Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-20 / 43. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. február 80., csütörtök \ jjs Helyes lenne-e? ^ — Hozzászólás a „Miért nem értik meg“ című cikkhez — Február 14-én, pénteken egy Cikk Jelent meg a Népújságban a békéssámsoni KISZ-szervezet problémájáról. A cikk írója .....jó­na k tartaná, hogy a falusi ktrltűr- otdhonokat a KISZ-nek adnák át.“ Ehhez a gondolathoz — úgy érzem — a többi falusi KlSZ-szer- vezet is hivatott hozzászólni még akkor is, ha a közigazgatási szer­vek elzárkóznak tőle. Nem ismerem a békéseámsomi KISZ helyzetét, de valószínű, tett­re kész fiatalok lehetnek, ha ak­kora feladatra vállalkoznak, mint egy művelődési otthon irányítása és vezetése. Egy Ilyen nagy és szép fe'adat megvalósítása való­színűleg még egységesebbé, még összetartóbbá tenné soraikat s ki­alakulna egy jól, helyesen gazdál­kodó kollektíva, mely minden bi­zonnyal nagy tiszteletet érdemel­ne ki a községben. A KIS7,-szervezet fő célja, hogy a fiatalok megtanuljanak a közösben a közös­ségért szívesen dolgozni A bókéssámson iák javaslata való­ban jó alkalomnak látszik ennek megvalósítására. Mégis szembe kell, hogy szálljak a „Miért nem értik meg?” című cikk szerzőjé­vel, aki azt javasolja, hogy a fa­lusi művelődési otthonok legye­nek az ifjúság kezelésében és ve­zetésében. Az Ifjúság szereti a színjátszást, a táncot, szeret eljárni a művelő­dési otthonba, azonban szeret e- gyetoet is. ami helyes és szép. Ha a teljes vezetést válla ina veszi a KISZ, a falusi kulturális felada­tok megoldásán kívül aligha ma­rad ideje másra! Gondoljunk csak arra, hogy a KISZ-nek a kultu­rális feladatokon kívül igen sok szép lehetősége van a közösségi munkára, és tagjai szívesen vészt is vesznek benne, ha valahogyan megismerik és megízlelik. Nem akarok mást említeni, mint a sportot. Milyen a fiatalok sport- mozgalma falun? Egyszóval is könnyű megfelelni: gyenge! Na­gyon jő, ha van tíz-húsz sportoló, akik közül sokan nem is tagjai az ifjúsági szervezetnek. Ezek rúg­ják a labdát s a falu apraja-magy- ja nézi, vagy még nem is nézi. A kiszistáknak sportolni Is kellene! Nem ‘s egyeseknek, Iranern töme­gesen. A KISZ vezetőknek szer­vezniük kellene az atlétikát, a labdarúgó, a kézilabda, a röplab­da csapatokat. Versenyeket lehet­ne rendezni a szomszédos közsé­gekkel és közösen készülni a fa­lusi szpartakiádokra, hogy az erő, amely minden fiatalt duzzaszt, ne a kocsmában nyerne kifejezést, hanem a sportban fejlesztenék to­vább. Közismert a sport jellem- formáló ereje. Egy versenyre való felkészülés megacélozza a sportolónak nemcsak a karját, az izmait, hanem a jellemét is. A fa­lusi sportkörök munkáját a KISZ- fiataloknak, a KISZ-vezetőkneIk kellene legaktívabban támogatni, hiszen a sport etősorban az ifjú­ságé. A művelődésen és a sporton kívül sok dolog van még Ha a KISZ-fiatalok átveszik a teljes vezetést — mondjuk egy egész falu kuitúréletének irányí­tásában — jut-e elegendő Idejük a sportra, amely fontosságában vetekszik a kultúrmurtkával Le­het, hogy akadna olyan K1SZ­szervezet is, ahol a sport teljha­talmú vezetését és irányítását kér­nék mugulcna'k a fiatalok. Helyes '.enne ez? — Nem! A KISZ-szervezetben a fiatalok érdeklődése sokrétű. A KISZ-ve- zetőségekinek gondoskodni kellene arról, hogy a lehetőségekhez ké­pest, mindenki megtalálja a szá­mára érdekeset. Ha egy dologra ipeciallzáljuk magunkat, — már pedig egy kultúrház vezetése nagy munkát Igényel — el tudjuk-e ámt, hogy a KISZ minden posz­ton jól működjék? Azt hiszem, hogy egyelőre nem! A fent említett cikkben — nagy érdeklődéssel olvastam, hogy mi­lyen megegyezés jött létre a KISZ és a művelődési otthon kö­zött. A Kamut! KISZ alapszerve­zet ez évben hasonló megegye­zést kötött a művelődési otthon­nal. A KISZ-fiatalok részt vesz­nek a színjátszó csoportban, el­járnak a most Induló motoros-, foto- és háztartási szakkörökre. Nagy a száma a mozilátogatók­nak, amely szintén a művelődési otthon vezetése alá tartozik. Ha ezen dolgok támogatása mellett még a szervezést, a vezetést Is a KISZ végezné, jutna-e az erőből egyéb feladatok megoldására? Nem jutna! Kis községekről van j szó. A KISZ-tagok száma 20—50 között van. Parasztfiatalok van­nak mindenütt. A feltételek tehát megegyeznek. Kamuton — és gondolom máshol is — a KISZ- tagok sportolni is szeretnének, részt kívánnak venni a község é- pítésében fásításában és egyéb, társadalmilag hasznos munkák­ban. KISZ-otthont akarnak építe-» ni nyáron a tanács és a művelő­dési otthon segítségével. Ha ezen feladatokat megvalósítjuk, jönnek újak, a ezeket is megoldjuk, ha a vezetőség összefogja a fiatalo­kat. A feladatok, a problémák el­vonják a fiatalokat a kocsmából. Egyik fiatalt a sport, másikat a színjátszás, harmadikat a közös kirándulások. A KISZ-nek mind­egyikkel egyformán törődnie kell. A KISZ-nek sokoldalú szervezet­nek kell lennie, olyan sokoldalú­nak, mint az ifjúság, mint az é- let. A sokoldalúság pedig olyan feladat, amely csak olyan mun­kák vállalását teszi lehetővé, a- mely kizárólag az Ifjúság felada­ta. A kultúrotthonok KlSZ-keze- lésbe adása terén tehát általáno­sítani nem helyes. Földest István KISZ alapszerv, titkár, Kamut. Minél több munkás és paraszt tanulót középiskoláinkba! — Jelentés a beiskolázás híreiből — Oktatásügyünk egyik fontos fel­adata, hogy a nyolc általános is. kólát elvégzett tanulók legjobb­jai, elsősorban a munkás és párását származású gyermekek tanuljanak tovább különböző középiskoláinkban. A továbbta­nulással kapcsolatos Ismeretter­jesztő és felvilágosító munkát már hetekkel ezelőtt megkezd­ték megyénk középiskolái és az általános iskolák is. Az eddigi eredmények több jó tapasztala­tot hoztak felszínre. Méhkeré­ken a román általános iskola kérésére a gyulai román gim­názium nevelőtestülete tart ha­marosan imertető előadást ar­ról, hogy a gimnáziumi oktatás milyen feladatokat és anyagi megterhelést jelent a szülőknek, Elmondják, hagy gyermekeik kollégiumban lakhatnak és kü­lönösen a kiváló tanulóknak fontos, hogy középiskolai szin­ten tovább képezzék magukat. Az orosházi gimnázium is megkezdte a járás általános Is­koláinak látogatását. Legutóbb Csanádapácán jártak és a nyol­cadik osztályokban Ismertették a továbbtanulással kapcsolatos teendőket. Gyulán, a III. sz. általános is­kola 29 nyolcadikos tanulójából huszonötén jelentkeztek to­vábbtanulásra, Vésztőn, a III. számú iskolában 32 nyolcadikos közül tizenöt tanul tovább, va­lamennyi jó- és Jelesrendű ta­nuló, de rajtuk kívül nyolc kö­zepes tanulmányi eredményt el­ért gyermek is jelentkezett. A mezőkovácsházi járásban, különösen a medgyesegyliázi is-, koiások között viszont az a helytelen nézet harapózott el, hogy tovább akarnak tanulni, de nem a mezőkovácsházi gim­náziumban. Ismeretes, hogy ezt a gimnáziumot államunk né­hány hónappal ezelőtt adta át a köz szolgálatára, kitűnően fel­szerelt, modern iskola. Érthe­tetlen tehát a húzódozás! Értesüléseink szerint a szeg­halmi gimnázium — mint min­den évben —, az idén is kiszáll a szeghalmi járás községeibe, a tanyai iskoláikba is, és minde­nütt megbeszélik a nyolcadikos tanulókkal a továbbtanulás problémáit és lehetőségeit. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a jelentkezettek közül igen sok a leánytanuló, ami helyes ugyan, de felvetődik az a kér­dés, hogy a fiúk közül miért je­lentkeznek kevesen gimnáziumi oktatásra? Nem lenne helyes, lia a szülők azért tartanák visz- sza fiúgyermekeiket a gimná­ziumoktól, mert olyan pályára szeretnék küldeni öke<t, ahol ha­marosan keresőképesek lesznek. Elsősorban akkor helyiden ez, lia a flúgyennek kitűnő tanuló és feltétlenül helyes lenne to­vábbtanulása. Szükségesnek tartottuk e né­hány tapasztalatot elmondani és a közeljövőben újból beszá­molunk a beiskolázás híreiből. Március 15-éfl és 16-án sorsolják azl. az V.ésaVI. békekölcsönt Az Országos Takarékpénztár az idén négy alkalommal ren­dez békekölcsönsorsolást. Az első húzásokat március 15-én és 16-án Budapesten bonyolít­ják le. A sorsolás színhelye — mint legutóbb is — a Fővárosi Tanács nagyterme lesz. Ezúttal az I., az V. és a VI. békekölcsön kötvényeit sorsol­ják. Húszezer esirke A Felsőnyomási Állami Gazda­ságban a napokban megkezdték a csibék keltetését. Húsvétiba mint­egy húszezer csirkét szállítana!! majd a fővárosba. Saját gépeikkel a napokban a húszezer napos csi­béit kd is keltették, s a pelyhes kis NYOLCVAN asszony és leány tanulja a szabás-varrást az oros­házi nótanács által rendezett tan­folyamon. A tanfolyam a Petőfi Művelődési Házban működik, x Az élelmiszeripar ebben az év­ben főfeladatának jelölte meg a csomagoló eszközök korszerűsíté­sét. A húsiparban hamarosan for­galomba is hozza a pergament pa­pírba csomagolt zsírt, egyelőre fél­kilós csomagokban. X A TTIT közgyűlését február 23-a, vasárnap helyett március 16- án tartják meg.-----------------------­Új jáéledt a tótkomlós! szlovák flépj együttes A Békés megyei Tótkomlóson a télen ismét életrekelt a szlo­vák népi együttes, amely régeb­ben Csehszlovákiában is sikerrel szerepelt. A színjátszó csoport Svoboda: Utolsó férj című háromfelvoná- sos, szlovák nyelvű vígjátékát március elején mutatja be a köz­ségi művelődési otthonban, jinajd húsvétkor vendégszereplő körútra megy a szlovákok lakta helysé­gekbe. Tánccsoportjuk is színpadra lé­pett már, amely a nemrégiben a- lakult, mintegy tizenöt tagú pen- getős-zenekar kíséretében eredeti gyűjtésű népi táncaival a tavaszi táncos seregszemlére készül. Ter­vezik a 83 éves helyi hagyomá­nyú, egykori híres dalárda fel­élesztését te. aprójószágokat mélyalmozási mód-» szerrel, nagy gonddal és hozzáér­téssel nevelik. Előreláthatólag hós- vétra hatvan-hetven dekás súlyú rántanivaló csirkéket szállíthatnak a fővárosba. A TÓTKOMLÓS! községi könyvtárban háromezer könyvből közte 800 kötet szlovák nyelvű könyvből választhatnak az olva­sók. A tólkomlósiak Mikszáth, Jó­kai, Móricz, Fravyó Král, Fran- tisek Hecsko írásait kedvelik leg­jobban. Az iskolások pedig Móra és Mikszáth ifjúsági könyveit ol­vassák szívesebben. x Az elmúlt esztendőben a megye községeiben 11 997 narmálfilimes mozielőadást, 5937 keskenyfilmeg vetítést tartottak. x A SZEGHALMI járás községei­nek adóügyi előadói február 20-án, csütörtökön szakvizsgáznak Szeg­halmon, a járás pénzügyi osztá­lyán. A vizsgán 15 adóügyi előadó fog beszámolni az eddigi tanulás ról. A vizsgát a megyei pévziigy^fj. osztály kiküldöttei vezetik. x ,,Villon és Rabellais” ‘címmel február 20-án, csütörtökön este 8 órakor előadást rendez a TTIT a Bartók Béla Zeneiskola hangver­senytermében. Az előadást Vajda Aurél gimnáziumi tanár tartja. x' AZ OROSHÁZI Dózsa Termelő szövetkezet KISZ szervezete feb­ruár 15-én jelmezes bálát rende­zett. A sok, szép jelmezek közül hármat díjaztak. x A 14—18 éves lányok iskolája, tanfolyam záró teadélutánt rendez február 24-én, hétfőn este 6 ónkcmg Szeghalmon az I. számú iskolábafl^ A tanfolyam résztvevői a saját maguk készítette süteményekkel kedveskednek a megjelenteknek. MIÉRT, MIÉRT - A — Nagyon, de nagyon szépen köszönöm, hogy betegségem alatt is gondolt rám, — mondja az ol­vasó. — Ó, semmiség az egész. Köte­lességem is, — feleli azzal a meg- hatódottsággal és zavarral a hangs fában a könyvtáros, amit csak n munkakörükért élő-haló emberek éreznek, ha őket megbecsülés éri. Hosszú lenne leírni, ezért dió­héjban mondom el, hogy milyen elgondolkoztató eseményecskének voltam a minap szem- és fültanú­ja. A hálálkodó férfi kerti munkás az egyik békéscsabai vállalatnál Munka utáni időtöltése, szenvedé­lye az olvasás. A könyvtárban mondhatni minden könyvet kiol­vasott már. Azt tartja, nincs olyan regény, vagy írásmű, melyben az ember legalább gondolatnyi oko­sat, hasznosat, tanulságosat ne ta­lálna és akkor már érdemes volt kézbe venni. Az olvasást második Iskolának vallja. Most azért hálál­kodik, mert a könyvtáros betegsé­ge alatt is küldött neki könyveket, méghozzá újakat, köztük kerté­szeti tzakkönyvet is. Szereti a szakmáját, így hát érthető, hogy kedvvel forgatja az arról szóló írd« sokat. Mikor már mindent elmon-- dott, amit egy lelkes olvasó, a szitu te baráttá vált könyvtárosnak hosszabb távoliét után elmondhat, ő is a polchoz jön és gyakorlott szemmel tekint végig az anyagon, Pillanat, és már le is csap az egyik kötetre: — Ezt még nem olvastam! Kintről olyan se ének, se beszéd szerű hangzavar tör be egyre erőt sebben. Kisvártatva részeg embe- vek botladoznak, rogyadoznak el a könyvtár előtt. Retten kétféle nó­tával kísérleteznek, de a dallamok vége ocsmány szavakba fúl, meri nem megy, sehogysem megy. A4 az átkozott nyelv (az emberi szép gondolatok formálására képes, de szesztől béklyózott szerencsétlen nyelv) nem akar forogni, a min- denségét ennek a hullámzó járdá­nak! A két borissza lármázása lassa.1t elvész az utca morajában, A ker­ti munkás szinte fájdalmas tekin­tettel néz rám, aztán a könyvtár­ra és száján kérdőn is meg vádlón is tör elő a szó: — Miért? Huszár Re■: ó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom