Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-18 / 15. szám
»5, cJ O 04IAfJUdA ' 1958, január 18., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Cf öldmííoes minetkezeli mözqalúm HÍREI Számítunk a lakosság segítségére A MÉSZÖV igazgatósága éa a Népújság szerkesztősége kéthetenként közli a megye lakosságával azokat a kérdéseket, amelyek a lakosságot áruellátási, értékesítési, beszerzési és szövetkezeti mozgalommal kapcsolatosak. Megyénk földművesszövetkezetei nagy kiterjedésű hálózattal rendelkeznek és a megye lakosságának túlnyomó többségével kapcsolatban állnak, egyrészt áru ellátási, vagy értékesítési, az elmúlt év óta pedig jelentős részben termeltetési vonalon is. Nem közömbös senki számára, hogy szövetkezetefink hogyan oldják meg a rájuk háruló feladatokat, munkájuk hogyan segíti elő az egyes emberek, a közösség nyugodt munkáját termelési biztonságát, mennyire segítik, illetve biztosítják a termelés növekedését, az értékesítési lehetőségeket, kellő időben ellátják-e a lakosságot a termeléshez szükséges eszközökkel, időben és megfelelő minőségben átveszik-e a fölös termelvényeiket, A MÉSZÖV Igazgatósága a lakosság széles rétegét eddig még nem tájékoztatta nyilvánosan a szövetkezetek munkájáról, eredményéről és hibáiról. Jelenik ugyan meg ,,MÉSZÖV Heti értesítő " cím alatt egy tájékoztató, azonban ez csak a hivatali apparátus részére ad szakmai tájékoztatót. Éppen ezért vált szükségessé, hogy a nyilvánosság előtt az újságban is feltárjuk az elért eredményeket, nehézségeket és hibákat. A szövetkezetek a megye áruellátásában 51 százalékban, a vendéglátóipari ellátásban 70 százalékban vannak érdekelve. Ezenkívül a hízott sertés és a szarvasmarha kivételével csaknem valamennyi mezőgazdasági termék felvásárlásában is érdekeltségük van. Ezeket a feladatokat— túlnyomó többségükben —fáradságot pem kímélve a lakosság megelégedésére oldják meg dolgozóink. Az eredmények, a jó munka mellett azonban számos hiba, hiányosság is jelentkezik, amelyeket nem lehet csupán a hivatali apparátuson keresztül felszámolni. Feltétlenül szükséges, hogy a megyei, a járási és a helyi földművesszövetkezeti vezetőknek segítsen javaslatokkal észrevételekkel, a szövetkezeti tagság, a megye egész lakossága. Érdekeink azonosak. Éppen ezért mindenki, aki segíteni akar, forduljon bizalommal a MÉSZÖV igazaatóságáligz tekintet nélkül, arra, hogy földmuvesszövetkezeti tag e vágj) sérti. " ' i .fósd&Koji-s. ' NUN MIHÁLY Miről beszéljenek a közgyűléseken m Ismét ’Közgyűlésekre készül megyénk földművesszövetkezeti tagsága. Ezek a közgyűlések sokkal len tősebbe k, mint az ősziek vol- k, mert most nemcsak tájékoztató jellegűek lesznek, mivel újra kel! választani az igazgatóságokat, fe'ügyelő bizottságokat, intéző és ellenőrző bizottságokat, valamint a tag-bizottságokat. Értékelni kell a közgyűléseknek, hogy a megbízatás ideje alatt, hogyan dolgozott a vezetőség, milyen gazdasági és politikai eredményeket ért el, vagy éppen milyen hiányosságokat követett el. Elismeréssel kell adózni azoknak a vezetőségi tagoknak, akik a szövetkezeti vagyont gyarapították, a szövetkezeti demokráciát és a munkafegyelmet megvalósították. Ugyanakkor erkölcsileg felelőssé kell tenni azokat, akik vagy hanyagságból, vagy szándékosan a szövetkezeti mozgalom fejlődése ellen vétettek. A SZÖVOSZ IV. kongresszusának küldöttei is határozottan állást foglaltak amellett, hogy meg kell szilárdítani a föidművesszövetkezetek vezetőségeit. El kell érni, hogy a két közgyűlés között felelősségérzettel irányítsák vezetőségeink a munkát, éppen ezért a hivatali apparátust teljes egészében a választott szervek alá kell rendelni. A közgyűlések másik fontos feladata, hogy az 1957-es gazdasági év mérleg szerint kimutatott, tiszta feleslegét felossza, de egyben a IV. kongresszus határozatainak maradéktalan végrehajtására intézkedéseket foganatosítson E három igen komoly feladatot közgyűléseink úgy tudják eredményesen elvégezni, ha azt alaposan előkészítik szövetkezeteink vezetői. Annyi tanulságot valameny- nyien leszűrhetünk, az őszi közgyűlések szervezéséről, hogy ahol megfelelően előkészítették és meghirdették, ott volt is érdeklődés, ment a tagok százával vettek részt a tanácskozáson. Horváth Vincze elvtárs, a gyomai FJK elnöke elmondta a napokban, hogy már most megkezdik a közgyűlések előkészítését, a szövetkezeti aktívák bevonásával meglátogatják a tagokat és a kongresszus határozatáról elbeszélgetnek velük. Horváth elvtárs fontosnak tartja — igen helyesen —, hogy a tagok részleteiben megismerkedjenek a kongresszuson felvetett problémákkal, az ott hozott határozatokkal, mert csak ennek ismeretében tudnak eredményesen dolgozni megvalósításukért. T. P. Dombiratos! példa A dombiratos! földművesszövetkezet igazgatóságát már évek óta foglalkoztatja, hogyan biztosítson a tagok és a község lakossága részére megfelelő szórakozási lehetőséget a kocsmán és a mozin kívül. Az múlt év decemberében aztán megtalálták a megoldást. December 22-én ünnepélyes keret között nyitották meg a Hazafias Népfronttal karöltve, a több, mint száz személy befogadására képes társalgó helyiséget. A megnyitón résztvevő dolgozó parasztok örömmel fogadták a társalgót s egyetértettek azzal, hogy itt csak ital nélkül lehet szórakozni, és főleg tanulni. A földművesszövekezet a- nyagiakkal is támogatja a társalgót. Két biliárdasztalt, 8 asztalt, 30 széket adott a társalgónak. Van most már sakk és dominó is. A földművesszövetkezet igazgatósága elhatározta, hogy a napilapokon kívül előfizet több társadalmi és gazdasági folyóiratra s időnként előadásokat tartanak a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésékiről, feladatokról. A megnyitó óta hetenként négyszer van nyitva a társalgó s esetenként 30-—40 ember látogatja. A domlbinatosiak jól érzik Itt magukat, hálásak a földművéssZŐvetkezet igazgátó- ságánafcés a népfront-bizottság- ^ nak a kezdeményezésért. A fentiek után idekívánkozik egy mondat: jó volna, ha a dombiratosához hasonlóan több földművesszövetkezet igazgatósága is gondoskodna a tagok és a lakosság hasznos szórakozásáról, tanulásáról, ö. M. Együttesen, (ekozott ellenőrzést! Röviden A mezőkovácsházi földművesszövetkezeten belül működő méhész szakcsoport elhatározta, hogy ez év januárjában méhész szaktanfolyamot indít. A • tanfolyamon öt előadást megyei előadó, egyet pedig az Országos Méhészeti Központ kiküldötte tart keskeny filmvetítéssel egybekötve. Az ellenforradalom alatt a népgazdaság minden ágában, így a foldművesszövetilcezeteteknél is érezhetően romlott a társadalmi tulajdon védelme, a munkaerkölcs és a munkafegyelem. Az olyan körülmények között nem csoda, hogy sorozatosan történtek különböző visszaélések. A csabacsüdí földművesszövetkezetnél Válásiján János volt ügyvezető 63 792 87 forintot herdált el, Kovács Lászlónak, a füzesgyarmati földmő.vesszövetkezet fel- vásárlási üzemágveze tőjének távoli vidékeken történő tűzifa vásárlása során — amelyen az fmsz. 27 ezer forintos kárt szenvedett —, 10 979 80 forintos hasznot vágott zsebre. A törvényes rend helyreállítása után irányító szerveink (SZÖVOSZ, MÉSZÖV, FJK-ok) arra törekedtek, hogy a társadalmi tulajdon kezelésében észlelhető lazulást megszüntessék és a bűnösöket az igazságügyi szervek kezére juttassák. Átszervezték a korábbi ellenőrzési rendszert és bevezették a fokozott ellenőrzést. Ezen törekvésnek voltak eredményei, hiszen csak a múlt év III. negyedévében ellenőreink összesen 279 ezer 992 forint visszaélést derítettek fel és ezek nagyrészét a kárt okozókkal az ímsz-efchez be is fizettették. Nem a^bad azonban azt hinni,^ hogy, az ellenőrzés és a szövetkezeti vagyon védelme kizárólag a felettes szervek "'"és* d^ elteriőrtSk’ feladata. Igen nagyrészt kell ebben vállalniok a szövetkezetek igazgatóságának, felügyelő bizottságának, a szövetkezet vezetőállású dolgozóinak és ezen túlmenően valamennyi dolgozónak. Külön kívánunk foglalkozni a felügyelő bizottságok és a tagság ellenőrző munkájával. A felügyelő bizottságok jó része megállta a helyét az elmúlt években és évrólévre fokozatosan javulást mutat ellenőrző munkájuk. Sajnos, vannak olyan felügyeld bizottságok, melyek nem állnak hivatásuk magaslatán. Leltározáskor például a boltkezelő un. szólására hallgatva, az igen nagy számban tárolt gombok, tűk számlálásával töltik idejüket, ugyanakkor nem ellenőrzik az egyéb nagy értékű áruk méré. sét és leltárbavételét. Ennek következtében egyes boltkezelőink/ a leltár felvételét akként tudják Irányítani, ahogyan az érdekeiknek megfelel. Ha többletük van, kevesebbet diktálnak a leltárba, ha hiányuk van, magasabb értéket vesznek fel. Néhány helyen kizárólag a leltárak jól vagy rosszul történő felvételére szorítkozik a felügyelő bizottságok munkája és elhanyagolják az egyéb ellenőrzést. Nem vették észre például a me- zőkovácsházi földművesszövetkezetnél, hogy az fmsz. könyvelése elhanyagolt volt és a felelős dolgozókat leltárral nem számoltatták el. Az azóta disszidált Vágó Ernő könyvelő helyébe lépett új főkönyvelő a későbbiek során megállapította, hogy az fmsz-nél igen nagyösszegű leltárhiányok vannak, amelyekről korábban Vágó Ernő azt állította, hogy azok többlettel zártaik. ! Nem mondható kielégítőnek jrmnden tekintetben ■ az fmsz-ek tagságának ellenőrző munkája sem., A tagság sok helyen nem érzi magáénak a szövetkezetei és emiatt annak ellenőrzésével nem is foglalkozik kellő mértékben. Tudnunk kell azt, hogy a felettes szervek ellenőrző munkája csak úgy lesz hatékony, ha abban a tagság is résztvesz és ezzel is hozzájárul a földművesszövetkezet vagyonának, a társadalmi tulajdonnak a védelméhez. Balogh Mihály Ahol milliókban számolnak \ ok jót és szépet lehet látni, tapasztalni a Békési Földművesszövetkezet boltjaiban, vendéglőiben. Az elért e- redményekről és tervekről örömmel ad felvilágosítást Vári András, a földművesszövetkezet ügyvezetője. — A múlt években mondhatom olyan komoly eredményeket értünk el — magyarázza — amit az ellenforradalom utáni hónapokban még magunk sem mertünk remélni. De hogy jobban megérthessék e- t edményeinket, s értékelni tudják szövetkezetünk vagyonát, el kell mondanom azt is, hogy hogyan indultunk el. Kiss László üzemágve- zető is bekapcsolódik a beszélgetésbe és felváltva ecsetelik a szövetkezet fejlődését. Elmondják többek között, hogy a felszbadulás után mindössze három kis bolttal kezdte működését 'a szövetkezet. Külterületen egyáltalán nem volt semmi bolt, még két deka élesztőért is a faluba kellett gyalogolni a több kilométerre lévő tanyákról. Lassan, de biztosan haladtak előre, évről évre gyarapodtak, újabbnál újabb boltokat nyitottak, de nemcsak a faluban, hanem a tanya- központokon is. Jelenleg kilencven elszámoló egységet mondhatnak magukénak. Csak a külterületen 12 vegyes- és i- talbolt segíti a község lakosságát. — Ma már ott tartunk, hogy milliókban számolóik — magyarázza Kiss elvtárs. — Az elmúlt évben például a harmadik negyedévben tizennégy, a negyedikben pedig tizenhat millió forint forgalmat bonyolítottunk le. A múlt év utolsó három hónapjában csak az áruházban négy millió és kilencszázezer forint értékű áru cserélt gazdát. Amint később kiderült, a jó forgalom egyik titka, hogy beszerzőjük igen élelmes, nem sajnálja a fáradságot, s a- hogy a falubeliek mondják, a föld alól is előteremti az árut. A szövetkezeti vezetők s a csaknem száz bolti tkiszolgáló többsége évek óta a jelenlegi helyükön dolgozik. Megszokták, megismerték a lakosság igényeit s ez igen megköny- nyíti a beszerzést. Nemrég új bolttal gazdagodott Békés: ezután külön szaküzletben vásárolhatják a rádiót és a különböző elektromossági szükségletet. Ez már az ötödik szaküzlete a Békési Földművesszövetkezetnek. Gazdagszik, gyarapszik a földművesszövetkezet, mert az ötezer tag az eddiginél egyre jobban magáénak érzi, segíti a szövetkezetét. Hosszú, küzdelmes volt az út, amíg az elindulástól, a három bolttól idáig jutottak, de megérte a fáradságot. A szövetkezet gyarapodása a község gyarapodását, szépülését jelenti s egyre több dolgozót juttat biztos megélhetéshez. A Békési Földműves- szövetkezet tagjai izgalommal teljes napokat élnek mostanában: készül a múlt ém mérleg, s hamarosan kiderül, hogy mennyi a tiszta haszon, mennyit fordíthatnak vásárlási és értékesítési visszatérítésre. Ary Róza
