Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-12 / 86. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Cjföhtm íhn>$ sző i) et keze ti mozqalúm HÍREI Újabb feladatok előtt a földművesszövetkezetek Több mimt másfél millió szö­vetkezeti tag képviseletében a SZÖVOSZ IV. Országos Kotrvg- resszusa, a Magyar Szocialista Munkáspárt agrártéziaeivel egyet­értésben határozatot hozott, hogy a földművesszövetkezeti felvásár­lást és áruellátást a mezőgazda­ság feilend! lésének szolgálatába kell állítani. A határozat végrehajtása érde­kében a Mezőgazdasági Terméke­ket Értékesítő Szövtekezeti Köz­pont (MÉK) ez év tavaszán, a sa­ját kezelésében lévő felvásárló és értékesítő telepeit a helyi földmű­vesszövetkezeteknek adta át. Ez- ael a foldművesszövetkezetek a Böldség-gyümölcs termeltetés, fel­vásárlás és értékesítés szerveivé váHak. íbten az évben a föltífüüvesszövet- kezetek átvesznek a termelőktől minden minőségileg meoWelß árut — elsősorban a termelőszövetke- Äjjtektöl, szakcsoportoktól, szövet­kezeti tagoktól —, melyre a la­kosság és az ipar ellátása, vala­mint az export végett szükség van. A földművesszövetkezetek majd olyan cikkek felvásárlásával és értékesítésével is foglalkoznak, melyek a szokásosnál kisebb jö­vedelmet biz'osí tarnak. A szövetkezetek a belföldi ér­tékesítést közvetlenül intézik a Ikskereskcdelmi vállalatokkal. A MÉK felesleges közbeiktatása megszűnt, az áru útja lerövidült. A zö'dség-ayümöios árufé’eséeeb arányos e1 osztása érdekében a MÉK-nek diszpoziciós joga van, a- zonban a szállító föklművesszövet- kezet és a kiskereskedelmi vevő ^özé árréssel nem lép be. Ezzel az ékesítés területéről áz előző években közbeiktatott felesleges kéz kiszorul, a költségek csökken­nek, ami által a dolgozók asztalá­ra olcsóbban kerül a zöldség és a gyümölcs. A ib’dsénNék termelése biztosítva lesz a termelési és értékesítési szerzIMé-re* útján Városaink körül Így fokozatosan kialakul a zöldségtermelési terü­let. Az export minőségű zöldség- gyümölcsfédók termeltetésére is nagyobb gondot fordítunk. E vé­gett export minőségű áru termelé­sére szerződéseket kötünk a tsz­Űj magyar ételek! Az elmúlt hó folyamán a föld­művesszövetkezetek szakácsainak részvételével a MÉSZÖV áltá' Békésen megrendezett megyei versenyen szakácsaink ismételten bebizonyították, hogy a közkedvelt magyaros ételeinket a fogyasz ók ízléseinek megfelelően, a régi ha­gyományos módon el tudják ké­szíteni. A versenyein résztvett tizennégy fcfldmüvesszövetkezeti szakácsot dicséret illeti, mert ételféleségeik­kel gazdagították a magyar kony­ha étel tárát. Ezen ételek receptjei és elkészítési módjuk az újonnan kiadott szakácskönyvekben a há­ziasszonyok és a vendéglátóipari egységek munkáját fogja segíteni. ekkel, szakcsoportokkal. Megyénk­ben a szerződéskötések és a ter­melési hitelek útján fokozni akar­juk a gyorsan termőre forduló és igen keresett földieper, ribizli, málna, valamint az export szem­pontjából nagyjelentőségű zöld- ségfajták, például spárga, csip- mentes paprika, torma telepítését és termeltetését. Néhány földmű­vesszövetkezet e végett palántane­velő telepet Is üzembe helyez. A termelési szerződések feltéte­leit ebben az évben már megyénk sajátosságainak megfelelően álla­pítjuk meg. Az értékesítési fel­adatok eredményes elvégzéséhez szükséges, hogy dolgozó paraszt­ságunk teljes bizalommal legyen a földmüvesszövetkezetek lránt. Ezért a MÉK dolgozóinak határo­zott ellenőrzéssel és kemény fe­gyelmi rendszabályokkal kell fel­lépni minden olyan visszaéléssel szemben, mely a termelőket az áru minőségi átvételénél, a mérlege­lésnél, az elszámolásnál és az ár kialakításánál megkárosítja. Nagy és felelősségteljes munka vár a MÉSZÖV vezetőire, hogy irányító tevékenységükkel hozzásegítsék a földművesszövetkezeteket az új feJadaft megoldásához. Tömösi Károly Primőrár A exportra A földművesszövetkezet jó szer­vező munkája nyomán, az idén már negyedszer szállítottak pri­mőrárut exportra a gyulaiak. A hónapos retket és a salá'át a Me­zőgazdasági Termékeket Értéke­sítő Központ segítségével Prágába küldték. Pénteken délelőtt mint­egy 18 mázsányi salátát és retket raktak Békéscsabán, a repülő­gépbe. Az árut Prágába szállítot­ták. r Óvjuk a méheket! Igen mostoha tavasz elé néznek méhészeink. A gyengén betelelt méhcsaládokból is nagyobb számú hullás Jog bekövetkezni, élelemhi­ány miatt. A szaktudáson kívül adjanak meg mindent a méheknek, mert sok esetben előfordult gondatlan­ságból, nemtörődömségből 20—30 forint értékű élelem hiányában, hogy többezer forint kár érte mé­hészeinket a méhek elpusztulásá­val. Az ilyen méhész nemcsak magát, de népgazdaságunkat is megkárosítja. Sajnos, nemcsak a méhtartók gondatlanságából, nemtörődömsé­géből származik nagy kár, pusztu­lás méhészetünkben, hanem az u- tóbbi években sok helyen az ál­lami gazdaságok, tsz-ek és dolgo­zó parasztok is pusztítják a méhe­ket. Egyesek tudatlanul, mások tudatosan, vagy a kiadott törvé­nyes rendelkezések be nem tartá­sával idézik elő a méhek pusztulá­sát. így pusztult el 1957-ben is megyénk területén több mint ezer család méh. Orosházán és környé­kén több mint ötszázra tehető a permetezés következtében elpusz­tult méhcsaládok száma, de u- gyanakkor a megmaradt méhcsa­ládok is tönkrementek, legyengül­ték. Ennek elkerülése végett a Békés megyei méhészszakbizottság a méhészek nevében felhívással fordul az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek vezetői és az egyéni dolgozó parasztokhoz, hogy a 16 091/1950. FM számú kiadott rendelkezést saját érdekükben tartsák be. Hiszen a mezőgazda­ságban a méhek jelentősége fel­becsülhetetlen, különösen gyü­mölcstermésünk, aprómagtermelés és egyéb növények termesztésénél nagy százalékban növelik a ter­méseredményeket Vincze János A gépi munka szerződéskötés tapasztalatai A Földmüvesszövetkezetek. Or. szágos Központja és a gépállomá­sok főigazgatósága megállapodása alapján, a gépi munkák szerződte­tése a föWBnűvesszővétkezetek ha­táskörébe mentek át. Ezáltal a dolgozó parasztságnak még széle­sebb lehetősége bontakozott a szántó és szállító traktorok igény­bevételére Sokkal nagyobb, mint eddig, amikor a gépállomások csak egyedül voltak kapcsolatban a dolgozó parasztsággal. Most már nemcsak a gépállomá­sok szakemberei, hanem a föld­művesszövetkezetek szakember hálózata is sok felvilágosítást nyújt a termelői szakcsoportok­nak, egyéni termelőknek, termelői, beszerzési és értékesítési kérdések­ben. Megmagyarázzák, melyik ta­lajon, mit érdemes termelni, mi­kor és hogyan alkalmazzák a gépi művelést, műtrágyázást, hogy kedvező, olcsó, gyors és hátrány­tól mentes legyen. A dolgozó parasztság megyénk­ben is egyre szélesebb körben szer­vezetten veszi igénybe a gépeket. Például Okány köaségben úgy kö­tik a gépi munka szerződéseket, hogy egyes halárrészek összeállnak, társulnak egy-egy íraktormunka erejéig. Ez megfelel körüibelü 300-—350 ka- tasztrális holdon végezhető éves szántási és egyéb gépi munkának. Erre előre igénylik1 az erőgépet, melyet a gépállomás állandó jel­leggel oda kihelyez. Abból a cél­ból ,hogy a gép irányítása szerve­zett legyen, körzetvezetőt válasz­tanak és a munkákat előre össze­írják, előjegyzik. Ezen előjegyzés alapja a szerződések megkötésé­nek. Hasonló előszervezéssel vég­zik munkájukat a bucsai foldmű- vesszövetkezethez tartozó dolgozó parasztok is. Eddig éves viszony­latban mintegy 3500 kataszrális hold különböző szántási munkát jegyeztek élő, melyre folyamato­san a munkák idejének megfele­lően kötik meg a szerződéseket előre. Nagy előnyöket biztosít a föld- műveoszövetkezet a gépszántások­nál azok részére, akik társulnak gépszántásra, mert még egy-két katasetrális holdnak a szántása középmélyen 140 forintba, addig a 12 katasztrális holdra (két kilo­méteren belül) társuló dolgozók­nak 128 forintba kerül. Amennyi­ben pedig a traktornak legalább 10 órás szántási munkát (4—5 kh.) biztosítanak összefüggő területen, úgy a nagyüzemi munkának szá­molód ik el és csak 120 forintba kerül középmélyen szántva. Ez a kedvezmény vonatkozik vala­mennyi szántásra! Szító József Hallotta &6-Qty. Egy akarattal, összefogással Magyardombegyháza, a me- «őkovácstaázi járás egyik legki­sebb községe, amely teljesen kiesik az összes közúti forga­lomból, vasúti hálózatból, csu­pán autóbuszjárata van. A köz­séget a felszabadulás óta gyors "eilödés jellemzi. A foldmű- •esszövetkezeti tagság — mivel i Dombegyházi Körzeti Föld- nűvesszövetkezethez tartozik •égi álma és vágya volt már, Hogy a tagszövetkezetnél is há- 'ózatfeílesztést hajtsanak vég- -e. A tagság kérelme az, hogy 'ehetőséghez mérten építsen a zövetkezet egy székházat, a- Hol a helyi szerv az összes ü- -.emegvségeit egy helyen tudná Izemeltetni. A tagság kezdeményezésére -* szövetkezet igazgatósága 1958 'ebruáf 16-án megtartott tag­gyűlésen foel-ükozott a kérés­sel és javasolta a tagságnak. Hogy a vásárlási viszetérítés 50 százalékát jegyezzék le újabb 1 részjegyalap javára. A tagság egyetértett a javaslattal és el­! határozták, hogv lemondanak a visszatérítésről a részjegynöve­lés javára. Ezenkívül a tagok '66 társadalmi munkanapot a- jánlottak fel az építkezéshez. Tekintettel arra, hogy a köz­ségtől távol, körüibelü 10 kilo­méterre van a vasútállomás, 256 kocsifuvart ajánlottak fel az érkező anyagok beszállításá­ra. Ezen túlmenőleg a tagok közül ötvenketten jegyeztek ú- jabb részjegyet. A községben működő Rákóczi Tsz 20 köb­méter homok kitermelését, az épülethez szállítást és még kü­lön tíz fuvart vállalt. Az eddig felajánlott társa­dalmi kocsi, ló és kézimunka a battonyai ktsz számításai sze­rint 60 000 forintot tesz ki. Ba­kos Mihály egyéni dolgozó pa­raszt tíz fuvart vállalt. Ifj. C. Jenel Sándor két napot és 10 kocsifuvart, ifj. Dús Sándor 10 fuvart, ifj. C. Jenei István két napot, öt fuvart és egy rész­jegyet, Dús István hét napot, id. Gáli Mihály két napot és három részjegyet, Patócs Géza- pedagógus öt részjegyet jegy­zett és még sorolhatnánk na­gyon sok becsületes dolgozót, aki erejéhez mérten tett válla­lást a szövetkezeti székház fel­építéséhez. Magyar dombegy­házának körülbelül 800 lakosa* van és mindössze három olyan tag van, aki egyáltalán nem tett felajánlást a szövetkezeti bolt és italbolt felépítésére. Ez( a három tag kételkedik a szö­vetkezeti tagok lelkesedésében^ alkotó erejében. A magyar-] dombegyházi dolgozók önfelál­dozó munkája fényesen bizo~! nyitja, hogy igen is összefogás-* ban az erő, és összefogással fel lehet építeni a tervbe vett ital­boltot és a bolthelyiséget Jelenleg az épülethez szük­séges pénzeszközökből, társa­dalmi munka körülbelül 60 000 forint, 10 000 forint részjegy, a' megyei szövetség támogatásá­val összesen 190 000 forinttal rendelkeznek. A szükséges a- lanbő-anyagok már meg van­nak rendelve, most már a tető- szerkezetet kell megrendelni. ! Ebből a példából okulhat minden főldmüvesszövetkezet, hogy társadalmi munkával és egy kis jóakarattal milyen szép* dolgokat lehet építeni és alkot-* ni. S Ökrös Mátyás ...április 4-én a békési kul­túr ház ban rendezett ünnepségen első alkalommal lépett fel a föld- művesszöveikazet szalonzenekara, és a szövetkezetek vegyes énekka­ra. Fellépésük alkalmával a kö- zös/ hfiüSórral nagy sikert arattak} ...az Ele ki Főldmüvesszövetkezet évi mérlegbeszámoló közgyűlésén határozatot hozott, mely szerint a főldmüvesszövetkezet tüzép-téle- pének kikövezéséhez 27 000 forint-, tál járul hozzá; ...a SZÖVOSZ és az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ az OTP kirendeltségeken keresz­tül 1958-as évre is hosszúlejáratú kölcsönnel segíti a kezdő méhé­szeket; ..■a Kondorost Földmű vessző vet­kezet másfélmillió forintos beru­házással, korszerű cukrászdát, és ruházati szaküzletet épít; ...ta Magyarbánhegyesi Földmű­vesszövetkezet a tagjai által befi­zetett részjegyből korszerű ve­gyesboltot nyit; ...nagy sikert arattak a Békési Földművesszövetkezet színjátszói Egol:'~A Rogozin ügy című egyfel- vonásos színdarabjukkal az Oros­házán megrendezett Justh Zsig- mond színjátszó fesztiválon. Kü­lönösen jól alakítottak Vida La­josáé, Such Jánosáé, Gubacsi Zol­tánná és Nagy Imre színjátszók; ...április hó 11-én tanácskozott a MÉSZÖV megyei nóbizottsága. Megtárgyalták az eddig végzett munka eredményeit, és az Orszá­gos Nőtanács valamint a SZQ- VOSZ nóbizottsága februárban le­folytatott brigádvizsgálatának ta­pasztalatait; ...Békéscsabán a zöldségtermet- tetést, felvásárlást és a zöldség­boltok üzemeltetését a földműves­szövetkezet vette át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom