Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-23 / 70. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A nylonszáltól a műszőrméig' Eredményes kísérletek a Békéscsabai Kötöttárugyárban A műszőrme kikészítésének laboratóriumi kísérletezése közben a gyár főmérnöke és technológusa a nylonszál festhetősé- gét vizsgálja A iimg,var forradalmi in a ii kii * - jia ra nr/A kor ni sí 11 y frlliívsiKst six ormiig Isi koN*sigs1li*»x Magyar dolgozók! Munkások! Dolgozó parasztok! Értelmiségiek! Dolgozó nők! Fiatalok! A Békéscsabai Kötöttárugyárban a közelmúltban kísérleteket folytattak a szintetikus műszálból készült műszőrme gyártására. A kísérleteket Erdős Károly, a vállalat főmérnöke indította el. Ismerte már a legfejlettebb külföldi államokban eddig előállított műszőrméket. Ezek szövőszéken vagy különleges körgépedcen píüssmi n t ázással készültek. A Kötöttárugyárban ilyen géptípusok nincsenek, tehát teljesen új utakon kellett elindulni. Előadta tenet id. T.évay Kálmánnak, az üzem főmechanikusának és együttes erővel hozzáláttak egy új gépkonstrukciós terv kidolgozásához. A terv röviden a következő volt: egy régi lánckötőgépet át kell alakítani műszőrme gyártására. A lánckötőgóp két széthúzott tűágya közé egy vágó- szerkezetet kell készíteni, mely a két tűágy tűin gópforduLatcrttiként átfektetett több mint ezer műszálat egy pillanat alatt középen kettévágja, úgy, hogy a vágás előtt még egy szemsornak is el kell készülnie. Erdős Károly főmérnök és id. Lé-1 vay Kálmán főmeohanikus megbeszélik a műszőrme gyártásához szükséges gépkonstrukció változtatásokat. Nem volt könnyű feladat, hiszen egv egész sor technikai problémát kellett megoldani. Az üzemben a legtöbb műszaki dolgozó kételkedett a kísérlet sikerében. A terv mégis megvalósult és az új gép a tervezők elgondolásának megfelelően kötni kezdte az első műszőrmét, igaz, hogy egyelőre csak gyapjúfonalból. Az első siker lendületet adott a további munkának. A következő napon már perion fonalat készítettek elő a kötéshez. Másnap a gép már kötötte az első hazai gyártmányú, perionból készült műszőrmét. Világviszonylatban is ez volt tz első lánckötőgép, amelyen műszőrmét állítottak elő. Az első kí- íéiíet után sorozatosan készültek a különböző összetételű műszőrmék nylonból, taslomból, bánion-- ból és Celta műselyemből. Minden műanyagból más és más karakterű szőrme készült. Az egyik göndör perzsához hasonlított, a másik az ezüstrókához és így tovább. A következő feladat a műszőrme festése és kikészítése volt. A festéssel és kikészítéssel kapcsolatos kísérleteket e cikk szerzője végezte el az üzem jól felszerelt kémiai és fizikai laboratóriumában. A szintetikus szálból készült textíliákat általában hőrögzítéssel stabilizálni kell, hogy a használat folyamán alakjukat megőrizzék. mérettartók legyenek. A hőrögzítést általában gőzzel, száraz, meleg levegővel, vagy forróvízzel végzik. Az alkalmazott hőmérséklet az anyag olvadáspontjától függően 100—190 Celsius fok között van. A cikk szerzője a hőrögzítést foiTÓvizes eljárással végezte a célnak megfelelő vegyszerek egyidejű alkalmazásával, amit az tett szükségessé, hogy műszőrme terJ mésztes szálasanyagiból készült a- lapkötésének szemsűrűségét zsugorítással kellett növelni. Az első hőrögzítési kísérlet kellemes meglepetéssel szolgált. Az addig síma felületű szőrme, mely 165 Den finomságú multifii perionból készült, szép göndör, perzsaszerű szőrme lett. Ez azért következett be, mert az említett műanyag olvadáspontja nem sokkal a 100 Celsius fok felett van és így a hőkezelés hatására a szálak hosszirányú zsugorodása göndörödéssel járt a fonal tömöttségének növekedése mellett. Sok kísérletet igényelt a műszőrme egyenletes kifestóse is. A festést aj ^ körülmény nehezítetté,, hogy a savas kezelést igénylő' |cetát festékek íjicüett egyidejűleg neutrálisain festhető diirekfestélce- ket kell alkalmazni az alapkötésben lévő természetes szálasanyag miatt. A megoldásra két lehetőség volt. Az egyik az, hogy külön-lcü- lön kell megfesteni a kétfajta szálasanyagot, ami eléggé költségessé tette volna a kikészítést. A másik megoldás, hogy neutrális közegben megfelelő vegyszerek adagolásával egyidejűleg festeni a kétfajta szálat. Az utóbbi megoldás minden tekintetben megfelelőnek bizonyult. A sikeres» kikészítési és festési kísérletek lefolytatása után mát rendelkezésre álltak a szükséges technológiai ismeretek és az eredeti szőrmeszíneknek megfelelő színű műszőrme minták. A további vizsgálat kiderítette, hogy a szintetikus szálból készült műszőrme számtalan előnyös tulajdonsággal íme a gyár újdonsága, a műszőrméből készült női bunda. rendelkezik. Nem gyúródik, köny- nyen Mmosható és a kopásállósága rendkívül nagy. Nagyon széf színekben festhető, a moly nem lámadia meg és az időjárás min den viszontagságának ellenáll. E mellett lényegesen olcsóbb, mint az eredeti szőrme. A műszőrme a labci-atóriumi műszeres ellenőrzések során is kiállta a próbát, Ennek alapján indult meg a próbagyártás és a műszőrme cikkek modellezése. Az üzem technológiai osztálya Papp József fő- technológus irányításával számtalan műszőrme cikket készített: női bundákat, gyermekbundákat, szőrmegalléros melegítőket stb. Ezeket a modelleket a Békéscsabai Kötöttárugyár 1957 őszén bemutatta a város közönségének és a meghívott textilszakembereknek egy divatbemutató keretében. Az új modellek osztatlan sikert arattak a közönség és a szakemberek körében egyaránt. A bemutató után igen sokan érdeklődtek a közönség és a kereskedelem köréből, hogy mikor jut el a műszőrme az üzletekbe. Erre a kérdésre az üzem sajnos nem tud választ adni, mert a tömeges gyártás megkezdése a szükséges műanyagok beszerzésétől függ. Mindenesetre a Könnyűipari és Külkereskedelmi Minisztérium sokat tehetne a műszőrme tömeg- gyártásának megoldásáért, megfelelő mennyiségű nyersanyag behozatalával. így olyan cikkel lehetne bővíteni a textiláruk választékát, mely megfelelően pótolná a külföldről nehezen beszerezhető importált prémeket. A műszőrme tervezői bíznak abban, hogy a gazdasági nehézségek áthidalása után, rövid időn belül a műszőrme nagy választékával járulhatnak hozzá a lakosság igényeinek kielégítéséhez.I/j. Lé vay Kálmán a Békéscsabai Kötöttáru- gyár technológusa> Április 4-re versenyfelhívás! A Szarvasi Járási Sütőipari Vállalatnál felszabadulásunk 13. évfordulójának tiszteletére versenyt indítottak. A versenyt a megye valamennyi sütőipari vállalatához intézik. Versenypontjaik között többek között szerepel a liszt fajlagos felhasználása az országos normálhoz viszonyítva; egy főre e- ső termelési érték növelése; 1 mázsa kenyér előállításához szükséges tüzelő csökkentése; a minőség állandó javítása; társadalmi tulajdon védelme; tisztaság; 100 forint munkabérre eső termelési értélv növelése. A versenyből kizáró ok lehet a lisztfajlag be nem tartása és a társadalmi tulajdonban okozott, 1000 forintot meghaladó kár. A versenypomtokba foglallak értékelésénél az 1957-es gazdasági évet veszik alapul. A versenyt a Békés megye Tanács ipari osztálya értékeli. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány — a párt útmutatását követve — már eddig is számos takarékossági intézkedést hozott. Emlékezetes, hogy még a múlt esztendő elején megszüntettünk, illetve összevontunk több minisztériumot. Ennek eredményeként az államigazgatási létszámban mintegy húszezer főnyi megtakarítást értünk el. A minisztériumok, a főhivatalok számának, továbbá a létszámnak csökkentése lehetővé tette, hogy a kormány intézkedéseinek megfelelően 1957-ben irodahelyiségekből 4555 lakást a- lakítsanak át, A minisztérumok és állami főhivatalok által használt személygépkocsik számát igen jelentősen csökkentettük. A kormány húsz százalékkal csökkentette az 1958. évben lebonyolítható hivatalos külföldi u- tazások költségelőirányzatát. Az ezévi népgazdasági terv előírásain felül további harminc— ötven millió forint import megtakarítást írtunk elő. Néhány nappal ezelőtt a kormány határozatot hozott az országos takarékossági mozgalomról. A mi erőnk a tömegek ereje — a dolgozó milliók lelkiismeretessége, vigyázó szeme, naponta millió forintokkal gazdagíthatja népünket! Különös fontossága van annak, hogy ésszerűen takarékoskodjunk az anyagokkal — elsősorban a külföldről behozott anyagokkal. A múlt évben a felhasznált vasért 83, a kohókoksz 100, a fenyőfűrészáru 89. a pamut 100, a nyersolaj 60. a gyapjú 52 százalékát kjiiföldön vásároltuk. Ha könnyűiparunk az idén csak egyetlenegy százalékos anyagmegtakarítást élei, ez olyan nagy összeget szabadít fel, amely mintegy ezer lakás építési költségeit fedezi. Igen nagy lehetőségeink vannak az energiával való takarékoskodásban is. A gazdaságos tüzelési módszerek elterjesztésével, a kazánok gondos karbantartásával, illetve korszerűsítésével, a takarékos áramfelhasználással ezer meg ezer tonna szenet lehet megtakarítani. Ha csak egyetlenegy százalékkal is csökkenteni .tudjuk az évi szénfelhasználást, ez több mint 210 000 tonna szenet jelent a népgazdaságnak. Ez a mennyiség egy hónapig fedezné a háztartások szükségletét. Munkások, műszaki értelmiségi dolgozók, vállalati tisztviselők! Kutassuk fel és hasznosítsuk az üzemekben a takarékosság- minden lehetőségét! Legyen minden üzemünkben pontos és szigorúan megvalósított anyag- norma. Szervezzük meg az a- nyagok helyes tárolását, a fel- használás lelkiismertes ellenőrzését. Az üzemekben feleslegesen tárolt anyagokat, valamint a hasznosítható maradék és hulladékanyagokat juttassuk vissza a népgazdaság vérkeringésébe. Valósítsuk meg a szigorú ügyviteli és bizonylati fegyelmet. Növeljük a gépek és berendezések üzemidejét. Javítsuk a munka és technológiai fegyelmet, használjuk ki jobban a munkaidőt. Hasznosítsuk jobban üzemi épületeinket. Kerüljük el a felesleges beruházásokat. Csökkentsük a rezsikiadásokat. szüntessük meg a felesleges munkahelyeket, egyszerűsítsük az üzemi adminisztrációt. A kormány továbbra is biztosítja, hogy az üzemek dolgozói a többletnyereségből közvetlenül is részesedjenek. Minden forint megtakarítással a nyereségrészesedést növelj ük! A közösség ügyének szolgálata a legszorosabban összefonódik az egyéni érdekkel: egész hazánk és benne minden tisztességes, becsületes állampolgár javát szolgálja a takarékosság. Állami gazdaságok, erdőgazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek dolgozói! A kormány felhívja, kéri a mezőgazdasági termelés különböző területeinek dolgozóit, szakembereit , hogy óvják és védjék a társadalmi és a szövetkezeti tulajdont. Leplezzék le a közös vagyon, a népvagvon megkárosítóit. Bánjanak gondosan a gépekkel, gondoskodjanak lelkiismeretes karbantartásukról. A modern növénytermelési és állattenyésztési módszerek alkalmazása, a mezőgaz- :dtíbági munkák idejében törté01’ ;nő:- "cmdbs elvégzése, a lakai*-3 mányok szakszerű kezelése "e- gész népünket gazdagító eredményeket biztosít. Kommunisták, szervezett munkások, KlSZ-fiatalok, elvtársak! A kormány azt kéri és várja a kommunistáktól, a szervezett munkásoktól, a KlSZ-fiatalok- tól, hogy olyan önfeláldozóén és híven, a legelső sorokban küzdjenek népgazdaságunk fejlődéséért, a takarékossági mozgalom kifejlesztéséért, amilyen áldozatkészen küzdöttek az ellenforradalmi erőkkel szemben a néphatalom és a szocialista fejlődés vívmányainak megvédéséért. Kéréssel fordul a kormány valamennyi tömegszervezetünk és tömegmozgalmunk tagjaihoz és vezetőihez: támogassák tekintélyükkel, minden erejükkel az ország takarékos- sági mozgalmat. Segítsenek o- lyan közszellem és közerkölcs megteremtésében és megszilárdításában, amely nem tud szemet hunyni a pazarlás és köny- nyelműség felett, amely nem tűri gazdasági erőink gyengítését, amely szót emel a közvagyon gondatlan vagy felelőtlen kezelése ellen. Segítsék elő. hogy a takarékoskodás mindennapi életünk szerves részévé váljék. Magyar dolgozók! Népgazdaságunk egészséges és szilárd, a tervezett ütemben halad előre. Gyorsítsuk meg előrehaladását — takarékoskodjunk. Vigyük sikerre az országos takarékossági mozgalmat, mert ennek eredményei tovább gyarapítják szocialista hazánk erőit, így lesz jobb, derűsebb és boldogabb a magyar dolgozó milliók élete. Budapest, 1958 március 20. (Kivonat a felhívásból'
