Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-13 / 87. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A gépállomások feladata a termelés növelésében és a mezőgazdaság szocialista átszervezésében Április 15-től megszüntetik a főtt ételek kiszolgálását a békéscsabai Népbüfében — Gulyáscsárdává fejlesztik a Jókai Éttermet — Különféle híresztelések jutottak el hozzánk a békéscsabai Nép- büfére vonatkozóan. így értesültünk többek között arról is. hogy rövidesen megszüntetik itt a főzést, tehát a meleg ételek kiszolgálását. Ezzel kapcsolatban mindazok, akik itt étkeznek, várják a választ, s azt, hogy mi az igazság a közszájon keringő hírekből. Felkerestük NI agy Imre elvtársat, a Szálloda és Vendéglát óiapri Vállalt igazgatóját, s megkértük tájékoztassa olvasóinkat terveikről, elképzeléseikről. Először is a nép büféről hallottakról érdeklődtünk. A gépállomások csak nem 10 éves fennállásuk óta sokat tettek a mezőgazdasági termelés növeléséért. Jelentős szerepük volt és van a tsz-ek létrehozásában és a- zok gazdasági, szervezeti, politikai megerősítésében. Számos munkafolyamat gépesítése nagyrészt a gépállomások nevéhez fűződik Úttörő munkát végeztek a gépállomások abban is, hogy a dolgozó parasztok széles tömegét nemcsak megismertették a gépi munka előnyeivel, hanem sok ezer paraszt- fiatalt megtanítottak a gépek kezelésére. A párt- és kormányhatározatok abban jelölték meg a gépállomások fő feladatát, hogy felelősek a tsz-ek egész gazd álkodásáért és célkitűzésként azt szabták meg számukra, váljanak a tsz-ek fejlesztésének, megszilárdításának, a falu gazdasági, kulturális és társadalmi felemelkedésének szilárd bázisává, továbbá legyenek a mezőgazdasági termelésnek gépi, agró- és zoó'.eohnikai központja. A fenti feladatokat a gépállomások csak részben tudták ellátni. A gépállomások egy részében az a -helytelen szemlélet alakult ki, hogy a tsz-ek vannak a gépállomásokért és nem fordítva. A gépállomások egy része nem tett eleget a tsz-ekben a szerződéiben vállalt kötelezettségeinek és sokszor késve, vagy nem az agrotechnikai határidők betartásával végezték el a tsz-ek mezőgazdasági munkáit. Előfordult az is, hogy a; szükséges munkákat egyáltalán vagy csak részben végezték ed. Még nagyobb hibák voltak sok helyütt a munkák minőségében. A gépálomások és a tsz-ek együttműködésének fejlődését kedvezőtlenül befolyásolta az is. hogy a génállomásokhoz — főleg 1953 után a jobboldali hibák következményeként — nem egy helyen osztályidegen, kétes elemek is befurakodtak. Az elkövetett hibák jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a tsz-ek egyrésze függetleníteni akarta magát a gépállomásoktól, a gépállomások segítségét beavatkozásnak tekintették belső életükbe, ami nem egy gépállomás és tsz között súrlódásokat okozott. A gépállomások feladatát és szerepét, azért is szükséges tisztázni, mivel a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága határozata alapján a Szovjetunióban a gépállomások feladatköre és szerepe megváltozik. Ebben a kérdésben az MSZMP Központi Bizottsága határozottan állást foglalt. Nálunk a meglévő termelőszövetkezetek még korántsem képesek arra. hogy saját erőből szerezzék be az összes termelési folyamat időbeni elvégzéséhez szükséges gépeket. Mésin- káb nem képesek erre a jövőben alakuló, új termelőszövetkezetek, amelyek legnagyobb része az első esztendőkben még a legszükségesebb épületekkel és tenyészállatokkal sem rendelkezik. A párt- és a kormány a gépállomások igazgatóitól szakembereitől mindenekelőtt azt várja hogy nyújtsanak segítséget a (széknek a terveik elkészítéséhez és a jó munkaszervezet kialakításához. A gépállomások szakembereinek a* a feladatuk, hogy érvényesítsék a helyes arányokat és a komplex gépesítés arányában fejlesszék a tsz-eket. Rá kell mutatni, menynyivel előnyösebb, olcsóbb, menynyivel nagyobb jövedelmet jelent, ha a növénytermesztésükben, állattenyésztésükben fogat, vagy kézi munka helyett, nagyobb a- rányban alkalmazzák »gépeket. Az állattenyésztés gépesítésé* illetően még a kezdeti lépéseknél tartunk A különböző munkafolyamatokról a felszabadulás előtti évekhez viszonyítva, alig van előrehaladás. Szocialista nagyüzemeinkben, még ott is, ahol már modem istállók vannak, csaknem régi módon kézi erővel végzik a legtöbb munkát. Ez az oka annak, hogy az állati termékek önköltsége magas, drága a termelés. Feltétlenül gépesíteni kell az állattenyésztés legkülönbözőbb munkafolyamatait. Nem véletlen, hogy ezt egyre több tsz-ekiök is sürgeti. A takarmányok betakarításánál és előkészítésénél, a szálastaikanmá- nyok kaszálásának, a xépakiieme- lésnek, a silózásnak, a gyök-gumós növények aprításának, a fül- lesztésnek, a darálásnak és a szecekázásnak gépesítését kell elsősorban minden tsz-ben megvalósítani. Az állatok gondozásáról, etetéséről, itatásáról, az almozás és a trágyakihordás gépesítéséről is gondoskodni kell tsz-einfcnek. Az állattenyésztés munkafolyamatainak gépesítése viszonylag nem nagy beruházást igényel és a beii'i.-y liá a..,,-» _______1 ...... r I, ru házás gyorsam megtérül. A szükséges gépeket biztosítani tudjuk a tsz-eknek abban az esetben, ha azok beszerzését megtervezik. A Politikai Bizottság határozata azt is előírja, hogy a gépállomások kötelesek a tsz-eknek térítés ellenében elvégezni a tulajdonukban lévő gépek javítását. A gépállomások tehát nemcsak a gépi munkák időben és jó minőségben történő elvégzésére vállalnak a szerződésben kötelezettséget, hanem a termelőszövetkezeti gépek javítására is. A legerélyesebben fel kell lépni az olyan jelenségekkel szemben, hogy egyes gépállomások késve javítják ki a tsz-ek traktorait, munkagépeit és nem biztosítják részükre időben a beszerelhető, szükséges alkatrészeket. A gépállomások Igazgatóinak és szakembereinek teljes meggyőződésükkel kell a mezőgazda« ág szocialista építésén munkál kod» tok és ehhez erejük és tudásuk legjavát adniuk. El keM. érni, hogy a gépállomási traktorosok, a mezőgazdasági szocialista átszervezésének harcos agitátorai legyenek. E feladatokat a gépállomások csak akkor tudják teljesíteni, ha dolgozozóik hívei a a szocialista mezőgazdaságnak és nem akadályozza őket saját egyéni gazdaságuk a termelőszövetkezetek népszerűsítésében. Csillag Nándor, a Békés megyei Gépállomások Igazgatóságának vezetője. — A Közegészség- és Járványügyi Állomás régóla kifogásolja, hogy a népbii- fé különböző okok miatt nem felel meg az egészségügyi és higiéniai követelményeknek. Ezért többször javasolták, hogy szüntessük meg a meleg konyhai étkeztetést. Ugyanígy foglalt állást legutóbb a városi tanács végrehajtó bizottsága is. Ilyenformán április 15-től meg is szüntetjük a meleg konyhai étkeztetést. Ugyanakkor azonban a hideg konyhát fenntartjuk, ahol változatos, hideg ételeket fogyaszthatnak a vendégek. Az Ital kiszolgálását természetesen nem érinti ez az átszervezés. — Hol ebédelhetnek, vacsorázhatnak a- z.ok a vendégek, akik eddig a népbfiíé- ben étkeztek? Mi a vállalat terve ezzel kapcsolatban? — Eredetileg március 15-én kellett volna megszüntetni a meleg étel kiszolgálását a népbüfében. Egy hónap haladékot kaptunk, egyrészt aaért, hogy alkalmazottatokat átmenetileg ne tegyük utcára, másrészt azért, hogy megoldjuk az étkezÜjikigyús (keletá ihatárré&zén az áj Élet Tsz földjein április 10-e — csütörtök — óta zavartalanul dolgoznak. A tavaszi kalászosok után moat a ‘cukorrépát vetik. Aa egyik vetőgép mellé Gedó Bélát állították. Amikor az elnök — Ma- tuska András — arra járt és nézte, hogyan csatlakoznak a sorok, meg volt elégedve a munkával. — Csak a csövekre vigyázzatok, nehogy úgy járjunk, mint tavaly. Emlékezhették rá, volt olyan sor, ahol a répáik 1,5—2 méterre voltak egymástól. Nem szeretném, ha így lenne az idén is, mert akkor a tervet nem teljesítjük sem a termelésben, sem a részesedés kiosa-* tájában. — Nyugodjék meg Bandi bátetést és átszervezést. Az a tervünk, hogy a Jókai Éttermet „Oulyáscsárdá ’-vá fej leszíjük, ahol reggel 6-tól este tízig kü lönféle gulyás ételeket fogyaszthatnak a vendégek. Az étteremben III. osztályú, tehát zene nélküli vendéglői árakon jut hatnak hozzá a fogyasztók az ételhez. A gulyáscsárda április 15-én kezdi meg ü- zeineltetését. Azt Is tervezzük, hogy a Jóbal Étterem melletti sőntést megszüli, tétjük s ezt a részt is étteremmé alakítjuk át május elsejére. — Ezzel szeretnénk elérni, hogy a népbüfé konyhájának megszüntetése után a fogyasztók Igényeit jól kielégítsük. Tér mészeteseo azzal Is, hogy a Csaba Szál. ló is felkészül, hogy a megnövekedett ti. púsebéd igényeket kielégítse — fejezte be tájékoztatóját Nagy elvtárs. Ügy gondoljuk, mindaz, amit elmondott megnyugtató, s azt bizonyítja, hogy a vendéglátóipar az átszervezésnél mesz- sxemenően figyelembe veszi a fogyasztók érdekeli is. (P P-) tyám — szólt Gedó — akár a maga szeme és a keze lenne itt, olyan pontosan csatlakoztatjuk a sorokat. Később arról beszéltek a vetésnél szorgoskodók, hogy a szövetkézét új elnöke1' elismert gazda. U- gyesikezű és eszes ember, aki úgy tó tudja hancsikolni a vetőgép első kerekének nyomét, mintha azt mérnök, zsinór, vagy vonalzó mellett húzná ki. Hogy miért fordítanak ilyen nagy gondot a tsz tagjai a csatlakozó sorokra? Géppel akarják a cukorrépát és a többi kapásnövényt művelni, ezért 'vetnek nagyabb gonddal és több hozzáértéssel, mint a múlt esztendőben. — sik —> Negyvenezer szem csírát hajtott törökmogyorót ültetnek el Szarvason A Szarvasi Arborétum dolgozói tavaly százhetven kiló törökmogyorót gyűjtöttek össze, többe t, mint az elmúlt tíz évben ösz- szesen. Igen értékes a törökmogyoré, mert a fája jó bútoranyag, a rózsafával vetekszik, s hazánk különböző tájain szépen díszük. Az értékes fa termését télire hatalmas kádokiban, homok között tárolták, hogy állandóan nedves legyen s jól levegőzzön. A pince mélyén kövér csírákat hajtottak a mogyorószemek, amiből ezekben a napokban 40 000 szemet ültetnek el egyenként az arborétum faiskolájában. Előreláthatólag az értékes fa csemetéiből négy-öt év múlva nagy mennyiséget szállítanak hazánk különböző tájaira. (Tudósítónktól.) Április 4-e volt, Felszabadulásunk 13. évfordulójának megünneplésére gyülekeztek Biharugra dolgozói. Elől nemzeti- színű és piros zászlót magasra emelve, rendezett sorokban közeledtek az ünnepség színhelyére a tógazdaság dolgozói. A- mint közelebb értek, feltűnt rögtön, hogy az első sorokban lép- kedők mellén kitüntetés csillog. Minthogy 25 halgazdasági dolgozó viselte ezen a nagy ünnepen a „Kiváló dolgozó1' büszke címet. Az ünnepség szünetében közelükbe kerültem, és az egyik kitüntetettől, Földesi Sándortól megkérdeztem: — Ilyen sokan kaptak április 4-e alkalmával „Kiváló dolgozó" kitüntetést? — Az itt látott embereknek csak egy része kapott most kitüntetést az én briKitüntetett munkások között... gádomból, a „Zöldhalmi brigádból" kilencen: ifj. Vass János, ifj. Földesi Zoltán, Borsós Sándor, Pápa Lajos, Borsós Mihály, Rózsa Zsig- mond, Szalai János és Gyulai Ernő. Én magam, mivel már két „Kiváló dolgozó” kitüntetésem van, most kormánykitüntetést kapok, amelyért a jövő héten megyek Pestre. — De sokat is dolgoznak ugye — s jól? — A múlt évi termelési tervet brigádunk 114 százalékra teljesítette... hát, csak ezért. —* Na meg azért Is, mert már harmadik éve folyamatosan túlteljesítjük a tervet. — És milyen módszerekkel érték el ezt a szép teljesítményt? «- Nincs különösebb módszerünk válaszolt szerénykedve Földesi Sándor—. hacsak a több éves tapasztalatunkat, s c munkát nagyban megkönnyítő munkaeszközöket nem m< lítem. Ma már trágyaszórógép, farmotoros csónak segíti munkánkat. Régen bizony, a Dómján „intéző úr” idejében ebből semmi sem volt, mindent kézi e- rővel kellett csinálnunk. — Mióta dolgozik a tógazdaságnál? — Már IS éve, 22 éves korom óta. És kérdés nélkül is to* vább sorolja élettörténetét, terveiket, Halász volt.mindig s 1948 óta brigádvezető halászmester, most 40 éves és boldog, megelégedett. 1200 forint a havi fixe s ráadásul ez évben is 7000 forint prémiumot kapott. Ez évi terméskilátások is jók. Nemrégen helyezték ki a halakat a telelőkből. Meg vannak elégedve, jó volt az átteleltetés, nem volt elhullás. Most már csak a gondos nevelőmunkán múlik, hogy őszre jó tenyésztési eredményt érjenek el és szép, nagyra hízott halakat fogjanak ki. E szorgalmas kiváló munkás brigád ez évi eredménye is biztosan jó lesz, hiszen a jelenlegi 404 kát, holdniy területüket most bővítik 60 holdas új tóval. 1— Hogy vannak megelégedve a vezetéssel? — kérdeztem. — A vezetők jóki Gondoskodnak a dolgozókról. Kint a területen jó, kényelmes brígádszAMsunk van. Meleg, főtt é- telt ehetünk mindennap. A dolgozók szakmai és elméleti továbbképzésére is gondolnak vezetőink. Jelenleg 47 halász van a halgazdaságban. Hetenként két alkalommal van elméleti és szakmai tanfolyam, melyre mindenki szívesen eljár. Ifj. Vass János és Földesi Zoltán kitüntetett „ifjúmunkásokkal" váltottam még néhány szót. Fiatalok. Még alig 19 évesek. Földes Zoli már kétszeres „kiváló dolgozó”. Mindketten KISZ-tagok. Édesapjukra gondolok, akiknek ilyen i- dős korukban éhbérért kellett az uraságnál dolgozniuk, ha ugyan felvették őket napszámra. Fiaik é- lete mennyivel más lett! ök már fiatalon megbecsült, felnőttekkel egyenértékű dolgozói országunknak. Bertalan Ferenc
