Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-08 / 82. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Újabb jelentések a Justh Zsigmond színjátszó fesztiválról Orosházán nagy sikerrel folytatódtak az elmúlt napokban is a Justh Zsigmond megyei színjátszó fesztivál előadásai. Április 4- ín, a Sarkadi Cukorgyár színjátszói ünnepi előadás keretében mutatták be K. Krapiva: Partizánok című egyfelvonásosát, és a darab több szereplője szép sikert aratott. Április 5-én, a Békési Földművesszövetkezet színjátszói Evald: Ragizon ügy, a Dévavá- nyai Művelődési Otthon színjátszói Csehov: Háztűznéző, és végül a gyomaiak Móricz Zsigmond: összemesélés című egyfelvonásos Vígjátékét játszották. A három egyfelvonásos közül a gyomaiak előadása tetszett a legjobban, és ezért elsősorban Jámbor Gyulánét, a rendezőt és a darab egyik' főszereplőjét illeti dicséret. A dévaványaiak Csehov- bemutatója is megállta a helyét, sajnos, a Békési Földművesszövetkezet kultúrcsoportjának egy- íelvonásosa már gyengébben sikerült. Április 6-án, délután 3 órakor léptek színpadra az orosházi művelődési házban a mezőkovácsházi KISZ-szervezet öntevékeny színjátszói. Moliére: Scapin csíny) ei % ű 3 felvonásos vígjátékát ad* elő, meleg sikert aratva; Az Igen jó együttesből elsősorban Eleki Jánost (Scapin) kell kiemelnünk, de jól sikerült Balázs István (Argante) és Szemző Zoltán (Géronte) alakítása is. Sajnos, a női szereplők nem értek fel a férfiakhoz, és a legtöbben az „éneklő beszéd” hibájába estek, amit azonban több gyakorlással, nagyobb rutinszerzéssel idővel el lehet tüntetni. Az előadás után Eleki Jánost — aki egyébként a darab rendezője is volt — a bíráló bizottság értékes könyvjutalomban részesítette. A mezőkovácsházi kiszesek első komolyabb próbálkozása volt a Scapin csíny- jei-nek betanulása és bemutatása, és megállapíthatjuk, hogy meg- iflÉlelő sikert értek el. Természetesen sok csiszolni való akad még Játéktechnikájukon, beszédmodo- rukön, és a rendezésben is — mindez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben már sokkal kiforrottabb együttes benyomását kelthetik a nézőkben. Ugyancsak április 6-án került sor a medgyesegyházi művelődési otthon színjátszóinak bemutatkozására. Kodolányi: Földindulás című 3 felvonásos drámáját játszották. A dráma bemutatója u- tán az az egyhangú megállapítás hangzott el a bíráló bizottság és a közönség soraiban is, hogy a fesztivál eddig legjobb színjátszó csoportját, és legjobb bemutatóját látták. Külön ki kell emelni a rendező Gazsi Endre, és a főszereplő Gazsi Endre kitűnő munkáját. Kántor János szerepében magasan az öntevékeny színjátszói színvonal feletti alakítást produkált. Igen jó volt még Gál Istvánná is, Böbékné szerepében. Az egész együttesen látszik, hogy jól összeszoktak már, és a Ko- dolányi-dráma bemutatása csak új állomás, új fejlődési határkő a medgyesegyházi öntevékeny színjátszó-mozgalomban. A jelentések tehát arról beszélnek, hogy helyes volt a Justh Zsigmond színjátszó fesztivál megrendezése. Az elkövetkező napokban tovább folytatódik a fesztivál, melynek eseményeiről rendszeres tudósításokban számolunk be lapunk olvasóinak. Olvasókör alakult Gyúrón A közelmúltban a kamuti Petőfi Tsz és az egyéni dolgozó parasztok 30 taglétszámmal olvasókört alakítottak a gyűri határrészen. Az alakuló közgyűlésen Nagy János pedagógus Ismertette az olvasókör célkitűzéseit és feladatait A megalakulás után tervbe vették, hogy minden hónapban tartanak mezőgazdasági előadásokat, és a KISZ-szel közösen alakítanak egy kultúrcsoportot. Minden két hétben egyszer filmet vetítenek, és megszervezik az ezüskalászos tanfolyomat. Rendéinek szaklapokat és folyóiratokat Már hozzáfogtak egy űj kuglipálya létesítéséhez, melyet társadalmi munkával készítenek el. 'imtóaitaiád Sarkadon (Tudósítónktól) Dobpergés. Ütemes léptek. A sarkadi 1. számú általános iskola 1905-ös Ságvári Endre úttörőcsapata fogadástételre és zászlóavatásra sorakozik fel az Iskola udvarán. Két óra után néhány perccel megkezdődött az ünnepség. Az ifi- vezetők jelentést tesznek a csapat- titkárnak, majd a csapat-titkár a csapatvezetőnek. A jelentéstétel után vezényszó pattog: — Csapat vigyázz! Fogadás balról/ Minden tekintet az épületből az udvarra nyíló ajtó felé fordul. Három kékegyenruhás munkásőr jelenik meg, a középső kezében egy gyönyörű selyemzászlót lobogtat a tavaszi szellő. Ünnepélyes pillana tok következnek. A munkásőrök átadják a zászlót az úttörők küldötteinek. Bertalan Julianna csapattitkár Ígéretet tesz az úttörőcsapat névé ben, hogy úgy fognak élni és dolgozni, hogy becsületet szereznek zászlójuknak. A község vezetői, a tömegszervezetek képviselői egymásután szegelik fel a zászlárúdra jelvényeiket. A fogadalom tétel után Tóth Fe renc eMárs mondott ünnepi be szedet. — Számotokra különös jelentősége van ennek a napnak, ennek az április 4-nek — mondotta többek között. — Ezen a napon zászlót kaptatok, amelyet valahányszor kibontotok, jusson eszetekbe, hogy ez a zászló, mely alatt fogadalmat tettetek, szdmonkéri tetteiteket. Ne feledkezzetek meg soha arról, amit fogadtatok. A dolgozó népért, a hazáért előre! — fejezte be beszédét Tóth elvtárs. Az utolsó szavaira válaszul így harsogott az úttörőcsapat: — Rendületlenül! Ezután a munkásőrök mintegy 250 pajtásnak kötötték fél a vörös, illetve a kék nyakkendői. P. J. Eltörött a hegedűm ... Emlékezés Dankó Pistára Leveleimből Ma nem én szürkülök, hanem a szaktarsak. Azok, akik panaszaik közlésével felhívták figyelmemet a szúrkálásra. Ezekből a levelekből közlök egy kis tűszúrásnyit; Több udvariasságot Nemrég bementem a Békéscsabai Gyermekruházati Boltba és 5 éves kislányomnak kötényt kértem. Előbb mutattak egy kétévesre valót, utána egy tízévesre valót. Nem felelt meg egyik sem, kértem, adjanak le többet, hogy választhassak. De csak feleletet kaptam, hogy nincs, ha tetszik megveszem, ha nem, tovább megyek. Pedig egész halom kötény volt a polcon. Az is rosszul esett, hogy amikor engemet szolgált ki az illető, jött valami ismerőse és erre engem otthagyott, az ismerősét szolgálta ki, Kedves Szúr-Kálmánl Sok más édesanyával együtt kérünk, szürküld meg egy kicsit a Békéscsabai Gyermekruházati Bolt alkalmazottjait, hogy figyelmesebbek, udvariasabbak legyenek vevőikkel szemben. Baráti üdvözlettelt Vlczián Jánosné, Békéscsaba, Meddig tart a huxa-vonu? 1957-ben férjem meghalt és itttmaradtam három apró gyerkekkel, özvegyen, kenyér nélkül A temetés után bementünk a községi tanácshoz, hogy segítsenek rajtunk. Ígéretet kaptam, de segítséget egyelőre nem. Körülbelül háromszor voltam ott, amikor kaptam munkát a mozinál, de csak úgy, hogy a szabadságon lévő dolgozókat helyettesítettem. Bementem a MOKÉP-hez Békéscsabára, hogy alkalmazzanak állandóra mint rászorultat. Azt a választ kaptam, hogy „ügyemet átteszik a helyi tanácshoz”. Mikor visszamentem a tanácshoz, azt mondták, hogy senkit nem lehet kirúgni azért, mert én oda akarok menni. Nemrég megtudtam, hogy valamelyik hely meg fog üresedni. És most sem egy rászorult asszonyt helyeznek oda, hanem valaki mást, közelebb állót. Kálmánkáml Ha nem is engem nézel, legalább a kenyérért síró három pici gyereken segíts toliaddal. őszinte barátod: özv. Cser lmréné Bélmegyer Ha ez nem segít, írja meg még egyszer kedves asszonyom, és akkor személyesen szúrok. SZ. K. Száz esztendővel ezelőtt, 1853. június 13-án, a szegedi cigányne- gyed „Hangász" utcájában született a múlt század utolsó évtized deinek leghíresebb nótaköltője: Dankó Pista. Apját korán elvesztette és az alig serdülő kisfiút, a 'híres szegedi cigányprímás: Erdélyi Náci vette védőszárnyai alá, de Dankó nem tudott beleilleszkedni a zenekarba, s hamarosan elbúcsúzott tanítómesterétől. Hasonló, vándorlásra Hajlamos cigány legén yékből megalakította el« ső saját bandáját, öt esztendeig vándorolt a Szeged környéki tanyákon. Hamarosan ismertté vált a szegedi tanyavilágban Dankó Pista bandája 1877 szeptemberében a szüretjárásban Joó Ferenc akadémiai festő szőlőjébe is bevetődött Pista bandája. Feltűnt és megtetszett Pistának a festő leánya, Ilonka. Ilonka és Pista különös vonzalmat érzett egymás iránt. Pista savét valami olyan érzés lepte meg, hogy életében még senkinek sem játszott ilyen szépen, mint a- zon a napon, amikor Ilonkát megismerte. A zondszívű apa kikosa- razta Pistát, amikor leányk'éré* céljából barátját küldte el a festőhöz. Egy év elteltével Kisteleken végre megesküdtek. Nemsokára megszületett a kis Pista, de a családnak nem sokéig volt öröme a gyerekben, mert néhány hónap elteltével neghalf. Egy esztendővél később még egy gyermek született halva és többé sohasem csendült fél a gyermekkacagás a Dankó családban. Ilonka édesapja is meghalt, s a fiatalokat húzita visszia Szeged, a tiszaparti metropolis, ahová vissza is költöztek. 1881. január 8-án Pósa Lajos, a Szegedi Napló szerkesztőségének kötelékébe lépett. A sok kedves Pósa vers közül egy, különösen mélyen megfogta Dankó Pista nótázó kedvét, „Nem Jó mindig, a fonóba eljárni, Legényeknek, szép lányokkal menyecskékké) cicáznl” Dankó megzenésítette a verset, azonban a ritmus kedvéért belejavított valamit: „Nem Jó mindig, minden este e fonóba eljárni, Legényeknek, szép lányokkal, menyecskékkel cicázni” s ezzel megszületett az első országos sikerű Dankó nóta. Az elsőt hamarosan még három nóta kö« vette. A szegedi Burger-nyomda kiadta nyomtatásban Dankó nótáit. Ez volt a nótaszerző első dalos fül zete. A 250 példányszámban megjelenő dalosfüzet Igen nagy mértékben enyhítette Pista amúgy is zilált anyagi helyzetét. Dankó Pista sikere a hétköznapot? életből egyre jobban fvelődött felfelé, melyet maga is alig mert hinni. A szegedi Hungária vendéglőse a prímása helyet kínálta fel Pistának. Az 1886-os évekber népszínművek megzenésítésével is foglalkozott. Molnár György szí' nész: „Zsöllérlány” című színművének dalait Dankó elvállalta. A nóták kiváltak a színműből, melyeket még ma is énekelnek, játszanak: „Szőke kislány csitt, csitt, csitt...” Meg a: „Páros élet a legszebb a világon...” kezdetű dalokat. 1890-ben pályázaton vesz részt Dankó nyerte az első díjat és a velejáró 300 koronát a: „Zúg a szélvész, háborog a Balaton...” kezdetű dalával. Dankó dalai közelebb állnak i műdalhoz, mint a népdalhoz. Dí a népdal egyes elemei felfedezhetők, megtalálhatók dalaiban. Ezt mutatja P&pp Zoltán versére ké szült: „Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom...” vágj’: az „Eltörött a hegedűm..,"’ dalai. Danikénak igen sok szövegírója volt. Szabolcska, Gárdonyi, Brdő- di, Petőfi. Sok a Pósa vers is, de néhánynak maga is írta a szövegét. 1806 tavaszán, új nagy cigány- bandájával Moszkvába utazott. Május 27-én koronázták meg II Mild őst. Dankó ott muzsikált a koronázás napján a Kremlben. A szárnyaló dalainak, nótáinak elismeréséül'csillogó bcrilliánsokat kapott a cártól és a főuraktól. De ^ bánnád ik napon, amikor az Anel- nejevszüdj mezőn összegyűlt éhező, jajgató sokaságot meglátta, lehúzta ujjairól a gyönyörűen fénylő gyűrűiket és a népnek ajándékozta. Ügy jött haza, mint ahogyan elment. 1897-ben hazajövetel utón Bu dapesten a művésziek nagy szeretettél, Igaz művészbarátsággal fogadták. Jő barátai elküldték gyógykezelésire San Remóba. A nótaköltő nem hitte, hogy beteg. San Rém ói tartózkodása alatt sem pihent, tázenlcét dalt komponált. Egyre eípoüóbban dolgozott a beteg tüdő, és 1903. március 30- án, ötven évvel ezelőtt ölökre elnémult Dankó Pista lágyszaivú hegedűje. Dankó Pista művészete, bár tartalmazott negatív vonásokat, nem jelentéktelen a magyarság számára és semmikép sem becsülhető le. Feltétlen érték nótáinak népzenei vonása, s a népzenével való bizonyos mértékű kapcsolata, valamint az, hogy dalai fennmaradtak s nap mint nap felcsendülnek a Dankó nóták népünk ajkén. Várnái Koméi, ólt. isk. tanár, Orosháza Gyomaiak, endrődiek, figyelem! A Békés megyei Lapkiadó Vállalat antikvár könyvesboltja április hó 9-én, szerdán délelőtt 8—11-lg a gyomai könyvesboltban (thJtikV’áJí feáftfywkéi wbiabáí Nagyobb mennyiség esetén házhoz megyünk.
