Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-02 / 52. szám
1958. március L, vas*iiuiy BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG I KULTÚRPOLITIKÁNK HÉTKÖZNAPJAIBÓL Akik a „világot jelentő deszkákat" választották szivet-lelket nemesítő szórakozásnak Talán soha nem volt még olyan nagy vetélkedés színjátszó csoportjaink között, mint most, miután a megyei tanács művelődési osztálya meghirdette a tavaszi „Jusfch Zsigmond színjátszó fesztivált". Nem egyszerű közhely az a megállapítás sem, hogy megyénkben tömegmozgalommá vált a műkedvelő színjátszás, — ezt az állításom minden hozzáfűzni való nélkül bizonyítja a közel száz készülődő csoport, több ezer ember: fiatal és öreg, lány és legény, akik napi munkájuk után a „világot jelentő deszkákat” választották szivet-lelket derítő és nemesítő szórakozásnak. A nagy erőpróbát, nagy vetélkedést, az orosházi döntőt megelőzően járási fesztiválokon mérik össze tudásukat új és régi színjátszó gárdáink. Erre készülnek ma a gyomai járásban is, és ha néhány szóval foglaljuk össze sok tapasztalatunkat, annyit mondhatunk, hogy sikeresen. Gyomán Móricz É sigmond szavai kelnek életre Látogassunk csak el akármelyik este a gyomai művelődési házba, mindig ott találjuk a színjátszókat, Jámbor Gyuláné pedagógus, járási művelődésügyi felügyelő vezetésével. — Ha az embernek funkciója van, akkor sem ülhet örökké az íróasztalijaiéUaW, — mondja komolyan Jámboraié, aki az első pilla-e natban mozgékony és erősak arató asszony benyomását tette ránk. — Móricz Zsigmond: összemesélők című egyfelvonásosát tanuljuk, én magam is szerepelek. öt szereplőt kívánt ez a kis Mó- rlcz-remekmű, és ez az öt szerep- H soha nem hiányzik egyetlen próbáról sem. Bácsi Imre örökösnyilasi tanyai tanító az egyik főszereplő, és amellett, hogy bejár Gyomára, odakinn a körzetében is színjátszó csoportot szervezett már tanítványaiból, és az idősebbekből: szülőkből, testvérbátyákból, és nővérekből. Zdusek Lajos asztalos, Pelesz Béla gyakorlóéves- tanító, aki Csíki Gergely: Buborékok című színdarabjában aratta első gyomai sikereit. Kériné, Szabó Terézia a bölcsődében dolgozik és különben ő — Bácsi Imrével együtt — Gyomán és környékén a legkedveltebb népdal magyarnóta énekes. Jámboraié azt mondja, hogy ők, így néhányat! a magvai a gyomai műkedvelő színjátszásnak, ami most kezd újra éledezni, igaz, hogy nem minden régi csoportról lehet ezt elmondani. — A földművesszövetkezet színjátszóival nehéz dűlőre jutni. Ben- ke Márton a szervezője és a lelke is ennek a csoportnak — mondja Jámboraié —, de sehogysem értik meg, hogy nem való örökösen nagyoperettekkel kísérletezni. Műkedvelők nem is tudják tökéletesen betanulni, és nem szebb, ha nívós, tanulságos színműveket, vígjátékokat tanulnak? Sajnálom, hogy nem vesznek részt a fesztiválon... Nemcsak jó eredmény von tehát Gyomán, van ott probléma is. Jelenleg a földszöv. színjátszói, de meddig? Szép dolog lenne, ha nem sokáig. Dévaványán: Csehov, Endrődön: Jókai-műv ek a színpadon — Amikor a járás többi községének készülődéséről beszélgetünk ovább, Jámboráé elégedetten, mo- iolyog. No, nem mindvégig, csak akikor, amikor Dévaványa és tűnd nőd színjátszói kerülnek sor- a. — Svaim Gyula, ványai kultúrigazgató a legjobb a járásban! Rendszeresen beszámol munkájáról, tanácsokat kér, és most Csehov: Háztűanézők című darabjával indulnak a fesztiválon. Ügy hallottam, otthon, Ványán már nagy sikerrel be is mutatták. A dicsérő szó szép, és örömkel- tő, mégis arra kérjük Svaim Gyulát: el ne bízza magát! Persze, ami siker, az siker, és legyenek s büszkék reá a ványai színjátszók. Endrődön a kiszisták, — közöttük jónéháiny fiatal pedagógus — Jókai: A kőszívű ember fiai című regényének dramatizált változatát tanulják. — A művelődési otthonban a- zonban semmi élet nincs. Gobuz- nai Ferenc az igazgató, nincs pénzük, és hogy legyen, annak érdekében sem tesznek semmit! így jellemzi Jámboraié az end- rődi helyzetet, viszont a kiszesek- ről csak jót mond. Nem lehetne felrázn; álmaiból a művelődési Wthőnt, — a lelkest, tevékeny andrődi kiszesekkel?! Nem tudom, gondolnak-e már erre? Ha nem, tessék: íme egy javaslat. Ami még szomorúbb, azt később tudom meg: Endrődön volt valaha a gyomai járás legjobb és legaktívabb öntevékeny kuli úrcsoportja, énekkar, színjátszók, népi táncosok. De, hogy ne csak rosszat mondjunk: táncosaik beneveztek a gyulai táncfesztiválra. De a „régi dicsőség” újjáéledése nagyon sokáig késik az „éji homályban..." Nemcsak a fesztivál sikere a cél Hogy ez mennyire így van, — elsősorban Gyomán — azt a következőkkel bizonyíthatom: Hetenként járják a gyomai művelődési ház színjátszói a tanyavilágot. Maxim-lámpa, vagy ha más nincs, jobb híjjám petróleumlámpák és zseblámpák fényében szerepelnek Halmagyon, Póhal- mom, Telekpusztán a régi un. kastélyban, Kisnyilason, és most készülnek a Kőszigeti Állami Gazdaságba. Ilyenkor vidám jelenetekből, Kériné, Szabó Terézia és Bácsi Imre népdal-duettjeiből, Simon Mihály magyamótáiból kötnék műsor-csokrot, és jószívvel szórakoztatják a hálás tanyai közönséget. Legtöbbször velük tart a művelődési ház kitűnő népi tánccsoportja is, és vastaps kíséri a „gyomai páros”, vagy a „Drág- széli táncok” hetyke, pezsdülő ritmusát, a fürge, ügyes leányok, legények sodró, magyarosi-lendületű táncjátékait. Sokat lehetne írni arról is, hogy a jó példa nem falra hányt borsó a gyomai tanyavilágfoam sem. Ri- x»rtom elején említettem, hogy új csoport alakult Örökös-nyilason, de nemcsak ott, hanem már Ugarpusztán is, az Alkotmány Termelőszövetkezetben, benn Gyomán pedig a tűzoltóknál és a szőnyegszövőben. Ml lesz, ha ezek is felnőnek a régiek, a sok, emlékezetes sikert aratott színjátszók mellé, vagy talán fölé is?! Akkor bontakozik csak ki igazán a még nagyobb tömegeket megmozgató, tanító, nevelő, kulturális munika, addig pedig érdek- ődéssel várjuk a március 2-1 gyomad járási fesztivált, ahol még nem tudni, hogy ki lesz a győztes? Sass Ervin Jogügyi ankét Szegeden pesti egyetemi tanár mond. Dr Antalffy György dékán Sok mindenről beszéltek, sok mindemül nem (Tudósítónktól.) Az elmúlt héten a Kélegyházl Gépállomáshoz tartozó termelőszö- vetkezetek és csoportok vezetői, agronómusai, a községi tanács elnökhelyettesei, a községi csoportok vezetői, agronómusai, a községi gazdasági felügyelők értekezletre jöttek össze c gépállomás műhelyébe. Mint a beszámoló mondotta, az önálló elszámolás nehézséggel járt. Egy időben sok jó szakembert el kellett küldeni kényszer szabadságra, mert nem tudták fizetni a dolgozókat. A sok nehézség ellenére a munka megjavult nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is. Az aratási és cséplési munkálatokat viszonylag zavartalanul végezték, amiért a termelőszövetkezetektől elismerést is kaptak. Igen nagy volt a gazdasági nehézség — mondotta a főmezőgazdász — az aratási munkák és <t cséplés befejezése után. A gépeknek nem volt munkájuk, egyrészét le kellett állítani, a másik, kisebb részét pedig a termelőszövetkezetben dolgoztatták. Most a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz szükséges gépeket kijavították. A jövő héten lesz a szemle, amelyre a termelőszövetkezetek vezetőit is meghívták. Komoly bajt okoz most, hogy a tsz-ek még mindig nem kötötték meg a szerződéseket. A beszámolóhoz sokan szóltak Jól sikerült pártnap a Gyulai Járási Sütőipari Vállalatnál A pártszervezet kezdeményezésére váűlatatumknál szabad portna- pot tartottunk, ahol á társadalmi tulajdon védelméről tanácskoztunk. A pártszervezet a Gyulai Megyei Bíróságitól kért előadót. Horváth Gyula elv társ (bíró) jött el és értékes előadást tartott. Vállalatunk dolgozói igen nagy érdeklődéssel hallgatták. Láthattuk, hogy nem hiábavaló a pártvezetőségnek az a törekvése, hogy tanítsa, nevelje a dolgozókat. Az előadás után sokan kérdéseket intéztek Horváth elvtársihoz, aki helyes magyarázatokkal válaszolt. Azóta is sok szó volt az előadásról, és már többen javasolták, hogy helyes lenne ha sűrűbben szerveznénk hasonló pártnapot. Rácz Ferenc, pánititkár. hozzá. A hozzászólók elmondotta\\ hogy a gépi munka az előző időkhöz viszonyítva sokai javult, de azért előfordult, hogy kimentek 4 gépek a munkahelyre és még ott is kellett félnapokig javítgatni aj zokat. Ezzel kapcsolatban a hozzászólók javasolták a gépállomásnak, hogy a gépeket teljesen kijavítva küldjék ki a tsz-be, necsak az legyen a cél, hogy kimenjen ft műhelyből. Többen felvetették, hogy elmaradt a mélyszántás a isiben, ugyanakkor „borravalóért” még az egyéni gazdáknál szántottak traktorok. A tsz vezetői helyesen vetették fel azt a problémát, hogy a gépállomásnak sokkal jobban kell gondoskodnia a dolgozok szociális ellátásáról. A dolgozók későn kapták meg a meleg ruhákat és nem kaptak semmi védőitalt. Egyesek kifogásolták a cséplőgépek rossz munkáját is, amint mondták, néhány helyen a törek és pelyva kazlak már zöldéinek... A felszólalók ugyan felvetették a gépállomás- hibáit, de nem volt olyan hangulat, hogy a termelőszövetkezetekben a gépek már most menjenek ki és ott várják, amíg hozzá lehet fogni a munkákhoz. Csupán egy ilyen javaslat, illetőleg kérelem hangzott el: a gépállomás szállítsa ki a tsz-ekbe a mu- trágyaszóró gépeket, hogy a réteket és legelőket fejtrágyázhassák addig, amíg a kalászosok fej- trágyázása bekövetkezik. Arról sem igen beszéltek a tsz-ek vezetői, hogy a tsz-ek hogyan készültek fel a tavaszj munkákra. Gaál János MOZI 1 SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Február fi—március 5: Csendes otthon. Kezdés: íi.: 6. 8, v.: IU órakor. BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Február 27—március 5: Lissy. Kezdés: h.: fél 8, fél 8. v.: fél I. fé! é, fél 8 órakor. TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Március 1—3» Yvette milliói. Kezdés h.: fél í, fel 8, v.: fél », fél *, fél 8 órakor. BÉKE MOZI, OROSHÁZA Február 27—március «: Akinek meg keU halnia. Kezdés: h.: 8, 7, v,: !, 5. 7 órakor. PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Február 27—március 8: Berlin Sehón- hauser sarok. Kezdés: h.: fél 8, fél 8, v. és ünnepnap fél 4, fél 8, fél 8 órakor, ERKEL MOZI, GYULA Február 28—március 8: Rómeó és Júlia (angol). Kezdés: ii.: fél «, fél 8. v.: fél 4, fél 8, fél 8 órakor. PETŐFI MOZI, GYULA Február 27—március 4: Éjfélkor. Kezdés: hétköznap 5 és 1 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 8, J órakor, BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Február 27—március 4: Gerolstein! ka) ad. Kezdés: h.: 8, 8, V.: 4. t, 8 érakor, TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Február 27—március 2: Fájdalom nélkül. Kezdés: h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7 órákon PETŐFI MOZI, SARKAD Március 1—3: Tettes ismeretlen. Kezdés: h.: 8. v.: 4, 6 és 8 Órakor, ' VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZÖKO V ACSHAZ A Március 1—3: Az én iányom. Kezdés h.: 7. V.: 3, 5. 7 órakor. SZABADSÁG MOZI, GYOMA Március 1—3: Huszárok. éezdés h.: 8. V.: «: e és 8 órakor, ADY MOZI, SZEGHALOM tárcius 1—3: Karneváli éjszaka. <p7dés: h.: 7, V.: 3. *• 7 okakor. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a Magyar Jogász Szövetség államjogi, államigazgatási jogi és . pénzügyi jogi szakosztálya és szegedi csoportja, valamint a1 Közalkalmazottak Szakszerve-1 zete március 7-én, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel anké-i tot rendez Szegeden, a Tudományegyetem aulájában, az ál-j lamigazgatási eljárásról szóló, 1957. évi VI; törvény alkalmazásával kapcsolatos időszerű kédésekről. Az ankétot — melyen Szeged megyei jogú város, Bács-Kis- kun, Békés és Csongrád megye tanácsi szerveinek, bíróságainak és ügyészségeinek dolgozói, valamint az ügyvédi ház tagjai vesznek részt — dr, Antalffy György, a Szegedi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja nyitja meg. Ezután dr. Martanyi János, szegedi egyetemi tanár tart előadást „Az államigazgatási eljárási tőrvény gyakorlati alkalmazásának kérdései” címmel. Az előadást vita követi. Zárwót dr. Beér János budit-' Felejthetetlen zászlóbontás színpadon szavalnak, színdarabot adnak elő s fel-feldörög a taps. Nevelők, tanítók, tanárok, édesapák, édesanyák, ifjúsági vezetők! Még több ilyen nagyszerű ünnepséget, jelképet adjatok az ifjúságnak! S tanítsátok meg szeretni a szocializmust! Adjatok helyet a szocializmus építésében az ifjúságnak, akkor nem vezethetik félre többet bűnös kezek! Ti pedig, Közgazdasági Technikum fiataljai, kiszesei, mutassátok meg, hogy soha nem hagyjátok el a kapott zászlót, s lefogjátok, vasraverí- tek azt a kezet, mely \ a zászlóhoz aljas ■ szándékkal nyúlna! Salamon György j tanár mentett, a Felszabadulási Emlékműről származó, ellenforradalmi lángoktól megperzselt vörös szalagot kötötték o zászlóra. Ahogy az üszkös, lángoktól megperzselt szalagra tekintettem, szinte megfeledkeztem arról, hogy most egy nagyszerű ünnepség résztvevője vagyok. Az ellenforradalom szörnyű képei rajzolódtak elém: sok kommunista mártírhalála, emlékművek, sírok gyalá- zása, zászlók égetése s a felkavart utcák, terek képe s a huligánok üvöltése. Ahogy ezeket gondolom, már újból az ünnepségen vagyok s ott látom az egész Közgazdasági Technikum ifjúságát. A Zászlót bontott a Békéscsabai Közgazdasági Technikum KISZ-szervezete. A zászlót az iskola szülői munkaközössége adta a kiszes fiataloknak. A megható ünnepségen részt vettek a tanácsi, pártéi a különböző szervezetek képviselői és a kedves szovjet vendégek: a hadsereg és a Komszomol képviselői. Szilágyi László tanár bevezető beszéde után a szülői munkaközösség megbízottja átadta a zászlót, majd a párt, nőszövetség, a Komszomol képviselői, valamint a tömegszervezetek képviselői szalagokat kötöttek a zászlóra. Az 1. számú általános iskola úttörői az általuk meg-
