Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-25 / 71. szám
♦ BÉKÉS MEG it KI NÉPÍíJSÁG Az árutermelés növelésével erősítik szövetkezetüket a Medgyesegyházi Béke Tsz tagjai A 3004-es kormányhatározat végrehajtása ez évben mintegy 200 ezer forint költségmegtakarítást jelent az 504 holdas medgyesegyházi Béke Tsz-nek. Ha ezt az összeget a tagság szétosztaná, alt* kar a 67 forintra tervezett munkaegység értéke majdnem 76 forint lenne. A szövetkezet tagjai azonban nem ezt teszik. Az állam ál- tál adott Icedvezmányeket nem é- lik fel, hanem a tiszta vagyon nö-> vetésére, a termelés bővítésére, a munka termelékenységének emelésére fordítják. Egy cél vezeti őket: az árutermelés növelése. Ennek rendelnek alá mindent. A kenyérgabonát és a cukrot például nem muinkaegy s-égre osztják, hanem a tagság — szükséglete szerint — a közösből állami áron vásárolhatja meg. A felesleget az államnak adják -el, Az igazgatóság megbízta az elnököt, hogy 560 mázsa búza eladására kössön szerződést a Termény forgalmi Vállalattal. Az előlegei, ,33 600 forintot már felvették és a március 1-ig ledolgozott munka egységekre 10 forint előleget osztottak. Ugyancsak leszerződtek 175 darab sonkasüldőre és 40 marha hizlalására. Az előlegeket szintén felvették és az üzem vitelre fordították. A november 1 tői végzett gépállomási munkák díját kifizették. A többi pénzt pedig tartalékolták, mert az idén tavasszal a 3004-es kormányhatározat alapján a saját erőből és az állam támogatásával meg akarják duplázni a növénytermesztés bevételét és az állatállomány darabszámát. A feladat végrehajtásához tervet készítettek. A, ,gépállomással eredetileg kát. holdanként 4.2 nor- málhold munkát; 180 ezer forint értékben irányoztak elő. A kormányhatározat tanulmányozása u- tán, amikor felmérték a gépállomás! kedvezményekből eredő megtakarítást, úgy határoztak, hogy kát. holdanként nem 4.2, hanem 5.8 normálhold munkát végeztetnek. A műtrágya szórását, a lucerna betakarítást, 1000 munkaóra k szállítást, 700 köbméter ’sílótakármány készítését vették még pótlólag tervbe. (A tsz-nek saját Zetor- ja is van.) Az őszi mélyszántást pedig — már előre kikötötték — csak előhántoló ekével végezheti a gépállomás. Növelik a műtrágya felihasználást is. A korábban tervezett egy mázsa holdanként! mennyiség helyett 250 kilogrammot használnak fel. Az árutermelés fokozása végett a cukorrépa vetésterületé: a kukorica rovására 35 holdra növelik. A kukorica vetésterület csökkentése nem okoz terméskiesést, mert a művelésre nagyobb gondot fordítanak és műtrágyát is szórnak a vetőágyba. A vetés szerkezetét is megváltoztatják A vetésforgóban a pillangós virágú takarmánynövények arányát, a lucerna és a szerződéses alapon termelt szója, borsó javára billentik. Sok takarmányra lesz szükségük, mert 20 előkasi üsző, 20 fehérhússertés kocát, 1800-as baromfi törzset vásárolnak saját erőből és állami támogatással. A jelenlegi állatállomány számát így több mint kétszeresére növelik. Ami pedig as esedékes hitelek törlesztését illeti, ott sem lesz hiba, mert a szövetkezet árutermelési mutatója 100 holdra 155 ezer forint. Ezt, mint Nyíri László, a tsz elnöke és Csapó elvtárs, az ag- ronómus mondta — játszva teljesítik, sőt az a tervük, hogy a 504 holdról 1 millió 500 ezer forint értékű árut adnak át az államnak. Ezért az esedékes hitel — 40 ezer forint — 50 százalékát az állam elengedi. DK. Megkezdték a gabonaszállítási szerződések kötését A Békés megyei Terményfor- galml Vállalat kirendeltségein március második felében megkezdték a kenyérgabona-szállítási szerződések kötését. Legtöbb kenyérgabona eladására megyénk községei közül — 650 mázsára — a kondoros» termelőszövetkezetek kötöttek szerződést. A nagykamarás; Sallai Tsz tagsága eddig 400 mázsa kenyérgabonát előlegezett le. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közül az elekiek 270 mázsa napraforgó átadására írták alá a szerződéses nyomtatványokat. tU* »4P *#** V4P* »I#* **9**0* Sok kicsi sokra megy!„As oltaná kérdez a Népújság válaszol“ címmel , megbeszélést tart szerkesztőségünk Békésen, a községi tanács nagytermében. A megbeszélés délután 6 órakor kezdődik. Tíz éve a sajátjuk 1948. március 25-e. Futótűz- ként terjedt Sarkadon a hír: államosították a cukorgyárat Vége Tett egyszer s mindenkorra ck'RtP'mrálmáwokt'iKEgy. sötét, korszak zárult le: azoké lett a gyár, akik sok keserű verejtékkel készítették az édes cukrot. * Pergessük vissza egy kicsit az idő kerekét a felszabadulás előtti esztendőkbe. A munkások zöme gyalog, négy-öt kilométerről járt be a gyárba. Még ide is külön kapun mehettek be, mert az urak, a tisztviselők és kiszolgálóik a nekik fenntartott kapun közlekedtek. Alig néhány munkásnak futotta egy viharvert, ócska kerékpárra. Ilyen „jól éltek”: délben, ha megéheztek, elővették a tarisznyát, abból kosztoltak. Üzemi étkezde — ilyenről nem is halottak. dik fel épületein. A múlt festői köntösében, a műemlékvédelem érték etmemő „égisze” alatt szépen megférnek messzi évszázadok létesítményei a sokemeletes, modem paloták szomszédságában... Jelképéül annak, hogy a Szovjet Állam megőrzi a múlt emlékeit. Az Öt hatalmas felhőkarcoló az építészet fejlődésének fokmérője. És ha arra gondolunk, hogy az öt 20—21 emeletes t,épületvárosból'’ 3 lakóház, 1 egyetem, akkor még tisztábban áll a kételkedők előtt is, mit tett és tesz a szovjet állam a társadalmi és kulturális fejlődésért. Az ötödik felhőkarcoló, az Ukralna-szátló, mely jelképe a soknemzetiségű Szovjetunió nemzetiségi politikájának. Moszkva is, (mint síi. egész szovjet oyszág), a nagy méretek városa. Hatalmas épületek, széles, tiszta utcák, roppant autóforgalom, rengeteg ember at utcákon! És rengeieg gyerek, kis és nagy diák a moszkvai ..Sportcsarnokban'1. Közel 20 ezer úttörő a hatalmas csarnokban! A mi 300 fős csoportunk elveszett köztük... Ez a szombat délután az úttörőké volt, aminthogy őket ünnepelték a kijevi kultúrpalotában és a lenlngrádi úttörőházban is. Moszkva legjobb színészei, artistái, művészei ragadták magukkal a fiatal yzőket, s a művészek közt ott voltak a legfiatalabbak is, a kis % nagy úttörők, komszomolistá'k 'egkiválóbbjai. Az „eljegesitett” porondon a jövő korcsoly aművt- >zei életre keltették — a mese kifejező erejével — Moszkva múlt- iát és boldog jelcinét, hogy nagyon nehéz harcokat kellett vívni a haladást gátló, sötét erőkkel... és a nagy eredmények nehéz, kitartó munka eredményei. Nem, nem volt erőltetett a mon- Lanivaló! Annál nagyobb nevelő me je! S mi úgy éreztük, ott a nézők között, hogy naigyon sokat tanulhatunk ebből a „hogyanéból... \z ünnepség után nehezen vártuk az estét, hogy a Pionír-házban megismerkedhessünk azokkal a nevetőkkel, akiknek tanítványai délután velünk együtt voltak cse- ’°kvő részesei, vagy nézői a Ka- ■dcsonvfa-ünineoélynek. Első esnénk Moszkvában a Pionir-palotá- han, a moszkvai pedagógusok közt. feledhetetlen volt! Erről a- zonban m«td a következő részletben számolunk be. Tóth Lajos—Szőes Gyula Koszta Sándor (most művezető, s 32 éve dolgozik a gyárban), így emlékszik az akkori időkre; — Hányszor mondták, hogy: — álljon vigyázzba, ha beszél, a kezével pétiig ne hadonásszon! Emlékszem egyszer fizetésemelést kértem. Meg is kaptam rá azonnal a választ. Ezt sem felejtem el, amíg élek. —• Fizetésemelést? Hm... Hát mit képzel maga? — kelt ki magából dühösen a íőimté- ző. — Örüljön, hogy dolgozhat! • örökre elmúlt ez a világ, övék a gyár. Az új gazda: a nép, az állam nekik adta a gyárat. S nemcsak a gyárat kapták, hanem a gondoskodást is. Mert azóta mint- sgy 15 milliót költött a nép állama az üzem korszerűsítésére, a munkakörülmények javítására. Ember lett a munkás a szó igazi értelmében. Az üzemi étkezdében három forintért olyan ebédet kapnak, hogy utána a tíz ujjúkat is megnyalhatják. Egészségükre üzemi orvos ügyel. Reggelenként s munka után az autóbusz szállítja őket haza, gyermekeiket iskolába. A‘ kicsikre a gyár óvodájában, napközi otthonában vigyáznak. Amikor megkezdődik a répafeldolgozás! idény: az udvaron a 100 méter hosszú kerékpárszín dugig megtelik. Motorkerékpár Is akad jócskán. Munka után, ha kedvük tartja, a szakszervezeti székházban, második otthonukban pihenhetnek, meg szórakozhatnak. Saját mozijuk van, ahol a múlt évben összesen „csak” 35 ezren néz- ék meg az előadásokat. Most nem kell vigyázzba állni, ha a gyár vezetőivel beszélnek. Nincs különbség, tátongó szakadék a vezető és munkás között. Az igazgató, Gáspár Árpád is közülük való. Lakatosból lett a gyár vezetője tíz esztendővel ezelőtt. S a többiek is egyszerű emberek közül valók, akik rátermettségükkel küzdötték fel magukat, akiknek hivatása, hogy szolgálják a népet, a munkásokat. Azokat, akik tíz évvel ezelőtt Sarkadon is megkapták a jussukat: a gyárat. p. p. A Békés—Csongrád megyei igazgatósághoz tartozó állami gazdaságok együttvéve 26 millió forint veszteséggel zárták az lk57-es évet. A hatalmas veszteségre nem tudnak elfogadható magyarázatot adni. Különböző objektív okokra hivatkoznak. Voltak ilyenek is. De a veszteség fő oka az. hogy túlságosan alacsonyak a terméseredmények és az állat- tenyésztés hozama. Csak két példát erre: a két megye állami gazdaságai tehenenként 3019 liter tejet fejnek, a tyúkonkénti évi tojáshozam mindössze 93 db. Mondani sem kell, hogy ez kevés. Ha a két megye állami gazdaságai a tehenenkénti évi tejhozamot legalább 3500 literre emelnék — ami nem elérhetetlen — akkor 4 millió 337.417 forinttal növekedne a jövedelmük. A tyúkonkénti évi 120 tojás 666,819 forint többlet bevételt jelentene. Egy kis erőfeszítéssel átlag legalább 2 mázsával növelhetnék állami gazdaságaink a növények terméshozamát. Természetesen nem elég csak megtermelni, hanem gondosan, szemveszteség nélkül kellene betakarítani is. Az elmúlt évben a Békés megyei gazdaságokban különösen magas volt a szemvesztesség W-»!! -.J.A fv. ,v-y. Ha a 31879 holdon 2 mázsa terméseredmény növekedést veszünk alapul 160 forint egységáron, akkor is 10 millió 201 280 forint értékkel több kerülne a népgazdaság birtokába. Ha megtudnánk szüntetni a két megye gazdaságainak veszteségét, 433 darab 2 szobás lakás é- pi léséhez szükséges összeget nyernénk. A Felsőnyomási Állami Gazdaságnak tavaly két és fél millió forint vesztesége volt. Miért? Azért, mert például a 3000 hold kalászost átlag 2.5 mázsa szem- veszteuéggel takarították be, összesen mintegy 7 500 mázsa gabona került vissza mihasznára a földbe. Ennek a mennyiségnek az értékéből éppen tű db két szobás lakást tudnánk felépíteni Telekgerendás 1949-től kezdve épül új településsé. Jelenleg 66, zömében 1 szobás ház van a községben. Ezeknek a házaknak tehát nincs annyi értékük, mint amennyi értékű szem ei- pergett a Felsőnyomási Állami Gazdaság földterületén. Ebből világosan látszik, hogy a helytelen gazdálkodásból egyetlen év alatt is milyen hatalmas kár éri a népgazdaságot. A két megye állami gazdaságainak tavalyi, 26 millió forint értékű veszteségéből, éppen 0 és fél olyan községet lehetett volna felépíteni, mint amilyen jelenleg Telekgerendás. Ezek a számok rá kell, hogy döbbentsék az egyes embereket, hogy milyen kárt okoznak a hanyag, lelkiismeretlen munkával. Ezek a számok kiabálva sürgetik a vezetőket a munka jó megszervezésére és arra, hogy vezetők és a szakemberek egyúttal közgazdászok is legyenek. Ne röstdjék a gazdálkodás eredményeit és kihatásait napról-napra elemezni s a dolgozókat rádöbbenteni, hogy hatalmas értéket tudnak megtermelni, vagy elpocsékolni, amelyek közvetve nagyon befolyásolják életszínvonaluk alakulását. Ancsln Pál NEM JO VICC... Egy békéscsabai olvasónk, Kudlák A- dámné írta az alábbiakat: „Kedves Elvtársak! Belépési nyilatkozatot küldtem a helyi Május 1 Tsz-nek. Vagyis kértem a felvételemet. Régen ismernek már. Dehát... Megkérdeztem az e- gyik tagtól, idős Jan- csó Ambrustól: volt- e szó a gyűlésen tagfelvételről? Azt mondta: ha ‘ tagokat veszünk fel, akkor kevesebb osztalék jut nekünk. Egy másik tag, Szemancsik bácsi megkérdezte tőlem: Nos nyanya, mi a válasz a belépési nyilatkozatra? -* Szalma i— válaszoltam neki. — Nem is nőknek való munka az — mondta Szemancsik bácsi. Aztán hozzátette: én mindegyikre huszonötöt vágnék, aki idejön. No, ez is „népnevelő” a javából. Kudlák Ádámné Békéscsaba, Tanya 2157.” * Vajon viccelt e Május 1 Tsz két idős tagja Kudlák Adám- néval? Lehetséges, hogy viccnek szánták. Mindenesetre Kudlákné komolyan vette. A termelőszövetkezetek jó részének korábbi álláspontját ismerve, mi sem viccként könyveljük el ezt a két megnyilatkozást. Bár a Május 1 Tsz is megnyitotta kapuját, vett is fel új tagokat, de ez még nem jelenti azt, hogy a régi tagok között már ninj csenek hívei az „e- legen vagyunk”-nak, s a „huszonötöt vágnék rájuk"-nak. Reméljük, hogy csak e- gyeseknek van ilyen tarthatatlan nézetük a Május 1 Tsz-ben s a többség azon van, hogy minél többen legyenek nők és férfiak vegyesen, mert csak úgy tudják jól megművelni a föl%et, csak úgy tudnak tnunkalgényes, de jövedelmező növényeket termelni. Éppen ezért azt javasoljuk Kudlák Ádámnénak, hogy ha elhatározott szándéka a belépés, akkora tagok többségéhez forduljon. Só- hogyan sem tudjuk elképzelni, hogy bárkit is elutasítsanak az arra érdemesek közül.
