Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-07 / 56. szám

6 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG KÖTÍNYRUHÁK 1 KISLÁNYOKNAK Négyszögletes kivágású, ér­dekes zsebmegoldású kötény­ke egyszínű anyagból, csíkos szegélyezéssel. A csíkos sze­gélyezés a zsebpántot is ké­pezi. Különösen szép világos­kék anyagból, fehér-piros, vagy fehér-kék csíkozással, Köppenyt helyettesítő ruha­kötény, derékon gumi-befű­zéssel. Sötétkék anyagból, hímzett kék, vagy pirog pet­tyekkel nagyon csinos. Szülők iMkoláfa Két héttel ezelőtt kezdtük közölni sorozatban, nevelő, tanító jel­egű Írásunkat „Szülők iskolája” címmel. F.z a cikksorozatunk igen •Mtgy érdeklődést váltott ki és még jónéhány közleményben adunk segítséget és támogatást a szülők számára gyermekeik neveléséhez. Érdeklődés növelése, és a helyesírás ellenőrzése Az érdeklődést a gyermek látó­körének állandó szélesítésével kell tiegészíteni. Ennek lényege abban /an. hogy a szülő egyrészt átadja 'iyfsfn—"cinek a maga élettapasz­talatát, másrészt szakmája bizo­nyos elemeinek ismertetésével gyakorlati kiegészítést ad gyer- neke elméleti ismereteihez. Iskolai oktatásunkban, szükség­szerűen, sok az elvontság. Az is- tola ugyan állandó erőfeszítése­ket tesz, hogy minél szemlélete­heti Étrendünk PÉNTEK: Lencseleves, sertéesült, bur­gonyával. SZOMBAT: Zöldségleves, túróscsusza, alma. . VASÁRNAP: Húsleves, rántottcsirke, savanyúpapriikával, ptskótatorta. HÉTFŐ: Bableves, füstW(hússal, ra- kottburgonya. KEDD: Paradicsomleves, marhapör­1 költ. galuskáéul, savanyúság. ,/ntn v: Borsóleves, zöldbabfőzelék \OLVASSA EL! Érdekes sorok a kozmetika 10 000 éves múltjából Aki végigsétál a római mú­zeumok szobortermein, él­őmül az asszonyi portrék haj- díszeinek szertelen solcasága Változatán. Gyönyörűséggel nézi az ifjabbik Faustina bá­josan egyszerű hajviseletét, mely nyugodtan elmehetne mai legmodernebb frizura­számba, — viszont döbbenve állapodik meg Titus császár leányának, Júliának mellszob­ra előtt, melyet száz meg száz apró gyűrűbe göndörített haj­remek koronáz. Ovidius azt írja, hogy köny- nyebb megszámlálni a legna­gyobb tölgyfán a makkot, mint összeállítani a római asz- szonyok hajdíszeinek listáját. A római nők eleinte beérték a görögöktől átvett egyszerű hajviselettel, később egyre jobban szalagozták, vvrágoz­sebben oktasson és a lehetőséghez képest, megteremtse az elmélet és gyakorlat egységét, de éppen mert a tudományok alapjait tanítja és igen széleskörű ismereteket ad, nem minden igazságot, társadal­mi és természeti törvényt tud szemléltetni, vagy a gyakorlati élettel kapcsolatba hozni. Pedig a fiatalok nagyobb kedvvel tamil­nak, ha tudják, hogy ismereteik­nek később hasznát látják. Vegyünk egy .példát a kisgyer­mekek anyagából. Az osztály a következő számtani feladatot kap­ja: Egy kút mélysége 6 méter, a hozzátartozó kötél és vödör együt­tes hossza 7 méter; milyen hosszú kötéldarab marad a kúton kívül, ha a vödör eléri a kút fenekét? Látjuk, egyszerű kivonásról van >zó. Számunkra egyszerű, mert magunk előtt látjuk a kutat, a kötelet, a vödröt. A kisgyermek is könnyen ki tudja vonni a hatot a hétből, de már nem tudja ugyan­olyan könnyen elképzelni a kutat. Az élettapasztalat átadása éppen azt jelenti, hogy ebben segítünk neki. Nagyon sok közvetett segítséget adhat a szülő az egyik legfonto­sabb tantárgynak, a magyar nyelvnek tanulásánál. A helyesírás készsége általában a III—IV. osztályban szilárdul meg, de igen sole tanuló még ké­sőbb is, sőt a középiskolában is bajlódik a helyesírással és ezért nem tud megfelelő érdemjegyet szerezni. Szoktassuk arra a gyer­meket, hogy figyelmesen olvasson ä közben ügyeljen a helyesírásra is; jó, ha ugyanazt a könyvet, vagy örténetet többször is elolvassa. Ha gyermekünk kifejezőkészsé­gét akarjuk csiszolni, először sa­ját beszédünkre ügyeljünk. A mi íyermekkorunkban a gerrnaniz- nus volt a veszély, amely ellen az iskola hadba szállt. Ma a legna­gyobb veszély a szokványos kije- jezések szürkesége, ami bizonyos mértékben a gondolkodás restsé­gére is vall; de ugyanakkor köz­ien! kell a jassznyelv behatolása .lien is. Természetesen nem lehet az kívánni a szülőiktől, hogy a mindennapi életben magas iro­dalmi nyelven beszéljenek, de annyit megtehetnek gyermekeik nevelése érdekében, hogy a lehe- ‘őséghez, képest tartózkodnak a henye kifejezéstől és főleg a jassz- ízű szavak használatáról. Ha gyermekünk füzetét kezünkbe vesszük, hármas szentpontból vizs­gáljuk meg: tiszta, gondozott-e, milyen a helyesírása, s végül, mi­lyen a fogalmazása. Gyakran beszélgessünk vele ol­vasmányairól, De ne általános kérdéssel kezdjük: „Mit olvasol?’* — „Érdekes ez a könyv?” Az ilyen kérdésekre a gyermek nem felel szívesen, s legfeljebb sem­mitmondó választ ad. Ne j'asjfjU:: jük a fáradságot, vessünk mi is egy pillantást a könyvbe, s az­tán tegyünk fel konkrét kérdése­ket. Tapasztalat bizonyítja, hogy ez feltétlenül hasznos. Kedv«« ey«rakekt (mirelité) fasüwottal. CSÜTÖRTÖK: Csontleves, göngyölt- marboí habartburgonyával, sava­nyúság. alma. A jó munkának gazdag a ju­talma. Ezt mondja llricz Ká­roly ét felesége is. Hricz Ká­roly, a Szarvasi Építőipari Kist festőrészlegének dolgo­zója, ét több mint másfélezer forint nyereségrészesedést ka­pott. A pénzt betétkönyvbe tették, és ez a kis könyvecske ma az öröm a háznál/... ták, diadémozták hajukat. Mintha minden új provinciát, csak azért hódítottak volttá meg a hadvezérek, hogy új ötletekkel gazdagítsák a ró­mai fodrászokat. Ázsiai győz­tes hadjáratok után gyöngy­fonadék lett a divat: Afrika a pálmafa utánzásának ötle­tét adta és tarka tollak vará­zsolták rikítóvá a hajművé­szek bonyolult alkotásait; E- gyiptomból átvették Isis isten­nő hajdíszét és a lótuszvirá­got. Mikor Galliát meghódí­tották, a római divathölgye­ket megbolondította a ger­mán nők aranyszőke hajsá­tora. Nosza mindenki szőke a- kart lenni, s vagy a hajunkat pácolták szőkére, vagy pedig egyszerűség okáért paróká­kat tettek a fejükre. A rómaiaknái minden fű- nek-fának volt istene, csak a divatnak nem. Ha lett volna, valamennyi pogány istent túl­élte volna és még az új világ­rend asszonyai is hajfürtjeik­kel áldoztak volna neki. Nem ugyan levágott és az alfáira helyezett fürtökkel, mint po­gány elődeik szoktak áldozni, hanem ellenkezőleg: megnö­vesztett, kipótolt, felcifrázoM, magasra dagasztott és ragasz­tott hajtomyokkal ét haj- dsungelekkel. Bencsik Árpád, Such Kálmán sor 1. szám alól azt írta levelében, hogy nagyon szeret sietni. Kősze­gen jár iskoláiba. Ügy gondolom Árpikéin, a sítalpakat eiteheted, mert itt a tavasz. Szervezzetek ki­rándulásókat. Ismerkedjetek a természet szépségeivel. x Líziczai Piroska, Mezőhegyes, Belsőkamanás pusztáról azt írja, hogy nagyon szeret olvasni. Egyet javasolok: a majorban lévő könyvtár olvasói közé lépj be és onnan azokat a könyveket, amc lyek érdekelnek, kölcsön megkap-1 hatod, x Barna Editnek Békéssómson Sza­badság út 29 szám alá üzenem: ha olvastad korábban írt válaszai­mat, akkor ott megtaláltad, ho­gyan lehet a földrajzot könnyen megtanulni. írj máskor is, főként arról, hogy a tavasz beköszöntésé­vel mivel foglalkoznak a békés- sámsoni úttörők, X Deák Ilona, MezőgyánbóJ azt írta, hogy a szülői értekezletek al­kalmával műsorral köszöntik a nevelőket, és szüleiket. Ilonkám! A nőnap alkalmával szintén csi­nálhattok a? iskolában mű soro­dé! utáni Kabódi Mária, Battony.a, III. kér. SÍ. szám. Leveled nagyon szűkszavú. ígéretedhez híven írj többet, főként arról, hogy pajtá­saiddal együtt mivél töltitek a délutáni szabadidőt, x Kovács Mihály, Szarvas, IV. Partizán u. 85, szám. Leveledből megértettem, hogy te igazi könyv­barát vagy. Örülök annak, hogy beiratkoztál a könyvtárba és hogy rendszeresen olvasod az ifjú­sági regényeket, x Szász Erzsébet, Békéscsaba, Pöl- temberg u. 3. szám. Fogadd sze­retettel azt az ajándékot, melyet néked küldtem a Jó levelező munkádért, x Piled Erzsébet, Béimegyerről azt írja, hogy tanárai egyes gyerekek­kel szemben kivételeznek. Ha ez így van, nagy hiba. A paraszt­gyermekek feleleteit is ugyan úgy kell osztályozni, mint azokét, a- kikre azt írod, hogy Jobbmóduak. Kérésedet egyébként eljuttatom a megyei tanács művelődési osz- ályára, ahol majd kivizsgálást nyer. Kedves Gyerekek! Várjuk leve­'■'eltcke’ Dörmögő Dömötör ( Az első tavaszi modell Kétrészes tavaszi ruha, hal­ványszürke könnyű kasha- anyaghól. A felsőrész rag- lán-szabású, gallérnékfill nyakmegoldással készül. Régi kullkesztümből is át­alakítható. J Néhány sor a humor könyvéből Kinizsi üdvözli a falakat Amidőn Kinizsi Pál, a nagy* erejű baj nők először jelent meg a király udvarában, az előcsal nakban nyájasan üdvözölte a fa­lakat. Megkérdezték tőle, hogy míér^ teszi ezt? Kinizsi így feleli: —Itt a falaknak is fülük vanT Illő tehát, hogy barátaimmá te­gyem őket. Kit hogy hívnak Ágika csak akkor tudja meg, hogy őt tulajdonképpen Ágo­tának hívják, amikor az elsS osztályba került. Hazaérve az lse kólából egyenesen húgához, Klárihoz szalad: — Te, Klári, ha te Is iskolába kerülsz, te sem leszel többel Klári, hanem Klárota! Természetrajz órán Ai állatok növekedéséről be­szélnek; majd a magyarázat közben a tanító bácsi megkér­dezi az egyik nebulót: — Melyik állat nő a leggyor­sabban? — A hal. — Miért éppen a hal? — A papám tegnapelőtt fo­gott egy harcsát, és valahány­szor elmondta, mindig nőtt tíz- húsz centimétert. EHenőrzőkönyv, óht Egy rendetlenkedő tanulót 9 tanár kiállít a sarokba. A gyer­mek unja magát, s a keze ti* gyében lévő vízcsappal Játszik, Tanára rettentő haragra lob­ban, kéri az ellenőrzőkönyrecs- Kéjét, S bejegyzi a következő szöveget: „Órámon vizei eresztett"

Next

/
Oldalképek
Tartalom