Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-02 / 28. szám
1058. február 2., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Pótalkatrész-gondok a Dévaványai Furcsa az ember szemének, ha egy javítóműhelyben nyolc-kilenc traktort darabokban — amint a szerelők mondják — „szatyorban” Iát. Én arra gondoltam, hogy a dévaványai elvtársak lemaradtak « gépjavításban. A tényleges helyseiről Kiss Imre műhelyvezető elvtárs tájékoztatott. — 3 gépek javítását egész évre foiyamatosan terveztük — És ezeket a gépeket mind erre az időre ütemezték be? — Nem, ennél kevesebbet. De januárban egy kicsit megszorultunk pénz dolgából, több volt a raktárkészletünk kilencvenezer forinttal, mint az engedélyezett. A bank emiatt további alkatrészvásárlásra nem adott pénzt. így aztán javítjuk azt, amihez alkatrészünk van. A műhelyvezetővel folytatott beszélgetésbe csakhamar bekapcsolódott Erdős Zsigmond traktoros, Szőnyi Miklós, a motorszerelők brigádvezetője és még többen. — Mi már rég megjavítottuk volna ezt a bent lévő nyolc-kilenc traktort, ha lett volna alkatrész — mondja Szőnyi elvtárs. — Úgy igaz — bizonygatta Er- rflős Zsigmond t-aktoros, majd Riozzátette: — Mióta önállóak vagyunk azóta se pénzünk, se alkatrészünk. Erdős elvtárs szerint a gépállomás rosszul járt az önállósággal, mert az alkatrészütánpótlás rossz. Persze hiba lenne, ha a gépállomás önálló pénzügyi gazdálkodását az «lkmrészutánpótlásra korlátoznánk. Gépállomáson A traktorosoknak, szerelőknek igazuk van abban, hogy az ipar nem gyárt annyi .pótalkatrészt, a- mennyi kellene. Azért, mert a tervét tonnában teljesíti, s a nagyobb darab alkatrészek gyártását, vata hogy jobban kedvelik, mint az ap- róbbakét. Például csavarokat mar hónapok óta nem tudnak beszerezni, mert nincs. Különféle ekeperselyeket sem kapnak. Mit lehetne tenni az alkatrészutánpótlás megjavítására ? Ha az anyagellátó vállalat Békéscsabán működő FÖMAV nevű fiókjában a mezőgazdasági gép- és traktoralkatrészeket a szükségletek szerint lehetne beszerezni, akkor lényegesen kevesebb lenne a gépállomásokon elfekvő készletek értélte. Ha a gépállomások főmérnökeit, anyagbeszerzőit meg tudnák nyugtatni, hogy a szükséges alkatrészeket meghatározott helyen bármikor beszerezhetik, akkor a jelenlegi 300—400 000 forintos raktárkészlet eltet felére lehetne csökkenteni. A mezőgazdaság foltozott gépesítése az alkatrészutánpótlás gyorsabb megoldását sürgeti, hiszen Dévaványán is álltak már a traktorok négy-öt hónapot is alkatrészhiány miatt. Hasznos lenne, és feltétlen a mezőgazdasági munkák gyorsabb, jobb végzését szolgálná ha a FÖMAV szervezettebbé tenné a pótalakatrészellátását, a gépállomások pedig, köztük a dévaványai is, — betartanák az anyaggazdálkodási fegyelmet. • Dupsi Károly Még mindig laza a statisztikai (egyetem Állami gazdaságaink 1957-ben a múlt évekhez képest kimagasló terméscredmé| Nine» ok as aggodalomra! | Mezcberényben törődnek a község fejlesztésével nyékét értek el. A növénytermelés mellett az állattenyésztés is fellendült. A termelési eredmények nyilvántartása és a felsőbb szervek tájékoztatására készített jelentések egyes gazdaságokban a- zonban nem tartottak lépést az egy év a- latt megtett fejlődéssel. A múlt évben több állami gazdaság szinte megtagadta a megyei statisztikai hivatal tájékoztatását, vagy ha nem, akkor a közölt adatok nem tükrözték az ti- z<jgfnág, vagy a gazdaság egészének fejlődését. A megyei statisztikai hivatal munkatársai több esetben kérték az állami gazdaságok vezetőit a pontos adatszolgáltatásra. Ennek azonban nem sok eredménye volt. A statisztikai hivatal vezetője ezután az állami gazdaságok területi igazgatójához fordult, ahonnan Ígéretet kapott a hiányosság megszüntetésére. A Békés-Csongrád megyei állami gazdaságok igazgatósága körlevelet a- dott ki. De ennek nem sok eredménye lett, mert az adatszolgáltató gazdaságok kevés kivétellel figyelmen kívül hagyták a fölöttes szervük figyelmeztetését. Az emberek türelme nem véges. így a mulasztókkal szemben a statisztikai törvény alapján a megyei statisztikai hivatal feljelentést tett a szabálysértőkkel szemben. Nem ártana, ha az állatni gazdaságok felelős vezetői alaposabban megismernék a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket, hogy a jövőben ne forduljon elő az, ami a nagykunsági, a csabacsüdi és a hidasháti állami gazdaságokkal megtörtént az adatszolgáltatás elmulasztása miatt. (Tudósítónktól.) Az elmúlt esztendőben a Me- zőberényi Községi Tanács végrehajtó bizottsága községfejlesztési alapból átadott a község lakosságának 2600 folyóméter betonjárdát, 680 folyóméter téglajárdát. Ezenkívül jelentősen bővítették a villanyhálózatot, vízvezetékhálózatot. A belvíz levezetésére 6 kilométer árkot újítottak fel. Ebben az évben a tervezet szerint — amit még a végrehajtó bizottság nein tárgyalt — 2600 folyóméter új betonjárdát fognak átadni a lakosságnak. 216 ezer forint összeget fordítanak vízvezeték építésére. A könyvtárfejlesztésre 5000 forintot, a tanácsháza tatarozására 90 ezer forintot, a fürdő rendbehozására 80 ezer forintot irányoztak elő. Ebből a néhány számadatból érezhető, hogy a Mezőberényi Községi Tanács végrehajtó bizottsága igen fontosnak tartja a községfejlesztést. Nincs igazuk tehát azoknak, akik felelőtlenül fecsegnek. Noha abban igazuk van, hogy a betonjárdák kijavítására nem fordítottak elég gondot, de abban, hogy azokat a munkálatokat tartják fontosabbnak, amelyek az illetékesek szerint ráérne, ebben tévednek. Vajon a betonjárda é- pítése, vagy a téglajárdák építése, a villanyhálózat bővítése nem fontosabb-e, mint például a sportpálya kerítésének kijavítása? Mezőberény Községben van egy szabályos méretű verseny- uszoda, amelyet már 10 éve nem használnak. Ennek az ii- zembeállítását a lakosság sürgeti. Ezzel kapcsolatban Berez- nai Mihály elvtárs kezdeményezését szeretnénk javasolni a lakosságnak: Az elgondolás lényege az — mivel a fürdő rend - behozása, illetve üzembeállítása a községfejlesztési alapból lehetetlen — adjanak ki fürdőjegyeket. A befizetett összeget a laVvsság öt éven belül hiánytalanul visszakapná abból, amit a fürdő üzemeltetése jövedelmezne. Az elgondolás helyes. Azonban a községi tanács végrehajtó bizottságának véleménye alapján csak akkor válik „aktuálissá”, ha a kutat megvizsgálják: alkalmas-e arra. hogy elegendő m vizet biztosítson. Ha a vizsgálat eredménye jó lesz, úgy a kezdeményezést meg fogják valósítani. Nincs ok tehát az aggodaEz önálló gazdaikocás ennél sokkal többet jelent A se pénz — se alkatrész lényege pontosan az önálló gazdálkodás helytelen értelmezéséből adódott. Meggondolatlanul vásároltak s a' raktárban jónóhány olyan alkatrész is elfekszik, melyre szökőévenként csak egy-kót alkalommal van szükség. Hever például egy 12 Voltos transzformátor és egy csomó lóvontatású gépalkatrész. Vajon minek ez? Mivel az anyagellátó vállalatnál volt, a „biztonság“ okáért vásárolták. Ezért nincs jelenleg pénz a nyolc-kilenc traktor hiányzó alkatrészének beszerzésére. f zarvasi szlovák lakodalmas népi játék bemutatója Békéscsabán A szarvasi ngtanács főként tsz- tagokból és egyénileg dolgozó parasztokból álló magyar—szlovák népi együttese szombaton Békéscsabán mutatkozott be saját gyűj, téséből összeállított műsorával. A „Szarvasi lakodalmas” című, szlovák nyelven előadott táncos, dalos, zenés népi játékot délután a Balassi Bálint művelődési otthonban, este pedig nyolc órai kezdettel a Békéscsabai Téglagyár művelődési termében mutatták be nagy sikerrel. 50 előadás A Békés megyei Növényvédő Állomás agronómusai eddig 50 községben tartottak előadást a növényi kártevők elleni hathatós védekezésről. Az előadást általában nagy érdeklődéssel fogadták a dolgozó parasztok: Medgyesegyhá- zán 96-an, Kunágotán 104-en hallgatták meg. A még hátralévő 26 községben februárban kerül sor a növényvédelmi előadásokra, ! A 103 éves malom Egykori feljegyzések, későbbi leírások e’sár- gult lapjai azokat az esztendőket idézik, amikor Békéscsabán volt ugyan tucatjával száraz- és szélmalom, de korszerű gőzmalomnak mée sftVlol se híre, se hamva. Ezidő- ; tájt még csak álom volt, ; hogy ilyen felépüljön. ; Nemsoká azonban ez Is I teljesült. ; 1 BF/i-ben megszületett ; a „bölcs tanács” nagyje- ;1en‘őséeű határozata: — I fel kell építeni a gőz.mal- Imot! Olyat, amely finom ; lisztet is „produkál*, i Vállalkozó !s akadt: Pain ! Antal hamburgi srii’e- ; tésű gépész személyében. aki az Pkő Bék^s- rsv'hai Gőzmalmot f«l- •énítotte. És bárom évvel kősőlVb, 1053-Kqgl m*y ett á'lt a Oanális partién a négy kőre éoífet.t csuda- az első gőzmalom. „Ennek a malomnak kis géni. áza — nlvr«bot- !’”k Felsőalmási Fáhry [rCárely A csabai pacy ; árvíz és egyeto°k című ■ vfVn vvében — az 11‘cára nézett s a fekvő pőzeép tolot+y/, r’'/4ia oav üyec?— ajtó nyílásán klbökdösött ht ntnára s mellette a oőz ig kl-ki csandosott.” Ez « kis malom, a mai T«+vávi-malom äco f»Uó-úitt az esztendők műlá- -ávot az * enszáo kmfl. -troMi őr'ő üzemévé" Ví.norr.üszt «-<’'rtmányai Franci aprszáebam, a na. Mában A- áusztriában 8-oeiV.í-oIrJMí a manvar malomipar hírnevét Ké* Az István Malom látképe sőbb a vevők sorába lépett Csehszlovákia, O- laszország, sőt Algéria és Egyiptom is. A tőkések vállalkozása a piactól függött. A kereslet-kínálat alakulása, a tőkés versengés erősen kihatott ebben az időben a malom termelésére. Néha hónapokig szünetelt az őrlés — s a munkások zömét utcára tettéit. A tőkések nem alkudtak. ha salát érdekeikről volt sző. De a munkások sem tágítottak, gyakran vívtak elkeseredett bérharcot, hogy jobb megélhetést biztosítsanak maguknak. A malom hosszú évtizedes történetének sö- té* árnyéka az 1915-ös tűzvész, amikor a lángok martaléka lett a sok gabona, liszt, s am .kor a gépek nagyrésze, is megsemmisült, megrongálódott. A két hétig tartó tűzvész következtében a főfalak egyrésze is leomlott. De új malom, öí- em»l#te% hatalmas üzem „nőtt” a romokon, amely feltevések szerint az 1930-as évektől viseli az „István“ nevet. A felszabadulás a malom igazi felvirágoztatá- ■ it, további korszerűsítését, műszaki színvonalának emelkedését jelentette. Különösen az államosít 's után fejlődött rohamos léptekkel. 1949Jben 750 000 forintot költenek a gépek korszerűsítésére. A termelés is soha nem látott méreteket öltött, ekkor ugyanis már b árotr,szorosát adta az államosítás e- lőttinek. A következő év- ben is több új génné1 gyarapszik az üzem. Ekkor került sor a meglazul* cfé’v.Vnrt is. És így ment ez évről-! évre: l»52-b°n több mín+: egymilliót. 1954-ben ne-; dig csaknem euvmil'léj forintot fordítottak az tizem komzerűsítésére, fejlesztésére. A dolgozók napvszerű tnurka fittel ala ni ám luatdmem ecv tucatszor nvcrte el a malom az éitW.-m eímAt, QŐr a i";. rUsztev+anác« és a ümr diecé-ő oklevéllel tűn ; tette ki, ; A tavalyi eredmények ^ — bár az el leni orra dn * lom miatt. sok nehézséget kellett leküzdeni, mégis rendkívüli jók, c az ólüzem elnyocéséne'- remé'""Hrn1 kecsegtgj. SJF Mot flúinr JWvrv»irv*',Qr* 109, évfordulóját, (P, P.} lomra, a községi tanács végrehajtó bizottsága igenis foglalkozik a község fejlesztésével és azon igyekszik, hogy a község minél szebb és rendezettebb legyen. (Téri) i Egy időszerű i kezdeményezés ;született az Orosházi Járási Ta■* I nács mezőgazdasági osztályán: to* ; vábbképzó tanfolyamot szerveztek \a termelőszövetkezeti brigádveze- I tőknek, A tsz-elnökök továbbkép- ; zéséről még csak volt gondoskodás : az elmúlt években. Igaz, hogy nem ' elég, hiszen megyénk 203 tsz elnö- ; ke közül 96 nem rendelkezik az irányításhoz szükséges képesítés* sei. A 188 brigádvezető közül pedig százhatnak nincs képesítése, s csupán gyakorlati tapasztalataikra támaszkodva igyekeznek betölteni nagyon fontos hivatásukat. Különösen nagy szükség volna képesítéssel rendelkező brigádveze- tőkre azokban a tsz-ekben, ahol képesítés nélküli elnök van, s ráadásul nincs agronómtis. Sajnos a 203 tsz-ben csak 84 agronómus van. Az orosházi járásban szervezett tanfolyam csupán hézagpótló: április 9-ig kéthetenként egy-egy teljes napi foglalkozás van, amikor visszakérdezik az előre kiadott anyagot. Ennek ellenére mégis jelentős, dícséretreméltó ez a kezdeményezés. Dicséretre méltó az is, hogy amint a Szanyasi. Járási Tanács tudomást szerzett erről a tanfolyamról elhatározta, követi az orosháziak példáiát. Üdvös volna, ha ezt tenné a többi járási tanács mezőgazdasági osztálya is, mert a mezőgazdaságra, a tsz-ekre váró •agy feladatokat könnyebb megol- rani növekvő képzettségű, hrioád- vezetőkkel,
