Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-09 / 83. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A pártszervezetek és a KISZ kapcsolata a Mezőhegyes! Állami Gazdaságban Tavaly májusban a községi pártbizottság tagjai, az aiapszer- vezetek vezetői, a kommunisták kezdték megérteim, hogy a Kom­munista Iíjúsági Szövetséget a párt hozta létre, hogy a KISZ a párt ifjúsági szervezete. A kom­munisták tudatában kezdetit vilá­gossá válmi az, hogy a marxizmus —leninizimus eszméi nélkül, a párt irányító és állandó támoga­tása nélkül a KISZ egyszerű, bé­na gyülekezetté válna és elveszte­né tekintélyét, perspektíváját az ifjúság széles tömegei előtt. Ezek megértetése nőm ment olyan egyszerűen Egyes helyeken túlságosan nagy követelményeket állítottak a fiata­lok felvételénél, másutt pedig túlságosan engedékenyek voltak. Alt adtak olyan nézetek is — kü­lönösen egyes gazdaságvezetőik ré­széről —, mint Csatókamarásoin Varga elvtársinál, aki a KISZ-ben csupán a rakoncátlan, pajkos fia­talokat látta. A létrehozott szerve­zetékiben dolgozó fiatalok — kü­lönösen Űjmezöhégyesen, Ö-mező- hegyesen, Kamráspusztán, a Cu­korgyárban, az MTH-nál — ahol a pártszervezetek kézbe vették a KISZ pártirányftásét, rácáfoltak az előbb említett nézetekre. Több területen meggyorsult a fiatalok kezdeményezőkészségének, lelke­sedésüknek kibontakozása. A Cu­korgyárban a KISZ-esek kezde­ményezték elsőnek a munkaver- senyt. A nyáron a gazdaságiban az idősebb kommunistákkal közö­sen arató-, cséplőbrigádokat szer­veztek és szombat, vasárnap is becsülettel dolgoztak a forradalmi műszakok idején. Elmondhatjuk, hogy a Mezőhegyest Törzsóllatte- ny észtő Állami Gazdaságban a Kommunista Ifjúsági Szövetség alapszervezeteinek tagjai az Ifjú kommunisták tevékenyen járultak hozzá, hogy a gazdaság az 1957. év mérlegét 6 680 000 forint nye­reséggel zárta. A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség I. Országos Értekezlete után pártszervezeteink még jobban é- rezték, hogy nem egyszerűen a KISZ segítéséről van szó, hanen a Kommunista Ifjúsági Szövetség pártirányításáról. A pártszerveze­tek az Idősebb kommunista elv- társak közül a legjobbakat küld­ték a KISZ-be dolgozni, felelőssé tették őket az ottani munkákért, a fiatalok kommunista szellem­ben történő neveléséért. Ma már 20—25 idősebb kommunista dolgozik a KISZ-ben Pártszervezeteink ügyelnek arra Is, hogy területükön ne legyen egyetlen olyan KISZ rendezvény sem, melyeken a párt vezet őség va­lamelyik tagja részt ne venne. Sőt nem ritka az olyan eset, amikor a fiatalokat egy-egy központi ér­tekezletre a pántvezetőség vala­melyik tagja is elkísérd. Mindezek következtében olyan légkör ala­kult ki, hogy a kommunisták fele­lősséget éreznek az iíjúsági szö­vetség munkájáért, a fiatalok pe­dig örömmel fogadják ezt a segít­séget. Pártszervezeteink nagy gondot fordítanak a munkáranevelésre is. Ma már Varga elv társ, a csa- 1 óik am arái'i kerület vezetője más­képpen beszél a kiszistákról, mint a múlt év nyarán. Eljár hoz­zájuk és szívesen beszélget velük a Szovjetunióban szerzett tapasz­talatairól. Most már ő hangoztat­ja, hogy a kiszis+ák számára a po­litikai, gazdasági és a kulturális élet egész területén biztosítsuk a2 óikét megillető helyet. A párt-vég­rehajtó bizottság, a gazdaság igaz­gatósága bízik a fiatalokban. Ebben as évben mintegy 1500 kh. hibridkukorica munkálatait a KFSZ-re bizsuk Az ez évben felépülő híbridüze- met pedig Ifjúsági üzemmé szer­vezzük. Igen bevált és jó hatással van az Ifjú kommunista közösségek ki­alakítására s segítő brigádok munkája. A gazdaságban több ilyen brigád dolgozik hónapok óta. A fiatalok több idősebb családhoz ellátogatnak, fátvágnak, a lányod kimeszelfk a lakásokat, kertet ás­nak, kukoricát morzsolnak. A mezőhegy esi kiszisták" szor­gosan munikálkodiniak egy úttörő vasút létrehozásán, melyet május elsejével kívánnak átadni a me­zőhegyest úttörő csapatnak. Ter­vükbe van egy strandfürdő, egy ifjúsági park és egy állatként lét­rehozása is. A kezdeményezéshez a mezőhegy esi dolgozók örömmel csatlakoztak és úgy beszélik, hogy ezeknek a létesítményeiknek a megvalósítása kultúrfarradalmaf jelent Mezőihegyes életében. A mezőhegyest KISZ bizottság jó úton halad, következetesen igyekszik végre­hajtani a párt által megkapott fel-» adatokat. Ehhez minden lehető­ség adva van. A február 28-án megválasztott KISZ bizottságba, illetve a végrehajtó bizottságba idősebb kommunista elvtársakat is beválasztottak. A párt-végre­hajtó bizottság úgy döntött, hogy ne sajnáljuk mi a legjobb erőke» a KISZ-be küldeni és ma már. Vdgh Sándor, Mezőid Mihály elv- társak volt pártvezetőségi tagok KISZ végrehajtó bizottsági tagok­ként dolgoznak. A pártszervezetek segítségével komoly erőfeszítéseket tesznek KISZ szervezeteink a tavaszi me­zőgazdasági munkák beindítására is. Egymásután alakítják ki a munka brigádoikat, szervezik a si­lózó és cséplőmunkacsapatokait. Az elmúlt egy esztendő azt bi­zonyítja, hogy Mezőhegyesen a KISZ mély gyökereket eresztett. Ma már 18 alapszervezetben 504 fiatal dolgozik. Meg kell mondani azonban, hogy még igen sok hely­telen nézet, szemlélet uralkodik KISZ-szervezeteink munkájában. Ez elsősorban a korábbi ifjúsági politikánk hibájából adódik. Va­lahogy úgy állt a dolog az elmúlt években, mintha nálunk tisztára szocialista viszonyok lennének, holott jól tudjuk, hogy ez nem így van. A ml viszonyaink között if­júságunkra még hatással van a kapitalista, burzsoá erkölcs, mely a dologkerülésre, könnyű pénz­szerzésre, léhaságra, nagyképű­ségre, fennhéjázásra tanítja a fia­talokat. Ezt a problémát a KISZ egymagában nem képes megol­dani. Itt az egész társadalomnak kell megmozdulni, de a legna­gyobb szerep pártunknak jut. Mi bízunk benne, hogy ezt a felada­tot Is, mint oly sokat mást, meg tudunk oldani. Győri Imre Mezőhegyes! Állami Gazdaság pártbizottságának titkára. Minden perc késés, kevesebb terményt jelent Kisgyűlések Tótkomlóson A párt községi bizottságának tagjai kezdeményezésére Tótkomlós bel- és külterületén eredményesen szervezik a kis- gyűléseket. Eddig mintegy 22 körzetben tanácskoztak a köz- ségbeliek. A kötetlen baráti beszélgetés során a párt tagjai a dolgozók közé viszik pártunk és kormányunk politikáját. Az eddig tartott beszélgetéseken a községfejlesztési hozzájárulás pontos fizetését, a tsz-tagok nyugdíjrendeletét, a népi ellenőr­zés fontosságát ismertették. Ebben a hónapban még 10—12 hiseyűlést tartanak. Ezek lebonyolítása titán a községi tanács tagjait segíti a pártszervezet a tanácstagi beszámolók megtar­tásában. Valamennyien emlékezünk a múlt évek márciusára, amikor annyira jó volt az idő, hogy a tavaszi vetésű növények talaját sikerült jól előkészíteni, és a gabonaféléiket, a mákot, a cu­kor- és takarmányrépát április elejére elvetettük, a maghozó dugványokat pedig kiültettük. Nem Is beszélve az őszi kalá­szosok fejtrágyázásáról, melyet erre az időre szintén elvégez­tünk. Ma más a helyzet. A tar­tós Jó Idő még mindig nem kö­szöntött be. Ez a késés minden állatni gazdasági, termelőszövet­kezeti, gépállomás! vezetőt és egyénileg gazdálkodót elgondol­koztat: mikor akar már kita­vaszodni, mikor foghatunk hoz­zá a mezei munkához? A naptár szerinti tavasz kez­dete óta már több mint egy fél hónap telt el. Ebben a félhó­napban a napsütés, az eső és a havazás szinte naponként vál­totta egymást, Március 27- és 31-e között annyira kedvező volt az időjárás, hogy különösen a homokos és a lazább talajokon elvetették a mákot, az árpát, a zabot, a cukorrépát, a takar­mányrépát, a takarmány-, az Ipari- és a kereskedelmi növé­nyek magját. Most, április első tiz napjában mindig szeszélyes az Idő. A napszakok esősek, ke­vés a napfény, a szél Is csipós, az őszre emlékeztet. Azonban akad néhány óra, melyet talaj- előkészítéssel, vagy vetéssel hasznosíthat a parasztember. Ha valamikor szükség volt a tavasziak gyors elvetésére, ak­kor napjainkban ez a munka különleges helyet foglal el, nem­csak azért, mert már így is kés­ve vagyunk, hanem azért is, mert a vetés Idejének kitolódása a, hozam rovására megy. Vala­mennyien tudjuk, hogy a késői időpontban végzett vetés ala­csony hozammal jár. Ma a kü­lönböző korszerű agrotechnikai eljárásokkal ezt némileg ellen­súlyozni tudjuk, de nem kerül­hetjük el az egy-két mázsa hol­danként! terméscsökkenést. Ez megyénkben több millió mázsa takarmány kiesést jelent. Éppen azért, hogy a terméskiesést a lehető legkisebbre csökkentsük, minden percet hasznosítsunk. A- mlitt a talajra kár nélkül rá le­het lépni, a rendelkezésre álló fogat- és gépi-erőt összpontosít­suk és a tartalékerő teljes be­vetésével kövessünk el mindent azért, hogy a mag mihamarabb a földbe kerüljön. Követésre méltó az Orosházi Gépállomás dolgozóinak kezde­ményezése a tavaszi munkák gyorsabb elvégzésére. A gépál­lomás pártvezetősége a tavaszi Idényterv teljesítésére csatasor­ba állította a szerelőket és az i- roda dolgozóit. Ugyanezt mond­hatjuk a Felsőnyomási Államii Gazdaság Rákóczi üzemegységé­nek vezetőjéről Lábos Lászlóról Is —, aki vasárnap maga állt a vetőgép mellé és úgy mutatott jó példát. így nem csoda, ha az üzemegység a tavaszi vetésterv feladatát már jórészt, a kedve­zőtlen időjárás ellenére is telje- sHette. 'A Jó példák felsorolását még to­vább folytathatnánk a termelő­szövetkezeti tagok eddigi helyt­állásával, mely szintén ugyan­úgy szóra érdemes, mint a gép­állomás! és állami gazdaságok dolgozóinak eddig végzett mun­kája. Dolgozó parasztságunk is. igyekszik a tavaszi munkát gyorsan elvégezni. Ezért járták st, határt április 4-én, 5-én a kótegy bániak is. így helyes ez, mert sürget az idői SZERET DOLGOZNI Egy munkásasszony élettörténetéből A terembe lépve, automaták monoton zúgása fogadott. Hatal­mas „papír-hegyek” között te- kintgetek jobbra-balra. Keresek valakit. Egy munkásasszonyt. Tóth Jánosnét. Azt hallottam róla, szorgalmas munkás. Megtaláltam. Először percekig álltam gépénél, kíváncsi szem­mel követtem kézmozdulatát, mellyel gondosan egyengette az automatából kikerült ötszínnyo- másos képeslapokat s figyeltem arcizsmainak rándulását egy-egy elrontott, félrecsúszott munka­darab láttán. Aztán elnéztem őt magát: szökés haját, kék sze­meit, törékeny, vékony alakját. Amikor felállt, hogy összeismer- kediünk, kiegyenesítette munka közben elfáradt hátát, s ő Is kutató, érdeklődő pillantással mért végig. Talán szerénységből, vagy meglepődéstől eleinte von­tatottan beszélt, aztán mindjob­ban belemelegedett s nemsoká­ra o‘t volt előttem nyitott könyvként a 32 éves Tóth János- né, a Békési Nyomda dolgozójá­nak eddigi élettörténete. Még Tevan Andor cégtulajdo­nos volt a teljhatalmú úr a nyomdában, amikor a 15 éves gyermeklány először nyitott be a nyomda kapuján. Berakó ta­nulónak szerződtették — két év­re. Ez volt a papíron. A valóság­ban még egy kis plusz munka: géppucolás, vízhordás, miegy­más. Nagyon kellett igyekezni, ügyeskedni, ha bent akart ma­radni, meg akarta tanulni a szakmát ö pedig nagyon akar­ta. Hogyne, hiszen azért szorult ilyen korán kenyérkeresetre, mert hatan voltak testvérek édesanyja meghalt — mielőbb saját lábán akart hát megállni. Letelt a két év. 1945-ben fel­szabadult — berakónő lett és boldog, szabad ember. Két év megfeszített akaratereje, küz­delme beérett, dolgozhatott a gép mellett Önállóan, nyugod­tan, reményekkel telve. Célok, tervek özöne keringett agyában, mint kis meghajtó szíjak, vitték előre, mindig csak előre. Bizta­tó volt a jövő. Munkája gyümöl­cse most már egyedül csak az övé lehet, senki másé, Váltogatták egymást a he­tek, hónapok, évek. Erőben, e- gészségben erősödött, „felnőtt sorba" került. Gyarapodott tu­dásban és sok terve megvaló­sult. 1948-ban már ketten örültek, kétfelé osztódott a mindennapi gond — férjhezment. Munkás- ember, egy lakatos felesége lett. Aztán jöttek az első anyai örö­mök: kisfia született. A napi munka után űzte, hajtotta a vágy: minél előbb hallhassa az édes kis gyermek csacsogását, láthassa csetlő-botló szárnypró­bálgatásait. Üjabb gyermekáldás — még egy kisfiú. Szaporodott a család, vele az öröm, a gond. A családi élet, a megnőtt fe­lelősség azonban egy pillanatra sem tompították szorgalmát. U- gyanolyan odaadással dolgozott, mint résen, ahogy megtanulta 15 éves fejjel. Az üzemben csak­hamar meg is szerették Becsül-» ték, értékelték munkáját. Erről tanúskodnak a jutalmak: ki­váló dolgozó jelvénye, okleve­lek. és többszöri pénzjutalmak, az örökké felejthetetlen élmé­nyeik, a múltban csak álomban hajszolt valósáé- a mátrament- imrei, a zamárdi, és szabadság­hegyi két-két boldog hét, az üdü­lés minden nagyszerűségével. Majdnem egy óra hosszáig beszélgettünk, mégis három szó­ba tömör üthetném gondolatait: nagyon szeret dolgozni Ezt érzi az ember, amikor arról beszél, mennyi akarat, figyelem kell munkájához, vagy hogy második otthonának érzi az üzemet, ahol felnőtt, emberré lett, s amikor meggyőződéssel mondja, ha új­ra kezdené, akkor Is ezt a mun­kát választaná. Soha nem te­kint fontosabb dolgot annál, minthogy munkáját becsülettel ellássa. Szívét-lelkét beleadja abba. amit csinál. Munka és a munka. Mindig idejutunk vissza.. Kevés szóval — több tettel él. Van úgy, hogy naponta kevésbé igényes mun­kánál 12 ezer darabot is kinyom gépén, és eligazít a legnagyobb figyelmességei, fegyelemmel. Kellenek éhhez szavak? Szorgalma, igyekezete elisme­rése mellett természetesen meg­van a biztos kereset is. az álta­gos havi 1100 Ft, melyből fér­je fizetésével együtt, szépen megélnek. Gondjai, tervei most is vannak. Csak egészen mások mint régen. Naayobbiik fia 8 éves, jól tanul, szeretné ha ta­nult ember lehetne belőle. Meg a másikból is... P. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom