Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-30 / 101. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 1958. április 30., szerda Tanácselnökök értekezlete az Országházban Kedden reggel az Országházién megkezdődött a fővárosi, megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságai elnökeinek egész- napos értekezlete. A tanácskozás résztvevői meghallgatták dr. Nezvál Ferenc igazzá gügyminisz temek és Szalai Józsefnek, a legfőbb ügyész helyettesének beszámolóját az igazságügyi és ügyészi szervek feladatairól. A napirenden szerepeltek ezután a tömegkapcsolatok kiszélesítésére a tanácsok értekezlete nyomán tett intézkedések. E kérdés előadója Arany Tóth Lajos, a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke volt. A tanácskozást, amelyen megjelent Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára is, Varga András, a Minisztertanács titkársága tanácsr szervek osztályának vezetője nyitotta meg, majd dr. Nezvál Ferenc igazsásügyminiszter emelkedett szólásra. Dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter előadásában hangoztatta, hogy feltétlenül szükséges a tanácsi szervek és a bíróságok legszorosabb együttműködése. Fontos ez annál is inkább, méri; ország- gyűlésünk megalkotta az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényt, amely óriási fejlődést jelent a tanácsok és a bíróságok kapcsolatában. A törvény rendkívüli jelentősége többek között abban áll, hogy a korábbi sok jogszabály helyett, egységes szerkezetben adja az eljárási szabályokat, így az ország valamennyi területén egységes gyakorlat érvényesülhet a dolgozók figyelnek intézésében. A törvényt méltatva, aláhúzta annak azt a lényeges rendelkezését, amely kimondja: az államigazgatási szervek kötelesek eljárni a hatáskörükbe .tartozó kérdésekben. Nem fordulhat elő tehát, hogy a hozzájuk forduló dolgozókat nem hallgatják meg, elutasítják kérésüket. — Szükségesnek tartom kiemelni — folytatta — a törvénynek azt a fontos elvi szabályát, a- mely szerint az államigazgatási szerveknek egyrészt felelősségteljesen kell ellátniok feladataikat, másrészt pedig különösen felelősek konkrét eljárásukért. Ez a felelősségi elv az államigazgatási dolgozók fegyelmi, vagyoni, súlyosabb esetben pedig büntetőjogi felelősségrevonásában juthat kifejezésre. A tanácsi dolgozók kötelesek a hozzájuk tartozó ü- gyeket a törvények szellemében, bürokráciamentesen, az előírt határidőre elintézni, határozataikat pedig megindokolni. Az igazságügyminiszter ezután néhány példát mondott el a tanácsok munkájában fellelhető hibákra, majd a továbbiakban tájékoztatta az értekezlet részvevőit arról, hogy már csak rövid idő kérdése az ellenforradalmi jellegű politikai büntetőügyek befejezése. E perek lezárulásával a bíróságok elsőrendű feladata a társadalmi tulajdon védelme, az ű- zérkedés, a közellátás érdekét sértő bűncselekmények megakadályozása és letörése. Ezután dr. Szalai József, a legfőbb ügyész első helyettese adott tájékoztatót az ügyészi szervek feladatairól. Megállapította, hogy a tanácsi és az ügyészi szervek között általában jó és helyes kapcsolat alakult ki. Különösen sok azonban még a hiányosság a járási ügyészségek és a községi tanácsok kapcsolatában. Hangoztatta, hogy a helyes együttműködés alatt az elvileg szilárd, megalkuvásmentes, következetes és bíráló közös munkát kell érteni, majd néhány példát mondott arra, hogy egyes tanácsoknál még nem tették eléggé magukévá ezt az álláspontot. Beszélt ezután arról, hogy bár ma már országszerte erősen szilárdult az állami fegyelem, ezen a téren még ma is sok a tennivaló. A tanácskozás részvevői részletesen megvitatták az elhangzott előadásokat. átutazott Budapesten Nasszer, az Egyesült Rrab Köztársaság elnöke Kedden, a kora reggeli órákban, Moszkvába utazóban rövid időt töltött Budapesten Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke. Nasszer elnököt és a kíséretében levő személyiségeket az E- gyesült Arab Köztársaság és a Magyar Népköztársaság zászlóival feldíszített Ferihegyi Repülőtéren ünnepélyesen fogadták. A vendégek tiszteletére díszszázad sorakozott fel. Fogadtatásukra megjelent dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, dr. Sík Endre külügyminiszter, Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter, Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, és sokan mások. A TU—104-es kiüönrepülőgép- ből kiszálló arab államférfiakat szívélyesen üdvözölték a fogadtar Vasárnap délelőtt kedves vendégek érkeztek Kétegyházára. A Hazafias Népfront helyi bizottsága meghívására Virgil Podrumaru és felesége, valamint Savu Negru és felesége, a Román Népköztársaság nagy- követségének képviselői Kétegyházára látogattak el, hogy részt vegyenek a népfront által rendezett békenagygyűlésen. Az ünnepségen megjelent a Magyarországi Románok Szövetségének titkára, Szilágyi Péter, valamint Moldován Illés, jelen voltak még Rotár István, a község MSZMP-szervezetének titkára, Zöldi László, a kétegy- házi VB titkára és más társadalmi szervek képviselői. A nagygyűlés előadója Turcu Marius üdvözölte a testvéri nép követségének küldötteit s a megjelent elvtársakat, szülőket és dolgozókat. Ezután ismertette a békemozgalom nagy és nemes erőfeszítéseit. Beszédének befejező részében Turcu Marius Magyarok, románok Kétegyházán elvtárs, a kétegyházi dolgozók nevében követelte a csúcstalálkozót, követelte az atom- és hidrogénbomba robbantásainak beszüntetését, valamint felkért minden jelenlévőt, hogy legyen a szószólója a béke szent ügyének és teljes erejéből harcoljon mindenki a békéért és a barátságért. Ezek után Virgil Podrumaru, a Román Népköztársaság nagy- követségének képviselője ismertette a román nép harcát a békéért és barátságért, amely előbb-utóbb győzni fog. Romániában, úgy, mint minden szocialista országban gyűléseket szerveznek, ahol a dolgozók egyöntetűen a béke ügye mellett szállnak síkra. Nincs különbség román vagy más nemzetiségű között, mindenkinek- egyforma joga van mindenhez. Mindenki előtt egy cél van és ezért harcolnak, ez a cél a béke, a jólét és a testvéri barátság. A román nép segíti barátait, ezt tettekkel is bebizonyította, akkor, amikor sokoldalú segítséget nyújtott Magyarországnak az októberi ellenforradalom o- kozta sebeinek a helyreállításába. A román nép eltökélt szándéka, hogy ha kell, akkor áldozatot Is hoz a béke megvédéséért. Ezt jól bizonyította eddig is a történelem, mert a II. világháborúban 42 000 hős katona ontotta drága vérét hazánk szabadságáért, a béke megvédéséért. Végül Podrumaru elvtárs a román nép nevében követelte a csúcstalálkozó összehívását és az atom- és hidrogénbomba robbantásainak azonnali beszüntetését. ' M. h tásukra megjelent magyar személyiségek. A zenekar eljászotta az Egyesült Arab Köztársaság és a Magyar Népköztársaság Himnuszát, majd Nasszer elnök dr. Münnich Ferenc kíséretében ellépett a díszszázad előtt. KISZ-fiatalok vi-'" rágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek. Nasszer elnök és kísérete ezután a repülőtér kormányzati várótermében több mint egyórás szívélyes, baráti beszélgetést folytatott a magyar államférfiakkal. Az elutazás előtt a néphadsereg díszszázada díszmenetben vonult ■: el Nasszer elnök és kísérete előtt, majd a különrepülőgép elindult Moszkva felé. Nasszer elnök nyilatkozata Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke budapesti tartózkodása során válaszolt a Magyar Távirati Iroda munkatársának kérdéseire, és a többek között a következőket mondotta: Kapcsolataink barátiak. Ügy gondolom, hogy e rövid tartózkodásunk elmélyítette ezeket á Kapcsolatokat. Megismerkedésünk, találkozásunk a Magyar Népköz- társaság felelős személyiségeivel is hozzájárult ehhez. A Szovjetuniót, a szovjet népet barátunknak tekintjük, — ez látogatásunk lényege. E látogatást már két éve terveztem, de akkor nem volt rá mód. Az a baráti magatartás, amelyet a Szovjetunió i- rántunk tanúsított, ugyancsak fő tényezője ennek a látogatásnak! Célunk, hogy minden területen e- rősítsük a két ország közötti baráti szálakat. Végül Nasszer elnök az MTI munkatársának kérésére üzenetben üdvözölte a magyar népet: — Megragadom az alkalmat — mondotta —, hogy tolmácsoljam az Egyesült Arab Köztársaság népének baráti érzéseit. Reméljük, hogy baráti kapcsolataink minden területen tovább erősödnek. Bol dogságot, jólétet kíván a magyar népnek az egyiptomi, a szír nép, — és az egész Egyesült Arab Köztársaság népe. (MTI) H J m WSWVtSWWWWWWWHWWHWWSWWWWMWWWHWWWWWW WWWWMWWWVWMWWWMWHWWWMWWWW MARX KAROLY a proletárnemzetköziségről Irta: D. Sevcsenkó Marx legnagyobb érdemei közé tartoznak a nemzetköziségre, a dolgozók és a felszabadulásukért küzdő összes népek barátságára és testvériségére vonatkozó gondolatai. Marx zsenivedélyesen harcolt a különböző országok dolgozói nemzetközi testvéri szövetségének létrehozásáért az elnyomók elleni közös harc érdekében. „A múlt tapasztalata megmutatta, hogyan bűnhődtek a munkások összhang nélküli erőfeszítéseik közös kudarcával, mert semmibevették azt a testvéri köteléket, amelynek fenn kell állnia a különböző országok munkásai között és ösztönöznie kell őket arra, hogy szilárdan kitartsanak egymás mellett a felszabadulásért vívott minden küzdelmükben — írta Marx Károly 1864-ben „A nemzetközi munkásszövetség alapító üzene ében”. Marx nemzetköziségének alaptétele az a gondolat, hogy a népeknek a forradalom és az ellen- forradalom közötti döntő összecsapás pillanatában a forradalom oldalára kell állndok. A kommunizmus nagy tudományos megalapítója a nemzetközi viszonyokat olyian kérdésnek tekintette, amely a néptömegek felszabadító mozgalma érdekeinek van alárendelve. Ezért Marxnak a XIX. század derekán kiadott jelszava — „Világ proletárjai egyesüljetek!” — a népek testvéri egysége győzelmének jelszavává, a háború ellen, a tartós békéért vívott harc jelszavává vált. „A világ munkásainak szövetsége végülis lehetetlenné tesz minden háborút” — írta Marx 1870-ben az I. Intemacdoná- lé tagjaihoz intézett felhíváséban. Felszólította a munkásokat, harcoljanak az államok olyan külpolitikájáért, amely gátat vet a nemzeti torzsalkodás szításának és a rablóháborúk előkészítésének. Marx Károly műveiben jelentős helyet foglal el a gyarmati országok felszabad í tilsának kérdése. Marx gyűlölte a gyarmati rendszert és a faji megkülönböztetés minden fajtáját. Az India történetére vonatkozó jegyzeteiben kifejtette, hogyan növekedett Négv Bri- tania gyarmati impériuma, az In- | diát ’ lakó népek vére árán. Marx i a következőket írja: „Indiai ural- I műk történetének lapjai aligha tanúskodnak másról, mint a rombolásról. Az alkotás munkája a- Mg tűnik élő a romhalmazból”. Marx előre látta, hogy az angol uralom bukása Indiában elkerülhetetlen. „A más népet ledgázó nép saját bilincsét kovácsolja” — ez volt a nemzetköziség nagy elő- i harcának jelszava. Az elnyomott népek gyarmatosítása elleni nemzeti mozgalma tapasztalatainak alapján érett meg Marxban az a gondolat, hogy ezt a mozgalmat össze kell kapcsolni a világvárosok proletáriátusámak felszabadító harcával. Marx gyarmati kérdésre vonatkozó nézeteinek megértése szem- pántjából igen érdekes a levél, amelyet Engels — Marx zseniális harcostársa — 1882-ben írt Kari Kautskyhoz. A levélben Engels rámutatott, hogy az angol munkásosztály azáltal, hogy a gyarmati uralom gyümölcseit élvezi, saját erejét gyengíti, az angol burzsoáziától függő helyzetbe kerül és saját osztályfeladatait nem képes megvalósítani. A győztes proletá- riátus véget kell, hagy vessen a gyarmati háborúk politikájának, mivel egyetlen idegen népet sem boldogíthat kényszer útján anélkül, hogy ezzel saját győzelmét alá ne ássa. Engels kifejti azt a mélv gondolatot is, hogy ha az európai országokban végbemennek a szocialista átalakulások „ez olyan óriási erőt, olyan példát fog adni, hogy a félig civilizált országok maguktól követik azt.” A történelem teljesen igazolta ezt a zseniális előrelátást. Marx és Engels harca a nemzetköziség elveiért különösen nagy lendületet kapott a Párizsi Kommün idején, Marx és Engels a kommün első napjaitól kezdve, az I. Internacionálé Főtanácsának élén állva, felhívták a Főtanács valamennyi szakosztályát az egész nemzetközi proletariátus dolgozók első államának védelmére. Számos üzenetet küldtek a világ minden részébe, s ezekben megmagyarázták a párizsi proletárok fellépésének világtörténelmi jelentőségét és minden ország munkásait felszólították: védelmezzék meg francia testvéreiket. Marx a nemzetközi munkás- mozgalom vitathatatlan kötelességének tartotta, hogy teljes és osztatlan támogatásba részesítse azt az országot, ahol a nép kezében van a hatalom. Marx minden nemzet számára ugyanazt a feladatot tűzte ki: a nép politikai hatalmának kiharcolását, s ugyanekkor megjegyezte, hogy a cél elérésére nem mindig alkalmasak ugyanazok az eszközök. Az egyik vagy másik ország nemzeti viszonyai által meghatározott konkrét kérdések megoldásában lehetőnek tartotta a I harci eszközök és módszerek vál- I tozatosságát. „Tudjuk, hogy számolnunk kell az egyes országok intézményeivel, jogaival és hagyományaival” — mondotta Marx 1872 szeptember 8-án az amster- damj nagygyűlésen tartott beszédében. „Mivel azonban a gazdasági és politikai fejlődés alapvető törvényszerűségei mindenütt azonosak, ezért a proletárpolitika elvei és céljai mindenütt, legalább is minden nyugati országban u- gyanazok lesznek.” Marx a leghatározottabban elítélte azokat a kísérleteket, amelyek a nemzeti érdekeket szembe akarták állítani a nemzetköziekkel, a nemzeti eszmét, a nemzetközi eszmével. Mindig ebből a gondolatból indult ki, hogy a munkásmozgalomban valóri nemzeti érdekek ugyanakkor valódi nemzetközi érdekek is. A dolgozók nemzetközi szolidaritása, a harc, amelynek Marx Károly életét szentelte, ma, a XX; század közepén hatalmas erővé vált. A szocialista szovjet köztársaságok megbonthatatlan szövetsége, a szocialista országok megingathatatlan testvérisége, a tartós békéért, az imperialista reakció és a gyarmati rendszer ellen harocló államok együttműködése, a néoek esyre növekvő egysége az atomháború elleni harcban — ezek a nemzetköziség híveinek kétségbevonhatatlan eredményei. 1
