Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-13 / 61. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Tanácstagi beszámoló a végegyházi tanyavilágban » Hűvös, borongós napon, a késő délutáni órákban indultunk útnak Lehóczki Pali bácsi kocsiján a végegyházi tanyavilágba, ahol aznap este Ondrejó Mihály tanácstag tartotta beszámolóját. A kocsi nagyon lassan haladt, mert a sár annyira barátságos vol‘, hogy a kerekek malomkő nagyságúira nőttek. Mire megérkeztünk, a környező tanyabeliek már gyülekeztek. Hét órára pedig együtt volt a -nagy tanyai család és kezdetét vette a beszámoló. Ondrejó Mihály ismertette választói előtt a tanács munkáját, s mindazokat az eredményeket, melyeket az utóbbi években, de különösen az ellenforradalom utáni időkben elértünk. Külön hangsúlyoz* a, hogy a községben három év alatt több mint 19 kilométer járda épült, melyhez hasonlót még nem értek meg a végegyháziak. Majd ismertette a község hároméves mezőgazdasági tervét., s azokat a feladatokat, melyek a terv vóeréha'fásánál a dolgozó parasztságra várnák. A beszámoló után megindult a vita és a i egyszerű emberek egyszerű nyelven tárgyaltéit - a párt agrártéziseii "iknondták azt is, hogy a belterjes gazdálkodásban sokkal jobban haladhattunk volna, ha a múlt években nem irányították volna oly mereven a paraszti gazdaságokat. Egészen 'más most a helyzet — állapította meg Szabó Mihály 8 holdas paraszt. — Most szabadon határozzuk meg, hogy miiből, mennyit Vetünk és mégis szerződünk ipari, .növényekre is. mert ezt, az ország érdeke megkívánja, no, meg a miénk is, mert jól fizetik. Meleg Mihály hét holdas gazda arról beszélt, hogy a parasztság a múlt évben már igyekezett jobban gondozni a földet és olyanok is trágyáztak, akik korábban elmulasztották azt. Bada János arról beszélt, hogy most sokkal nagyobb lehetősége van a parasztságnak a belterjes gazdálkodásra, mire a derék újságíró ráeszmélt volna közös tévedésükre, akkor már a fejebúbján túljárt a villany-nyírógép és széles barázdát húzva haladt a szép göndör fekete hajban. Még valamit a bolgárokról. Általános tapasztalat, hogy a bolgár ember rendkívül egyszerű, szerény, puritán, s ez meg- lá szik az öltözködésükben is. (Itt nincsenek jampecek.) Higgadtak, fegyelmezettek az utcán. a hivatalokban. Szórakozni, mulatni szeretnek, de mérték- lartóan, minden viríuskodás nélkül. Rész tvettünk a Nemzeti Színház és az Operaház előadásán. Az előadott művészi, nívós műsort a közönség nagy figyelemmel és fegyelmezetten é'vez- te és komoly hozzáértésről tettek tani'bizonyságot. Azt már em’ítéttem, hogy a bolgárok szeretik a magyarokat. Űton-útfé- len összetalálkoztunk ismereti«! emlierekkel, akik. mikor megtudták, hogy magyarok vagyunk, derűs arccal, vidáman üdvözöl *ek. Sokan az 1944—45- ös években jártak nálunk, mini katonák, főle« a Pécs környékén és a Dunántúlon eltöltött Időkre gondolnak vissza szívesen. Éppen az utcán sétálunk, amikor elénk állt egy idős bácsi. Lehetett vagy 75 éves és elég tűrhető magyarsággal ezt mondja: már megbocsássanak, hogy megszólítom Önöket, de haliakat pár évvel ezelőtt, mert a iz''keéghez mérten, növelheti ta- carrnányvetés teríjletét és ennek megfelelően szaporíthatja állatállományát, Majd elmondta, hogy a gépállomások nagy segítséget adnak az egyéni gazdaságoknak nemcsak azáltal, hogy több a traktor, hanem főként azzal, hogy most jobban megművelik a földet. Sorba vették a községi tanács munkáját is Elismerték az eredményeket, de i hibákról is szóltak. Kérték, hogy a tanács legalább egy fiatal ■— mint mondták — símaszőrű, hússertés kant helyezzen ki a tanyára, hogy ne kelljen a kocákat 4— 6 kilométer távolságról, kocsival a községibe szállítani. Dömösi Lajos mindenki panaszát mondta el, miszerint a tejgyűjtő a novemberben, decemberben és januárban leszállított tej után, visszamenőleg, literenként 10 fillért vont le fuvardíj címén, anélkül, hogy erről előzetesen értesítették volna őket. Majd ismét a mezőgazdasági termelésre terelődött a szó. Egymás között beszélték meg, ki, ho- >yain készült fel a tavaszi múmiákra, kinek, mennyi a vetőmag- készlete s kinek, milyen tervei vannak a hároméves mezőgazdaági terv első évére; Minden arcon a nyugalom, a párt és a kormány iránti bizalom tükröződött. Látni lehetett rajtuk, hogy bizalommal tekintenek a jövőbe, mely i további felemelkedést, a további boldogulást tartogatja számukra. Mái- éjfélre járt az idő s a beszélgetésnek még mindig nem a- kart végeszatkadmi. De végre csak megbomlottak a sorok, mert reggel’ "korán kell kelni s a nyugvó hoííf'úlb&ó fényénél a vendégma- rasztaló sárban megindulnak a anyavilágban oly jól isimért úton razafeié. Ondrejó Mihály tamács- ag és még néhány an ott maradtunk a háziakkal s megállapítotok: hasznos volt ez az eszmecsere 4s megérte a fáradozást még akkor is, ha kilométereket kell érte gyalogolni, Lantos István vb-titkár, Végegyháza. >♦♦♦♦♦ lom, hogy magyarul beszélnek és nekem olyan jól esik magyarokkal Találkozni. Magyarországihoz kedves emlékek fűznek — mondja, mert ezelőtti húsz évvel Békéscsaba határában, mint bolgárkertész dolgoztam és ott nagyon jól éreztem magam. Nehéz volna itt még elsorolni mindazt a tapasztalatot, élményt és egyéb megnyilvánulást, mely fényesen bizonyítja, hogy a bolgár—maavar barátság élő valósáig, hogy a két nép sorsa mennyire egybefonódott egy évezred alatt. Egyformán szenvedett és egyformán küzdött a szabaddá psArt. fü eeet' enségéért. Ma már közösen tudjuk, hogy, egy volt a múltunk, egv a je- . lenünk, de egy a jövőnk is, melvért most már együtt küzdünk. Búcsúzáékor, a -vonatnál láttam az eevszerű üzemi dolgozók. értelmiségiek. mérnökök, igazgatók és mirnsTtértnirrű vezetők arcáról szeméből, hoev irp«7p délem van egy nép. me'vnek barátságára, segítségére mindenkor «ámíthatunk. Én még férfit nem csókoltam meg. de s búcsúzás utolsó pillanataiban megöleltem és megcsókoltam a férfiakat és nőket egyaránt amit ők ugvsnólvan szívvé1 viszonoztak. Ezután hálás szívvel, csodás élményekkel gaz<ta®odva tn^1 ittam haza. az én kedves szülőhazámba. Vége1 IPARI HÍRADÓNK Brüsszelben is ízlik majd A Gyulai Húsipari Vállalat is réssstvesz egyik világhírű termel- vényével — a gyulai kolbásszal — a brüsszeli világkiállításon. Az tízem munkásai felkészültek arra, hogy a kiállítás ideje alatt az Igényeknek megfelelően, állandóan friss gyulait szállíthassanak Belgiumba. A télen a másik, igen keresett * árucikkükből, a paprikás szalámiból is több vagonnyit készítettek, Már be is „érett“ és a napokban megkezdték kiszállítását a negye üzleteibe, ezenkívül Budapestre és Debrecenbe Is küldtek belőle. Március 15-re teljesítik \ I. negyedévi exporttervüket A Békéscsabai Kötöttárugyár jelentős mennyiségű exportárut gyárt, amit a világ különböző országaiba szállítanak. Az első negyedévi exporttervükben 215 ezer darab férfi- és gyermekpulóver, S valamint atlétatrikó szerepel. A negyedév első két hónapjában 134 000 darabot gyártottak, és a szállítmányokat útnak is indították Afrikába, Angliába, Egyip- " toraiba és más országokba. A tervből még hátralévő 81 ezer darabot az előzetes számítások alapján március 15-re elkészítik és ez- Tel teljesítik első negyedévi exporttervüket. Felkészülve várják a jó időt A napokban értékelték a Békés negyei Téglagyári Egyesüléshez tartozó téglagyárak 1957. évi termelését. Az Orosházi Téglagyár I- :\s telepe 114 százalékos tervteljesítésével második lett. Ha az idő ledvez, akkor március 15-én hozzákezdenek az idei nyersgyártás- ioz. Az üzembiztos munkára felbőszültek, a karbantartók január t-re kijavították a kotrógépet, március 5-re pedig a présgépet. Szorgalmas munkájáért dicséretet jrdemel Hegyi Sándor főgépész, Vagy Imre lakatos és Gyarmati József villanyszerelő. Most már csak a Jó időt várják, hogy március 15_től 31-ig legyárthassák a tervezett 500 ezer darab nyerstéglát. : 100 ezer forint megtakarítás A szarvasi Táncsics Tsz már megkötötte a talajművelési szerződést a helyi gépállomással. A tsz vezetői kiszámolták, hogy ha holdanként csak három normálhold munkát végeztetnek is, a !004-es kormányrendeletben biztosított kedvezmények 100 ezer forinttal csökkentik a szövetkezet kiadását. I ■ »* I Ültess annyi fát, : ahány éves vagy ■ ■ ■ E jelszóval hirdette meg a KISZ ■ Központi Bizottsága a hatalmas • néretű országos fásítási mozgat■ nat. Megyénk fiataljai is mcl■ .óan részt vesznek ebben a moz■ 'alomban. A tervek szerint a ta- ; vasai és az őszi hónapokban ; t 100 000 csemetét és husángot ül- : cetnek a megyében. Ha a számot ; 'ekintjük. sok, de, ha a megye i áldozatkész fiataljait is számba • vesszük, akkor nem. És bízunk ■ • benne, hogy a KISZ alapszerveze■ ‘ek felelősségük tudatában moz- ! TÓsítják megyénk becsületes fia■ tatjait e szép terv megvalósításá- > ra. Csatlakozás a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés központi műhely dolgozóinak javaslatához Lapunk február 25-i számában „Munkások javasolják’’ címmel közöltük a Bánya- és Epítőanyagipari Egyesülés központi műhely dolgozóinak levelét, s ehhez fűzött gondolatainkat. A békéscsabai központi műhely munkásai levelükben javasolták, hogy létesítsenek a megyében egy kísérleti csoportot, amely az új technológiai eljárások kutatásával, a technika fejlesztésével, valamint szerszámgépek prototípusainak kísérletezésével foglalkozna. Most újabb levelet kaptunk, s ebben Széplaki Imre, a megyei tanács ipari osztályának energetikusa csatlakozik a munkások javaslatához. Levelében a következőket írja: A megye bár túlnyomóan mezőgazdasági jellegű, mégis az országos energiafogyasztásból elég nagy mértékben veszi ki részét. Ha azonban megnézzük a helyiipari vagy a minisztériumi vállalatokat, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az energia felhasználásának hatásfok tényezője alig haladja meg az 50—60 százalékot. A villamosenergia felhasználásának hatásfok tényezője a helyiiparban átlagosan 55 százalék, ami annyit jelent, hogy a vállalatok 75 százalékig növekedő felárat fizetnek. E rossz hatásfok tényező abból adódik, hogy az energiafogyasztást nem minden esetben ellenőrzik megfelelően. A vállalatok nem rendelkeznek megfelelő szakemberekkel, mivel energetikust munkakörben nem minden esetben ragaszkodnak a szakképzettséghez. A Kohó- és Gépipari Minisztérium 1954-ben egy éves energetikust tanfolyamat rendezett a megyében, amit huszonketten végeztek el sikeresen. Ezeknek is azonban mintegy 50 százaléka adminisztratív ■ munkakörben dolgozik, s csak kiegészítő beosztásként látja el az energetikust feladatokat. Az újítómozgalom sem mondható még kielégítőnek a megyében, mivel több bíráló bizottság nem tudja kellőképpen alkalmazni a rendelkezést, vagy elbürokratizálja az újítás kivizsgálását. Mind az újítómozgalom fejlesztése, mind pedig az energia felhasználás javítása szempontjából a következőket javasolom: A Szakszervezetek Megyei Tanácsán belül alakítani kellene egy műszaki fejlesztési csoportot, a- mely különböző szakképzettségű mérnökökből és technikusokból tevődne össze. Ennek a csoportnak feladata lenne a megyében lévő vállalatoknál gyártástechnológiai kutatások folytatása, gépesítés, mezőgazdasági gépek korszerűsítése, elfekvő anyagok feltárása, energíatakarékosággal kapcsolatos berendezések használatának kidolgozása, valamint a nagyobb jelentőségű újítások elbírálása, Ezzel a javaslattal csatlakozom a Békés megyei Népújságban korábban megjelent Bánya- és Épíiőanyagipari Egyesülés dolgozóinak kezdeményezéséhez. A megyei .műszaki fejlesztési csoportnak éppen elég feladata lenne. Például a megye két cukorgyárából kikerülő salaknak építésre való hasznosítása, seprű-. Varrógép tervezése stb. Szerintem a csoportot nem kellene függetleníteni, mivel egy-egy módosítás és konstrukció kialakításának szakvéleményezése hárulna rá.” Kössön nevelési és híziaiási szerződést! kacsára^ pulykára Kamatmentes előleg, magas átvételi ár FELTÉTELEK: NEVELÉSI SZERZŐDÉS: Csirke: a) 100 darab csibét kap hitelben az az egyéni termelő, aki 25 kg-ot leszerződtet. b) Saját keltetés esetén 300 forint előleg illeti meg az egyéni termelőt, aki 25 kg-ra megköti a szerződést. ÁTVÉTELI ÁR: Csirke darabonként 0.9—1.10 kg-ig 25 Ft, július 31, Csirke darabonként 1.11 kg felett 27 Ft, július 31. Pulyka: A tartásra lekötött pulyka után darabonként 30 Ft előleg átvételi ár: kg-ként 15—17 Ft HIZLALÄSI SZERZŐDÉS: Liba: Az átadásra kerülő liba után darabonként 50 Ft előleg, átvételi ár kg-ként 19 Ft. Kacsa: Az átadásra kerülő kacsa után darabonként 30 Ft előleg, átvételi ár kg-ként 20 Ft. Szakcsoportokkal, társulásokká' és az egyéni termelőkkel a helyi földművesszövetkezetek kötik meg a szerződést. Tsz-ek és tszcs-k mennyiségi felárat is kapnak, velük a BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALATOK I eszközölnek szerződéskötéseket. [Sővebb felvilágosítást a helyi földművesszövetkezetek és a baromfifeldolgozó vállalatok megadják."
