Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-20 / 93. szám
FELEMELŐ PILLANATOK iss«. Április so., vasárnap Ara 60 fillér m, évfolyam, 93 szAM B ÉK ÉS MEGYEI VH&f *íf«#ülj*i#kl Ilonánk felszabadulásának előestéjén nagy kitüntetés érte a Békés inegyel Téglagyári Egyesülés dolgozóit. Nagyszerű eredményeikkel elnyerték a Minlsrtertanáes és a SZOT vörös vándorzászlaját és a velejáró pénzjutalmat. A4 UNKÁSOK, 'PA ff ASZ TOK POLITIKAI NAPILAPJA. R mi eredményünk, « mi jövőnk Ha jobban élünk, ha érezzük, hogy munkánkat becsülik, ha gyermekeink kacaját az esztergapadig. a szántóföldig, vagy a munkaasztalig halljuk, jól megy a munka, meg gépeink is jobban engedelmeskednek. S mikor este letöröljük homlokunkról a verejtéket, magunk is csodáljuk az 9- redményt: jobb, több. Az. (Jrszággvűlés költségvetési vitája egyenesen és félreérthetetlenül bizonyítja ezt. A pénzügyminiszter miután az ország tudomáséra adta, hogy az ellenforra- ^Hlaiom utáni nagyon nehéz hely- ■^^etben is az előirányzott 800 millió forinttal szemben 1.3 milliárd forint bevételi felesleggel zárult az állami költségvetés, — hangsúlyozza, hogy „mindez a megnő vékádét! életszínvonal mellett jött létre". És ez nem frázis, nem ünnepélyes kijelentés, hanem tény: A munkások tényleges jövedelme 1937-ben 15—17 százalékkal, a parasztságé pedig 10 százalékkal volt magasabb, mint 1956-ban. , Ha az ember akár kicsi, akár nagy eredményeket hall, tud, keresi a miértet, a« okokat, a té_ttyezát, hogy annak felismerése va lamiféleképpen mag India fogni, magáénak tudja. S» a mi népgazdaságunkban mi ez az ok, ntí ez a tényező? Talán felesleges bizonygatni azt, hogy az ettenfsrradalom után a magyar nép barátai mennyit segítettek. Aki itt élt ebben az országban, aki nem csukta be a szemét, az tudja: a Szovjetunió népei és pártja szinte magáénak érezte e k*s ország minden gondját, sebét, fájdalmát. Segélyt, hitelt adott nekünk, hogy megindítsuk a megbénult népgazdaságot, hogy a seb, melyet ellenségeink ejtettek rajtunk, lehetőleg kevés fájdalommal begyógyuljon. Ezt tették a többi szocialista országok is, amíg » sebet ejfő Nyugat ölhetett kézzel kacagott az általa ejtett sebek okozta fájdalmunkon. Örök igazság, hogy egy nemzetnek mondhatnak bármit, bármilyen ünnepélyesen, igen érzékenyen jelzi, hogy hisz, vagy nem hisz, lát-e tényeket a szavak mögött vagy sem. A magyar dolgozó nép nagyon jól tudta, hogy az az út, melyet a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság kormánya mutat, jó út, és oda vezet, ahol szebb, boldogabb, jobb az élet. Igen, mert tudta és látta, hogy a szavak mögött ott van a valóság, ott az igazság. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a párt igazságát a magyar dolgozók sajá igazságuknak tartják. Ezért — az imperializmus legnagyobb meglepetésére és dühére — a dolgozó milliók miiy.eiumapos áldozatkész munká val váltották valóra a termelés emelésére, a termelés költségeinek csökkentésére irányuló terveket Igen, mert pártunk, marxista— leninista tanítás alapján határozta meg az utat: emelni az életszínvonalat, és ennek érdekében kell mindent csinálnunk; többet, jobbat adni az ország hasznára', olcsóbban termőim, hogy a megtakarított javak a dolgozók éléstárába kerüljenek, mintsem elpazaroljuk azokat. És ebben az országban akárki, akármilyen beosztásban dolgozik, legfőbb feladata a jobb, gazdaságosabb élet elősegí- 'ése. A beszolgáltatás megszüntetése, a nyereségréaaesedési rendszer bevezetése, a reális tervezés, a népgazdaság körültekintő vezetése, mind-mind alapkő volt ahhoz, hogy országunk éléskamrája ma mér nem is olyan szegényes. Ninos arról sző. hogy mos; már rózsaszínben nézzük a dolgokat. Nem, ezt nem szabad. Vannak hibáink, vannak gondjaink még akkor i*, ha az 1957-es esztendőt a nagy eredmények jellemzik. Van még gondunk és különösen lesz. D^e az országgyűlésen hallottakból könnyű megállapítani, hogy feladatunkat, éppen azért, mert pártunk reálisan értékeli az életet, meg tudjuk oldani. Jellemző en^, hogy „az 1956. évi beruházási keretek csak 8 százalékkal haladják meg a* igen alacsony 1957. évit és lényegében az 1955. évi színvonalnak felelnek meg.“ Ilyen gondossággal, nagy felelősséggel tervez az országgyűlés erre az évre, tehát továbbra is a magyar dolgozó nép boldogabb életének megteremtése a fő feladat és az is marad. „Az országgyűlés bizottságai az egyes minisztériumok és főhatóságok költségvetését megtárgyalták. Figyelemmel az ország gazdasági helyzetére, amely legfőbb cél, a dolgozók magasabb életszínvonalának szilárd megalapozása érdekében fokozott takarékosságot indokol, a költségvetés fő előirányzatait helyesnek találták...” — mondotta Antos István pénzügyminiszter. A múlt évi eredményeink tehát kielégítőek és az 1958. évi költség- vetésünk reális. Ahogy ez a múlt évben volt, a magyar dolgozók megfogják a munka nehezét, hogy terveink megvalósuljanak. Megnyílt a mezőgazdasági újítók kiállítása Harminc ember mintegy 40, nemzetgazdasági szinten félmillió forint értékű megtakarításra alkalmas újítást dolgozott ki a közelmúltban, melyeket Békéscsabán, az Űttörőházban április 19- től április 25-ig állítanak ki. Azokat, akik az újitómozgalom- ban eddig kiváló munkát végeztek, a MEDOSZ megyei bizottsága megjutalmazta. Tizen kaptak kiváló dolgozó jelvényt és tizenkilencen pedig emlékpiakettei. A kitüntetések kiosztása után az újítók újításaikról előadást tartottak. A kiállított gépek, felszerelések között igen megragadta az érdeklődők figyelmét Orosz György (Gyula. Ipari tanulóintézet szakoktatója) újítása, mely a 8 mázsa önsúlyú, traktorvontatású vetőgép szállításra való előkészítésének 80 perces idejét tízre csökkentette. továbbá az erő- és a munkagéphez szükséges karbantartókészlet — melyet ugyan három éve újított, de eddig- még nem terjedt el. A karbantartásra használt felszerelések élettartama az Orosz-féle tárolással tnegdup lázódfk. Sajnos, újítása Három év óta még saját üzemében sem terjedt el. Elérkezett a nagy pillanat..Szűnni nem akaró taps közepette adja át Török János, az Építők Szak- szervezetének alelnöke Hámori Pál igazgatónak a selyem vörös- zászlót. E felemelő pillanat sokáig emlékezetes marad a vállalat dolgozóinak, akik megígérték: továbbra is becsülettel őrzik, dolgoznak, hogy a zászlót idei eredményeikkel is megtartsák. Az ünnepséget a kitüntetések, jutatnak kiosztása követte. Busa Lászlóné, az Orosházi Téglagyár dolgozójának Hámori Pál igazgató nyújtja át a „Kiváló dolgozó“’ oklevelet és a velejáró egy heti fizetést. Sztankó Pál, a Gyulai Téglagyár dolgozója is örömmel vette át a „Kiváló dolgozó” oklevelet és a mellékelt pénzjutalmat, amit becsületes munkájával érdemelt ki, Ülést Járt a békéscsabai népfront-bizottság A Haeafias Népfront békéscsabai elnöksége 2S-án (szerda) délután 4 óraikor a KIOSZ kultúrtermébe tanácskozásra hívja ösz- sze a városi bizottság tagjait. A tanácskozás napirendjén az eddigi .munkák értékelése, a „Viharsarki hónapok” programjának ismertetése és a „Népek barátsága hónap” előkészítése szerepelnek. Tizennyolc tsz és negyvenkét egyéni paraszt mutatja be legszebb állatait Békés megyéből az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Békés megyéből tizennyolc termelőszövetkezet és 42 egyénileg dolgozó paraszt jelentkezett kiváló minőségű tenyészállatokkal az Országos Mezőgazdasági Kiállításra. A töi'zstenyészetéröl országosan híres orosházi Dózsa Tsz - például három nagy tejhozamú magyarFélévszázados munkásság jutalma Nem is olyan régen megható ünnepség zajlott le Békéscsabán, a KIOSZ székhazában: a megye tizennégy idős kisiparosát tüntet, ték ki félévszázados munkásságáért. tartva tehénnel, két értékes le- nyészbikával, • a sarkadi Dózsa Tsz pedig szovjet import szülőktől származó fejlett, fehér hússertés tenyészsüldőkkel ^szerepel a kiállításon. A legutóbbi Országos Mezőgazdasági Kiállításom az állattenyésztők között szétosztott összes díjnak csaknem felét Békés megyei tenyésztők nyerték, az idén ennél is jobb eredményeket szeretnének elérni. Baráti beszélgetés a kitüntetés átadása után. Madár Károly battonyai kovácsmester. Sinkó Mihály kondorost asztalos, Venczák Vince géplakatos (Kondoros) és Váradi Ferenc me- zőberényi csizmadia Plenter Lajossal, a KIOSZ mcgy<M titkárával és Veszellia Györggyel, az MSZMP megyei bizottsága ipari osztályának vezetőjével beszélget a küzdelmes esztendőkről. a sok kedves emlékről. A tiszántúli képzőművészek második vándorkiállítást1 nyílik április 27-én Rékésesnhán A Békés megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának kezdeményezésére a mai tiszántúli legkiválóbb képzőművészek alkotásainak ismertetésére évenkénti vándorkiállításokat rendeznek a Tiszántúl jelentősebb városaiban. Az első vándortárlatot tavaly tartották, az idei pedig április 21-én, vasárnap nyílik meg a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. A második vándorkiállítás a bíráló bizottság véleménye szerint gazdagabb és szebb lesz a tavalyinál, Debrecen, Szeged, Hódmezővásárhely. Szolnok, Békéscsaba, Orosháza, Gyula, Szentes, Nyíregyháza és Mezőtúr képzőművészeinek műveit mutatják be, mintegy 'százötven képzőművészeti alkotást: olaj-, a’ voreV- festményt, rajzot — közte mintegy huszonöt szobrot — fogadott el a bíráló bizottság
