Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-19 / 92. szám

1958. április 19., Motnbaá BÉKÉS MEG VEI NÉPÜJSAG 3 Nyolcezer mázsa dohány vár feldolgozásra — bixíató ígéret A sssáwadó doháaty fog tó, arrfa- eearö illata terjeng a hatalmas raktárhelyiségben. A Debreceni Dohánybeváltó és Termeltető Vál­lalat bélkósetesíbtií dohánybeváltó tizemében vagyunk. SzáíéMés már ez az üzem, a múló idő vásfoga eléggé megrágta az épületek faiait. Az I-es számú raktár, amelybe először belépünk 1876-ban épült — hirdeti a raktár bejárati ajtaja felett elhelyezett kis tábla. Bent alkonyati sötétség, mindenfelé ha­talmas „dohány-asatagoik". öt mé­ter hosszú, 2 méter széles és 1,30 Méter magasságú egy-egv belőlük. Ilyen hatalmas áSztagbkba rakva, ( somókba kötve erjed — szaknyei- vtt fermentálódig; — a dohány. Ebben az üzemben természetes eljárással erjesztik a dohányt — ami bár elég költséges -s hx>sz- teariaima*. —, de a legtökélete- Kebb, így Válik igazén zamatossá. a dohánysóknak szerinti válogatását, préseléséi, bálázását. Így kerül aztán elszál­lításra a pécsi, a debreceni, sátor­aljaújhelyi, budapesti és egri do­hánygyárba. Jelentős mennyiséget adnak át exportra is TéváAy például 17 vagonnal «tél- Irtottak a MON1MPEX kütkrres- kodetená vállalaton kwiesaíül Fran­ciaországba, ezenkívül Tiunsxbem, Ausztriában. Németországban is kedvelik ezt a dohányt. Olyan tizem ez, amely közvetlen kapcsolatban van a mezőgazda- Sággal, tsz-ékkel, egyénileg dolgo­zó parasztokkal. Ók kötik a do- bánytermelésí szerződést a terme­lőkkel, látják el őket vetőmaggal, műtrágyával, permetezös-zerrel, és minden más egyéb, a termeléshez Éppen műszak végére értünk, így mór csak a munka befejez részét láthattuk. Megkértük Pápp Imre üzemvezetőt és Lázár Fe­rencnél ismertessen meg bennün­ket a dóhényerjeaztés fdyamaéá- mur.káiu-kkal. Készséggel «d- a felvilágoistítást: — A becsomózott dohányt — osztagokba rakjuk. Minden asz- tagban van egy hosszú könyökhő- mérő. Ez a hőmérő mutatja napon­ta a dohány felmelegedési fokát, erjedési állapotát. A hőmérséklet emelkedését és csökkenését az ífisztág „láztáb'lájára“ vezetjük. szükséges dolgokkal. Kétféle do­hány termelésére kötnek szerző­dést: Debreceni- és kapadohányra. Az utóbbi ipari célt szolgál — eb­ből készül a nikotin peTm eíe-ző- -szór. Az. idén március 15-re befejezték a saerződiéBkötést — 1448 holdon termelte-l nek dohányt, ezzel 103,3 százalékra teljesítették szerződé«- kőtési tervüket. A termelőknek ki­osztották a vetőmagot, s a ihéleg- ágyi palánták már várják a jó időt a k'iültetésre. Megíridj wk, hogy a természetes erjesztés alapja az önmelégedés,- -i/, ■ ' • | i vagyis á dohányban lévő enzimek és a nedvesség okozzák a felmele­gedést. Amikor a higany szála bem megy feljebb a 20—24—30 foknál, „megnyugodott” a dohány Még az. ..í957-et, dohány'’ feldol­gozásán szorgoskodnak az üziem münkásai.de minit látják, megtet­tek a magukét az 1958-as dohány­termés toztoHÖtáSáért fs. Mire be­érik az idei dohány, átadja he­lyét «z „1957-es“, hogy újra kéz­A 3004-es nemcsak kedvezményeket, hanem kötelezett­ségeket is előír A megyei tanács mezőgazdasági osztálya Békéscsabán, április 17- én tanácskozásra hívta a termelő­szövetkezetek járási, illetve városi előadóit. Az értekezlet napirend­jén: hogyan segítette a tanács a 3004-ea kormányhatározat meg­valósítását s ebben a munkában milyen problémák kerültek a fel­színre. Ezekről a kérdésekről tartott be­számolót Supala Pál, a megyei ta­náé* szövetkeze tpol it ikat csoport­jának a Szelője. Taglalta a 3004­es kormányhatározat alapvető kér­déseit, a politikai-gazdasági in­tézkedést sem fogadtak olyan lel­kesedéssel a termelőszövetkezetek tagjai, mint a 3004-est, mely pár­tunk paraszt-politikájának gyakor­lati megvalósításában utat mutat és segíti a tsz-eket a közös gaz­daság megszilárdításában. A 3004- es határozat valamennyi «zövetke- zeíMmket ama sarkallja, hogy jól gazdálkodjanak. Most. már nem idegenkednek a íssz-ek az agronő- musok munkábaállításáíól sem, mert látják, hogy a határozat vég­rehajtását csak a termelőszövetke­zeti szakemberek segítésével tud­ják megoldani. A továbbiakban arról esett szó, hogy amikor a 3004-es kormány- határozatot ismertettük a termelő- szövetkezet tagságával, szíveseb­ben beszéltünk azokról a kedvez­ményekről; melyeket az állam biz­tosít, & ugyanakkor elhallgattuk azokat a kötelezettségeket, melye­ket * kedvezményiek, megszerzésé­ért a tagságnak teljesíteni kell. Ezt a mulasztást a végrehajtási utasítás alapján — mint mondot­ta — pótoljuk, hogy a szóvetkezeti Több megbecsülést... — Mezőgazdaságban dolgozó nők akíivaüiése Békéscsabán Békéscsabán, a városi tanács dísztermében, a mezőgazdaság­ban dolgozó nők részére jól si­került ankétet rendezett a vá­rosi tanács, a Hazafias Nép­front — és a nőíanács városi bizottsága, melyen száz termelő szövetkezeti tag ée egyénileg dolgozó parasztasszony hallgatta érdeklődéssel Palyík György vb- elntikhelyettes előadását. Az előadó hangsúlyozna töb­bek között, hogy az asszonyok józanságukkal, szorgalmukkal az élet mindem területén felmérhe­tetlenül sokat segíthetnek, az ellenforradalom idején például a Petőfi Termelőszövetkezetei éppen az édesanyák mentették meg a szétttilWwtő), mert mint mondották, ők itt látják gyér inekeik biztos jövőjét. Számta­lan term Miszövet kezeti asszony nevét említette, aki 259—35« munkaegységet szerzett az ét­iméit évben s 8—12 ezer forint értékű keresetével lényegesen hozzá járult családja életnrWijá. nák emeléséhez. Beszélt Palyife elvtárs arról Is, hogy a termelő- stt»veikezetekbe« dolgozó asszo­nyok kössenek szorosabb ba­rátságot a kívülállókkal. Ne le­gyen közömbös szamukra, hogy száz és száz édesanya milyen körülmények között neveli gyér mekét. Igyekezzenek saját pél­dájukkal meggyőzni az ■egyénie­ket, hogy a boldogulás útját a szövetkezetben találják meg. P. Szabó Gáborné, a Kos­suth Tsz egyik szorgalmas tag­ja hozzászólásában a követke­zőket mondotta; — Szeretném, ha jobban meg­becsülnének a vezetők tűinket, asszonyokat. Gyakran semmibe veszik javaslataikat, pedig aka­runk ml is segíteni tőlünk teilte- főleg minél többet. Ezenkívül szeretném elmondani a kívülálló asszonyoknak, hogy ne idegen­kedjenek a termelőszövetkezet­től, mert csak ráfizetitek a be­lépés halogatásával. Emlékszem, amiké»- én még trafikosnő vol­tam, nagyságának szólítottak, kezitcsékolomet köszöntek ne­ben, de szegyei tem, ha kosai vendég jött hoczánk, mert meg­látta a rongyos ágyneműt. Gyak­ran kölcsönpénzből tudtam né­mi trafikot beszerezni. Mindösz- s*e két éve vagyok tagja a Kos., súih Tsz-nek, de büszkén rakom ki az ágyneműt szellőzni, mert éjangínba és huzatba öltöztet­tem. Most én adok kölcsön, ha rászorul egy-egy jó ismerős. Mindenünk van azóta, bogy sbS- vetkezetben dolgozom, Stefanik Jáno&né, a Kossuth Tsz tagja arról beszélt, hogy jó lenne valami tisztálkodást lehe­tőséget biztosítani nyaram & tanyán. Fgésmapi mezei mait, ka után jól esnék megmosakod­ni, hogy a v árosba ne keil je« mocsl;es(8st értwzut. A sttk*»«s hozeászátás azt bisnyítolta. b«gy az asszonyok valóban szívvel- té lekkel delgoEnak a rájuk bí­zott területen. Csaknem fiz,ezer áUat íávtrtásáni adtak be ijjtliijtísf a Hék£s ioegy«í ter«»el#sxevetke*e<ek A Békés megyei termelőszö- hogy már ezevben is éljenek it vet,kezetekben annakidején nagy kedvezményekkel. — kész a fermentálás. Teirmésze- jjkaen míg eddig eljut, legalább háromszor-négyszer átforgatják az asztagot. Ilyenkor « középen lévő dohányt szélre, a szélen lé­vőt köaépre rakják, hogy egyen­letesen erjedjen. Ugyanekkor minden egyes csomóban lévő do­hánylevelét széjjélszedneik, a pe­nészesekét kidobálják. A forgatás napját és a „lébgötbét” egyforma színű ceruzával jelzik a lázlapo­kon — így pontosan tudnak tá­jékozódni a dohány áll apójáról. Egy-egy asztag dohány kezelését — amely körülbelül 50—55 mázsa —- tíz ember látja el. A munkások nagy­többsége nő. »kik már hosszú évek óta dolgoz­nak itt. Kiváló eredményekkel di­csekedhet egynémelyik brigád. Többek között a Jantyik és a Ko- clszki brigád 135—160 százalékos teljesítést értek el. Versenyeznek is egymással a dolgozók, a nőnap tiszteletéit például négy brigád — amelyik 100 százalékon alul telje­sített — felülkerekedett rajta. Az ősszel 12 ezer mázsa dohányt váltottak be a termelőktől, ebből négyezer mázsát — világos színű, elmítátlan dohányt — gépi fer­mentálásra mái’ átadtak. Raktá­raikban most nyolcezer mázsa db­hány vár feldolgozásira. Még asz- ta gok ban erjed ez a nagy mennyi­ség, de rövidesén megkezdik a dohány szín, minőség és nagyság dődjön az asz tagolás, erjesztés, préselés — s még több cigaretta, szávai készüthessirvi a dohányzók örömére, 0p. *•) tagokban felélesszük a közös gaz­daság kezdeményezését az áru­termelés alapjainak megteremté­sére, a beruházások ésszerű fel- használására. örömmel fogadták a sokoldalú kedvezményt biztosító 3004-es kormányrendeletet. Alaposan megvitaták, mindenüt számolni kezdtek, módosították a terveket, Mer fenek, beszélni róla Csaknem -egy hónapja, hogy Boros elvtárs, a sarkadi járási pártbi­zottság titkára előadást tartott Biharugrán, ami­kor a község egyik ve­zetője igy nyilatkozott: mindenről lehet itt be­szélni, csak a termelő­szövetkezetekről nem. Ha erről beszélünk, meg sem hallgatják az em­bert. A ..jóindulatú” figyel­meztetés ellenére, Boros elvtárs jócskán beleme­rült a nagyüzemi gaz­dálkodás ismertetésébe. És csodtfk-csodájáru senki sem ment él, sőt á legnagyobb figyelemmel hallgatták a késő estébe nyúló beszélgetést. Ezt csak azért mond­tam el, hogy ne alkos­sunk véleményt olyan­ról, amit nem isme­rünk. Nyugodtan mond­hatjuk ezek után, hogy a biharugrai vezetők nem ismerik eléggé köz­ségük lakosságának vé­leményét. Eddig szinte népszerűtlen feladatnak tekintették a termelő- szövetkezetről beszélni. Pedig az érdeklődés megvan, igazolja ezt a Boros elvtárs beszélgeté­se és az, hogy azóta az egyszerű parasztembe­rek is felkeresik a köz­ség vezetőit, s érdeklőd­nek, mit lehetne tenni, hogy Bíharugra se le­gyen sziget a megyében, ahol még termelőcsoport sincs. Igaz, hogy volt már, de Rózsa Imre 13 holdas középparaszt sza­vaival élve, betegen szü­letett és betegségébe be­le is halt. Valóban igy van, hogy az a tsz elég gyengécske volt, sajnos, nem volt aki ist ápolja. De ebből mégsem lehet levonni azt a következ­tetést, hogy őrökre el­ment a kedve a biharug­rai embereknek a szö­vetkezés gondolatától. Ezt csak a helyi vezetők gondolják. Rózsa Imre bácsit köztiszteletben, álló középparasztnak is­merik a községben s ő is azt mondta: lehetne itt jó szövetkezetét ösz- ssehozni, csak foglalkoz­ni kellene vele. De ki csinálja, ha azok is le­mondanak. róla, akiknek melengetni keltene leg­alább ennek a gondola­tát.. Igaz ugyan, hogy az utóbbi napokban már történt némi változás. A járási bizottság felhívá­sára öttagú küldöttség látogatta meg a sarkadi Lenin Tsz-t. Az ott lá­tottakról még a közép- parasztok is a legna­gyobb elismeréssel nyi­latkoztak. Különösen a jószágállományra mond­ták, hogy gyönyörű. De azt is megjegyezték, ha ilyen lehetőségek volná­nak Biharugrán, akkor nem tétováznának. Még javaslatokkal is éltek, hogyan juthatnának még több jövedelemhez a Lenin tagjai. Nem kell sokat beszélni, de azt el­mondhatjuk, hogy azok, akik így nyilatkoznak, akik saját tapasztalata­ikkal is segítik a kö­zöst, azok nincsenek messze a szövetkezés gondolatától. Szó Sincs a kényszer­ről, a rábeszélésről, de az logikus, amiről nem beszélnek, arról nem is tudnak, Ha pedig nem beszélnek a nagyüzemi gazdálkodásról Biharug­rán, akikor nem is vár­hatja senki, hogy csak úgy rádöbbennek az em­berek annak jóságára. Talán még nagyítóval sem lehet találni az >e- gész községben működé­si alapszabályt. Igaz, hogy a tanácstit kárnő I- gérte, hogy kémek a já­rástól és azt ismertetik tanácsüléseken, kis gyű­léseken. Ez is valami, de ez még nem minden. Joggal kérdezhetné va­laki, 'hogy mit csinálnak a párttagok, a kommu­nisták? Tehetnének sok­kal többet, mint eddig. Az igaz, hogy az ő szá­mukra is éppen olyan önkéntes a tsz-i»e lépés, minit más pártonkívüli parasztnak. De elvükből adódik, hogy a szebb, a boldogabb holnap meg­teremtésén fáradoznak. De nem utoljára szó van a személyes példa- mutatásról is, ez viszont egy kicsit sántít Bihar­ugrán, Csepkó Eta Különösen megnőtt a közös ■állattenyésztés iránti érdeklődés. A termelőszövetkezetek az el­lenforradalmat megelőző időkben elért eredményeket is felül akar­ják uinliii. Nagy gondot fordí­tanak « saját állományuk utóda­inak nevelésére, de igen sokat vásárolnak is. A megyében ösz- szesen eddig csaknem tízezer szarvasmarha, tenyészkoca és juh vásárlására adtak toe igény­lést a megyei tanács mezőgazda­sági osztályára. A szakemberek azonnal megkezdték -a felvásár­lást, különösen a törzstenyésztő ■állami gazdaságokból igyekeznek jó fegyedeket vinni a szövetke­zetekbe. A füzesgyarmati Arany­kalász Tszipéldául harminc üszőt, a szeghalmi Viharsarok negyven kocasüldőt, a békéscsabai Vörös {Október pedig tizenhat tehenet vásárolt­Vizsgára feészümek a szarwasi Halgazdaságé Szakiskola tanulói Az ország állami gazdaságai, .tó­gazdaságai és,halászattal foglal­kozó termelőszövetkezetei öt hó­nappal ezelőtt halászokat küldtek továbbtanulásra a ’SzarvaskjHal- gazdasági Szakiskolába. Az isko­la 30 tanulója április 29-én tesz vizsgát a tanfolyamon tanultak­ból. A tanfolyamat végzett dolgo­zók visszatérnek az állami gazda­ságokba, termelőszövetkezetekbe és ott, mim halászmesterek dol­goznak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom