak az ellenforradalom o- kozta károk elhárítására és a gazdasági konszolidáció meggyorsítására irányuló politikája. A dolgozó milliók követték a párt és a kormány útmutatásait, mindennapos, áldozatkész munkával váltották valóra a termelés emelésére, a termelés költségeinek csökkentésére irányuló terveket. A vezetés helyes gazdaságpolitikája, a dolgozók támogatása, szorgalmas munkája, a baráti szocialista örszágok segítsége, ezek voltak azok a döntő tényezők, amelyeknek eredményeként az ellen- forradalom okozta hatalmas károk ellenére gyorsan úrrá lettünk a nehézségeken, és a gazdasági élet szekere Is a vártnál jóval rövidebb idő alatt visszazökkent a normális kerékvágásba. — Az elmúlt év gazdasági e- redményei alapján ma már bátran megállapíthatjuk: minden feltétel adva van ahhoz, hogy most már külföldi kölcsönök nélkül biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyát és sikeresen haladjunk előre a Szocialista építés útján. Ezután az idei költségvetést ismertette 1958-ban a belső erőforrások messzemenő feltárására, az önköltség csőként ésér e, a termelékenység emelésére, következetes takarékosságra van szükség. A kormány szilárd elhatározása, hogy a takarékosságot az egész gazdasági életben a legnagyobb következetességgel érvényesíti — Az 1958. évi állami költségvetés 49,8 milliárd forint bevételt és 48,7 milliárd forint kiadást Irányoz elő. A bevételek és a kiadások is mintegy öt százalékkal alacsonyabbak a múlt évinél. A bevételeknél ugyanis nem számoltunk külföldi kölcsönökkel, amelyek az elmúlt évben jelentősen hozzájárultak a költségvetés e- gyensúlyának biztosításához. A kiadások között viszont nem szerepel a rendkívüli vállalati veszteségek előirányzata. Emellett az elmúlt évinél 2,9 milliárd forinttal/kisebb a vállalati hitelfedezeti alap növelésére előrányzott összeg is, mert a készletek az elmúlt évben feltol tődtek az ellenforradalom előtti színvonalra. A bevételek döntő részét — 37,3 milliárd forintot — az állami vállalatok fizetik be. Az elmúlt évben 66 százalék, az idén a bevételek 75 százaléka származik az állami vállalatoktól, forgalmi adó, nyereség- és egyéb befizetés címén. Az állami vállalatoktól származó bevétel elsősorban azért több mint tavaly, mer! az emelkedő termelés mellett csökken az önköltség. Idén a dolgozók figyelmét elsősorban az önköltség csökkentésére, a termelékenység emelésére kell irányítani A dolgozók lelkiismeretes munkája és vigyázó szeme naponta terven felüli milliókkal gyarapíthatja népgazdaságunk erőforrásait. — A kormány az idén is fenntartja a nyereségrészesedés rendszerét, meri az jó ösztönző. Hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok irányítói és dolgozód jobban ü- gyeljenek a jövedelmezőségre, az önköltség csökkentésére, a takarékosságra. Növeli a vezetők felelősségét, a dolgozókat pedig arra ösztönzi, hogy mindennapi munkájukkal csökkentsék a termelési költségéket, fokozzák az üzem rentabilitását. — A tavalyi eredmények alapján a vállalatoknál mintegy egymHliárd forintot fizettek ki nyereségrészesedés címén. A vállalatok többségénél a kifizetést helyesen használták fel arra, hogy az idei feladatok megoldására is mozgósítsanak. Ezután Antos elvtárs foglalkozott a nyereség-részesedés kifizetésével kapcsolatos tanulságokkal, majd emlékeztetett arra, hogy a közeli hetekben lesz tíz éve a száz munkásnál többet foglalkoztató ipari üzemek államosításának. — Ez alatt a tíz esztendő alatt — folytatta — hatalmasan fejlődött a szocialista ipar, a munkásosztály, a nép fiaiból ezerszámra nőttek ki az új vezetői, kialakult a szocialista iparvezetés rendszere. Ügy gondolom, akkor emlékezünk meg méltóan hazánk szocialista átalakításában mérföldkövet jelentő esemény tizedik évfordulójáról, ha azt szocialista iparunk ú- jabb sikereivel ünnepeljük és a termelékenység terven felüli emelésével, az önköltség csökkentésével, a kormány takarékossági felhívásának valóra- váltásával, újabb erőforrásokat tárunk fel a szocialista építés céljaira. Antos István ezután a költség- vetés kiadási előirányzatait ismertette. A tavalyi költségvetéssel szemben a legjlentősebb változás a vállalati veszteség térítésénél és dotációnál jelentkezik: 1957-ben több mint hétmillíárd forint volt az előirányzat, — végeredményben pedig ötmilliórd forint — , tehát az idén csak 2,1 milliárd forint az előirányzat. A népgazdaság fejlesztését szolgáló kiadások közül a legjelentősebb a beruházások előirányzata. Az idei beruházási keret csak nyolc százalékkal haladja meg a tavalyit, amely igen alacsony volt és lényegéiben az 1953: évi színvonalnak felel meg Az előirányzott összeg 31 százaléka a nemtermő állóalapok bővítését szolgálja, — a lakásépítést, az általános iskolák jelentős fejlesztését, valamint a szociális intézmények bővítését. Ebben az évben például 770 új tanterem építését fejezzük be, A termelő beruházásokra a szükségesnél lényegesen kevesebb jut — az előirányzatnak 69 százaléka, vagyis 6,6 milliárd forint. Felhívta a 'figyelmet arra, hogy a beruházásoknál fokozottabban érvényesíteni kell a gazdaságosságot, a beruházásokra szánt péni döntő részét konkrét beruházási feladatokra kell előirányozni és a jóváhagyott beruházásokhoz biztosítani kell a szükséges összegeket. — Beruházási tevékenységünket az eszközök fokozott koncentrálása jellemzi. Kevesebb célt tűztünk ki, de ezeket gyorsabban. valósítjuk meg és a fő frontokon fokozzuk az eszközök felhasználását, Ilyen fő frontoknak tekinheíők a* energiabázis szélesítését szolgáló beruházások, továbbá az import- megtakarítást és az export fejlesztését szolgáló beruházások. Felhívta a figyelmet arra is, hogy előtérbe kell helyeznünk a rekonstrukciós jellegű beruházásokat, vagyis meglévő épületekbe« a géppark korszerűsítését,, felújítását. Kiemelte, hogy a költségvetés biztosítja a mezőgazdaság fejlesztését, ■ a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítését. A költségvetés kereken ötszázhuszonnyolc millió forintot — hetvenöt százalékkal többet, mint tavaly — irányoz elő termelőszövetkezeti hitelekre, e- zen belül beruházási hitelre, hogy elősegítsük termelőszövetkezeteinknél a nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek megteremtését. A költségvetés segítséget ad az egyénileg dolgozó parasztoknak is. így nemesített vetőmagakciók lebonyolítására 133 millió forint, kiváló minőségű törzskönyvezett apaállaiok felvásárlására és kihelyezésre kilencven millió forint, a közlegelők javítására és az apaál- 'a-tállománv szakszerű gondezásá- ra hatvanöt millió forint, a növényi kártevők elleni védekezésre 85 millió forint, a fertőző áűafbetep- (FoJytatás a ?. oldelon.) Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, ilr. Münnich Ferenc; a forradalom munkas-paraszt kormány elnöke, Aoró Antal, a kormány első elnökhelyettese, Kádár János, Kállai Gyula és Marosán György államminiszter. dr. Ssk Endre külügyminiszter, Biszku Béla belügyminiszter, Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter, Antos István pénzügyminiszter, lausz Janos belkereskedelmi minisz er. Kovács Imre élemezésülgyi miniszter, Trautman Rezső építésügyi miniszter, Kossá István közlekedés- és postaugyi miniszter, dr. 1 ölese tall Fngye- egészségügyi miniszter, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter. _. w A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A i uútirtA o-T rtvc'zónfft'ifnióc olainnlra n \fiEr»H o PO' malii /\|i4dc ístVíUl llftllZUfiVIliiniSZtCr RlOllutä £1 D0SZiiniOlOj3t. Antos István beszámolója
