Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-13 / 61. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Tanácstagi beszámoló a végegyházi tanyavilágban » Hűvös, borongós napon, a késő délutáni órákban indultunk út­nak Lehóczki Pali bácsi kocsiján a végegyházi tanyavilágba, ahol aznap este Ondrejó Mihály ta­nácstag tartotta beszámolóját. A kocsi nagyon lassan haladt, mert a sár annyira barátságos vol‘, hogy a kerekek malomkő nagyságúira nőttek. Mire megér­keztünk, a környező tanyabeliek már gyülekeztek. Hét órára pedig együtt volt a -nagy tanyai család és kezdetét vette a beszámoló. Ondrejó Mihály ismertette vá­lasztói előtt a tanács munkáját, s mindazokat az eredményeket, me­lyeket az utóbbi években, de kü­lönösen az ellenforradalom utáni időkben elértünk. Külön hangsú­lyoz* a, hogy a községben három év alatt több mint 19 kilométer járda épült, melyhez hasonlót még nem értek meg a végegyháziak. Majd ismertette a község három­éves mezőgazdasági tervét., s azo­kat a feladatokat, melyek a terv vóeréha'fásánál a dolgozó pa­rasztságra várnák. A beszámoló után megindult a vita és a i egyszerű emberek egy­szerű nyelven tárgyaltéit - a párt agrártéziseii "iknondták azt is, hogy a belter­jes gazdálkodásban sokkal jobban haladhattunk volna, ha a múlt években nem irányították volna oly mereven a paraszti gazdasá­gokat. Egészen 'más most a helyzet — állapította meg Szabó Mihály 8 holdas paraszt. — Most szabadon határozzuk meg, hogy miiből, mennyit Vetünk és mégis szerző­dünk ipari, .növényekre is. mert ezt, az ország érdeke megkívánja, no, meg a miénk is, mert jól fizetik. Meleg Mihály hét holdas gazda arról beszélt, hogy a parasztság a múlt évben már igyekezett job­ban gondozni a földet és olyanok is trágyáztak, akik korábban el­mulasztották azt. Bada János ar­ról beszélt, hogy most sokkal na­gyobb lehetősége van a paraszt­ságnak a belterjes gazdálkodásra, mire a derék újságíró ráeszmélt volna közös tévedésükre, akkor már a fejebúbján túljárt a villany-nyírógép és széles ba­rázdát húzva haladt a szép gön­dör fekete hajban. Még valamit a bolgárokról. Általános tapasztalat, hogy a bolgár ember rendkívül egysze­rű, szerény, puritán, s ez meg- lá szik az öltözködésükben is. (Itt nincsenek jampecek.) Hig­gadtak, fegyelmezettek az ut­cán. a hivatalokban. Szórakozni, mulatni szeretnek, de mérték- lartóan, minden viríuskodás nélkül. Rész tvettünk a Nemzeti Színház és az Operaház előadá­sán. Az előadott művészi, nívós műsort a közönség nagy figye­lemmel és fegyelmezetten é'vez- te és komoly hozzáértésről tet­tek tani'bizonyságot. Azt már em’ítéttem, hogy a bolgárok sze­retik a magyarokat. Űton-útfé- len összetalálkoztunk ismereti«! emlierekkel, akik. mikor meg­tudták, hogy magyarok va­gyunk, derűs arccal, vidáman üdvözöl *ek. Sokan az 1944—45- ös években jártak nálunk, mini katonák, főle« a Pécs környékén és a Dunántúlon eltöltött Idők­re gondolnak vissza szívesen. Éppen az utcán sétálunk, ami­kor elénk állt egy idős bácsi. Lehetett vagy 75 éves és elég tűrhető magyarsággal ezt mond­ja: már megbocsássanak, hogy megszólítom Önöket, de hal­iakat pár évvel ezelőtt, mert a iz''keéghez mérten, növelheti ta- carrnányvetés teríjletét és ennek megfelelően szaporíthatja állatál­lományát, Majd elmondta, hogy a gépállomások nagy segítséget adnak az egyéni gazdaságoknak nemcsak azáltal, hogy több a trak­tor, hanem főként azzal, hogy most jobban megművelik a földet. Sorba vették a községi tanács munkáját is Elismerték az eredményeket, de i hibákról is szóltak. Kérték, hogy a tanács legalább egy fiatal ■— mint mondták — símaszőrű, hús­sertés kant helyezzen ki a tanyá­ra, hogy ne kelljen a kocákat 4— 6 kilométer távolságról, kocsival a községibe szállítani. Dömösi Lajos mindenki panaszát mondta el, mi­szerint a tejgyűjtő a november­ben, decemberben és januárban leszállított tej után, visszamenő­leg, literenként 10 fillért vont le fuvardíj címén, anélkül, hogy er­ről előzetesen értesítették volna őket. Majd ismét a mezőgazdasági termelésre terelődött a szó. Egy­más között beszélték meg, ki, ho- >yain készült fel a tavaszi múm­iákra, kinek, mennyi a vetőmag- készlete s kinek, milyen tervei vannak a hároméves mezőgazda­ági terv első évére; Minden ar­con a nyugalom, a párt és a kor­mány iránti bizalom tükröződött. Látni lehetett rajtuk, hogy biza­lommal tekintenek a jövőbe, mely i további felemelkedést, a további boldogulást tartogatja számukra. Mái- éjfélre járt az idő s a be­szélgetésnek még mindig nem a- kart végeszatkadmi. De végre csak megbomlottak a sorok, mert reg­gel’ "korán kell kelni s a nyugvó hoííf'úlb&ó fényénél a vendégma- rasztaló sárban megindulnak a anyavilágban oly jól isimért úton razafeié. Ondrejó Mihály tamács- ag és még néhány an ott marad­tunk a háziakkal s megállapítot­ok: hasznos volt ez az eszmecsere 4s megérte a fáradozást még ak­kor is, ha kilométereket kell érte gyalogolni, Lantos István vb-titkár, Végegyháza. >♦♦♦♦♦ lom, hogy magyarul beszélnek és nekem olyan jól esik magya­rokkal Találkozni. Magyaror­szágihoz kedves emlékek fűznek — mondja, mert ezelőtti húsz évvel Békéscsaba határában, mint bolgárkertész dolgoztam és ott nagyon jól éreztem magam. Nehéz volna itt még elsorol­ni mindazt a tapasztalatot, él­ményt és egyéb megnyilvánu­lást, mely fényesen bizonyítja, hogy a bolgár—maavar barátság élő valósáig, hogy a két nép sor­sa mennyire egybefonódott egy évezred alatt. Egyformán szen­vedett és egyformán küzdött a szabaddá psArt. fü eeet' enségéért. Ma már közösen tudjuk, hogy, egy volt a múltunk, egv a je- . lenünk, de egy a jövőnk is, melvért most már együtt küz­dünk. Búcsúzáékor, a -vonatnál lát­tam az eevszerű üzemi dolgo­zók. értelmiségiek. mérnökök, igazgatók és mirnsTtértnirrű ve­zetők arcáról szeméből, hoev irp«7p délem van egy nép. me'vnek barátságára, segítségé­re mindenkor «ámíthatunk. Én még férfit nem csókoltam meg. de s búcsúzás utolsó pillanatai­ban megöleltem és megcsókol­tam a férfiakat és nőket egy­aránt amit ők ugvsnólvan szív­vé1 viszonoztak. Ezután hálás szívvel, csodás élményekkel gaz<ta®odva tn^1 ittam haza. az én kedves szülőhazámba. Vége1 IPARI HÍRADÓNK Brüsszelben is ízlik majd A Gyulai Húsipari Vállalat is réssstvesz egyik világhírű termel- vényével — a gyulai kolbásszal — a brüsszeli világkiállításon. Az tí­zem munkásai felkészültek arra, hogy a kiállítás ideje alatt az Igé­nyeknek megfelelően, állandóan friss gyulait szállíthassanak Bel­giumba. A télen a másik, igen keresett * árucikkükből, a paprikás szalá­miból is több vagonnyit készítet­tek, Már be is „érett“ és a napok­ban megkezdték kiszállítását a negye üzleteibe, ezenkívül Buda­pestre és Debrecenbe Is küldtek belőle. Március 15-re teljesítik \ I. negyedévi exporttervüket A Békéscsabai Kötöttárugyár jelentős mennyiségű exportárut gyárt, amit a világ különböző or­szágaiba szállítanak. Az első ne­gyedévi exporttervükben 215 ezer darab férfi- és gyermekpulóver, S valamint atlétatrikó szerepel. A negyedév első két hónapjában 134 000 darabot gyártottak, és a szállítmányokat útnak is indítot­ták Afrikába, Angliába, Egyip- " toraiba és más országokba. A terv­ből még hátralévő 81 ezer dara­bot az előzetes számítások alap­ján március 15-re elkészítik és ez- Tel teljesítik első negyedévi ex­porttervüket. Felkészülve várják a jó időt A napokban értékelték a Békés negyei Téglagyári Egyesüléshez tartozó téglagyárak 1957. évi ter­melését. Az Orosházi Téglagyár I- :\s telepe 114 százalékos tervtelje­sítésével második lett. Ha az idő ledvez, akkor március 15-én hoz­zákezdenek az idei nyersgyártás- ioz. Az üzembiztos munkára fel­bőszültek, a karbantartók január t-re kijavították a kotrógépet, március 5-re pedig a présgépet. Szorgalmas munkájáért dicséretet jrdemel Hegyi Sándor főgépész, Vagy Imre lakatos és Gyarmati József villanyszerelő. Most már csak a Jó időt várják, hogy március 15_től 31-ig legyárt­hassák a tervezett 500 ezer darab nyerstéglát. : 100 ezer forint megtakarítás A szarvasi Táncsics Tsz már megkötötte a talajművelési szer­ződést a helyi gépállomással. A tsz vezetői kiszámolták, hogy ha holdanként csak három normál­hold munkát végeztetnek is, a !004-es kormányrendeletben biz­tosított kedvezmények 100 ezer forinttal csökkentik a szövetkezet kiadását. I ■ »* I Ültess annyi fát, : ahány éves vagy ■ ■ ■ E jelszóval hirdette meg a KISZ ■ Központi Bizottsága a hatalmas • néretű országos fásítási mozgat­■ nat. Megyénk fiataljai is mcl­■ .óan részt vesznek ebben a moz­■ 'alomban. A tervek szerint a ta- ; vasai és az őszi hónapokban ; t 100 000 csemetét és husángot ül- : cetnek a megyében. Ha a számot ; 'ekintjük. sok, de, ha a megye i áldozatkész fiataljait is számba • vesszük, akkor nem. És bízunk ■ • benne, hogy a KISZ alapszerveze­■ ‘ek felelősségük tudatában moz- ! TÓsítják megyénk becsületes fia­■ tatjait e szép terv megvalósításá- > ra. Csatlakozás a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés központi műhely dolgozóinak javaslatához Lapunk február 25-i számában „Munkások javasolják’’ címmel közöltük a Bánya- és Epítőanyagipari Egyesülés köz­ponti műhely dolgozóinak levelét, s ehhez fűzött gondolatain­kat. A békéscsabai központi műhely munkásai levelükben ja­vasolták, hogy létesítsenek a megyében egy kísérleti csopor­tot, amely az új technológiai eljárások kutatásával, a technika fejlesztésével, valamint szerszámgépek prototípusainak kísér­letezésével foglalkozna. Most újabb levelet kaptunk, s ebben Széplaki Imre, a me­gyei tanács ipari osztályának energetikusa csatlakozik a mun­kások javaslatához. Levelében a következőket írja: A megye bár túlnyomóan me­zőgazdasági jellegű, mégis az or­szágos energiafogyasztásból elég nagy mértékben veszi ki részét. Ha azonban megnézzük a helyi­ipari vagy a minisztériumi válla­latokat, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az energia felhasználásának hatásfok tényezője alig haladja meg az 50—60 százalékot. A villa­mosenergia felhasználásának ha­tásfok tényezője a helyiiparban átlagosan 55 százalék, ami annyit jelent, hogy a vállalatok 75 szá­zalékig növekedő felárat fizet­nek. E rossz hatásfok tényező abból adódik, hogy az energiafo­gyasztást nem minden esetben el­lenőrzik megfelelően. A vállalatok nem rendelkeznek megfelelő szakemberekkel, mivel energetikust munkakörben nem minden esetben ragaszkodnak a szakképzettséghez. A Kohó- és Gépipari Minisztérium 1954-ben egy éves energetikust tanfolya­mat rendezett a megyében, amit huszonketten végeztek el sikere­sen. Ezeknek is azonban mintegy 50 százaléka adminisztratív ■ munkakörben dolgozik, s csak ki­egészítő beosztásként látja el az energetikust feladatokat. Az újítómozgalom sem mond­ható még kielégítőnek a megyé­ben, mivel több bíráló bizottság nem tudja kellőképpen alkalmaz­ni a rendelkezést, vagy elbürok­ratizálja az újítás kivizsgálását. Mind az újítómozgalom fejleszté­se, mind pedig az energia felhasz­nálás javítása szempontjából a következőket javasolom: A Szakszervezetek Megyei Taná­csán belül alakítani kellene egy műszaki fejlesztési csoportot, a- mely különböző szakképzettségű mérnökökből és technikusokból tevődne össze. Ennek a csoport­nak feladata lenne a megyében lévő vállalatoknál gyártástechno­lógiai kutatások folytatása, gépe­sítés, mezőgazdasági gépek kor­szerűsítése, elfekvő anyagok fel­tárása, energíatakarékosággal kapcsolatos berendezések haszná­latának kidolgozása, valamint a nagyobb jelentőségű újítások el­bírálása, Ezzel a javaslattal csat­lakozom a Békés megyei Népúj­ságban korábban megjelent Bá­nya- és Épíiőanyagipari Egyesülés dolgozóinak kezdeményezéséhez. A megyei .műszaki fejlesztési csoportnak éppen elég feladata lenne. Például a megye két cu­korgyárából kikerülő salaknak építésre való hasznosítása, seprű-. Varrógép tervezése stb. Szerintem a csoportot nem kellene függetle­níteni, mivel egy-egy módosítás és konstrukció kialakításának szakvéleményezése hárulna rá.” Kössön nevelési és híziaiási szerződést! kacsára^ pulykára Kamatmentes előleg, magas átvételi ár FELTÉTELEK: NEVELÉSI SZERZŐDÉS: Csirke: a) 100 darab csibét kap hitelben az az egyéni termelő, aki 25 kg-ot leszerződtet. b) Saját keltetés esetén 300 forint előleg illeti meg az egyéni termelőt, aki 25 kg-ra megköti a szerződést. ÁTVÉTELI ÁR: Csirke darabonként 0.9—1.10 kg-ig 25 Ft, július 31, Csirke darabonként 1.11 kg felett 27 Ft, július 31. Pulyka: A tartásra lekötött pulyka után darabonként 30 Ft előleg átvételi ár: kg-ként 15—17 Ft HIZLALÄSI SZERZŐDÉS: Liba: Az átadásra kerülő liba után darabonként 50 Ft előleg, átvételi ár kg-ként 19 Ft. Kacsa: Az átadásra kerülő kacsa után darabonként 30 Ft elő­leg, átvételi ár kg-ként 20 Ft. Szakcsoportokkal, társulásokká' és az egyéni termelőkkel a helyi földművesszövetkezetek kötik meg a szerződést. Tsz-ek és tszcs-k mennyiségi felárat is kapnak, velük a BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALATOK I eszközölnek szerződéskötéseket. [Sővebb felvilágosítást a helyi földművesszövetkezetek és a baromfifeldolgozó vállalatok megadják."

Next

/
Oldalképek
Tartalom