Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-05 / 81. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Zászlóavatás Tegnap Nagybánhegyesen és Geszten zászlóavató ünnepséget rendeztek az alapszervezetek A kommunista nevelés szellemében Legutóbb ismét hallottam olyan estekről, melyek felett eddig va­lahogy átsiklottunk. Arról van szó, hogy a szervezeti büntetések Jegeúlyosabbikát, a kizárást, — a- mit a párt csak legvégső eszköz­ként alkalmaz — néhány KISZ- szervezetben oly gyakran hasz­nálják, mint karmester a pálcá­ját. Egyik helyi KISZ-ben pél­dául legutóbb azért zártak ki egy lányt, mert festi az ajkát és túl divatosan öltözködik. Mit értek el vele? Azt, hogy végsőkig elkese­rítették és valósággal azok közé az elemek közé lökték, akiktől if­júságunkat távoltartani éppen a KISZ feladata. Másik esetben egy gimnazistát zártak ki azon a rí­mem, hogy nagyszájú, visszabeszél. Vajon nem az történt-e, hogy J^^úval lőttek verébre? Ahelyett,* a két fiatalnak megmondták magaviseletük helytelensé- és tagságukat további maga­tették volna függővé, a meggyőzés, a bizonyítás nehe­zebb, lassúbb, fárasztóbb, de gyü­mölcsözőbb módszere helyett, a kényelmesebb, de roppant vesze­delmes, az ellenség malmára vi­cét hajtó kizárást alkalmaztak. Jól tudjuk, hogy a KISZ nem pusztán játékból, vagy szóraíko- eásból összeverődött fiatalok tár­sasága, hanem olyan fiatalok po­litikai szervezete, akiknek nem j^etob elődök mutattak példát, Iwit a KIMSZ és akiknek a je­t en nem kisebb példaképük m\nt a lenini Komszomol! ikba természetszerűleg nem t egyszerűen csak „az utcáról bevágódni“. A belépő fiatalnak kell annyi öntudattal rendelkez­nie, hogy ismeri a KISZ magasz­tos, harcos célkitűzéseit és azzal erejéhez, képességéhez mérten, a legmesszebbmenőkig közösséget vállal. Azonban az ilyen fiatal­nak is lehetnek itt—ott jellembeli iogyatéskosságai, vagy egyszerűen sem maga, sem mások által kel­lően fel nem fedett magatartás­beli „koloncai”. Azok a KISZ-ve- getők tehát, akik valóban a párt szellemében akarják a tagsággal szervezetük célkitűzéseit valóra- váltanl, a kommunista nevelés szellemében kell,, hogy cseleked­jenek. Nem szabad elfeledniük, hogy noha a KISZ, mondhatnánk pártunk legkedvesebb gyermeke, még nem a pórt. A párttagság esetében használt márcével mér- ' ni a KISZ-tagokat nem lehet. A KISZ-nek azt az ismert transz- missziós feladatot kell betöltenie, melynek révén a tanuló és dolgo­zó ifjúságunk széles, haladó tö­megei a kommunista nevelés és példaadás hatására, mind közelebb kerülnek pártunk és kormányunk célkitűzéseinek megértéséhez, a szocializmus építésének a vállalá­sához. Éz pedig nem a büntetési módok elhamarkodott alkalmazá­sával, az ifjúd bizalom megrendi- tésével, hanem kizárólag kommu­nista nevelő szellemmel érhető el. Huszár Rezső Imre Béla A lőkpsházi iskola VI. osztályos tanulója, Imre Béla legmerészebb álmában sem gondolt arra, amikor a Ro­mániába látogató párt- és kor­mányküldöttséget üdvözlő úttörő- csapatba választották, hogy ha­marosan nemzetközi érdeklődés középpontjába kerül. Annak idején a sajtó is beszá­molt arról, hogy a talpraesett, é- lénk tekintetű kis úttörő hirtelen elhatározással a felnőttekkel be­szélgető Kádár János elvtárshoz fordult, s feléje nyújtva úttörőjel­vényét, megkérte, hozzon helyet­te román pionír jelvényt. Az MSZMP első titkára mosolyogva fogadta el, ahogy mondta az „ú- jabb kormánymegbízatást”. A jelvény, egyéb ajándékok kísére­tében, az ígéret szerint meg is ér­kezett, s hozzá még egy román úttörő kislány ríme és levele is. így szövődtek baráti szálak a két nemzet, két iíja között, az erősö­dő magyar—román barátság ked­ves és előremutató szimbóluma­ként f Ám a dolog ezzel még nem fejeződött be. Az egyik este az éppen aludni készü­lő Bélát újabb meglepetés érte: a külügyminisztérium autója állt, meg házuk előtt, s az autó utasai közölték vele, hogy készüljön, el­viszik Nagyváradra, kis barátnő­jéhez, Banc Kornéliához. Pár perc INNEN ONNAN „Gyűjt* öt kilo hulladékpapírt’1- mozgalmat kezdeményeztek a békési KISZ terüleU slapszervezet ílataljai. A mozgalom versenyszerű, aki a leg­többet gyűlt!, jutalomban részesül. A papírért kapott pénzből az alapszerve­zet felszerelését egészítik ki. Ünnepi taggyűlésen emlékezlek meg 2-An este a méhkeréki klszesek a fel­szabadulás évfordulójáról. Az ünnep­ség során Gonda József, a KISZ me­gyei bizottság titkára kfnái élményei­ről beszélt a fiataloknak. Pasek Ferenc, a Battonyai Föld- müvesszövetkezet boltvezetője 170 ezer forintot nyert a Lottón, 125- ös új Csepel motorkerékpárját a battonyai területi KISZ alapszer­vezetnek ajándékozta. R e j tvén y E heti rejtvényünk — mely a már­cius 13-től április 15-ig tartó megfej­tési időszakban a negyedik, a követ­kező két betűrejtvénybői állt TÓ SZÁN vető ^ SÉG Az eddigi megfejtéseket összegyűjt­ve, egyszerre küldjétek be április 15— 25-e között szerkesztőségünkbe. Neve­teket és pontos elmeteket ne feledjé­tek közölni. A borítékra Írjátok rái REJTVÉNY. A megfejtők között köny­veket sorsolunk ki. B E N Hídvégi István csapatvezető, Lőkösháza. 1945. április Balta István László, a gyulai altatón«* iskola VH/b. osztályán nah tanulója valószínű, nem tudta, hogy Gyulán is környé­kén egyedül Ő az, aki 1945. áp­rilis 4-én születeti. Bizonyára nem gondolt arra sem, hogy születésnapjának puszta tényé­vel nevezetes lesz az osztályban. Pedig így történt, miután Ma­gyaros Lászlóné osztályfőnök e- gylk osztályfőnöki órán megkérJ dezte a gyerekektől: ki született 1945. április 4-én? Egyedül Bal­ia Pista állt fel s a tőle megszo­kott szerénységgel válaszolta: én. A többiek kicsit meglepet­ten és nagy érdeklődéssel néz­tek rá. De nem volt sok idő a nagyszerű dátumon és a Pista létezésén tűnődni, mert máris felhangzott a tanár néni újabb kérdése: miről nevezetes 1945. április 4-e? Sok kéz lendült a magasba, Bállá Pista válaszolt: ezen a napon szabadította fel a Szovjet Hadsereg hazánkat. Ki­űzték az országból az urakat, grófokat? bárókat és a német fa­sisztákat... és még folytatta vol­na, de annyian nyújtogatták fe­leletre szomjasan az ujjaikat, hogy át kellett adnia a szót má soknak is. Egymás után szólal­4-én született tak meg a 13 éves fiúk, s lelke­sen beszéltek április 4-e jelentő­ségéről, arról, hogy azelőtt a munkások elnyomottak voltak, s a Szovjet Hadsereg hozta meg a szabadságot, mely számunkra azt jelentette, hogy — a grófok­tól, báróktól, kulákoktól elvett földeket kioszthattuk azoknak, akik megművelik — a parasz­toknak. Tiszta, világos szavak­kal beszéltek arról, hogy a fel- szabadulás előtt csak az úri gyerekek mehettek felsőbb is­kolákba, a munkásember fia nem tanulhatott tovább. Most pedig megvan erre a lehetősége minden fiatalnak. Bállá Pista, amikor ismét szó-, hoz jutott, elmondotta, hogy gépipari vagy finommechanikai technikumba szeretne járni. A tanár néni megnyugtatta, ha lel­kiismeretesen tanul, akkor ez évben is jeles lesz az osztályzata s terve így minden bizonnyal sikerül. Ezután kötelességeikről, fel­adataikról, a tanulásról, az út­törő csapat munkájáról szóltak a fiatalok és nem utolsósorban arról, hogyan ünneplik meg ha­zánk felszabadulásának 13. év­fordulóját. A tanár néni öröm­mel közölte, hogy április e az osztály teljesítette vállalását, javult a tanulmányi eredmé­nyük. Többek között Bállá Ist­vánról úgy vélekednek nevelői, hogy fegyelmezett, szorgalmas, szerény gyerek, jót tanul. Most pedig tekintsünk túl az iskola falain, vessünk egy pil­lantást Balta. Pista iskolán kí­vüli életére. Az édesanyja, aki odahaza nap mint nap varrógép fölé hajol, büszke fiára. A büsz­keségbe azonban gond is vegyül. A férje már rég elhagyta a csa­ládot — iszik és mással él — nem támogatja őket. Kibújik a törvény szabta kötelességei alól. Pedig a gyermek továbbtanulá­sához pont az az összeg hiá­nyozna, melyet a2 apa elmulaszt fizetni... így zúzhatja szét egy felelőt­len szülő gyermeke vágyát, ál­mait, boldogságát, melynek megvalósulásának lehetőségét hazánkban a nép állama min­den becsületes fiatal számán, biztosít. Reméljük, lesznek, akik felfigyelnek Bállá Pista problé­máira és segítenek abban, hogy neki is, mint a többi boldog fia­talnak hasznos tervei, vágyai teljesüljenek. Boda Zoltán----------------- * KÉPEK Na gyvárad volt. Először Kornélia iskoláját látogatták meg, majd az úttörőházba mentek. Az ebédet egy étteremben töltötték el a tar­tományi elnök és sok újságíró társaságában, akik részben Buka­restből jöttek erre a kedves alka­lomra. Ebéd után múzeumlátoga­tás következett, majd megnézték Ady Endre szobrát, s elvitték a két pajtást abba a cukrászdába, ahová valamikor Ady Endre já- rogatott. A rendkívüli nap örö­mére még sörrel és feketével is megkínálták Bélát, persze fo­gyasztásának zömét inkább a tor­taszeletek tették. Valóban baráti légkörben, kel­lemesen és gyorsan téli el a nap a mi Bélánknak. Este felejthetet­len élményekkel és egy megerő­södött barátsággal gazdagodva és ajándékokkal elhalmozva indult vele az autó Lőkösházára. Itthon büszkén mesélte élményeit osz­tálytársainak, s igazj úttörőhöz méltóan, ajándékainak legna­gyobb részét — köztük a pompás kis vitorláshajót — az Iskola út­törőcsapatának adta. boldogsága múlva a kis Béla már az autóban ült, s hamarosan a békéscsabai Csaba Szállodában folytatta, ez esetben legnagyobb örömére, meg­zavart éjszakai nyugalmát. Reg­gel 6 órakor már el is indultak, s Biharkeresztesnél átlépték a ha­tárt. Ott már három autóval ro­mán küldöttség várta őket, s a küldöttek között ott volt a kis nagyváradi pionír, Banc Kornélia is, aki magyar pajtását egy csokor virággal köszöntötte. (A csokor egy szálát Béla, hazatérve osz­tályfőnöknőjének adta) A nap to­vábbi dús programját már együtt élvezte a két pajtás. Fáklyás felvonulást rendeztek a békéscsabai fiatalok a KISZ egy éves fennállásának, valamint a Tanácsköztársaság 39. évfor­dulójának tiszteletére. A zászló előtt tesznek fogadalmat a békéscsabai II. kerületi alapszervezet legifjabb kiszisfák. j _____Útjuk célia

Next

/
Oldalképek
Tartalom