Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-25 / 47. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1958. február £3., kedd A legifjabbak között Megyénk legfiatalabb községében, Gerlén, az óvodások mű­sorra készülnek. A tangóharmonika pattogó ütemére olyan szépen énekelnek az apróságok, hogy öröm hallgatni őket. A kicsik az óvónéni segítségével bált rendeztek, hogy a bevételből még szeb­bé, csinosabbá tegyék óvodájukat. Most egy éve B. Szabó Zsófika is ott énekelt, tán­colt az óvodások között. De azóta „nagylány” lett, isko­lás. De nem is akármilyen, a legjobb tanulók egyike. Másodperc alatt kiszámolja a „gépen”, hogy hét meg három az tíz. Ne legyen közpréda a társadalmi tulajdon A megye állami kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállalatainak igazgatói, főkönyvelői, áruforgalmi osztályvezetői és kereskedelmi fel ügyelőinek részvételével Békéscsa­bán február 24-én, hétfőn délelőtt a megyei tanács kereskedelmi osz­tálya értekezletet tartott. Steigerwald György, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője ismertette az 1957-es év tapasztalatait, s egyben meghatá­rozta a jövőbeni feladatokat is. Beszédében hangsúlyozta, hogy a megye kereskedelmi hálózatának dolgozóira nagy feladat hárul a társadalmi tulajdon védelmében hiszen évente kétmilliárd forint értékű áru megy át a kezükön. E- zért — mondotta többek között — feltétlenül szükséges a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmének érdekében a megye állami-, kiske­reskedelmi- és vendéglátóipari vállalatainál a dolgozók politikai és szakképzettségének további e- melése. A hozzászólók helyeselték a tár­sadalmi ellenőrzés létrehozását, s több jó javaslatot mondtak el a; ipar és a kereskedelem kapcsolatá­nak helyreállításával, s az ellenőr­zés jobbátételével kapcsolatban. Vidám, talpraesett pirosnyakkendős úttörők között a békéscsabai IV. sz. általános iskolában Az újjáéledő úttörőmozgalom szép ünnepnapja zajlott le vasár­nap délelőtt a békéscsabai IV. fzá- mú általános iskolábaft.^A gyer­mekek lelkét sem kímélő ellen- forradalom után ezen a napon avattak először piros nyakkendős úttörőket, akik fogadalmat tetteik arra, hogy a Magyar Népköztár­saságnak hűséges ifjú úttörői lesz­nek. Az úttörők fogadalomtételét és avatását nehéz próba előzte meg. Több, mint 150 „próbaidős” paj­tás gyülekezett már 9 órakor az iskola tan.ermeiben, hogy számot adjanak úttörő tudásukról, fel­készültségükről, — arról, hogy megérdemlilk-e a piros nyakken­dőt? Nagy Matild elvtársnő, az úttörő csapat vezetője kitűnően megszervez ;e a próbázást, hét ál­lomást állítottak fel, ahol az út­törőházban vizsgázott őrsvezetők pontozták a próbázásra jelentke­ző pajtások feleleteit. Látogassunk meg néhány állomást 1 *— Állomásvezető pajtás jelen­tem, az Oroszlán-őrs próbára e- gyütt áll! — jelenti Szabó Ilona őrsvezető pajtásnak Lenkefi Já­nos, az őrs helyettes vezetője. Ügyesek, fegyelmezettek a gye­rekek. Sorba, egymás mellé leül­nek a padokba, Szabó Ilona őrs­vezető pajtás ellenőrzi a nyakken­dők megkötését, majd átveszi a „meglepetéseket”, az összegyűj­tött képzőművészeti képeket, a térképeket, melyet minden pajtás lakóházának, utcájának körzeté­ről készített. Szépek a „meglepetések". Van, aki fényképekből összeállított do­bozkát hozott ajándékba az ün­nep alkalmából, mások könyvjel­zőt, hímzéseket, a fiúk ördöglaka­tot, érdekes játékokat. Kulich Gyula édesanyja is belátogat a próba zó pajtásokhoz. Megdicsért Baukó Jolánt, aki ízléses könyv­jelzőt készített, Tóth Annát, aki szép térítőt hozott, Hlaváts Judi­tot, aki olyan szép hímzést, hogy pajtásai valósággal irigykednek '•á. Felharsan a kürt: a csoportok kicserélődnek, aki eddig az első állomáson pró- bázott, megy a másodikra és így, a többiek is váltják egymást. Lá- togossunk be egy másik állomás­ra, ahol Molnár Judit, és Krnács Judit őrsvezetők vizsgáztatják a pajtásokat. A próba anyaga itt: az úttörő törvényeik, az úttörő fo­gadalom és az úttörő jelképek is­mertetése. Mészáros Laci, Szalai Árpád, Lenkefi Jancsi úgy fúj­ják a fogadalmat, hogy öröm hall­gatni. Magas pontszámot kapnak valamennyien!.., — Ki tudná megmondani, — kérdezi Molnár Judit őrsvezető, hogy mit jelképez az úttörőnyak­kendő három sarka? Péli István pajtás jelentkezik: a piros úttörőnyakkendő egyik sarka az úttörőszervezetet, a má­sik a KISZ-t és a harmadik a pártot jelképezi. Nagyszerű felelet, Péti Pista is jó pontokat kap! Egy másik állomáson a levél helyes címzése, utalványok kitöl­tése és a telefonálás tudománya a próba-kérdés. Eláruljuk, kedves csabai telefonelőfizetők, hogy ha vasárnap délelőtt lakásukon csen­gett a telefon és vékony gyermek­hang azt mondotta: bocsánat, té­ves, akkor nem történt semmi különös, csak az, hogy a IV. sz. isikola úttörői telefonálásból pró- báztak és a fejből kitalált számok bizony sokszor jelentkeztek is. A hetes számú állomásra láto­gatunk el utóljára. Miksi Éva őrsvezető pajtás olyan komoly vizsgát rendez itt, mintha leg­alább is a tanító néni állna a helyében a katedrán. Tíz népdalt, 5 mozgalmi dalt, 5 úttörő dalt, szépirodalmi műveket, verseket, népmeséket és Játékokat kell fel­sorolni minden próbázó pajtásnak. Uuyatmszkí Pál és Széles András pajtások felelnek éppen, amikor HÍREK Társadalmi tulajdont védő bizottság alakult a gyomai Viharsarok Halászati Tsx-ben aelépünk. Széles Bandi a Pál ut­al fiúk történetét meséli, majd zcrset szaval: akárki meglássa, naximális pontszámot szerez, o- yan szépen szaval! így tart a próbázás délután I óráig, amikorra megérkeznek D. Molnár János és Sándor József honvéd főhadnagyok,' és Kopanyica Mi­hály rendőr elvtárs, aki valamikor ide, a IV. sz. iskolába járt, itt ta-1 null ő is. A pajtások felsorakoz­nak az iskola nagytermében, a vendégek között Kulich Gyula éJ desanyja is helyet foglalt, majd néhány ünnepélyes szó után a leg- ünnepélyesebb pillanatokra kerül sor, amikor a két honvédtiszt sor­ra felköti a fogadalmat tett paj­tások nyakára a munkásság vér­rel szentelt zászlajának egy da­rabját, a piros úttörőnyákkendőt. A próbázáson a legjobb ered­ményt elért három úttörő: Pusztai Erzsébet és Araczíki Ilona VIII-os, valamint Lenkefi János VII-es pajtás könyvjutalmat és játókju- talmait kapnak, A gyomai Viharsarok Ha­lászati Tsz tagjai — a Körö­sök országos hírű halászai — társadalmi tulajdont védő bi­zottságot alakítottak. A há­romtagú bizottság fő felada­ta, hogy rendszeres ellenőr­zéssel és felvilágosító munká­val megakadályozzák a kö­ÜJABB három termelőszövet­kezet csatlakozott a tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezet­nek, a felszabadulás tiszteletére tett versenyfelhívásához. A szeg­halmi Béke, a kondorosi Micsurin és a végegyházi Szabadság Ter­melőszövetkezet tagsága közgyű­lésen vitatta meg a verseny fel­tételeit. x Békéscsabán, március 2-án, a Balassi Művelődési Otthonban nagyszabású méhész-találkozót rendez a MÉSZÖV és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya. A tanácskozásra csaknem ezer mé­hészt hívtak meg. Az időszerű feladatokról Örösi Pál, kétszeres Kossuth-díjas professzor tart elő­adást. x OROSHÁZÁN, a Petőfi Mű­velődési Házban február 27-én egynapos értekezletet tartanak az orosházi járás termelőszö­vetkezeteinek 1956—57. évi gaz­dálkodásáról. A tanácskozáson dr. Sin István, a mezőgazdasági szervezési intézet munkatársa tart előadást. x A kisipari szövetkezetek az el­múlt évben 12.1 százalékkal ma­gasabb termelési értéket értek el, mint 1955-ben. A 12.1 százalékos termelési értékemelkedés mint­egy 20 millió forintot jelent, így a szövetkezetek nyeresége csak­zös vagyon herdálását, pusz­títását és eltulajdonítását. A tagság elhatározta, hogy ki­sebb jelentőségű szabálysér­téseket a szövetkezeten belül oldanak meg, hogy apró ii- gyekkel ne zaklassák az ille­tékes hatóságokat, azonban büntetlenül a legkisebb sza­bálysértést sem hagyják. nem 1.6 százalékkal nagyobb, mint 1955-ben volt. x A BALASSI ifjúsági táncegyüt­tes március 2-án délelőtt, Békés­csabán, a Jókai Színházban szak­mai bemutatót rendez a Szülő­földem című új műsorából. Az együttes magyar és szlovák nem­zetiségi tagjai a legújabb magyar, román, szlovák és német népi táncokkal lépnek színpadra. x Szolfézs és népdaléneklési ver­senyt hirdetett a megyei tanács művelődési osztálya. A versenyre igen sok benevezés érkezet, és a tervek szerint a szolfézs és nép­daléneklési versenyek járási dön^ tőit április 12—13-án rendezi® meg, míg a megyei döntőre má­jus 11-én kerül sor. x A Hazafias Népfront megyei nemzetiségi csoport román tago­zata február 25-én kedden, Gyu­lán, a városi tanács épületében ülésezik. A csoport évi mun­katervéről tanácskoznak, x A HAZAFIAS NÉPFRONT megyei elnöksége február 28- án, pénteken délelőtti ülésén dr. Kátai Ferenc, a kulturális bizottság elnökének beszámoló­ja alapján a kulturális bizott­ság tevékenységéről tanácsko­zik. A második napirend során Timkó Béla, a mezőgazdasági bizottság elnöke számol be a munkáról. ® Messsi tájakon összeállította: BALLABÁS LÁSZLÓ Érdekességek a nagyvilágból Észak örök tavaszának kulcspontja Napjainkban, az atomkorszak küszöbén mind többet olvasha­tunk arról a tudósokat már régóta izgató kérdésről: hogyan lehetne az Északi-sark jégtömegét megol­vasztani, és az örök tél birodal-t imát a rügyet fakasztó tavasz és a termékeny nyár honává varázsol­ni? A szovjet tudósokat a világűr hitkainak megközelítésén kívül a sarkvidékek éghajlatának kedve­zőbbé változtatása is jelentősen foglalkoztatja. 1 Az elképzelések és tervek sze- Irint óriási gátat építenének az Á- Jzsiát és Amerikát elválasztó Be­ring tengerszorosban, amely Alasz­kát a Csukcs-félszigettel kötné lösszé. Atomerővel működő hatal- iinas szivattyúkkal a Csendes Óce­án melegebb vizét az Északi Jeges- tengerbe- juttatnák, és fordítva: a Jeges-tenger hideg vizét a Nagy­óceánba. A keveréssel felmeleglte- nék az Északi Jeges-tenger vizét, s meghosszabbítanák a meleg 'Golf-áram útját. Az elgondolás a- ilapján az átemelt meleg vízáram- iiátokat követnék az azokat kísérő meleg légáramlatok is észak felé Az úttörőélet nagy ünnepe volt ez a békéscsabai IV. sz. általános iskolában, ahol már régen és sok­szor bebizonyították a pajtások, hogy nagyon sokan élnek az úttö­rő törvények szerint és jótanulás­sal is megmutatják, milyen az út­törő-becsület. S. E. Csecsemő és gyermekotthonná alakítják a gyulai volt Almássy kastélyt Gyulán a híres vár szomszédsá­gában lévő volt Almássy kastélyt az Egészségügyi Minisztérium se-* gítségével csecsemő és gyermek- otthonná alakítják át. A festői ős­parkkal övezett kastély, amely ré­gen a grófi család kényelmét szol­gálta, száz csecsemőinek, illetve kisgyermeknek lesz barátságos otthona. Mindezek valóra válása a tavasz és a nyár hazájává tenné a íagyoa északot, s a sarkvidék felmelegí­tésén kívül még Ázsia, Észak-A- meri-ka, Európa, — s így hazánk — éghajlatát is kedvezően befolyá­solná. A nagyszabású terv megvalósítá­sának kulcspontja az Amerikát Ázsiától elválasztó Bering-szoros, amely legszűkebb részén 89 km széles. Oda építenék — feltehető­en nemzetközi összefogással — as atomenergiás óriás gátat. Ezen a részen októbertől júniusig a ten­gervíz vastag jégpáncéllá fagy. A szűk sávon három kis szigetből és több sziklából álló szigetcsoport van, amelyek között halad a Szovjetunió és az Északamerikai Egyesült Államok határának vona­la. A szegeteknek fóka, rozmár, cet és jegesmedve vadászatból élő esz­kimók az őslakói, akik bőrruházat tű kajakjaikkal messzi utakat té­ve, hosszabb ideig képesek a ten­geren tartózkodni. A Berlng-szorosról már több száz évvel ezelőtt tudták a kalan­dozó természetű hajós népek. Is­mereteink szerint 310 évvel ezelőtt Szemjon Gyezsnyev, szibériai ko­zákók ólén dereglyén megkerülte a Csukcs-féisztgetet. és rájött a

Next

/
Oldalképek
Tartalom