Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-28 / 50. szám

Af U MAS OK, Világ proletárjai egyesüljelekI 1958, FEBRUAR 28., PÉNTEK Ara 58 fillér 1H. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM Mindannyiunk ügye Bukarestben befejeződtek a magyar- román megbeszélések és aláírták a közös nyilatkozatot A Magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldött­sége és a Román Népköztársaság kormányának s a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének képviselői között febru­ár 22-én kezdődtek a megbeszélések. A megbeszélések befejeződtek és február 2G-án, szerdán . este a Komán Népköztársaság Minisztertanácsának Elnöksé­gén közös nyilatkozatot írtak a iá. Magyar részről Kádár János, román részről pedig Ghc- orglie Gheorghiu-I)ej írta alá a közös nyilatkozatot, amely­nek szövegét vasárnap, március 2-án teszik közzé mind Bu­dapesten, mind pedig Bukarestben. 9 magyar-román barátságnak még fokozottabb tartalmat ad az évszázados közös harcunk Fogadás Bukarestben a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére — Chivu Stoiea és Apró Autal pohárköszöntöje Kiszabadult a börtönből s ke­rüli az embereket, nem áll meg beszélgetni senkivel, mert tudja; hogy az emberek megvetik. Idény munkákra jár, becsületé- ből már csalt annyi maradt, hogy egy ásónál, lapátnál nem . bíznak rá többet. Azelőtt sok százezer forint értéket kezelt, az emberek előre köszöntek neki. Most átnéznek rajta. Értéktelen­né vált, mint ege kiégett vil­lanykörte. Akkor vesztette el az értéket, a becsületét, amikor hozzányúlt a társadalom közös fáradságának gyümölcséhez s fosztogatta, meglopta. Csaknem .minden városban és faluban akad két- hárem ilyen ember. Évek óta intő felkiáltó­jelként jönnek-mennek az utcá­kon. Kiabál róluk a figyelmezte­tés: vigyázz, mert a sorsomra jutsz, megvetett üres életű em­ber lasz belőled! S mégis min­dig akadnak, akiknek nem hasz­ná! a figyelmeztetés. Odadobják a becsületüket, arcpirulásra késztetik hozzátartozóikat, évek­re nélkülözésnek teszik ki gyer­mekeiket az iv&sért. s a sok pénz birtok!ásának pillanatnyi bű­méért. • .é Tőül Fteréncet félesége, két gyermeke körébői zárták a bör­tönbe, mert 159 ezer forint érté­kű alkatrészt lopott el a Kőszi­geti Állami Gazdaságból. Csa­ládjától távol a börtönben vár­ja a bírósági ítéletet Csukás Lajos, volt körösladányi erdész 70*000 forint értők sikkasztásá­ért. Az Endrődi Föidművesszö- vetkezetben egy bünbanda lop­kodta a közös tulajdont már é- vak óta, s. most Tímár Edét -12 ezer, Dinya Edét 30 ezer forint sikkasztásért vonja felelősségre a bíróság. S még sorolhatnánk néhány leleplezett tolvajt. Vajon miért válllak tolvajok­ká? Az egyik járásbíró, akinek feltettük ezt a kérdést elég elfo­gadhatóan magyarázta meg az okát. Semmi esetre sem azért, mert nélkülöznek, hanem azért, mert máról-holnapra motorke­rékpárt, bőrkahátot, elegáns öl­tözeteket, modern bútort, min­dennap korlátlan mennyiségben inni és mulatni akarnak. S a csalást, a lopást nagyon meg­könnyíti a felületes elienőrzés, sok esetben pedig az ellenőrzés elmulasztása. Tóth Ferenc pél­dául 19 hónap alatt hurcolta ha­za a 159 ezer forint értékű al­katrészt a Kőszigeti Állami Gaz­daságból. Ez idő alatt csak egy­szer kapott egy felszínes ellen­zést, tételes leltárt pedig egyszer sem. Az ellenőrzés elmulasztásáért mér vontak felelősségre vezető embereket. Csak az a baj, hogy túlságosan enyhén, ami nem döbbentett rá másokat az ellen- ■ i'ztós fontosságára. Szigorúbb,, húsbaváftbb feleiősségrevonás> keli alkalmazni az ellenőrzés el­mulasztóival szembeni is. és az eddigieknél sokkal súlyosabban kell megbüntetni azokat, akik keret emelnek a társadalmi tu­lajdonra. Egyrészt így vehetjük elejét a további lopásoknak, másrészt úgy, hogy minden tí­zemben és gazdaságban meg kel­lene végre szüntetni a szájtátisá- got, a „nem látok, nem hallak semmit" káros álláspontot. Sajnálni valakit ilyen esetbe®: annyit jelent, mint nem sajnálni Hány meg hány ember becsüle­tét menthették volna meg társai, ha valóban meg akarták kímél­ni a börtöntől, családját a nélkü- közéstől. Nem a felelősséget akarjuk áthárítani a tolvajokról az el­lenőrzést gyakorolni kötelezet­tekre. Annak a megértését sze | vetnénk segíteni, hogy nem- ! csak a társadalmi tulajdon vé dekliéről van szó. Nemcsak 8 pénzt, az alkatrészt és szerszá­mot kell megvédeni, hanem a lo­pásokra hajlamos embert a bör­töntől, családját a rájuk szakadt gyalázattól. Többségüket me lehet óvni ettől. Csak közös a- karat és éberen tartott lelkiis- jníumuiüái Ital) hozzá. Chivu Stoiea, a Román Népköz- társaság Minisztertanácsának el­nöke szerdán este fogadást adott a Bukarestbe érkezett magyar párt- és kormányküldöttség tisz­teletére, Chivu Stoiea eivtárs pohárköszömtöje A fogadáson Chivu Stoiea, a Minisztertanács elnöke pohárkö­szöntőt mondott: — Népünk, dolgozóink ország­szerte nagy örömmel és baráti szeretet el fogadták a Magyar Népköztársaság küldöttségét, helynek tagjaiban .a testvéri ma- gyar népet üdvözölték és kifejez­ek azt az elhatározásukat, hogy még szorosabbra fűzik a román— rásivár barátságot. ~ A Mágyar látogatásai Bukarestben, Iaaiban, Románban, Bákóban, Marosvásár­helyen, Ploestiben, hatalmas meg­nyilvánulása volt népeink meg­bonthatatlan barátságának, a né­peinket átható nemzetköziség szellemének, megnyilvánulása an­nak a megbonthatatlan egység­nek, amely összefogja a szocia­lista országokat, amelyek élén közös barátunk, táborunk vezető- ereje, a nagy Szovjetunió áll. Küldöttségeink tárgyalásai a legteljesebb kölcsönös egyetér­tés szellemében folytak le és módot nyújtottak nekünk ahhoz, hogy ismét kitejezziik testvér- pártjainknak azt az elhatáro­zását, hogy erősítik kapcsolatai­kat, elmélyítik tapasztalatcse­réjüket, hozzájárulnak a nem­zetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdulásához. Ezeknek a tárgyalásoknak ered­ményei, amelyeket a .közös nyi­latkozat szentesít, kifejezik párt­jaink és kormányaink nézetegy­ségét, a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság kap­csolatait, a nemzetközi helyzet, a munkásmozgalom, a szocializmus építése és a béke megvédéséért vívott harc legfontosabb mai kér­déseit illetően. Elhatározott szándékunk, hogy népeink, valamint a Szovjetunió vezette szocialista tábor egysége, a szocializmus és a béke érdekében erősítjük a politikai, gazdasági és kulturális együttműködést, a köl­csönös segélynyújtást. Népünk nagy megbecsülést ta­núsít a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Magyar Népköztár­saság kormányának határozott és bölcs politikája iránt és tiszta szívből örül a magyar nép sike­reinek, amelyeket a szocializmus építésében, a népi hatalom belső és külső ellenségei ellen vívott harcban éri el. Apró Aulai elvtárs pohárköszöntője A magyar párt- és kormány­küldöttség nevében Apró Antal mondott pohárköszöntőt: — Népköztársaságaink és dol­gozó népeink szövetség# és ba­rátsága a közös célért folyó har­cunk azonosságán; a szocializmus építésen, a béke szilárd védelmén, a prolelárnemzetköziség magasz­tos eszméin alapul — mondotta többek közölt. — Tagjai vagyunk a Szovjetunió vezette hatalmas szocialista tábornak, a varsói szerződésnek és közös érdekünk és kötelességünk ezek további erő­sítése. Népeink békét akarnak és mint minden szocializmust építő nép, barátságra törekszünk a vi­lág minden népével. A magyar—román barátságnak ezen az általános törekvésén. Pártjaink eszmei azonosságán kívül még külön tartalmat és történelmi alapot ad a hagyo­mányos, évszázados közös harc, amelyet népeink elnyomó', ki­zsákmányoló! ellen folytattunk. Utalt a két nép történelmi sors- közosségére, majd . így folytatta: — Mindkét ország dolgozói jót tudják, hogy mostani és immár örök barátságunk csak azért vál­hatott népeink viszonyának jel- .emzőjévé és alapjává, mert né­peinket a kommunisták vezetik az új ú.cn, a szabadság, a független­ség, a szocialista építés útján. A magyar nép sohasem feledkezik meg arról, hogy felszabadításában a Szovjet Hadsereg oldalán har­coló román katonák is vérüket hul­latták a mi szabadságunkért, ha­zánk felszabadításáért. Ezt az emberi, eszmei és érzel­mi alapokon nyugvó és egyre fej­lődő barátságunkat, együttműkö­désünket próbálta megzavarni 1956. októberében ismét közös el­lesnünk, a nemzetközi imperia­lizmus. A harcot, ameiyet az el­lenforradalom ellen vívtunk, Önök is jól ismerik. Mi, magyar dolgozók most ta­nultuk meg a saját kárunkon, sú­lyos véráldozatok árán, hogy min­den erőnkkel, tudásunkkal véde­nünk kell a munkásosztály poli­tikai hatalmát megtestesítő pro­letárdiktatúrát és ennek vezető erejét, a pártot. Megtanultuk, hogy a harc a szocializmus és * kapitalizmus erői között tovább folyik életre-halálra. Ha a párt nem éber, nem egységes, nem e- rős, a proletárdiktatúra nem tölti be feladatát. Ezeket a tanulságokat és ae önök 1956. november eleji baráti tanácsait hasznosítottuk az elmúlt tizenöt hónap folyamán. Őrizzük a párt tisztaságát, eszmei egysé­gét, erősítjük minden eszközzel a munkásmozgalmat és kemény harcot folytatunk ellenségeinkkelj A román és a magyar nép most egy hangon, egy véleményen van országaink belső ügyeit és a bé­ka megvédését illetően. Nézete­ink nagy és kis kérdésekben azért is azonosak, mert mindketten, nemzeti katasztrófák, vérzivaU»- rok figyelmeztető leckéiből ismer­tük meg a német miliiarizmus, a« imperializmus vérszomját és ször­nyűségeit, s most közösen harcé* lünk a békéért és egyúttal har­colunk dolgozó népeink anyagi és kulturális jólétiéért, a szocializmus győzelméért országainkban. Az okmányok, amelyeket most aláírtunk, eat a célt szolgálják, Erősítik a testvéri együttműkö­dést politikai, gazdasági és kul­túrád« vonatkozásban. Ta ii ii In a /»\ szór a kozna k a békési népfrontkörben Érdeklődve hallgatják a délelőtt 10 órást híreket a békési népfron körben, hogy utána tovább folytassák a vitát, beszélgetést at enyhe télről. ■ ■- <■ mm Egy másik asztalnál dominóinak, sakkoznak. Kiss Gábor bácsi ép­pen sukkot kapott Marik Jánostól, x bizony meg noprlPni.ho­gyan védje ki o támadást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom