Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-18 / 65. szám
Bf.KÉS MEGYEI NEPÜJSAG 3 Földgázt kap Orosháza ' Ismeretes, hogy Tó-kondás és Kaszaper határában jelentős mennyiségű földgázt tárt fel a Kőolajipari Tröszt. Mivel már régebben is felmerült a földgáz megyénkben hasznosításának kérdésé, -megkértük Takács János elvtársat, a megyei tanács épiítés- közlekedési osztályának vezetőjét, tájékoztassa erről olvasóinkat. — A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának kérésére a Nehézipari Minisztérium a megyei tanács VB rendelkezésére bocsátotta a Kaszaper és Tótkomlós között feltárt, hozzávetőleges becslések szerint 63—64 millió köbméter földgázt. A megyei tanács VB ennek gazdasági hasznosításával karcolatban fel' a Kőolajipari Tröszt vezetőjét és az. Építésügyi Minisztérium lakás-kommunális csoportját, s megfelelő támogatásra talált — ismertette Takács elvtár’s, majd így folytatta: — Ennek nyomán a helyszínen k-“ szer tárgyaltak a megyei tanács végrehajtó bizottságával, s a következő konkrét elgondolások szü'ettek: Tótkomlósról egy 4 collos fővezetéken Orosházára vezetik a földgázt, amelyet ipari és kommunái ;s szolgáltatásokra használnak fel. A ecslések szerint kb 10—15 évig Elegendő mennyiségű földgázból az orosháziak 12 000—15 000 köbméternyit -kapnának naponként, ame'y a helyi jelentősebb üzemek ipari, és mintegy ötezer lakóház háztartási szükségletét fedezné, ügy számítják, hogy 15,5 millió forint beruházása lesz szükség, ame’yet az érdekelt vállalatok, a lakosság és a városi tanács között megosztalak majd. Az előzetes kalkuláció szerint a befektetett költség névv éven belül visszatérülne, azonkívül évenként min'egy hétmillió forint értékű, húszezer tonna jó minőségű barnaszén mertakarbását jelentené nÖDgazd^ägunknak a földsáz hasznnsíHsa az alföldi iparosodó vámosban. ■ Orosháza határában egy nvo- rer.áscsökkentő állomást, azonkívül 20 000 köbméteres tároló tartályt építenek, amely az esetleges üzemzavarkor biztosítaná a gáz- szolgálta'ás folyamatosságát. Eh- hQz az Orosházi Városi Tanács VB-nak mintegy 10—15 munkaerőt foela'koztató vállalat létesítésére iesz szüksége. Az orosházi párt. tanács és e- gyéb szervek, a Hazafias Népfront, az üzemek és a lakosság nagv érdéit'Adóst tanúsítanak a földgáz bevezetése iránt, és sa- játma-guk is megfelelő társadalmi munkával, segítséggel kívánnak hozzájárulni a vezeték építéséhez. A lakosság érdeklődése azért ilyen nagymérvű, mivel,a rnegfe- 'elő szükségletet figyelembe Véve lakásonként a napi maximális egy köbméter gáz fogyasztása csupán l forint 50 fillérbe kerülne. Ehhez még figyelembe vehetjük a velejáró hygiéniát, a szociális, kulturális és egészségügyi körülmények javulását, ami természetes következménye a gáz haszná-: 'atána-k. Az üzemék ön-köl ságesökken- isi hit '*-t vesznek a beruházás megvalósításának érdekében. Eddig mintegy hárommilHó forint önköltségcsökkentési hi*®1 felvételét ajánloTák az érdekelt válla’atok. Ennek előnye, hogy ezt a hitelt ne«* a “elvételtől, hanem az üzemeltr- • ist<>l számilntt 2 éven W«l kell \7. üzemeknek visszatéríteniük. — A lakosság is igénybe vehet hasonló 'hitéit? — Igen. Körülbelül 1800—2000 forint ötéves állami hitelt kaphatnak a vezeték bevezetésére és a felszere'ésre a lakosok, esvén! háztartásukba. A tanács hasonló hitelkeret biztosításával fedezné az arányosan ráháruló községekét, amelyeket részint a község- fejlesztési hozzájárulásból, másrészt a fogyasztás bevételéből szándékozik visszafizetni. — A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága örömmel tapasztalja azt, hogy a Kőolajipari >Veattéífcfcdftf• Víílami'n-t" •'íifc‘ Építésügyi Mínusz ériurn kommu- iiátlsJ^bírti-kai te sportja megfe*-' ■’elő támogatást nyújt ahhoz, hogy zz az elgondolás mihamarabb megvalósuljon. Ennek tulajdonítható az, hogy a Kőolajipari Tröszt a fővezetékhez szükséges, az Építésügyi Minisztérium Mélyépítő Vállalata nedíg a belső hálózati vezeték ervezési munkáit már megkezd- •e. így a legjobb reményekkel kecsegtet, hogy a terv-dokumentáció elkészülte után a megyei tanács végrehajtó bizottsága megkeresse az illetékes minisztériumokat a terv kiviteléhez szükséges hitelkeret megadása végett — fe- ■ezte be nyilatkozatát Takács János elvtárs, B. V. Mérlegzáró Közgyűlésen a Békési Kosárfojió Háziipari Szövetkezetnél A Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet küldöttel a napokban ültek össze, hogy a mérlegzéró gyűlésen számot vessenek: hogy, s mint munkálkodtak az 1857-es évben, hogyan növekedett, gyarapodott szövetkezetük, mennyi a tiszta nyereség, mennyi lesz az osztalék és hol vannak sürgős tennivalók, mi akadályozza a még jobb eredmények elérését. A képen Poesai Gábor elvtársat, a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetés tulajdonosát mint a szövetkezet alapító tagját és elnökét mutatjuk be. Az ünnepi küldöttgyűlés beszámolójából hallottuk, hogy 1955-höz viszonyítva 282 százalékkal növekedett a szövetkezet termelése. 1955-ben még csak 237 tagja volt a Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezetnek és 2 millió 600 ezer forint értékű árut termeltek. Ezzel szemben a múlt évben már 537 tagot számláltak és 'T millió 200 ezer forint termelési értékkel dicsekedhetnek. Nem ér- demí'etcii azt sem megjegyezni, hogy amíg 1955-ben 188 ezer forint volt a tiszta nyereség, addig a múlt évben több mint 640 ezer forint. Hogy még egy hasonlítást tegyünk: 1955-ben minden 100 forint után 3,56 forint osztalék jutott a szövetkezetieknek. A múlt évi eredmények nyomán — azaz most — 6 60 forintot ej tettek minden megkeresett 100 forint u- tán. Hogy mit jelent ez a szövetkezet tagjainak többségénél? Balogh Sándornak 1300, Király Jánosnak 1300, Kovács Istvánnak 2000, Fábián Sándor II-nek 1300, ifj. Kutyik Mátyásnak 1700, Orbán Lászlónak 1700 forintot jegyeztek be a takarékbetétkönyvbe osztalék címén. Hem esküdtünk őrük hűséget az I. típussal Sikerült munkakflfcben fényképesögé pünkkrl megörökíteni Ágoston Jenű- nét — a köísierett-tnek Örvendő Giziké nénit —, a szövetkezet könyvelőjét. fit év óta óvja ö a félezres közösség’ vagyonát. E néhány szám között ott van a több mint félezres szövetkezeti tagság többségének szorgalmas munkája, akik az ellenforradalom idején sem veszítették el fejüket, akik a tragikus napokban is megvédtek közös vagyonukat és a 3—4 beforrósodott fejű embert pedig kijózanították. így 1956 november 4-e után néhány nappal már rendet teremtettek és hozzáfogtak a munkához. Amíg más üzemnél — mint a Békési Kosáripari Vállalatnál — az ellenforradalom okozta károk rendbehozásán dolgoztak a múlt év első felében, addig a Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezetnél az osztalékon kívül raktár- építésre, irodák alakítására, kerítésépítésre, udvaron belüli kövesútépítésre, fűztelepek létesítésére több mint 270 ezer forintot ruháztak be. Ezenkívül 55 ezer forintért tehergépkocsit is vásároltak. Jó volt hallani, hogy 410 ezer forint tartalékalapja Van a szövetkezetnek. A tagság által befizetett részjegyek értéke pedig ‘meghaladja a 62 ezer forintot. Többen szóvá tették, hegy sokait csak kereseti forrásnak tartják a szövetkezetei, válogatnak a munkában, de arra már nem gondolnak, hogy mi lesz a silány minőségű áruval. Vannak olyanok is, akik alig szállítanak a szövetkezetnek, de annál inkább a piacra, — maszek alapon. Méhes elvtárs, a háziipari szövetkezetek országos elnöke arról beszélt, hogy a szövetkezet fejlesztésében és a termelési érték teljesítésében az ország legjobb háziipari szövetkezne a békési. De javasolta, hogy a részlegvezetők esetenként értékeljék le a silány minőségű kosarakat, mert csak így lesz a magyar kosár versenyképes, a jugoszláviai, a csehszlovákiai és a lengyelországi ■ kosarakkal. Többen szóvá tették azt is, hogy a szövetkezet tagjainak egy része elhanyagolja a termelési értekezleteket, pedig itt ismerné meg a szövetkezet összíeladatait. A sártenger közepén, másfél kilométernyire a csorvási be ton úttól, a volt Kociszki-féle földeken gazdálkodott 1956. őszéig a telek- gerendási Aranykalász Tsz. Az ellenforradalom alatt a szövetkezet feloszlott. A tsz volt tagjai azonban összejártak, megvitatták a helyzetet, s úgy határoztak; visz- sza a közösbe, mert ott jobb parasztnak lenni, a jövedelem is nagyobb, mint a hat-hétholdas kisparaszti. gazdasagokban. Ezekkel a gondo’átokkal alakította meg a múlt év tavaszán tizenhét volt tsz- tag a Kossuth Tszes-t, A megalakulás után még harminckettőn írták alá a belépési nyilatkozatot közöttük Szlávik György és Vasvári János hét-hét holdon gazdálkodó parasztok. így lettek 49-en. földterületük pedig 398 hold. A csoport tagjai között meg e mólt év őszén az a gondolat merült fel, hogy jó lenne fejlettebb szövetkezeti gazdálkodást folytatni. Ehhez azonban meg kell kedveltebb a tagság többségével a szövetkezés gondolatát. — És hogy csinálják ezt? — kérdeztem Túvöczi elnök elvtárstól. — Alapszabály szerint a fokozatosság elvének betartásával 1957. őszén a közgyűlés úgy határozott, hogy a szántóterületből harminc holdat közösen művelünk. Azt a pénzt pedig, amelyet az idevetett hét hold pórjáért, ó* hold kapáshieemáért, hét hold babért, öt hold kenderért, két hold hagy mamasért és négy hold napraforgóért kapunk a szövetkezeti tiszta vagyon növelésére fordítjuk. Ezt szántuk iskolának a- zoknak a parasztoknak, akik a-> idén először ismerkednek a közös gazdálkodással. Mi, tizenheten tudjuk — hhzem némelyikünk öthat éve szövetkezetben dolgozd —, hogy a *tsz-'hen többet lehe' termelni, Éppen ezért n°m esküdtünk örök hűséget az I-es típusI sal. őszre a tagsággal együtt, önálló szövetkezetté akarunk alakul ni. Igaz van közöttünk olyan, a- kit még meg kell győznünk elgondolásunk gazdaságosságáról. — Hogyan készítik elő a csopor' tagjait a fejlettebb gazdálkodó- útjára? — Még ebben a hónapban intéző bizottságot alakítunk, mely az előrébb jutás útját készíti elő. Tizenhárom tagunk már úgy nyilatkozott, hogy velünk tart, a több' taggal pedig őszig — a szövetke- i j zet működésének megkezdéséig — beszélgetünk, s úgy szeretnénk, ha velünk jönnének. Ha az előkészítő bizottság a '!004-es alánján kezdi meg az ú tsz szervezését, akkor a csoport minden tagja csatlakozik hozzá mert a mezőgazdaság fejlesztésére ez a határozat olyan jövőt állít s parasztság elé, amelyeket csak a nagyüzemben lehet megvalósítani Dupsi Károly Szabó Imre, az egyik részlegvezető látható e képen, aki már akkor a szövetkezet tagja volt, amikor e íél- ezres közösség még esak az első lépéseket tette a fejlődés útján. Nagyszerű eredmények ezek, de e számok mögött meghúzódik még a megannyi tennivaló is. Szűcs János részlegvezető amér- legzáró küldöttgyűlésen kifogásolta a minőséget. Igazat adott i Poesai elvtársnak, amikor arról beszélt, hogy jó néhányan igen silány kosarakat gyártanak s a nunka átadásakor vannak, akik igyekeznek becsapni a* átvevőt. t Szűcs János részlegvezető polcra rakja az ízléses női kézitáskákat, kazettákat, melj’eket a brüsszeli kiállításra küldenek, a polc előtt elhelyezett új formájú fonott székkel együtt. A hasznos vita után a mérlegzú-* ró küldöttgyűlés újra választotta a szövetkezet vezetőit. Elnöknek továbbra is Poesai Gábor elvtársat választották meg egyhangúan; Továbbra is a vezetőség tagja maradt Szűcs János, Szabó Imre, Püski Sándor részlegvezetők, Király János, Fekete Jánosné és Csontos Lajos. Ezek a nevek már jól ismertek a Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezetnél, mint a- hogyan Bróda István seprűkötőrészlegvezetőé és Lipcsei Imre bá. csié, az anyagraktárosé. Hosszú é- vek óta sokat tettek ők a szövetkezetért, hisz’ többségük már akkor ott volt, amikor e közösség az első lépéseket tette. Ez biztosíték arra, hogy az 1958-as év eredményekben még gazdagabb lesz, mint a múlt évi volt. Balkus Imre Az elfekvő in kurrens készlet népgazdasági kár! Az ipari és kereskedelmi vállalatok, állami gazdaságok, gépállomások, ktsz-ek, tsz-ek elfekvő anyag, szerszám és árukészleteinek értékesítését célzó hirdetéseket « | ß **t f 00 Mf * Ml soron kívül közöljük A hirdetések szövege beküldhető kiadóhivatalunknak [Békéscsaba, Szent István tér 3.} és a Magyar Hirdető helyi kirendeltségéhez [Sztálin ót.].
