Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-13 / 37. szám

1958. február 13.. csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 5 A gyermekbénulás megelőzése orvosok és szőlők közős ügye A gyermekbénulás olyan be­tegség, melynek — ha egy­szer valamelyik gyermeknél fellépett — végső kimenete­le a leggondosabb gyógykeze­lés mellett is bizonytalan. Legbiztosabb védekezési mód a fogékonyak, tehát a fiatal­korúak védőoltása. Az oltóa­nyagot nálunk egyelőre még nem gyártják és külföldről kell drága pénzen beszerez­nünk — amennyi a súlya, annyi súlyú aranyat kell fi­zetnünk érte. Dolgozó né­pünk kormánya azonban meghozza ezt az áldozatot. Országosan, tehát megyénk­ben is, február 10-én kezdőd­tek a gyermekbénulás elleni védőoltások. Oltásban része­sülnek az 1940. január 1-e és 1957. február 28-a között születettek közül azok, akik a múlt évben védőoltásban nem részesültek. Mivel az oltás három részből áll, a február­ban oltottak a második rész­letet márciusban kapják. U- gyanakkor az 1957. március 1-e és augusztus 31-e között született csecsemők az oltás első részletét kapják. Április­ban azok a gyermekek kerül­nek sorra, akik a múlt évben az első két oltásban már ré­szesültek, továbbá azok a csecsemők, akik első alka­lommal, most, márciusban lesznek oltva. Április máso­dik felében pedig a másod­szori oltást kapják. Minda­zok, akik ez év február-már- cius-áprilisban az első két ol­tást megkapták, az év végén kerülnek harmadik oltásra. Az oltási beosztást minden járás, város és község idejé­ben közhírré teszi. Ezt vala­mennyi szülő kísérje figye­lemmel, nehogy gyermeke ki­maradjon a szinte életet men­tő védőoltásból. A múlt évben az oltások­kal igen kedvező tapasztala­tokat szereztünk és hatásuk­ra a járvány októberben meg­szűnt. Hogy ismét fel ne üt­hesse fejét, szülőnek és or­vosnak mindent el kell kö­vetnie ennek megelőzésére. A gyermekbénulás eíleni tömeges védőoltásokra ez az utolsó alkalom. Az oltás nem terheli meg a szervezetet, semmiféle rossz közérzettel, sőt, kellemetlen hatással sem jár. Oltassák be a szülők gyer­mekeiket ez ellen a vesze­delmes betegség ellen! Békés megyei Közegészség­ügyi és Járványügyi Állomás PILLANATKÉP A CSABAI CSEMEGE KÖZÉRT-BÖL Kedves olvasóink, ráismernek e képről arra a mindéin napos tüle­kedésre, ami a csabai Csemege KÖZÉRT pénztára előtt folyik? Mór sokan beszéltek, arról, hogy a város egyik legforgalmasabb üz­letének rossz a belső elosztása. Egyszerűen nincs hely. Valamit tenni kellene! Megoldódott az Ujkígyós-kereJd-dűlői Dózsa tsz-tagok orvosi ellátása A Népújság a napokban ismer­tette azt a fonák helyzetet, mely­ben az Űjkígyós-Kereki dűlőn lakó Dózsa Tsz-tagok orvosi ellátású dolgában vannak. A tsz-beliek la­kóhelyüket illetőleg közvetlen Új­kígyós határában élnék, de a bé­késcsabai közigazgatáshoz tartoz­nak, s így orvosi ellátásuk dolgá­ban is a békéscsabai körzet illeté­kes, jóllehet, több, mint 10 km-re van tőlük. Örömmel értesítem az elvtár­sakat, hogy a kérdést olymódon ol­dottuk meg, hogy az újkígyóst körzeti orvossal a járás megbe­szélte az ügyet. Dr. Juhász Béla készséggel vállalta a dűlőbeliek orvosi ellátását is, mert az eddigi állapotot ő is furcsállotta, a dol­gozók érdekével ellentétesnek tar­totta. A jövőben a Dózsa Tsz ke- reki dűlőben lakó tagjai hozzá tartoznak, Dr. Farkas Ernő megyei főorvos Nemcsak a MÁV-on múlik MIÉRT, MIÉRT - MIÉRT? 1957. december 7-én, a Békés­megyei Népújságban megjeleni ,.Megyei ipari tanácskozás Békés­csabán” című cikk foglalkozik Ber­ki László elvtárs, a Békéscsabai Téglagyár igazgatójának bírálatá­val, aki kifogásolta, hogy a MÁV nem tud elegendő vasúti kocsit rendelkezésére bocsájtani a Tégla­gyár szállításaira és ez károsan befolyásolja a Téglagyár önkölt­ségcsökkentését. get tudjunk tenni és igyekezünk a Békéscsabai Téglagyár igényeit is kielégíteni, de szükséges lenne hogy a Vállalat a szállításait gondosabban tervezze meg, és első­sorban vezesse be az éjjel-nappali rakodást. Közlekedés- és Postaügyi Minisz­térium 8. Forgalmi Szakosztálya. A szerkesztőség részéről ö- römmel fogadtuk a megoldást, mint annak ékes bizonyítékát, hogy minden látszólagos ne­hézség, akadály ellenére is meg­oldhatók a dolgozók jogos pa­naszai, csupán a felsőbb szer­vek megértő támogatása és az a szocialista szellemű vállalás szükséges, amilyet ez esetben dr. Juhász Béla körzeti orvos is tett. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Dobozra Csóka Jánosnak: Pa-! nászát — kérésünkre — az Ál­latforgalmi Vállalat gyulai kiren­deltsége kivizsgálta. Mivel az át­adott vágómarha húsmennyisége százalékban elérte az extrém mi­nőséget, a vállalat visszamenőleg kiutalta a 883,50 forint különbö- zetet. Névtelen levélíróinknak üzen­jük: Már többször felhívtuk a név­telen levélírók figyelmét, hogy minden esetben írják meg nevü­ket és pontos címüket. Név és cím nélküli leveleket — mint már többször írtuk — sem kivizsgálni, sem annak tartalmát lapunkban közölni nem áll módunkban. Aki, vagy akik nem akarják nevüket a nyilvánosság elé tárni, írják meg levelükben — mi ezt a ké­rést teljesítjük. Születés — házasság — halálozás Naponta számtalan panaszos .keresi fel a szerkesztőséget és '■ kéri, álljon melléjük az újság. Lakásügyek, részegek botrányokon ' zása, családi és családok közti perpatvarok, viszály kodások, szom- - szedők veszekedése dolgában döntőbírónak kérnek fel bennünket. Amikor meghallgatjuk az egyik felet, előadásából arra kell követ­keztetnünk, hogy ő a világ legbékcszeretőbb embere, míg a másik kötözni való gazember. A másik fél — s ez csak természetes — : az ellenkezőt állítja, önmagát kiáltja ki a becsület zászlóhordozójá- Legfájdalmasabb c dologban, hogy a panaszosok és akik el­eien panaszkodnak, majdnem kivétel nélkül közülünk valók, a dol­gozók társadalmába tartoznak. A bajok legtöbbje pedig olyan ter­mészetű, mely közös megértéssel megszűntethető, vagy legalábbis áthidalható. A lakások számának növelése, a közlekedés megjaví- . fása és mindazok a gondok, nehézségek, melyek a termelés növelé­sét teszik szükségessé, veszekedéssel sohasem oldhatók meg. Az al­koholizmus ellen sem a családi perpatvar a gyógyír. Azt a temér­dek fizikai és szellemi erőt, amit a családok, a szomszédok egymás életének a megkeserítésére pazarolnak, ha a többtermelésre, a közösségen belüli egyetértés megteremtésére fordítanák, előbb szá- molódna fel a lakáshiány, az alkoholizmus, és mindaz, ami az azo­nos sorsú és célú emberek életét ma még megkeseríti. A gondol­kodó ember legalább is erre a következtetésre jut. A tények s a panaszosok áradata (kilincsadogatása) mást mutat. Miért? Egy ismerős asszonyka keserűen jegyezte meg, hogy „jó embe­rek nincsenek”. Erősítgettem, hogy igenisi, vannak, sőt, az emberek többsége jó, méghozzá olyan módon az — és ez az Igazi jóság —, hogy abból minden más becsületes emberre sugárzódik valami. lgaz _ fűztem hozzá a jóság nem mindenkinél van a felszínen, „ miként a föld méhének némely kincse, hanem a mélységben rejtőzik s csak a baráti hang, vagy rendkívüli körülmény veti felszínre. Megkérdeztem az asszonykát, hogy ő még sohasem tapasztalt jósá­got? Dehogynem. Otthon a családban és néha a rokonságban, de az már nem volt az igazi. Tovább faggattam: kint az életben, idegenek között soha nem találkozott ezzel a tiszta emberi tulajdonsággal? Felcsillant a sze­me és elmesélte, hogy a múlt nyáron paradicsomeltevés idején a paradicsomot kis kézikocsin húzta haza a piacról. Járdáról le még csak ment a dolog, de fel már nem igen — és hazáig még sok jár­da volt. Ám, mindig, mindenütt akadt valaki, aki a kis szekeret felsegítette. — Biztosan életvidám férfiak udvariaskodták — mond­tam a csinos asszonykának. Csodálkozva bámult rám: — Nem, egy­általán nem. Akadt köztük öreg bácsi, meg gyerek is. Kérés nél- . kül segítettek, még a köszönő szót sem várták be. — Mégis csak jók az emberek — mondta lassan, elgondolkozva. Sajnos, sokan véka alá rejtik! — Miért? Huszár Rezső A fenti cikkel kapcsolatban kö­zöljük, hogy Berki elvtárs bírála­tát, illetve pana&áí 'iilsm tudjuk elfogadni. A Téglagyár annak ellenére, hogy éjjel-nappali rakodás van or­szágosan bevezetve, csak két mű­szakban dolgozik és rakodásait reggel 6 órától 17 óráig bonyolítja le. Enteilet a lemaradást a Tégla­gyár helytelen tervezése is okozta. Nevezetesen a MÁV-hoz havi fu­varozási tervet kell a szállító ü- zemeknek beadni, amely kocsipar­kot e tervek alapján a Központi Szállítási Tanács közreműködésé­vel az egyes minisztériumi tárcák között osztja el. E tervek szerint 1957. december 1-től december 25- ig terjedő időre tégla szállításához összesen 285 vasúti vagont igényelt a Téglagyár. Ezzel szemben a na­pi rakodási kocsiigénye a fenti időben 426 vagon volt — 50 száza­lékkal magasabb a benyújtott tervnél. A vasút a vizsgált idő­pontban 386 vasúti kocsit állított ki, tehát 100-al többet, mint az e- redeti igény volt. Az üzem a ki­állított kocsikból 38-at nem rakott meg. Ugyanez a helyzet a cserépszál­lításoknál is. A fenti időpontban összesen 140 vagont igényeltek a havi tervben. Az ötnapos kocsi­igénylések során azonban már 366- ot kértek, a havi tervvel szemben 250 százalékkal többet. Az üzem a jelzett időben 31-et nem rakott meg. A MÁV a 25 nap alatt 34 ko­csit nem tudott kiállítani, noha a havi tervben igényelt 140 vagonnal szemben 298 kocsit bocsájtott a gyár rendelkezésére. Ez a mennyi­ség az eredeti tervnek 210 száza­léka. A jövőre nézve is azon leszünk, hogy szállítási feladatunknak ele­i i* Tótkonűósi anyakönyvi ( (JÄ( hírek Születésekr Eá'záí József és Da- róczi Juliánná leánya Mária, Ga- vódi János és Idul Katalin leánya Mária. Házasságkötés: Tuska István és Karasz Erzsébet, Halálozások: Klopf stein Gáspár- né sz. Hudák Mária 82 éves, öl- veczky Mihálymé sz. Csontos Ro­zália 84 éves, Karasz Jánosné sz. Pipis Erzsébet 76 éves, Csuvar Já­nos 88 éves. Orosházi anyakönyvi hírek Születések: Németh Ernő Lajos és Kisvárdai Máma leánya Éva Mária, Mórocz Sándor és Für Magdolna leánya Magdolna, Csiz­madia Kálmán és Joó Emilia le­ánya Olga Edit, Szalai Károly István és Kis Katalin Gizella leá­nya Zsuzsánna Erzsébet, Juhász József és Fazekas Etelka Margit leánya Etelka Rozália, Lázár Pál és Rulea Ilona fia György, Forró József és Liszi Erzsébet leánya Erzsébet, Súsztak István és Lics- ka Judit leánya Judit, Baranyai Péter Pál és Hovorka Éva leánya Éva, Musztafa Szuli-mán és Hor­váth Gyöngyi fia László. Házasságkötések: Szokolay Ist­ván Lajos és Kis Klára, Héjjas Béla Zoltán és Bozó Ilona, Nagy Bálint és Dénes Katalin. Halálesetek: Héjjas Györgyné sz. Szemenyei Mária 68 éves, Ba­logh Mihály 70 éves. Fehér Mi­hály 70 éves, Deák Imréné sz. Horváth Rozália 72 éves, Rotnam- csik József 50 éves, özv. Jasinszky Lajos Mihályné sz. Student Janka Irén 65 éves, Sárosy Ferenc Ist­ván 81 éves, Hanthó Jenőné sz. Sárka Hona 78 éves. Szeghalmi anyakönyvi hírek: Születések: Zsila József és Fran- csics Ilona Erzsébet leánya Erzsé­bet Mária, Gál János és Tóth Mar­git Piroska leánya Margit Julian­na. Vincze József és Szilágyi Mar­,SífRfiörJózsef, Rigó István és Kiss I^fgít J.ujjanna.fia István, Nagy Károly és Csák Zsuzsanna leánya Karolin, Nagy Lajos és Szalékj Zsuzsanna fia Lajos, Barna Lajos és Szívós Margit fia Pál, Elek Fe­renc és Patai Róza leánya Mária. Házasságot kötöttek: Molnár Ist­ván és Szijjártó Gizella. Meghaltak: özv. Hegyesi Bálint* né sz. Úszó Mária 89 éves, Földe- si Béla 4 hetes, Seres Géza 32 éves. Dívaíbemr’itöl, tavaszi vásárt rendez a dévaványai föidmüvesszevetkszeti áruház A megye egyik legkorszerűbb és legszebb vidéki üzlete — a dévaványai földművesszövetke~ zeti áruház — a húsvéti ünne­pek előtt, március 29-én este nagyszabású divatbemutatót rendez a helyi művelődési ott­honban. Ekkor mutatják be a vásárlóknak az áruházban kap­ható legújabb női, férfi és gyer­mek tavaszi divatkülönlegessé­geket: tavaszi .kabátokat, ruhá­kat, cipőket és egyéb cikkeket. A divatbemutató után tavaszi vásár nyílik az áruházban, ahol a vevők kedvük szerint válogat­hatnak a sok szép áru között. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Kiadja az MSZMP Békés megyéi Végrehajtóbizi ttsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság; Szerkesztőség: Békéscsaba, József Attila u. 4., I. emelet. Telefon: 22—96 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba. Felelős hyorhdav.:' Kendra György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom