Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 13. szám

B^MíÉS MJLGYEM Világ proletárjai egyesüljetek! MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA. 1958. JANUÁR 16., CSÜTÖRTÖK Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Háború esetén Amerika nem sok szövetségesére számíthat... Clarence Cannon, az amerikai képviselőház megajánlási bizott­ságának demokrata párti elnöke kedden hangoztatta, hogy a Szov­jetunióval való háború esetén az Egyesült Államok nem támasz­kodhat a legtöbb szövetségesére. „Szövetségeseink — mondotta — kevés kivétellel nyitva hagyják a hátsó ajtót és az első nyugtalaní­tó jelre olyan sietve távoznak, hogy magukkal vinnék az ajtó ki­lincsét is’‘. Cannon hangoztatta továbbá, hogy a szövetségesek kibúvásra alkalmas cikkelyekkel rendelkez­nek szerződéseikben és az összes külföldi amerikai szárazföldi tá­maszpontontok bérlet tárgyát ké­pezik, s ezt a bérletet előzetes ér­tesítés nélkül fel lehet mondani, (MTI). A K.P.V.D.Sz. kongresszusa előtt Szakszervezetünk, a Kereske­delmi Pénzügyi és Vendéglátóipa- ri Dolgozók Szakszervezete janu­ár 20—21-én fu'tja II. kongresz- szusát. Megyénk szakszervezeti munká­jában messzemenően figyelembe vettük azokat a célkitűzéseket, a- rrtelyeket a kongresszus előkészü­letei során kialakítottunk. Ennek alapján születtek meg szakmánk területén a különböző intézkedé­sek. a bérrendezés, a jutalék ren­dezése oly módon, hogy nem függ­vénye a tervezésnek, a munkaidő- rendezés stb. Ezek együttvéve azt a feladatot tűzik kongresszusunk elé, hogy olyan tennivalókat szab­jon meg, mellyekkel biztosíthat­juk az elért eredmények megszi­lárdítását. Szakszervezetünk II. kongresszusa foglalkozni fog o- iyan kérdésekkel, amelyek a munka jobb ellátásával előmoz­dítják dolgozóink élet- és munka­körülményeinek megjavítását, e- iőbbrelendítik szakszervezeti mun­kánkat. Megyénk küldöttel kül­detésük fontosságának megfelelő­en készülnek fel arra, hogy a II. kongresszuson a dolgozókat meg­felelően képviseljék. Amellett, hogy a küldöttek munkahelyeiken személyesen is érzik és tapasztal­ják azokat a problémákat, ame­lyek megoldását várják szakszer­vezetünktől — tapasztalataik szé­lesítése végett fogadónapokon be­szélgetnek el a dolgozókkal, részt vesznek aktivaértékezleteken, tag­gyűléseken. Megyénk szakszervezeti munká­jának alapvető feladata, hogy ja­vítsuk meg szakszervezeti szerve­ink munkáját annál is inkább, mivel szakszervezeti szerveink a jelenleg érvényben lévő jogszabá­lyokkal, törvényes rendelkezések­kel nem törődnek. Erre mutatnak az előforduló panaszok, melyek felmondás .áthelyezés vagy egyéb munkaügyi kérdésekben jelent­keznek. Nem követelik meg, hogy 'í a besorolások egyetértésükkel tör- J ténjenek, holott a rendelkezések j az előző meghallgatás helyett a * szakszervezet egyetértését írják J elő a bérrendezéseknél. A gazda- j sági munka segítése, a társadalmi V tulajdon védelme, a fegyelem ^ megszilárdítása érdekében szak- r szervezeti bizotságaink és a gaz- r dasági vezetők nem mindenütt ta- | lálták még meg a helyes összhan- » got és nem fogtak össze az abszo- V lut többségben lévő becsületes dől- $ gozókkal együtt a hibák megszün- V tetőséért. v Problémák jelentkeznek szak- < szervezeti szerveink és a gazdasá- ? gi vezetők kapcsolatában többnyi- ? re a földművesszövetkezeti háló- Y zatban, mely hibák csökkentik v szakszervezetünk tömegbefolyását, v Fel kívánjuk vetni a kongresszu- » son, hogy a törvénysértést elkö- J vető gazdasági vezetők igen gyak- V ran, minden felelősségrevonás » nélkül, egymás után követik el törvénysértő Intézkedéseiket, s mindezért őket senki felelősségre nem vonja. Előfordult, hogy a Lő- kösházi Földmű vessző vetkezetnél * részjegyjegyzésnél azt a meg nem engedett módszert használ­ták, hogy a dolgozók addig nem kapták meg fizetésüket, amíg ú- jabb részjegyet nem jegyeztek. Mikor a megyebizottságunknak tudomására jutott az eset, már négy nap telt el a bérfizetési nap után, és még volt olyan dolgozó, aki nem kapta meg fizetését. Fel­kértük a MÉSZÖVÖT a fegyelmi felelősségrevonás alkalmazására, azonban ez irányban mi sem tör­tént. A kongresszuson foglalkozni kívánunk a társadalmi tulajdon védelmével, a leltárhiányok prob­lémájával, melyben rá kívánunk mutatni arra is, hogy gyakran a vezetőszervek felelőssége is meg­található e kérdésben, mivel kö­rültekintő ellenőrzést időben nem gyakorolnak. Hogy a kongresszus célkitűzései érvényre jussanak, fel kell ké­szülni szakszervezeti szerveinknek arra, hogy a maguk területén gya­korlatban valósítsák meg a kong­resszus határozatait.­A kongresszus után taggyűlése­ken kell megbeszélni a kongresz- szus határozatainak végrehajtá­sát. A kongresszus munkájának Ismertetése végett január 28-án Békéscsabán szakszerveztünk nagygyűlést rendez, mely nagy­gyűlésen részt vesz a II. kong­resszuson résztvevő német dele­gáció képviselője; Bízunk abban, hogy a kongresz- szus után szakszervezeti szerve­ink, szakszervezetünk minden ak­tivistája és minden tagja a hatá­rozatok megvalósításáért egysége­sen munkálkodik azon, hogy a dolgozók érdekvédelmében; az é- let- és munkakörülmények javí­tásában minél jobb eredményt ér­jünk el; Horváth Sándor MB elnök. Hruscsov válasza a Dansk Folkestyre szerkesztőjének kérdéseire Moszkva (TASZSZ) Sinnback, | a Danak Folkestyre című dán lap j szerkesztője azzal a kérdéssel for­dult Nyikita Hruscsovhoz, az SZKP KB első titkárához, hogy válaszoljon néhány kérdésére. Hruscsov arra a kérdésére vála­szolva. milyen hatással volna alomra­kéták Norvégiában és Dániában elhelyezése a Skandináv-szovjet viszonyra, Hruscsov ezt válaszolta: Ez nagy kárt okozna a Szovjetunió és e két ország ikapcsolatainak, A NATO vezetői voltaképpen nem is rejtik véka alá, hogy ez a tömeg­pusztító fegyver a Szovjetunió és más békeszerető országok ellen irányul. E fegyvernek aa említeti or­szágok területén való elhelyezé­se természetesen kitenné Dáni­át és Norvégiát a visszaütés veszélyének, sőt Éssak-Európa más országai is veszélyes helyzetbe kerülnének, mert fokozódna az atomháború kiterjedésének veszélye ezen a hagyománya« béké« területen. Atomtámaszpontcfc megteremtése Dániában és Norvégiában közvet­lenül érintené Svédország és Finnország biztonságát és szuve­rén jogait is. Aligha tételezhető fel, hogy a svéd és finn nép kö­zömbösen nézi ezt a perspektívát. Hruscsov megelégedéssel em­lékezett meg a dán és norvég mi­niszterelnöknek a közelmúltban tett nyilatkozátairól. A két minisz­terelnök hazája érdekeinek figye­lembevételével . elutasította ez atomfegyverre, s a rahéta-lőte- refkre vonatkozó ajánlatot. Ez csak helyeselhető, mert ez a lépés elő­segíti nemcsak a Szovjetunió és e két ország kapcsolatainak javítá­sát, hanem az egész nemzetközi helyzet jobbrafordulását is. Arra a kérdésre, milyen intéz­kedéseket tenne a Szovjetunió, ha Dánia és Norvégia területén mé­giscsak elhelyeznének atomfegy­vert, Hruscsov ezt válaszolta; Az az álláspont, amelyet e két kor­mány jelenleg elfoglal, remélni engedi, hogy az adott kérdésnek a továbbiakban is csak elméleti jellege lesz. De ha a Dán és Norvég kor­mány enged a külső nyomás­nak és hozzájárul, hogy terüle­tén atomfegyvert helyezzenek el, akkor a Szovjetunió természe­tesen megteszi a megfelelő In­tézkedéseket. A dán újságíró ezután megkér­dezte, lehetséges-e, hogy a szov­jet vezetők hivatalos látogatást tesznek Skandináviában. A Köz­pontú Bizottság első titkára emlé­keztette az újságírót, hogy a szov­jet vezetők már kedvező nyilatko­zatot tetteik e látogatásra vonat­kozólag. A látogatás időpontjá­nak kérdése kétoldalú megegye­zés tárgya. Hruscsov a dán újságíró kérdé­sére kifejtette, hogy a szovjet mesterségen holdak felbocsátásé erősen megváltoztatta, a szo­cializmus és a kapitalizmus erőviszonyait, a szocialsta orszá­gok javára. Ezután kifej teilte e Változás' politikai, katonai. és gaz­dasági jelentőségét egyaránt, s hangsúlyozta: a Szovjetunió a jövőben is meg­tesz mindent a nemzetközi fe­szültség enyhítése, az államok baráti kapcsolatainak a békés együttélés, a bizalom megszilár­dítása alapján való fejlesztésre. Arra a kérdésre, hogy mennyi idő alatt érheti el a Szovjetunió az amerikai életszínvonalat, az SZKP Központi Bizottságának első titkára rámutatott, hogy a legutóbbi időkben a szovjet em­berek életszínvonala jelentősen emelkedett. Ezután összehasonlí­totta a Szovjetunió helyzetét az amerikai helyzettel, s megállapí­totta: a Szovjetunió lakosságának életszínvonalában nincsenek olyan éles különbségek, mint az Egye­sült Államokban, mert nálunk megszűntek a kizsákmányoló osz­tályok, felépült a szocializmus és a szovjet nép most a kommunis­ta társadalmat építi. A Szovjet­unióban nincs munkanélküliség. A Központi Bizottság első tit­kára ezután Skandinávia és a Szovjetunió jelenlegi kapcsolatait értékelte. A skandináv-szovjet baráti kapcsolatok fejlesztése elősegít­heti a Baltikum békéjének meg­szilárdítását. Ez az itteni országoknak között érdekük. Ennek a közös érdekelt­ségnek mosit különösen nagy fontossága van, mert a NATO ve­zető országainak uralkodó körei nem törődnek a skandináv orszá­gok békés hagyományaival ét nemzeti érdekeivel, makacsul ragaszkodnak a terü­let mlhtarlzálására irányuló terveik megvalósításához és ezzel kiélezik az itteni helyze­tet. A béke megszilárdításának itteni feladatával nehezen egyeztethető össze például az is, hogy Dánia részt vesz a Balti-tengeri hadi­tengerészeti parancsnokság meg­alakítására irányuló tervekben. „Ügy véljük, a skandináv or­szágok és a Szovjetunió kapcsola­tainak erősítése hozzájárulna ah­hoz, hogy Észak-Európát az iga­zi tartós béke övezetévé tegyük"; — fejezte be nyilatkozata: * Központi Bizottság első titkára. Valamikor régen, több ' évtizeddel ezelőtt egy- $ szerű kis település volt a mai Méhkerék. A mosto­ha éghajlat, a sovány föld emlékezet óta em­berfeletti küzdelemre kényszerítette a méhke­rékieket. Hiába volt minden igyekezetük, a letűnt világ gazdasági és l>olitikai elnyomatás a- latt nyögő nép — ame­lyet súlyosan sújtott a nemzetiségi elnyomás nem tudott az ország ha­ladottabb vidékeinek színvonalára emelkedni. Az anyagi lemaradás, a nyomorúság együtt járt a szellemi szegénységgel. A halárában elterülő gróf Tisza-, Almási-féle birtokok cselédeinek sze­gényes házajra á rend- sze sötét árnyéka borult, s csak az egy-kéf ablak­ból kiszűrődő petróle­umlámpa, gyertya pislo­gó fénye jelezte az éle­tet, az egyébként kihalt­nak tűnő tájon. De nem akarok a múlt * * * * * * * * * * * * * * * * $ * * * * * ♦ « 'Mé&k&bélt... nény szinte nap mint lap szedte áldozatait. Ez neaszünt. Méhkerék idők rossz emlékeiről ír­ni, amikor a méhkeré­kiek mai élete olyan szép... Nem valami na­gyot, különlegeset jegy­zek fel, csak azt, hogy a szabadélet 13 esztendeje alatt az egyszerű kis te­lepülésből község lett, hogy a nép feleszmélt, megértette, hogy ez a vi­lág immár az övék, hogy amit a párt, a kormány akar az szervesen egy a dolgozók törekvéseivel, vágyaival, célkitűzései­vel. A községi tanács egyik kis irodájában, cigaret­tafüstöt eregetve beszél­hetünk Borszéki Tivadar elvtárssal, a tanács el­nökével és Juhász elv­társsal, a községi párttlt- kárral. Szinte versenyez­nek, hogy melyikőjük mondjon többet, szebbet, megváltozott életükről. — öszehasonlíthatat- lanul más ma a helyzet. A község lakosságának nagyobb százaléka u- gyan ma is eljár más községekbe dolgozni, de az istálló helyett, a tiszta szobában pihen, a száraz kenyér helyett ízletes é- telt eszik — jnoj. Borszéki elvtárs. A múlt szellemi elma­radottsága is eltűnt. Ak­kor csak a papnak meg a csendőrörsnek volt rádi­ója, ma minden tizen­harmadik emberre jut egy. Amikor pedig eljő az est, megjelenik az é- létet, a tudást sugárzó villamosság, egy kattin­tás és fényben úszik a ház, az utcán a villany világit. Egy művelődési ott­hont is építettek 50 000 forintos költséggel. Ott rendezték be a mozit is. Nehezen, lassan halad a fejlődés s a szabadélet tizenhárom esztendeje kevésnek bizonyult. hogy minden elmaradást, gondot pótoljanak, meg­oldjanak. Építettek egy kéttan- termes iskolát 900 000 forintos költséggel, de ég így sem tudták a rendes tanítást megolda­ni. Mivel a község 99 százaléka román anya­nyelvű, a magyarnyelvű tagozatnak csak két tan­terem jut, és ebben a két tanteremben nyolc osztályt tanítanak. Ha már az ered­ményről beszélünk, fel­sorolok egy párat —ye- ti közbe Juhász elvtársi. ~w óvodát építétturik, három kutat kaptunk, könyvtárat, állatorvost is kaptunk. Általános jelenség volt az .hogy egy kis telepü­lésnek nagyobb volt a temetője, mint maga a település. Így volt ez Méhkeréken is. Az e- gészséglelev életkörii1.­kozseg orvost kap. nek még kéttantermes iskolát, az ifjúság részé­re ifjúsági házat. Meg­szűnik a sáros utca, mert a község járdáit betonla­pokkal látják el. Szép eredmények, s a jövő tervei az élni, a fej­lődni akarást mutatják. Az emberek átalaku­lását mutatják azok a szűk rublikákba szorí­tott számok, amelyek ta­núsága szerint Méhkerék is, a község fejlesztési a- lap befizetése terén kilép a lemaradóitok sorából. Az elmúlt évben a hát­ralékkal együtt 140 ezer forintot fizettek be. Az emberek megértették, hogy ha önerejükből új iskolát építenek, ezzel saját gyermekeiket se­gítik az övéknél gondta­lanabb élethez. Így aztán életrekelnek a látszólag érzéketlen számok... — M ajvár —

Next

/
Oldalképek
Tartalom