Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-23 / 46. szám

18SS. február S3., vasára»« BÉKÉS MEGYEI NfiPÜJSAG 3 Házilag készült el Békés­csabán a Békés megyei Ta­nács Bánya- és Építőanyag- ipari Egyesülésének műhe­lyeiben ez a 25 köbméterlóra teljesítményű földkotrógép. A protótipus a bejáratás után a Békési Téglagyárba kerül. Sok nehéz fizikai munkától kíméli meg e gyár agyagbá­nyászait. x Miről tárgyalt a Békési Kosáripari Vállalati üzemi tanácsa? MEGYESZERTE \ LÁ TTL JK —HA LLOTTUK Három órahosszáig tanácskoz­tak a napokban a Békési üíósár- ipari Vállalat üzemi tanácsának tagjai. Sok mindenről hallottam itt. Kovács Gábor, a vállalat igaz­gatja beszámolóját egy örvende­tes bejelentéssel kezdte: — Vállalatunk a múlt év utol­só negyedévében 102 százalékra W.j-suene tervét. Januári terv- t-’ esí'ésü.nik is túlhaladta a 100 százalékot. Pedig tizenhét szak­emberünk hiányzik és január első két hetében a fiatalok közül is többén száz százalék alatt termel­te Az eredmények mögött persze jócskán van hiányosság is, amiről a vállalat igazgatója őszintén be­szólt, és amit az üzemi tanács tagjai is bá ran bíráltak. Mi hátráltatia még jelenleg is a termelést? E tanácskozáson hallottam, hogy az utóbbi hónapokban szép eredmények születtek a termelés­ben, azonban most a legsürgősebb tennivalónak azt látták, hogy a 100 százalékon alul termelő, mint­egy 80 fiatalt — akiknek az ala­csony termelés miatt keresetük is alig érte el a havi 800 forintot — valamilyen módon előresegítséík. Az üzemi tanács tagjai már az első ülésen elhatározták: megszer­vezik a szakmai továbbképzést. Másfél hónap telt el azóta, s a 80 fiatal közül eddig több, mint negyvenen — Kovács János és Medgyesi Mihály céltudatos ok­tató munkája nyomán — 100 száf zalékon felül teljesítik tervüket. ' Hátráltatja a termelést az is, — mondták többen —, hogy a fia­tal átképzősök jórésze — akik a vállalat létszámának 20—25 szá­zalékát teszik ki — sokféle mun­kaművelethez nem értenek, s így tenmelvényeik egy része több esti­ben nem megfelelő. Itt a műszaki apparátusra vár sürgős tennivaló. Erről is sok szó esett az üzemi ta­nács ülésen. Nem könnyű türel­mesen nevelni, tanítani, de szép és hálás feladat. Mint rossz példát említették a II-es telep egyik mű­száki vezetőjét, aki a fiatalokkal nem sokat törődik, nincs egy ba­rátságos szava hozzájuk. Elég sok még a fegyelemsértés is, különösen az I-es telepen. Január­ban a fegyelmi bizottság több mint 11 esetben volt kénytelen közbe­lépni és intézkedni. A termelés növelését akadályozza a sokféle munka is A múlt évben 60, az idén pedig már több, mint nyolcvan féle ké­szítményt gyártanak. Ezt most úgy próbálják áthidalni, hogy szakosít­ják a brigádokat. A többféle mun­kát a brigádtagok kívánsága sze­rint osszák fel. Dormán András művezető és Medgyesi Mihály párt titkár arról beszélt, hogy nem segíti a tervtel­jesítést, s a kereset növekedését az az aprómunka-ellenesség sem, ami jelenleg tapasztalható nem­csak a fiatalok, hanem az idősebb szakemberek körében is. Legyenek önállóbbak a műszakiak Többen szóvátették a mű­szakiak önállótlanságát is. A műszaki vezetők törődjenek többet a munkafegyelem meg­szilárdításával — mondják töb­ben. Lépjenek fel bátrab­FELKÉSZÜLTÜNK A Mezőhegyes-komlósfecskési ii zemegységben is felkészültünk idei nagy mezőgazdasági munká ra. A gazdaságvezető a pártveze tőséggel a tél folyamán felmért az eredményeket, s célul tűztük ki, hogy a tavalyinál még nagyobb és jobb termést fogunk elérm Igaz, hogy a tavalyi eredményt sem panaszkodhatunk. Különöser a gabonafélék és a kender eseté ben volt jó az elmúlt esztendő. A idén főként a takarmánytermesz tést akarjuk növelni, Így példán a lucernát, a lóherét és molnár szénét. Ezeknek időben történő be takarításával minőségi eredmény re törekszünk. Erőgépeink teljesen kijavítva, o lajozottan várják a tavaszt, hog- teljes erővel láthassunk a vetés hez, majd a növényápoláshoz. Jó tudják az üzemegység dolgozói vezetői, hogy csak a rendben tar tott gépekkel tud a nagyüzem mezőgazdálkodás mennyiségi minőségi munkát végezni. A párt és a gazdaságvezetés kapcsolata nagyban hozzásegi bennünket tavaszi terveink mara déktalan teljesítéséhez. Acs János, Mezőhegy es-komlósf ecslzés Evek óta ott eszi a rozsda ezt a gőzkazánt a Békés megyei Ta­nács Bánya- és Epítőanyagipari Egyesülésének II-es telepén. Használni nem tudják semmire sem, szívesen túladnának rajta,-de Kovács József, a megyei kazánbiztos nem engedélyezi a selejte­zést. (A megyei tanács ipari osztálya szerint megérett már erre.) így évente 3300 forintot fizet ki a vállalat értékcsökkenés címén — feleslegesen — a kazán után. Ha felújítják — 30—tO ezer forintba kerülne — nem kifizető­dő. Ezért az összegért már új erőgépet lehet kapni. Ennek a gőz­gépnek viszont lejárt már az ideje, csak ócskavasnak jó. Nem ért­jük, hogy a megyei kazánbiztos miért ragaszkodik mégis ehhez az ócska jószághoz, miért e évek óta húzódó huzavona? Galáth Sándor, a szarva­si Háziipari Szövetkezet fazekas részlegének dol­gozója naponta 150—200 darab tetszetős korsócs­kát formáz meg, amit a szövetkezet a Népművé­szeti és Háziipari Szö­vetkezeti Vállalat meg­rendelésére készít. Az első negyedévben 5000 darab Ilyen korsócska kerti ma>d a kezük a- lúl az üzletekbe. Forog a korong. Szív, láb, ü- gyes kéz, nagy gyakorlat: ez kell ahhoz, hogy az élettelen agyag élettel teljék meg, használati árggyá formálódjék. Kriska Já nos bácsi, a Szarvasi Háziipari Szövetkezet fazekasa mindeme tellékekkel rendelkezik, ég a ke- ze alatt a munka. 1952 szeptemberében alapító ’.ágként lépett a szövetkezetbe. Szorgalmas munkájáért megbe- :sülik az agyagformázók idős nesterét. Vágják a nádat Oros­házán« a Sintér-gödör- ben. A mintegy 12 ka- lasztrálls lioldnyi ná­dasban Csikortás Gyögy és Sípos Mihály dolgo­zik, feleségeik kötik és hordják a nádat. Szor­galmasak, a C'songrád megyei Nádkitermelő Vállalat dolgozói — vi­szont mostoha hozzájuk a központ, nem kapják meg rendszeresen a munkabérüket. Ügy gon­doljuk — bár messzire esik a központ tőlük — Illő lenne pontosabban fizetni őket... Tótkomlós határában új fúrótornyot szerelt fel az olajkitermelő vállalat to­ronyszerelő brigádja. Beha­tároló fúrásokat végeznek, hogy megállapítsák az e- setleges olajmező nagysá­gát, kiterjedését, s azt, hogy mennyi olajat rejt itt a föld méhe. Iparitanulók életéből Egy cseppet sem volt rózsás ré­gen az ipari tanulók, az úgyneve­zett „inasok’’ élete. A mostani ta­nulók csak az idősebb szakmunká­sok elbeszéléseiből hallanak arról, hogyan, milyen körülmények és bánásmód közepette tanulták a szakmát. Most pedig... Erről Vdéz| Lászlóba Békési Cipész Ktsz tanu­lója a következőképpen ír a Békés megyei Kisipari Szövetkezeti Hír­adó legfrissebb számában: „A Békési Cipész Ktsz tanuld nevében a szaktársaink elbeszélé­sei alapján néhány sort írok a mai tanulónevelésről. A múlt évti­zedekben a nevelő szerepét a láb­szíj képezte. Sok szaktárstól hal­lottuk, hogy amikor ő tanuló volt, nemhogy fizetést kapott volna, ha­nem még a szüleinek kellett Vagy három mázsa búzát fizetnie. Amel­lett, hogy a fiúk a mesternek dol­gozott, igen gyakran béreskedett, A munkaidő sokszor még a húsa órát is meghaladta. A mai tanulók munkaideje nyolo óra. Ezt a nyolc órát kemény ta­nulással töltjük el. Sokszor mond­ják a szaktársak: „Ti urak vagytok a mi tanulóidőnkhöz képest." Díj azért nem játszunk urat, nem bízzuk el magunlcat. összesen ti* zenegyen vagyunk, ebből hárorr\ felsőrészkészítő. A lányok már tűz* nek felsőrészt, mi januárban kezd* tünk új cipőket csinálni, ötven pá| flex varrott szandált készitettünkf Aos Lajos bácsi, az oktatónk se* gítségével. A ktsz külön tanmű* helyt rendezett be számunkról munkaruhát, ebédet és iskolai fel* szerelést kaptunk. Még ezek mel* lett fizetést. Ml, hogy honoráljuk a sok juttat tást, igyekszünk minél izabb ál jobb eredményt elérni, ígérjük, hogy rendes ét jó tantit lók leszünk is idővel jó segédek Vác?! László tanúié, ~ **---------------------ou------------- ------------- -----------< kel sz emben, és esetenként ne! maradjon el a felelősségre von ás j sem, persze indokolt esetben. Ah-1 hoz, hogy jobban elláthassák műn- j kájukat, igényeljék a párt. a KISZ.j az üzemi tanács, a szakszervezet tagjainak, a brigádvezetőknek s az idősebb szakmunkásoknak a segít­ségét. Van mit tenni, hogy eltűnjenek a termelést visszahúzó erők. De megvan ehhez a megfelelő szakve­zetés is. Hiszen éppen ezen az ü- zemi tanácsülésen hallottam arról hogy az anyagmegtakarításban előbbre jutottak. Januárban már olyan anyagot is felhasználtak, a- mit az üzemi tanács létrejötte e-l lőtt azzal dobtak vissza, a raktá-j rostiak, hogy használhatatlan. Az üzemi tanács ülésén elhangzott] problémákat csak nagyobb önálló-] Sággal, még több kezdeményezés-] se! lehet megoldani. Az értékesítés is nehéz Az igazgatónak, a művezetőnek] van itt gondja-baja épp’ e-j lég. A község valamennyi] raktárhelyisége zsúfolásig van ké-1 szítményedkkel. A vállalat udva-j rán is kosarakat lehet látni. Nagy! kár ez, hisz’ a kosarakért nyugat-] ról valutát kapna az ország. Sai-j nos hosszú hónapok óta alig szál-j lit el valamennyit a külkereskedői- < mi vállalat. Most kaptak ugyar Ígéretet a szállításra, ez persze csak ígéret... Van pedig ebben a félezer ko- .sárfonóban akarat. Hónapokkal ezelőtt a versenymozgalom is ki­bontakozott, a KISZ fiatalok mer most szervezik az ifjúsági export brigádot. Ha a műszakiak közü1 azok is, akik eddig tétován dol­goztak, megértik az üzemi tanács ülésen elhangzottakat s a félezres közösség igazi vezetői lesznek, ak­kor közös erővel, hamarosan e’ tudják hárítani a termelést ’gátló akadályokat Segítse ezt továbbra is olyan harciasán az üzemi tanács minden tagja, mint a legutóbbi ta­nácskozáson ezt érezni lehetett. Balkus Imre —•—■■■■■ft -m. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom