Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-26 / 48. szám
1958. február Vö.. szerda BÉKÉS MEGY ti NÉPÚJSÁG 3 Tavaszi előkészületek az Orosházi Gépállomáson Az Orosházi Gépállomás udvarán kijavított erő- és munkagépek sorakoznak. A hat traktoros-bri- gádvezető nap, mint nap végigsétál a kijavított gépek között. Nézegetik, keresik még a javított gépeken is a hibát, és próba ellenőrzéseket végeznek. A traktorokat üzemeltetéssel ellenőrzik. A munkagépeket is csak alapos ellenőrzés után veszik át. A gépállomás vezetői előzetes felmérések — tsz-igény — alapján lebontották a gépállomás éves tervét brigádokra. A terveket megbeszélték a brigádvezetőkkel. Még ebben a hónapban brigádér- ttkezleteket tartanaik, ahol az 1958. évi tervfeladatokat ismertetik a traktorosokkal. A brigád- értekezleteken minden brigádtag megkapja a kezelésére bízott erő- és munkagép éves tervfeladatát. A 11-cs brigád éves tervfeladata 14.316 normálhold Ezt a munka tervet a brigád 18 erőgéppel, (körmös és gumikerekű traktorral), 6 kombájnnal, 4 t rak torvon tatásé kévekötő-aratógéppel, 7 cséplőgépepl és egyéb • unkagópekkel teljesíti. A 14316 Irmálhold előirányzott munkából több mint 10 ezret az orosházi Dózsa és Táncsics Tsz-ben végeznek el, a többit az egyéni gazdaságokban. A Dózsában 4.6 normál- hold gépállomása munka jut egy hold szántóra. A Táncsicsban 3 fiormál holdnál valamivel több. E munkafeladat egész embert követel a traktorosoktól és a brigádvezetőktől. Ebben nem lesz hiány, mert Szilasi H. Istvánt és brigádját nem véletlenül kérte a Tanulnak a tsz-ek ^ könyvelői február 34-én Szabadkígyóson ni. .nyílt a termelőszövetkezeti könyvelők hathetes tanfolyama. Az 50 hallgató az alapfokú ismereteket sajátítja el. Többek között megismerkednek az alapbizonyla- tofckal, nyilvántartási és könyvelési könyvekkel. A tanfolyam fő célja, hogy a hallgatók elsajátít* sák a gyakorlati ismereteket és segítsék az elnökök munkáját. A hallgatók a tanfolyam elvégzése után képesített könyvelői vizsgára jelentkezhetnek. két termelőszövetkezet vezetősége ugyanarra a területre, amelyen már évek óta jó munkát végeztek. Szilasiék munkájával nemcsak a termelőszövetkezetiek elégedettek, hanem az egyénileg gazdálkodók is. A brigád által végzett munka mindig minőségi volt, így érthető a két tsz ragaszkodása Szilasáékhoz. Az orosházi tsz-ek és a gépállomás kapcsolata az utóbbi években igen sokat javult. Előreláthatólag ebben az évben a barátság tovább szilárdul. A gépállomásiak jó munkával, a tavaszi feladatok előzetes megállapodás szerinti elvégzésével alapozzák majd meg a termelőszövetkezeti tagok ez évi gazdálkodását. Az első tavaszi feladatok végrehajtására, a gépállomási brigádok eddig egyenként 5 traktort, univerzális erő- és munkagépeket vonultattak fel a termelőszövetkezetekbe, hogy a- nint az idő engedi, hozzáláthassanak a tavaszi munkákhoz. Gépállomásainkon jól halad a gépjavítás Békés megye gépállomásai — három-négy kivételével — több mint 100 százalékra teljesítették a gépjavítási tervüket. Legjobb munkát a hattonyai, békéscsabai és l'üzesgyarmati gépállomások végeztek, örvendetes, hogy az elmúlt évhez viszonyítva, sokat javult a minőségi munka. De vannak még gépállomások, ahol a minőség helyett a mennyiséget vették figyelembe. A gépállomással egyidőben a gépállomások és termelőszövetkezetek közötti tanácskozások is befejeződnek. A tanácskozáson megbeszélik a tavaszi munkákkal kapcsolatos tennivalókat és a múlt évben elkövetett hibákat. Olvasd A NÉPÚJSÁGOT Tjaiuuz küszöbén Három kérdés — három felelet — Mi újság Nagy elvtárs? — — kérdeztük a k&rösladúnyi Üj Barázda Tsz párttitkárától. — Készülünk az e havi közgyűlésre. — Miről tanácskoznak majd? — Legelőször hat jelentkező felvételéről döntünk. Aztán igen csak szóba kerül mindaz, amit a szövetkezet kommunistái és vezetői elha-i távoztak 21-én, az egésznapos megbeszélésen. Ugyanis az, hogy 542 hold föld megmunkálására kötünk szerződést a gépállomással. E kőiül igen csak vita lesz, mert a gépállomás 180 hold földünket hagyta szántatlanul az ősszel s ráadásul a rizsföldet. Nem tudom mi lesz vele., ha esős tavasz köszönt ránk? A rizsföldek sorsán töpreng a többi ladányi tsz is, mert jóformán szárítatlan az egész. A gépállomás Korszerű épület épül a köröslaááiiYf felvásárlóknak Egy másfél méternyi magas és vagy tíz méter hosszú új téglafal meredezik az ég felé a körös- ladányi földművesszövetkezet irodájának udvarán, Tavaly ősszel -hagyták félbe ,és ^sokan azt hiszik, hogy ez is úgy jár, mint a művelődési otthon. Annak, a falai ugyanis ötödik éve vádolnak valakiket, csupaszon meredezve. — Ez az épület elkészül ebben az évben — mutat az alapra Varga Imre ügyvezető. — Minden megvan hozzá, ami kell: tégla, mész, faanyag, s a 130 000 forintos beruházás is. Ennek az ösz- szegnék több mint fele, 70 000 forint saját erőből van. A „saját erőből" szót egy kis büszkeséggel ejti ki. Jogosam, hiszen az ellenforradalom után nehéznek látszott a károk pótlása is, építkezésre akkor gondolni sem mertek. Mégis sikerült! Az épületre nagy szükség van, mert nagyon kicsi helyen szoronganak a zöldség-, gyümölcs- a tojás-, és baromfi-, a toll- és bőrfeivásár- lók. A nyolc helyiséges új épületben megfelelő helyet kapnak s két helyiség jut a zöldség- és gyümölcs téli tárolásának is. E»y napra egy munkaegység Közel hét éve, hogy idős közép- pamsilok megalakították a békés- sZentandrási Béke Tsz-t. Nincs ebben semmi különös. Hiszen 1951- ben már sok termelőszövetkezet a- Ickult. De a Béke Tsz kezdet óla nem az alapszabály szerint dolgozik. Megalakuláskor úgy határoztak, hogy nekik nem kell sem a tagkönyv, sem a munkaegység- könyv. Külön házi normát dolgozlak ki: aki a növénytermelésbe dolgozik, az egy napra egy munkaegységei kap, aki az állattenyésztésben dolgozik az két munkaegységet. Például kapáláskor egy fiatalember megkapál 1200 négyszögöl kukoricát, egy idősebb pedig 700 négyszögölet. A munkaegységet egyformán kapják. A zsákot foltozó asszony ugyanannyi munkaegységet kap, mint az a férfi, a- ki a búzával telt zsákot hordja a cséplőgépnél. Hol érvényesül itt az az elv, hogy mindenki az elvégzett munkája után kapja a részesedést ? A fiatalok úgy vannak vele, „minek dolgozzunk többet, hiszen akár mennyit dolgozunk, egy napra u- gyanis csak egy munkaegységet kapunk.” Mikor a tsz megalakult meg lehetett érteni, bár, nem volt helyes akkor sem. De most mikor nemcsak idősek, hanem fiatalok is vannak, nem szabad ilyen munkamódszerrel dolgozni. Felvetődik a kérdés, hogy az illetékes szervek tudtak-e erről, s ha igen, miért nem intézkedtek még máig sem? Sürgősen változtatni kell a Béke Tsz módszerén. Leküzdik a nehézségeket A békésszentandrási Petőfi Tsz 326 katasztrális hold földön gazdálkodik, 2ö taggal. A múlt évben 28 forintot ért egy munkaegységük. Erre a gazdasági évre 21,70 forintot terveztek. Ügy tűnik, hogy nem valami jól gazdálkodnak. De nézzük meg, mi van a számok mögött. A Petőfi Tsz 1949-ben alakult, Péró néven. Tizenhat tagja volt; föld nélküli proletárok, Az államtól kapóit e'ó’fiStakitÜ^* rális hold elhagyatott, addig parlagon heverő földön kezdték meg a gazdálkodást. Nem volt se vetőmagjuk, se jószáguk. Az államtól kaptak kölcsön vetőmagot, jószágot stb. 1950-ben egyesültek a Zalka Máté Termelőszövetkezettel, mely ugyanúgy eladósodott, mint ők. A két roszból akartak csinálni egy jót. Ez azonban nem sikerült. 1952-ben olyan sok volt a földjük, hogy egy tagra 25—30 hold jutott. Ezért a tengerinek legtöbb részét egyszer sem kapálták meg. A búzát későn vágták, így a szemvesateség 20—30 százalékos lett. Az 1952-es aszályos esztendő majdnem megpecsételte sorsukat. A sok jószágot nem bírták tartani. Hetven hízójukat az Állatforgalmi Vállalat nem vette át, mert nem érte el a megfelelő súlyt. Takarmány hiányában az állatok egyrésze elhullott, vagy teljesen leromlott. A munkafegyelem laza volt, mert az akkori vezetőség nem sokat törődött a közössel. Az élelmesebb tagok igyekeztek megszedni magukat. Akik becsületesen akartak dolgozni, azok nem boldogultak. Ezért 1953-ban a volt Péró Tsz tagjai elhatározták, hogy újra külön válnak. Ekkorra már annyira szaporodott az adósságuk, hogy több százezer forintra rúgott. A különváláskor újonnan alakult Petőfi Tsz 40 ezer forint adósságot vitt magával. — Ezzel megbirkóztunk — vélekedtek a tagok. Nem is lett volna baj, de valami adminisztrációs tévedésből a 40 000 forinton felül még , 300 000 forinttal terhelték meg számlájukat — Ez nem jogos — mondták és szaladgáltak fühöz-fához, a minisztériumban is voltak. Az eredménye az lett, hogy 110 ezer forintot elengedtek. De 190 ezer forint fedezetlen adósságuk még most is megvan. 1955-ben fel akarták számolni a termelőszövetkezetet, de a kommunisták erre azt válaszolták: „Ha már idáig küszködtünk, most már nem hagyjuk a tsz-t’‘. Nehéz körülmények között éltek, volt olyan év, amikor havonta egy-egy tagnak átlag 170 forint kereset jutott, s akkor sem hátráltak meg. Most hagynák a közöst?! Gyümölcsöztet- ni akarják a fát, melyet 1949- ben elültettek. A lehetőség megvan rá, hogy erős termelőszövetkezetté váljanak. Ebben az évben öt-tíz holdnyí konyhakertészettel és rizsföld felújítással növelik a jövedelmüket. Szó van arról is, hogy üzembe állítanak egy hentesüzletet; Harcolnak a tsz felvirágoztatásáért. . De az igazságtalanul követelt 190 ezer forint az, mely nyomja a lelkűket. Ideje lenne már, hogy erre is pontot tennének az illetékes szervek. Jantyik Tibor EGY ÉVBEN NÉGY BORJÚ A Csárdaszállási Állami Gazdaság nagy gondot fordít a szarvasmarhaállomány növelésére és a jó minőség kitenyész- ' lésére. Képünk a gazdaság e- gyik tehenéről készült, mely 1 1957-ben négy egészséges borjút ellett. hiába kilincselte össze a megyét és a fél országot alkatrészért, az üt zemképtelenné vált lánctalpas traktorhoz — nem kapott az ősszel. Most már kaptak, ki is javították, azonban kérdés, hogy mikor tud-, nak rámenni a földre, s mennyi terméskiesés lesz az őszi mulasztás miatt? — Azt is elhatároztuk — folytatta Nagy Lajos elvtárs — hogy holdanként egy mázsa műtrágyát igé-t nyelünk. Nem sok ez a mi /#tdjer inkre, de mégis jelentősen növelné a terméshozamot, ha megkapnánk. Az istállótrágya termelés is kevés. Ezért a szövetkezet kommunistái úgy döntöttek, hogy év végére 36- ról 50-re növeljük a tehénállományt. — Most mit csinálnak a tagok? — Ki e2í, ki azt. Legjelentősebb munkánk most a 835 darab alma, körte- és szilvafa-csemete gödrének a kiásása. Amint az idő engedi, elültetjük s az eddigi 5 hold gyümölcsösünk mintegy 8 holdra növekszik. Azaz, hogy többre, mert ebben az évben telepítünk három hold szőlőt is. Szegedi levelezőnk írja dCMÜlfüU okú A váltókezelői (váltóőri) szolgálat egész embert, pontos, lelkiismeretes munkát követel. A váltóőr részt vesz a vonatközlekedés szabályozásában, a vonatok szétrendezésében, összeállításában, az ipartelepek kiszolgálásában (tolatásoknál) és valamennyi járómű mozgatásában az állomás területén. Munkája mindenkor éberséget, pontosságot és figyelmet követel. Különösen éjjel, esőben, zivataros, ködös időben kell fokozni az éberséget. A váltók gondozása, tisztántartása és állítása a megfelelő időben, a vágányvizsgálat, a váltóellenőrzés, legfontosabb feladatai közé tartozik. Nyugodt, pontos, de a- mellett gyors és mégis kapkodásmentes szolgálatot követel ez az ilyen munkakört betöltő dolgozótól. Helytelenül, vagy nem időben állított váltó, vagy elmulasztott vágányellenőrzés komoly károkat, balesetet idézhet elő. Váltókezelőink nagyobb többségükben becsülettel látják el szolgálatukat. A vasút veszélyes üzem és ez a veszély aszerint csökken, vagy fokozódik, hogy váltókezelőink hogyan dolgoznak. A váltókezelői munka mellett igen veszélyes és állandóan az időjárás szeszélyes viszontagságainak van kitéve a kocsirendező. A legzordabb időben is el kell indulnia a vonatnak és ezt a munkát a kocsirendező látja el. Az állomások jó tervteljesi- tése, a vonatok időbeni összeállítása, indítása, érkező vonatok feldolgozása, a kocsik kezelési helyre való beállítása elsődlegesen a kocsirendezők munkáját tükrözi. Kemény munka, nehéz munka, de szívesen, jókedvvel látják el szolgálatukat. Gondoljunk ezekre a bátor és gyors mozgású, veszélyes munkát végző dolgozóinkra. Becsüljük meg őket! Tótka Károly Szeged. MÁV állomás,
