Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-05 / 30. szám

Ií»i8. február 5., szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Jelentés a Békési Nyomdából ahol hatalma san megnorekedett as exportmunka Nemcsak országszerte, de világ­szerte is ismerik már a hírüket,, munkájukat, és a nyomdász-mes­terség művészeinek nevezik őket. Régen alig néhány tucat dolgozó készítette a szebbnél-saebb színes nyomtatványokat, könyveket, pros­pektusokat, ma már közel kétszáz­ötvenen dolgoznak itt. Elég annyit elárulni, hogy békéscsabai' üzem­ről van szó, akkor mindenki tudja . azonnal, hogy a Békési Nyomdát emlegetjük. Most is dolgoznak exportra. Igaz, hogy közvetve, a különböző gyógyszerárugyárak termékeinek dobozait, orvosságok címkéit ké­szítik m;iA-ar, és nyolc különféle nyelven. Efc az exportmunkájuk. Érdekes dolog az export. Amit külföldön megszoknak, megszeret­nek, azt vásárolják. Hihetetlen, de még a gyógyszeráruk csomagolá­sánál is ez a helyzet. Sok államban megszokták a Békési Nyomda munkáját, betűtípusait és Szíriá­tól Kínáig nagyon sok megrende­lést kapnak. 35 millió doboz 1958-ban, nagy része export célra Bizony, ennyit kell nekik elké­szíteni! Majdnem 10 millióval többet, mint az elmúlt esztendő­ben. És győzik? Nehezen. Jelent­kezik egy újabb probléma: miért? Elsősorban azért, mert tér-ido- pénz problémájuk van. Mit jelent ez részletesebben? A tér: sokkal nagyobb kapacitással dolgozhat na az üzem, ha lenne hol. Nincs elég helyiségük. Már az é- vek során a negyedik kultúrter­müket áldozták fel újabb gépter­mek berendezésére. Az i,dő: ez szintén visszavezethe­tő a helyiséghiányra. Előfordul o- lyan eset: a vállalt munkát siette­tik, hogy minél előbb kikerüljön az üzemből, mert nincs hely tárol­ni, szárítani, főleg ha többszín nyomásról ran szó — de ha töb­ben dolgoznának, nagyobb meg­rendeléseket is teljesíthetnének. Pénz: nos, ez a legnagyobb prob­léma náluk is. A gyógyszeripar kitűnő deviza- forrás az állam számára, s mái' az ellenforradalom után is igen nagy­beruházásokat kaptak. A nyomda velük kooperál és máris nagysze­rű külföldi gépeket kaptak, és o­Uj szovjet gépkocsik Csak nemrégen fejezték be a moszkvai autógyárban a „Moszk­vics—102’* típusú gépkocsi széria- gyártását. Mégis, már készen áll­nak az új modellek: a „Moszk­vics—ifi?” és a „Moszkvics—41(1“. lie nemcsak a „Moszfcvies' -ok jel­zik a szovjet autóipar fejlődését, hiszen jelenleg több mint 100 kü­lönféle típuson dolgoznak. Hamarosan befejezik a nagytel­jesítményű „ZIL—111" típusú lu­xuskocsi kipróbálását. A gépkocsi 290 lóerős motorral és automa­tikus sebességváltóval rendelke­zik. Modernizálják a „Volga—21“ tí­pust is. Az eddigi motor helyett lóerős hajtóművet építenek be. A gorkiji autószerelők büszkesége azonban már nem a „Volga“, ha­nem a legújabb modell, a „Csaj­ka". A hét férőhelyes gépkocsit ? hengeres, 180 lóerős motor hajtj? majd. A motorikus tulajdonságo kom kívül ízléses karosszériája is megragadja a figyelmet. lyan rohamos fejlődés előtt állnak hogy egy csapásra az ország leg­nagyobb és legjobban felszerelt ü- zemeinek sorába léphetnek. Minőség, minőség, minőség! — ez a jelszó, és ez a valóság is. A gyógysaergyá rak ragaszkodnak a munkájukhoz, — egyszerűen a- aért, mert a már említett külföldi elismerések bizonyítják, hogy a Békési Nyomdában készült dobo­zokba csomagolt gyógyszerek „ki­szerelése“ kifogástalan, szép, ízlé­ses. így dolgoznak. A szociális ellá­tás régi problémája azonban még mindig kísért. El kell mondani, hogy sajnos a közel 250 szak- és nevn szakmunkást foglalkoztató ü- zeronék nincs étterme (konyháról nem is beszélve), nincs kultúrter­me, és a géptermekben a zsúfolt­ság miatt bizony ©lég veszélyes a munka. Pedig jó itt dolgozni — mond­ják a dolgozók. Az általános bér­rendezés, meg a helyi adottságok­ból származó béremelkedés nyu­godt és szép életet biztosát minder becsületes munkásembernek náluk is. Hogyan keresnek? A szakmun­kások 1700—1800 forint körül, a berakónők 1000—1100 forintot, de a dobozragasztók is elérik a 900 fo­rintot. Azt mondják, a bérezéssel meg­elégedettek. Igaz, hogy néha-néha lterül olyan ember is, aki keve- selii a pénzt, vagy sokallja, amit más kap, dohát — ha már pénzről v an szó, az ilyen dolog nem csodá­latos —, mondjuk meg őszintén. És itt a nyereségrészesedés! Ha­marosan kiosztásra kerül, és — a- ltik még ma is kétkedve hímél- nek-hámolnak, ha erről esik szó — azok csalódnak, ez bizonyos! lesz nyereségrészesedés, mert amit kormányunk mond, az mind meg­valósul sorra, ez évben Is, és az­után is, mindig. $. E. L/^ , A yépáitamások megyei igazga­tósága, a gépállomások vezetői és a fötdmúvesszövetkeaetek megbí­zottai Í958. február 5-én. megyei értekezletet tartanak Békéscsa­bán, az Iparosok Székháziban az egyént területeken végzendő gép- állomási munkák szerveséséről. Ezen a* értekezleten megvitatják azokat a legfontosabb leiadatokat is, melyek a gépállomások terme­lőszövetkezeti munkájával kapcso­latosak. Rövidesen piacra kerül a zöldhagyma és a saláta A Földművelésügyi Minisztéri- rni Tangazdaságok Termelési igazgatósága január 30-án és 31- :n a zöldséghajtással kapcsolatos tapasztalatcserét tartott a Gyulai Mezőgazdasági Technikum tan­gazdaságában. Gyulán a zöldségfélék hajtatá­sának több évtizedes múltja van az egyéni termelők között. Ezt a termelési módot a felszabadulás után átvették a termelőszövetke­zetek és állami vállalatok is. Je­lenleg Gyula és környéke a me­legágyban történő korai hajtatás­sal az országban a legjobb körze­tek egyike. A gyulai tangazdaság megala­kulása óta foglalkozik a zöldség­félék hajtatásával, de kiemelkedő eredményt csak 1957-ben ért el. Az elért eredmények megismerése céljából hívta össze az igazgató­ság az ország különböző területei­ről a tangazdaságokban dolgozó kertészeket, valamint a gazdasá­gok vezetőit, hogy az itteni mód­szerek elterjesztésével a jövedel­mező zöldséghaj tatást megvalósít­sák minden tangazdaságban, ahol erre az adottságok megfelelőek. A tapasztalatcsere-értekezleten résztvett az ország különböző ré­széből 53 személy, a Földművelés­ügyi Minisztériumból jelen volt Vogl Árpád főagromórmis, Velich Ismét erosodott az orosházi Dózsa Tsz Terjeszd a Népisspt! Jó az adófizetés Battonyán A meaokovácsházá járásiban az adófizetés 1955—56. évhez viszo­nyítva sokat javult. A dolgozó parasztok adófizetési kedve a begyűjtési rendszer eltörlése óta megváltozott. Battonya község­ben 1957-ben 110 százalékos volt az adófizetés. Ez a község 1955/ 56-ban majdnem a legutolsó he­lyen állt a járásban. Most elsők között van. Igaz, 41 helyen kel­lett transzferálni. Mert Batto- myán is vannak kötelességüket elmulasztó emberek, olyanok, mint Zsslkó Kálmán, III., kér. Tanya 35, Búzás Mihály, III. kér. Tanya 108 és Tyilityán Györev I. kor. 69. sz. alatti la­kos. ök mintesy 45—50 ezer fo­rint adóhátralékkal kullogtak a becsületes emberek mögött. Helyes, hogy a községi tanács hangoshíradóm és a tanácstagi beszámolón ismerteti a község lakosságával, hogy. aki az 1958. első negyedévi adóját február 15-ig befizeti, az adópóílék men­tességet kap. A tanács a nemrég megalakult gazdakörben is foglalkozik a dolgozó parasztokkal. E’beszél- getnek velük, a rendelet eteket megvitatják. lev a kapcsolat jó a tanács és a lakosság között Ez ’s hozzájárult ahhoz, hogy Bat- 1 anyán ez év első negyedévi adója már 60 százalékban be van (Tudósítónktól.) Az orosházi Dózsa Tsz 29-én tar­totta az évi első közgyűlését. Dél­előtt 8 órára megtelt a nagy kul­túrterem. Horváth Mihály elnök elvtárs nyitotta meg a gyűlést és bejelentette, hogy 23 dolgozó je­lentkezett tagfelvételre. öt személyt nem vettek fel. Név szerint: Papp József, Seres János, Fiam Rezső ellenforradalmárokat. Fiam úr a seprű gyárban szította a dolgozókat, nyolc hónapig interná­lótáborban volt. Veres Lászlót nem fogadta be a tagság, mert szombaton nem dolgozik. Két je­lentkező családi okok miatt nem tudott eljönni a közgyűlésre. Ti­zennégy jelentkezőt egyhangúlag taggá nyílvánítottak. Horváth étvtáis folytata a be­számolót. Az 1957—58-as terv 235 családra, 280 tagra, 2050 kalasz- trális hold földre készült. Beszá-, molt az elnök az évi munkaterv­ről, hogy hány katasztrélis hold földet műtrágyáznak, hány hold gabonát arat le a gépállomás és így tovább a szarvasmarha állo­mány növeléséről is tájékoztatta a tagságot. Nyolcvan darab tehenü­ket ez évben 110-re növelik. A 65 lovat év végéig 75-re növelik. A sertésállomány, malacokkal együtt, 750-re szaporodik, 885 sertés hízik: 600 eladásira, 250 saját hentesüzle­tükbe, 35 a nyári üzemi konyhára. 150 juhot vásárolnak s a 400 darab törzstyúkot 500—600-ra növelik. Már a két keltetőgépbe 1280 darab tyúktojást rakott be Joós An tahié, szakképzett baromfikeltető. Kunos Antal a kertészetbe még hat munkaerőt kért. Az elnök a továbbiakban elmondotta, hogy a 15 ho’d konyhakertészetből vesz­nek el munkaerőt, mert a szórófe­jes öntözőgép megérkezett, ami 1 nagyban megkönnyíti a munkát és • növeli a termést. A betegek juttatásáról is szó e- sett. Éliás Mihály, Papp József, Szabó István, amíg betegek lesz­nek naponta 10—10 forintot kap­nak. A tsz-töl felvásárolt nagyxneny- nyiségű árúért a földművesszövet- kezet visszatérít 7000 forintot, er­re fel a Dózsa egy ezer forintos fensz részjegyet vásárolt! Horváth elvtárs ismertette még a tagsággal, hogy a monori mal­mot átvették az államtói saját használatukra. Összekötik a jót a hasznossal: elintézik, hogy liszt cseretelep is legyen a malomban a monori lakosság igényeinek meg­felelően. Fodor Bálintné, Orosháza. Sándor szakfelügyelő és Márton Béla főkönyvelő; Gyuláról pedig mintegy 15 fő. A tangazdaság vezetősége is­mertette a hajtatás módszerét, és részletesen elemezte a termelési« ág költség kihatásait. A beszá­moló szerint 1957-ben a gazdaság 1000 darab melegágyi ablak alatt hajtatott zöldségféléket: zöldhagy­mát, karalábét, káposztát, retket, spárgatököt, salátát, uborkát ée paprikát A tényleges bevétel 142 027 87 forint. Egy melegágyi ablak tisztajövedelme 15.73 forint A viszonylag alacsony tiszta hasz­not az teszi értékessé, hogy az országban tangazdaságoknál és állami vállalatoknál a zöldségter­melés szinte kivétel nélkül vesz­teséges és ha országos méretekben ez a veszteség eltűnik, úgy a nép­gazdaságnak több milliós haszna származik. A gazdaság bemutatta a meleg­ágy telepen jelenleg folyó mun­kákat. A jelenlévők megelégedés­sel iapasztalták, hogy a nagy tél ellenére 1000 darab melegágyi ab­lak alatt különböző fejlettségű nö­vények vannak. A zöldhagyma ér­tékesítése már megkezdődhet és február második felében a salá­ta Is piacra kerül. A termelés gya­korlati módszereit a helyszínen Kádár Mihály, a gazdaság hajtató kertészé" mutatta be és magya­rázta el. .•» A jelenlévők a bemutató folya­mán igen sok ériékes tapasztala­tot szereztek és elhatározták, hogy a meglévő , melegágyi ablakokat még ebben az évben beállítják zöldségfélék hajtatására. Az eset­leg hiányzó melegágyi kereteket az itt látottakhoz hasonlóan, tég­lával, vagy egyéb anyaggal pótol­ják. Több gazdaság bejelentette azt az igényét is, hogy a Gyulai Technikumban végző tanulókból szeretne alkalmazni, mivel ezek a tanulók részletesen ismerik a zöldséghajiatás termelési fogásait. Károly Árpád főagronómus Őshonos lucerna tájfajták termesztését tervezi a megyei Hazafias Népfront bizottsága A Békés megyei Hazafias Nép­front-bizottság idei tervében az első helyen szerepel a világszerte jó hírnevű Békés megyei lucerna tájfajták termesztésének újbóli fellendítés. Aa őshonos békés­Vártialó időjárás szerdán estig: Felhőátvonulások, néhány he­lyen, holnap délután több helyen eső, havaseső, havazás, élénk é- szaknyugati, nyugati szél, a hő­mérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet éjjel: északkeletem és dél­nyugaton mínusz 4—mínusz 7, máshol mínusz 1—mínusz 4 fok, helyenként mínusz 1 fok felett. Legmagasabb nappali hőmér­séklet szerdán: plusz 2, plusz 5 fok között, egyes helyeken plusz 2 fok alatt. szentandrási, szarvasi, nagyszénás! tájfajták legkiválóbb termesztői­nek „elfekvő” lucemamagját to­vábbi szaporítás céljára összegyűj­tik és megtisztí.ása után az igény­lők rendelkezésére bocsátják. Több gyakorlati bemutatón és elő­adáson ismertetik majd a közsé- / gekben a lucerna magfogás nagy gazdasági jelentőségét, a magfej­tést,^ tisztítást és a takarmánynö­vény kár evők elleni védekezés módját. A szakszerű megfejtésről és tisztításról a megyei gépállo­mások igazgatóságával közösen oktató előadásokat rendeznek a fejtőgép kezelők részére. A Hazafias Népfront megyei bi­zottságának felérésére tudomá­nyos szakemberek megírták a lu- eernatermesztés és maahoz.ás ké­zikönyvét és kiadják a megye mezőgazdasági monográíiáját is. ‘Megyei értekezletet tartanak a gépállomások munkájának szervezéséről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom