Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-01 / 27. szám
1#58. február 1., saombat Bf.KfS MEGYEI NÉPÚJSÁG Mérlegen a 4L sz. Auéókazlekeáésí V. szakszervezeti bizottságának munkája i A szakszervezetek ma már azt tartják legfontosabb feladatuk- nak,. hogy a legjobb gazdasági é- redmények elérésért, az életszínvonal fenntartására, az előrehalad dás félté teleinek megteremtésére mozgósítják a d'ólgÖZokat. A feladat, a célkitűzés még nem azt jelenti,, hogy ezzel mCg1- tettek mindent. Kórnátáení. Azt" jelenti, hogy á célkitűzés csak akkor, és csakis akkor' űálósul feeg, ha- cnriék érdekébeit munkálkodnak kütón-külön, üzemen- kéht és egészében a szakszervezetek- tágjai. Nézzünk egy pé’dát. Tegyük mérlegre a él. sz. Autóközlekedési Váll'áíaí szakszervezeti bizottságának 1957. második félévébe* végzett n^nkáját. Kezdeményezésükre 80 személyes étkezőhelyiséget létesítettek, mely egyben kuítúrfefrmil rs-szolgál. Könyvtár; rádió1, barígleme- zek, sakk biztosítja á dolgozók esténkénti szórakozását. Az üzemi árt-, KTS2Í- és szákéZéíVézét ko- ifaög teadéiutánokat rendez. Tervezik, hogy az első negyedévben képrádiót vásarolr-'“. Huszonkilenc tagú színjátszó csoportot szerveinek, s már az első bemutatkozáskor — a budapesti kulturális versenyen — dijat nyertek. Labdarúgó- és föp- Iabda-csapátuk á megyei II. osztályban, ilíeiva az NB Ilí-ban szerepel. Hórom alkalommal rendeztek üzemi sfeirtVer'sényt, egy esetben spór tf etidezvénydS kirándulást. A szakszervezeti bizottság beszámoltatta á műszaki és anyag- gazdá'kodásl vezetőt az őszre és télre való felkészülésről és a be* Számolóban elhangzottakat ellenőrizte. így biz'osííották az őszi forgalom sikerét. A dolgozók kezdeményezésére augusztus ÍO és november 7 tlsz- íétéré muhkaversenyt szerveztek. A verseny eredményeként csökken az Önköltség több lett a bevétel, üzemanyagot takarítottak meg. A vállalat igazgatója a verseny befejezésekor 10 000 forint értékű tárgyjutalmat osztott ki. Két ízben volt termelési tanácskozás, ahol a munkafegyelemről beszéltek. Az üzemi lopások, késések, szeszesital fogyasztás, balesetek, menetokmányok hamisításának megszüntetésére fokozottabb ellenőrzést kértek. Az ellenőrzések éta megszilárdult a munkafegyelem. Mezőhegyes „gyöngye* a „Seüimi sincs cukrászda“ fia valaki azzal a szándékkai 1 megj). be a Mezőhegyesti PŐÍdmű- vesszÖvétkeSéf cukrászdájába, hogy megeszik egy tésztaszeletet az nagyon téved. Bteon& félsedk mert sütemény már hetek óta nincs. És mit szólnak hozzá:' nem is tesz. Ma de, muszáj épyen a. cukrászdában süteményt enni? Süssön mán- diente megának és egye meg' otthon. Ke zaklassák- folyton a cukrászda atkalmazottaüi. Zsíros Andrásáé már így is kezét- szó- gyeket, hogy <t vásárlóknak H6- lanéóftn azt kell mondani«.— Mines kérem... sajnos azzal nem tudok szolgálninem tudom kérem, mikor lesz, —■ Hál ml van? — Egy pár üveg Ukor, egy kis cukorka és néha fekete'. Az is csak úgy, hogy Zsírosáé a- saját kávéfőzőjét hozta, el otthonról. Vdn ugyan egy presszó gépjük, CMk az a báj, hogy kávét nemieket rajta főzni, mert állandóan rossz. Süteményt azért nem Sütnek, mert nem jó a kemence. Ha semmi sincs, akkor minek- a cukrászda? Csupán a neve miatt kár nyitva tartani. —JT eFvek, goiuíolt, mulasztások., (Beszélgetés a gysaai járási tanács etaökiielyettesével a tér tii siészö vet kezeli terveiről! Zalai elvtárs, a járási tanács végrehajtóbizottságának elnökhelyettese kissé ros=z hangulatban fogadott bennünket,, amikor felkerestük hivatalában1. Az első szaval; — hogy inkább' rossz hírei vannak,, mint jök — elég borúlátónak tiin- rek. Később azonban,, amikor a termeíősaövetkezeteít éve» terveiről. beszélt, kiderült, hogy szó sincs- borúlátásról előbbi szavaival csupán azokra, a nehézségekre célzóét, melyeit a tervezések, egy-egj részleténél mutatkoznak. Mini mondotta elkészült a járási tanács hároméves mezőgazdaság fejlesztési terve s ha abbéi kiindulva vizsgáljak a termelőszövetkezetek évi erve zését, általában tükrözik a negjelölt feladatokat. Hogy csak néhány dolgot említsek — mondotta — a tervek szerint helyes irányban fejlődnek a vetési arányok, növekszik a talajerő u- támpótlás és ami nagyon fontos növekszik a terméshozam is. A jó dolgok mellett azonban nagyon aggaszt bennünket, hogy sok helyen nem törekednek árutermelésre. Képzeljék el •— mondotta Zalai Megalakították a nőtanácsot. AZ utazó nődoi'gótók kalauzok —■ részéré áz áutóÖuifitók' forduló állomásain éjjeli szállásokat létesítették. Mosó1- és szárítógépet vásárolták a- „második műszak” megkönnyítésére, A- szakszervezeti bizottságon belől1 távsadáimi táná'f» működik, maty rendszeresen- ellenőrzi a- fürt dók, munkahelyek,, műhelyek tisztaságát', látogatja- a- betegeket, szükség eseté# rendkívüli, segélyt folyósít' a beteg dolgozó' családjának. Az új munkavállalókat mumká- baáílás előtt, előzetes balesetólháf- rítási okiatáSb.m részesítik. Kövön tó egyszer — szolgálati helyenként —■ baleset megelőzési okíáíásf tartásiak,- A szakszervezet — a Vállárat gazdasági vezetői-vei egy etér', ésfeeh —• javaslatot dolgozott ki a még hiányos munkáfr- véde’mi üzeftregészségfigyi, szociális és fealtóráíss létesítmények megválót ásása. Az eredmények mellett akad hiba is Az egyik: kévését foglalkoznak az újítással, m újítókkal, Á másik: nemi dolgozták ki keltó időben a „kiváló dolgozó" szint feltételeit. (Ebben bűnös a vállalat vezetősége is.) A harmadik hibáért nem okolhatjuk Sem a Szakszervezetei, sem ,a vá'fotót vezetőségét, mert az. önhibájukon kívül, hely hiányából 'adódik. Ez az.hogy muh'kásVédélmi szempontból szükséges lenne égy hegesztőműhely létesítése, mert a javítóműhelyben — ahol jelenleg dolgoznak — sok a gyúlékony a- nyag, könnyen tűz keletkezhet. A tettek és hibák mérlegeléséből kitűnik, hoúv a 41, sz. Autóközlekedési Vállalatnál — ahol 614 dolgozó közül 555 szakszervezeti tág — Igen komoly, sokrétű a szakszervezet tevékenysége. Ha {gy dolgoznak továbbra is, akkor a szakszervezet célkitűzése — a 'egjobb gazdasági eredmény elérése, az é'cts-zínvonal fenftartá- 9á, az előrehaladás feltételeinek megteremtése — továbbra !s valóság lesz. Ma este tartják a hagyományos építőmunkás bálát A békéscsabai építőipari munkások ma, február 1-én fél S órai kezdettel rendezik meg hagyományos épitőmunkás báljukat az Építők Művelődési otthonában. A konfekcióipar újabb részlegeket szervez ál gyermekrubák gyártására Békéscsabán például a férfiingek terhére készítik a fiúingeket. Ugyancsak a Békéscsabai Ruhagyárban gvermekpi- jamák varrását kezdik meg. Ebben a negyedévben hatezret készítenek. Sopronban ez- 4i#án egész éven át gyártják az feko1'»köpetiveket, s így ebből sem lesz hiány. Az év első negyedében 150 000 fiúöltöny készül, 20 000-rel több, mint korábban. Megá'fepítntták, hogy a fiúk ruháinak eddigi méretei nem megfelelőek. A gyermekek kisnortoltabbak, erősebbek, vállasabbak, jobban tápláltak, mint régebben és a ruhák általában szűknek bizonyulnak. Ezért most úgynevezett piackutatásra kerül sor, hogy megtudják, milyen méretű ruhákat gyártsanak a jövőben. Ebben az évnegyedben 205 ezer lánykarvbát ad az állami ruhaipar a kereskedelemnek, fiúfehérnemű pedig 260 ezerrel több készül, mint tavaly ugyanennyi idő alatt. Többszázezer forint újításból Közel százötven éve, hogy megalakult á Mezőhegyest Állami Gazdaság központi gépjavító ü- zeme, A felszabadulás előtt nem nagy eredménnyel dicsekedhettek. Ez érthető is, mert akkor a munkásoknak nem volt érdeke, hogy többet és jobbat termeljenek. Nyereségrészesedésről szó sem volt. A haszon a tőkéseket gazdagította. Nem csoda, hogy nagyon elenyésző volt az újítás ia Régi, elavult gépeken dolgoztak. Az üzem korszerűsítéséről, vagy a munka megkönnyítéséről nem is beszéltek. Ma rá sem lehet' Ismerni az egykori műhelyre. A régi gépek helyére új, korszerű gépek kerültek. A műhely termeiben rend, tisztaság van. A darabbéres- rendszer bevezetése után a dolgozók igyekeznek még többet s jobban termelni. A keresetük is nagyobb: átlagban megkeresik a havi 1500—1600 forintot. Rendkívül megnőtt az újítások száma is. Például 1956 október 1- től, december 31-ig 37 újítást vezettek be. A megtakarítás meghaladta a 150 ezer forintot. Az októberi események alatt megszüntették a darabbér-rendszert és ismét rátértek az órabérre. Az eredmény az lett, hogy 1957 január 1-től szeptember 1-ig mindössze 8 újítás volt. Ezek is majdnem jelentéktelenek. Októberben újra bevezették a darabbér-rendszert, s 3 hónap a- latt mintegy 24 újítás született. Acs Miklós gépészmérnök pneometikus szállító gépe ma már országszerte ismert. Előnye, hogy a terményféleségeket nem kell kézierővel emeletre szállítani, a gép csöveken fújja fel. Ebből ez évben 140 rendelést kaptak az ország különböző részéből. Buzgó János az „Ezüst” szelektor alkatrészeit módosította, melynek értéke közel 5 ezer forint. Kovács József a Zetor du- gattyúcsapszeg készítését gépesítette, újításának értéke 9500 forint. Az öreg Babály Mihály bácsi már 33 éve dolgozik a kovács szakmában. Mintegy 70 újítást a- dott be eddig. Körülbelül 200 e- zer forinttal gazdagította az üzemet. Legutóbb a gumivulkanizá- lást gépesítette, melynek értéke 19 500 forint. Keresete meghaladja a kétezer forintot. Gyóni Ferenc tervező, újítási megbízott elmondja: — Ebben az évben is több újítást valósítunk meg. Ezek közül lényegesebb a széna- és trágyarakodó, széna-szalma kazal fúvó és szeletkirakó gép. Ha ezt megcsináljuk, megkönnyítjük a dolgozók munkáját s körülbelül 100—150 ezer forinttal gazdagítjuk az államot. — Mi nem ülünk rá az újításokra, hanem igyekszünk minél előbb bevezetni és az újítókat megillető jutalmat rendszeresen kifizetjük. Ez is ösztönzi a dolgozókat arra ,hogy minél több és jobb újítást tervezzenek. Jantyik elvtárs bizonyé«, znéllaiüarskodá&s.-J — hogyan fejlődhet gyajsan, hogyan szilárdulhat jobban a nagyüzemi gazdálkodás ott, ahol az a aí törekvés* kegy lehetőleg mindent természet ben esztanak ki a tagek között,. Itt vám példaként, a hamvai Űj Elet Termelőszövetkezet. Tavaly fl forinto» pénzbeli osztalékot adott a tagoknak. Az idén pedig, nemhogy többet, hanem kevesebbet,, 14,80 foeúMot terveztek. Ugyanakkor muakaegysé- genkérat többek között 6 kiló kukoricát és 2 kiló árpát akarnak osztani. Ez egymagában nem is volna rossz. De mit gondolnak a m*g:is ter- mésztébení részesedés^ minők a rovására megy? Mielőtt válaszolhattunk volna, ő felelt: A közös állatállomány fejlesztése sáíiyü meg". A tervek szerint nem kívánják növelná a tehén állományt- A sertéshízialáít Is a nagyüzemi gazdálkodástól idegen módon csinálják. Egy-egy tag a terv szerint kiosztandó takarmányból kilenc dirab sertést tudna mc-ghízlalrü. Ez összesen 360 darab. Ugyanakkor közös hízla’ás- ra mindössze 51 darab sertést terveztek. Lám, így hanyagolják el a közös állatállomány fejlesztését. Ez is mutatja, mennyire erős még mindig a visszahúzó erő az „egyéni" gazdálkodási mód. Bizony ez hátráltatja a terme- loszövetkezetek minél gyorsabb erősödését. Ilyen és hasonló problémáink vannak jelenleg — mondotta Zalai elvtárs, majd arról be* szélt, hogy most a járási tanácson együtt vannak a termelőszövetkezetek tervei, megvannak a feltételei annak, hogy összesitsék a tapasztalatokat és értékeljek a tervezést. Az értékelés után még mindig lesz mód arra — ha korábban el is mulasztották —, hogy a járás politikai és gazdaságveaetői, a szakemberek személyesein tanácskozzanak a termelőszövetkezetek tagjaival és a közös eszmecsere során minimumra csökkentsék az évi tervek fogyatékosságait. Többek között javasolják majd a műtrágya fokozottabb alkalmazását és ismertetik a termeléssel kapcsolat tos rendeleteket és kedvezményeket. Szeretnék elérni azt, hogy a termelőszövetkezetek egyre jobban törekedjenek a közös árutermelésre és egyéb kérdésekben is megjavítsák az éves terveiket, hogy azok minden tekintetben megfeleljenek a termelőszövetkezetek érdekeinek, a párt és a kormány célkitűzéseinek. Boda Zoltán 39 ezer rántani való csibe, 6 ezer kispyivka A Felsőnyomási Állami Gazdaság a napokban 3700 kiscsi- bével gazdagodott. A hét folyamán még 5 ezer kiscsibét várnak a keltetőállomásról. A több mint 8 ezer ki-csibe 7 hét múlva már 60—70 dekás, ráninnivaló lesz. A terv szerint ebben az évben 39 ezer rántinivaló csibét és 6 ezer kispulykát nevelnek fel.
