Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-25 / 97. szám

Éljen a j'orradalmi munkás-paraszt kormány l Fél év alatt nyolcszázezer forintot jövedelmezett az állattenyésztés a Sarkadi Lenin Tsz-ben Több segítséget a bíharugrai embereknek! 'Fiionhárom éve működik Sar­kadon az országosan elsőnek ala­kult Lenin Termelőszövetkezet. A Sarkad—feketeéri Magyar Föld Részvénytársaság egykori cselédei azét» egyik évben kimagaslóan Jó, másik évben pedig kevésbé jó eredménnyel dicsekedhettek. Egy bizonyos: tizenhárom éve meg­szűnt a kény ér gond.ju k, szépen öl­tözködnek és számos család költö­zött űj lakásba. Az ellenforrada­lom alaposan megtépázta ezt a szövetkezetét is. A széthurcolt ál­latállománynak csak egy részét vitték vissza igen leromlott álla­potban. S bizony mérleghiánnyal zájdak 1957 vegén A szövetkezet élére került egye­temet végzett, fiatal elnök, For­gács István állandóan magyarázta a tagoknak, hogy az állattenyész­tés fejlesztésére kell legnagyobb gondot fordítani, mert ez adja Í | legtöbb jövedelmet s ha sok a- rágya, magasabb lesz a termés­hozam is. A tagság jórésze azon­ban csökönyösen ragaszkodott a nö ényt ermel cs elsőségének jo­gához s az elnök jóformán saját felelősségére látott hozzá az állat tenyésztés nagyarányú fejleszté­tagoknak. Kifizették mérleghiá­nyukat s jelenleg több mint száz­ezer forint készpénzük van a bankban. A tagság belátta az állattenyész­tés fejlesztésének sokoldalú elő­nyét s közös elhatározás alapján, az össz terület 37 százalékán ter­melnek pillangós növényt, ami bő­séges takarmányt ad és nagy terü­leten javítja a talajt. Augusztus­ban újabb száz hízott marhát ér­tékesíthetnek s jelentősen növelik a tehénállományt is. A Lenin Tsz tagjai azt szeretnék, ha a három­éves terv végére a szó igazi értel­mében — i gazdaságilag is — or­szágosan elsők lennének. Az ed­digi eredmények alapján vágyuk nem elérhetetlen. I talajvíz csökkentése érdekében kiüríti a csatornákat a vésztői szakaszmérnökség A sok esőzés következtében, a megye területének jó részén — különösen a Körösök közelében — magasra emelkedett a talajvíz. A vízügyi igazgatóság dolgozói ál­landó készültségben vannak s min­dent elkövetnek, hogy megment­sék az őszi vetéseket a vízkártól s csökkentsék a talajvizet a tavaszi vetés mielőbbi befejezése érdeké­ben. A tízügyi igazgatóság vésztői szakaszmérnöksége ezidő szerint nyolc szivattyútelepet és tíz szi­vattyúállást üzemeltet. A szakasz­mérnökség területén — Kovács András mérnök becslése szerint — ! mintegy 500 hold vetést öntött dl a víz. A talajvíz azonban csaknem mindenütt — különösen a Sebes- Körös balpartjáa és Vésztő hatá­rában — nagyon magas. Ezt úgy próbálják csökkenteni, hogy egy héten belül minden csatornából kiszivaíják a felgyülemlett vizet. A csákonták ugyanis annyira tele vannak, hogy helyenként még a belvizet sem tudják levezetni. Már azt hittük, nem lesz ta­vasz. Lassan készült, mint a Lu- caszéke. Sokat váratott magára. De ez az év sem múlhatott el ta­vasz nélkül, s hogy itt van végre, annak hiteles bizonyítéka a ha­tárban pezsgő eleven élet. A traktorok püfögése tompán hang­zik, ostor csattan és a lovak gyor­sabb léptekkel húzzák a még e- léggé lágy földbe süppedő vető­gépet. A másik helyen már hen- gereznek, fogasolnak. A szinte máról holnapra elevenedő határ kácsalta az embereket. Ki biz’ a, még Biharugráról is. A községben alig látni egy-kettőt, azok is vagy hivatali dolgozók, vagy gyerekek. A tanácsházán a tanács dolgozóin kívül pedig senkit. Ügyfél? — Csak a tavaszi vetések és más munkák elvégzése után — adja a választ Győri András, a község gazdasági felügyelője. Most legfontosabb elintézni valója az embe­reknek a határban van Iparkodnak, nehogy az eső me­gint visszatartsa egy-két napig a vetést. Ha már szerencsénkre ez első férfiember a községben, akivel ta­lálkoztunk, épp a gazdasági fel­ügyelő, tőle érdeklődünk a mun­kák menetéről, bajokról s ered­ményekről. idegenkednek tőle. Ilyenformán géphasználati társulást is csak e- gyet tudtak szervezni. Baj van a vetőmagellátással is. Nem kaptak elegendő vetőmagot árpából és zabból, s így a saját termésüket vetették el. Közben az elnök is bekapcsoló-« dik a beszélgetésünkbe, s beszél* nek mindenről, de egyről nemi Arról, hogy miért nincs termelőszövef-> kezet Biharugrán Akarva vagy akaratlanul, de in­kább az előbbi, elfelejtik megem­líteni. A baj-aiakat, panaszaikat hallgatóknak úgy tűnik, mintha mindezekről más tehetne s őks csak ők dolgoznak. A tanács dol­gozói, az elnök is, úgy vélekednek a dolgokról hogy még nem érett meg a helyzet a termelőszövetke­zet alakítására. A biharugraj em­berek idegenkednek tőle, — mondják. Volt már egyszer Bihar- ugrán termelőszövetkezet és an­nak rossz példája veti el még sok esetben a gondolatát is annak, hogy újra alakítsák. A község la­kóinak nagyobb százaléka vala­mikor cseléd volt és most olyan hangokat hallatnak, hogy voltak elég hosszú évekig cselédek. Elég volt. Nem szeretik, ha parancsol­gatnak nekik. (de vezetett az emberekkel való nemtörődömség Jól gondoskodnak a dolgozókról Az örmény kúti Állami Gazdaság u(ivarén vagy SO cigány áll sorban, az egészségügyi sátor előtt. Bent a sátorban egy elkerített részben fürdőkádak vannak. Jobbra az asztalnál fehérköpenyes orvos és orvosnő szorgoskodik. Egymásután vizsgálják s fürdetik a séhez. A tehénállomány minőségi javításán kívül szarvasmarha- és sertéshízlalást kezdtek. Az utóbbi fél“ évben összesen 16 tenyész- üszőt. S.9 hízott marhát és 60 bí­zott sertést adtak el. Ha a tejbe­vételből származott jövedelmet Is számítjuk (istállóátlaguk megha­ladja a tíz litert), hat hónap alatt ^nyolcszázezer forintot jövedelme- *eett az állattenyésztés. Ez adott mé ’-t arra, hogy az elmúlt év no­vembere óta havonta tíz forint * munkaegység-előleget osztanak a cigányokat, akik most jöttek a gazdaságba a nyári munkák idejé­re. Az esetleges fertőző vagy más egyéb betegség elterjedésének megelőzésére szigorú errvosi vizsgálaton kell részt venniök. A gazdaság nagy gondot fordít a dolgozók egészségére, tisztát ságára. Havonta egyszer minden dolgozó köteles orvosi vizsgálaton részt venni. A munkásszállásokon tisztaság és rend van, Az ágyakon tészta lepedő s pokróc. Minden szobában rádió. A gazdaság háromszori bőséges étkezést biztosít naponta a dolgozóknak. De nemcsak az egészségvédelemről és az ellátásról gondoskod­nak, hanem a szórakozásról is. A gazdaság klubszobájában sakk, dominó, biliárdasztal és minden héten kétszeri filmvetítés szóra­koztatja a dolgozókat. dokumentáció, térkép stb. mu­tatják a kör több mint 100 éves küzdelmét és a község forradal­márainak harcát az elnyomók ellen. Ennek a körnek 16 ezer kötetes könyvtára van, s benne sok magyar- könyvet láthatunk, többek között Móricz, Mikszáth, Gárdonyi, Petőfi, Veres Péter, Szabó Pál, Illés Béla legismer­tebb műveit. Nyáron vándorv könyvtárat létesítenek, felkere­sik a’mezőn dolgozóikat és ellát­ják olvasnivalóval. A könyvtár aktívái az idősebbeket lakásu­kon is felkeresik és olvasnivalót visznek nekik. Az olv&sőkörnc-k kórusa, színjátszócsoportja, esz-trádegyüttese és tánccsoport­ja van. öt éve van rendes zene­oktatás, ahol elsősorban a tsz- t-agok gyermekei tanulnak. Az olvasókörben tizenöt politikai kör működik, legnépszerűbbek a pedagógiaia a hazafiság ápo­lását és a szocializmus bulgáriai eredményeit ismertető körök. Sók olvaisócsoportjuk van, s a körben különböző vitákat és an- kétokat szerveznek a kukorica,, szőlő, citrom sTb. termesztésé­ről. Népszerűek a könyvanké- tok. is, legutóbb egy bolgár író A. Galaskin „Szerelem című könyvét vitatták meg sok részt­vevővel. A bolgár nép nagy lelkesedés­sel építi szocialista hazáját. A dolgozó parasztság nagy többsé­ge — több mint 90 százaléka — ma már a szocialista nagyüze­mi gazdaságokban dolgozik. Azt tapasztaltuk, hogy a bolgár föld nagyon szépen meg van művel­ve és nagy terméseredményeket nyernek belőle. Amennyire is­meretes nálunk az itt élő bolgá­roknak szorgalmas munkája kis földterületeken, ott annyira jellemző a nagyszerűen meg­munkált földek 2—300 hektá­ros területekben. A bolgár dol­gozó parasztok jó életszínvona­lát a termelőszövetkezetek biz­tosítják a dolgozó parasztoknak. Jellemző, hogy a dolgozó pa­rasztok a termelőszövetkezetek­ben nemcsak hogy jól élnek, hanem százezenszámra építik maguknak az egyemeletes csalá­di házakat. Az összefogásán jeä_ lemző, hogy a dolgozó parasz­tok egymást segítik a lakóházak felépítésében és igy igen jelen­tős költségmegtakarítást nyer­nek. Jelentős fejlődésnek indult a bolgár ipar is. Ahol a delegáció járt, mindenütt tapasztalta, hogy a meglévő és épülő üzemek a legkorszerűbb technika alapján épülnek. Üzemeiket a nyers­anyaglelőhelyek közelében épí­tik. A bolgár munkások büsz­kén mutatták meg iparuk nagy­szerű termékeit és elmondották, hogy minden erővel azon Igye­keznek, hogy a nemzet Iparát to­vább fejlesszék és szüntelenül javítsák termékeik minőségét. Megfigyeltük, hogy a bolgár nép nemcsak lelkesedéssel építi, gyarapítja a szocialista vagyont, hanem nagy gonddal vigyáz is rá. A társadalmi ellenőrzést mindenütt megszervezték. Például üzletekben, éttermek­ben stb. kis figyelmeztető táblák jelzik, hogy e panaszokat jelez­zék a Hazafias Arcvonal illeté­kes társadalmi ellenőreinek. A táblán fel van tüntetve a népi ellenőrök neve, lakcíme, telefon- száma. összegezve elmondhatjuk, hogy a bolgár nép méltán lehet büszke elért eredményeire, gyö­nyörű hazájára. A bolgár nép mélységesen megbecsüli saját értékeit, hagyományait, de meg­becsüli más népek hagyománya­it és szeretettel őrzi saját orszá­gában. A bolgár nép magyar nép iránti szeretete rendkívül mély. Megkérték a magyar de­legációt, hqgy adjuk át a magyar népnek — s több helyen kérték, hogy Békés megye munkásainak, dolgozó parasztjainak,. értelmi­ségiéinek, az ifjúságnak és a dolgozó nőknek egyaránt — a bolgár nép harcos üdvözletét és saeretetét. Sok fáikért kívánnak — mint ahogy mi is kívántunk nekik a magyar nép nevében — a szocializmus felépítéséhez. 1 — Baj? Az van épp elég. Hiá- ,ba, nem megy a vetés olyan gyor­san, mint ahogy azt az idő sür­geti. Lágy a föld. így kezdte, aztán folytatta, mondta, sorolta a jegyezni valót Ki hitte volna, hogy e kis község­nek ennyi gondja-baja van. Pedig van. A községnek mintegy 3200 hold szántóterülete van s ebből még 450 hold nincs felszántva. E- gyelőre nem is tudják, mert a lo­vak még nem bírják a vizenyős talajba süppedő ekét, a traktor meg nem tud rámenni a földekre. Meg aztán a biharugrai emberek nem szívesen szántatnak géppel, Vegyszeres gyomirtás megyénkben Megyénkben néhány év alatt Igen elterjedt a vegyszeres gyom­irtás. A múlt évben több mint 8 ezer holdra kötöttek a termelőszö­vetkezetek szerződést a Tarhosi Növényvédő Állomással. Az Idén az eddig kötött szerződések terü­lete megközelítette a 12 ezer hol­Nincsenek tisztában a nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkeze­tek munkájával, szabályaival. A tanács vezetői pedig nem képesek felvilágosító munkával megvál­toztatni ezeket a gondolatokat, mivel maga a tanácselnök sincs xisztaban a termelőszövetkezet a- lapszabályaival. Biharugra egyébként a sarkadi járás egyik legelhanyagoltabb községe. Egyetlen szakcsoportjuk van, méhész szakcsoport, A kis- gyüléseken kívül más néven ne­vezendő előadás vagy tanfolyam nincs, nem is volt. A megyénk­ben igen jól bevált téli mezőgaz­dasági iskola, az ezüstkalászos tanfolyam Biharugrán nem talált jó talajra. Megszervezték ugyan, de a járástól nem biztosítottak e- lőadót. Ilyen előzmények után bizony nehéz az emberek bizalmát meg­nyerni. A község vezetői azt mondták: Lesz még Biharugrán is termelőszövetkezet. Lehet De, ha munkájuk továbbra is ilyen meddő marad, s csak a véletlen­re bízzák, az önkéntesség elvét félreértve dolgoznak, akkor alig­ha sikerül eredményt elémiök. Majnát József Minden feltétel biztosított, hegy Isz-eiÉ feni étiül 15 százalékán évelő pillangós! termeljenek A 3004-es számú kormányha­tározat megvalósítása nyomán megyénk termelőszövetkezetei­ben fellendült az állattenyész­tés. A Földművelésügyi Minisz­térium és a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának intéz­kedései alapján ebben az év­ben a termelőszövetkezetek megvetik az állattenyésztés ta­karmánybázisát. így az idén ta­vasszal 260 mázsa lucerna- é3 150 mázsa vörösheremagot biz­tosítottak állami készletből me­gyénk termelőszövetkezetei ré­szére. Termelőszövetkezeteink jórésze az állam adta kedvez­ményekkel élt és a pillangósvi­rágú évelő takarmánynövények területét, a közös szántóhoz vi­szonyítva, már több mint 15 szá­zalékára növelte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom