Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-14 / 11. szám

c? Sf \f /'$ V ö«*- Y . e; // BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. január 14., kedd Börtön-árnyék a francia Riviérán Igaz történet a csorvási Sós Pistáról/ akit letartóztattak, mert haza akar jönni Az édesanya arcán könnyeik peregnek. Kurta, gyors, Izgatott félmozdulatokkal barnaszínű öreg kendőjét igazgatja, fehér zsebken­dővel szárítja a gyémántnál drá­gább g^SÉgyöket: egy édesanya »ír. Szemben ülünk egymással. Gyű­rött újságot tesz elém, s a négy részre hajtogatott újság papírjáról felém dörömböl a cikk és a címe, a minden könnyek okozója, a fáj­dalom forrása, a szép jövendőről tervezett édesanyai álmok rommá aúzója: ,,Magyar disszidensek a francda idegenlégióban." Néhány soros MTI .közlemény, a Páris Journal nizzai tudósítójától leadott cikk rövid kivonata, mely hírül adja, hogy a nizzai ügyész­ség nyomozása során Sélomcourt francia községben letartóztattak agy Kovács nevű magyart, és nem sokkal később, november 16-án egy másik magyar disszidenst, a húsz éves Sós Istvánt, akit szökés­re felbújtás bűncselekményének vádjával vettek őrizetbe. — Az én fiami Az én drága, kedves Pistám!... Mert az asszony, akivel szemben ülök, nem más, mint Sós István­ná, Csonkásról, Sós Pista édesany­ja. Különös pecsétű levelet szoron­gat kezében. A fia utolsó sorait, keltezése 1957. december 9, A francia bélyegeken átfutó díszes bélyegzőt böngészem: „Aki Nizzá­ba jön, soha nem megy el innen,. Reklám-bélyegző. A francia Rivi­éra fővárosában, Nizzában, a mil­liomosok, a számolatlan-vagyonú- ak üdülőhelyén a posta te, a rék- Támgépezetet szolgái ja, „Aid Niz­zába jön, soha nem megy el in­nen..." Van ebben valami szívszo- rt'tó tragikum, az élet rettetenetee (kuriózuma, hiszen Sós Pista Is Nizzába ment, és talán soha nem jön onnan vissza édesanyjához, apjához, testvéreihez, szülőhazá­jába... A kérdés ott reszketi Sós néni könnyes szemében, és talán soha meg nem áll a könnypatak, ami­kor megtudja, hogy a Pista gyerek decemberi levelét a nizzai börtön­ből írta. Árulkodó, Lilaszínű bé­lyegző vigyorog a levél alján: „Maison Cellulaire, Nice.’1 Börtön, vagy fogház, — mindegy. Sós Pis­tát letartóztatták és hiába kérdi százszor is édesanyja: — Ügy-e nem lesz semmi baja? Űgy-e hazaengedilc, úgy-e nem bántják ott?... Mit lehet erre felelni? — Nem, dehogy. Bizonyosan nem. És belül a szív nem ezt mondja, de az értelem nem enged ki más szót, csak a vígasztalás szavait. — Ne aggódjon, Sós néni. Vigasztalás ez? Nemi Egyáltalán: van-e vígasztalás?1 Van-e meggyőző szó itt arról, hogy a külföldre tántorgott fiatalok nem az idegenlégió markába, a si­vatagok poklába kerülnek, hiéna- prédának?! Vagy máshová, ahol — miután elpárolgott a nyugati világ szenzációéhsége, a mondva­csinált magyar „hősök” iránt, — gyűlölt és betolakodott idegenek­ké aüllenek a hatóságok és az em­berek millióinak szemében is?! Nincs itt vígasztalás. háncs szépítő szó, csak késerusé'g és — mondjuk ki bátran — tanulság, melyet if­júságunk, az elhagyott, egyedül maradt, sínylődő Sós Pisták sorsá­ból láthat. — Mi lehetett a bűne? A Paris Journal szerint „Sós és Kovács nyomást gyakoroltak hon­fitársaikra, állítólag meg akarták akadályozná, hogy szerződést írja­nak alá a francia hadsereg külföl­di alakulataiban teljesítendő szol gálatra, illetve felbúj lógatták őket, hogy szökjenek meg az idegenlé­gióból." A lap szerint azt is előse­gítették, hogy honfitársaik vissza­térjenek hazájukba. A bűnök bűne ez Franciaor­szágban! A megtévesztett és kül­földre szökött Sós Pista bűne: ha­za akar jönni, vissza apjához, any­jához, a kicsi házba, testvérei barátai közé. Az édesanya csak sír. sír, köny- nyei lányos barázdákat húznak a' arcán. — Utolsó levelében egyre azt ír­ta: Né írjatok, ne írjatok a név­napomra sem! Tessék mondani mit tegyünk, hogy hazakerüljön? Hogy megtudjuk, mi történt'véle? Holnap Pestre utazom, és addig megyek, amíg a lábam bírja: jö­het-e vagy nem? Régi levelekről beszél. Pista mindig haza akart jönni, mert rossz volt a sora, mindenben csa­lódott. Gyárban dolgozott semmi­pénzért, azt írta, elég volt, jönni akar. Aztán sokáig egy sor sem jött tőle, csak most decemberben az a levél. A börtönből... Mi nem is tudtuk, honnan... Mi lehet sze­génnyel? Beszélgetünk még. Ilyenkor jó. ha a fájdalom szavai kitódulhat­nak a szenvedő ajkán, könnyeb­bül a szív. Miért ment ki? — Mi nem is tudtunk róla. Ak­Brit tudósok szerint tizeniiatmlául év múlva pieqáii a földnek tengelye körüli forgása Mint a Reuter tudományos tu­dósítója jelenti, brit tudósok be­bizonyították, hogy a Földnek ten­gelye körüli forgása ötvenszer gyorsabb ütemmel lassúbbodik, mint ahogy eddig hitték. Ez azt jelenti, hogy a tengely körüli for­gás megszűnése sokkal hamarabb következik be, mint gondolták. Amikor majd a forgás megszűnik, a Föld mindig ugyanazt az olda­lát mutatja a Nap felé, tehát a Föld azon a felén, amely éppen a Nap felé nézett a forgás megszű­nésének pillanatában, mindég nappal lesz. a másikra pedig örö­kös éjszaka borul. Ezzel együtt­jár majd az a sokkal kellemetle­nebb következmény is, hogy a Föld egyik felén állandó lesz a trópusi hőség, a másikat pedig jégtakaró fogja elborítani. A vi­szonyok feltehetően hasonlóak lesznek majd a Hold felszínén u- ralkodó viszonyokhoz, s még nem tudni, hogy az*'ember életben ma­radna-e. I Mikor fog ez bekövetkezni? | Hozzávetőleg tizenhatmilliárd 78 j millió év múlva, legalább is dr. Louis Es3ennek, a teddingtoni fi- i zikai laboratórium tudósának szá­mításai szerint, aki két és fél é- vig dolgoztt e számításon. kor októberben Csanádapácán dolgozott, huszonkilencedikén ha­zajött, csomagolt és ment. Azt mondta vissza, Apácára. Aztán el­tűnt, és hónapokig nem adott hírt magáról, majd januárban Fran­ciaországból írt először... Csend terpeszkedik közénk. Sós néni, az egyszerű vasutasasszany megtörtén, éveket öregedve ül és már kzava sincs több. Vajon mer­re, hol járnak gondolatai? Eléri-s szíve visszaváró melege a fiút a francia börtön rácsa mögött? Tizenkilenc éves volt, amikor tudatlanul, megtévesztve nekivá­gott a világnak. Miért ment? Bűne volt talán? Vagy a kalandvágy vitte, vonszolta át a határon, az idegenlégió karmaiba? Elítélték? A MEDOSZ országos kongresz- szusán megyénk 18 ezer mezőgaz­dasági szakszervezeti tagját húsé küldött képviselt. * JANUÁR 11-én, szombaton 10 tagú úttörővezető delegáció uta­zott a Szovjetunióba, a lenini pio- nirszervezet központi tanácsának meghívására. A küldöttség előre­láthatólag három hetet tölt a Szovjetunióban, több városba lá­togat el s tanulmányozza a szov­jet piomrszervezet munkáját. * A nagykamarás Sag vári, a medgyesegyházi Béke, a magyar- bánliegyesi Dózsa, a mezőhegyesi Törekvő Tsz-ek már elérték, aót túlhaladták az állattenyésztés te­rén az ellenforradalom előtti szín­vonalat. Zenei módszertani előadást tart dr. Ferdinándi Ilond január 14-én, kedden este 6 órakor Békéscsa­bán, a Bal assi Kul t úrotthonban. * Darvas József „Vízkereszttől Szilveszterig" című regényéből készülő film forgatását február hónapban megkezdik. * A MEZÖMAG Vállalat me­gyénkben az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a szakcso­portok és az egyénileg dolgozó pa­rasztok földjén 23 növényféleség­ből több min* 28 és félezer hol­don termeltet vetőmagot. A me­gyében az elmúlt évben 70 mil­lió forint értékű vetőmagot gyűj­tött be, ami csaknem kétszerese az előző évinek. * A Színház- és Filmművésze». Emlékszik-e még édesanyja moso­lyára, csókjára? Ki tudja. Messze van Nizza, a- hol azt bélyegzik a levelekre, hogy „aki Nizzába jön, soha nem megy el innen...” Sós Pista, te eljösz-e egyszer ? Látod-e még a csorvási kicsi há­zat, ahol gyerek voltál, nem gyö­tör-e egy elhagyott leányka tük­rös-mosolya? — Mi lehetett a bűne, tessék mondani? — kérdi az édesanya, és sír, ahogyan csak az édesanyáit tudnak sírni elszakadt gyermekeik után. Mi lehetett a bűne? Az te nagy bún, hogy örök sebet ejtett az a- nya szívén, akinek életét köszön­heti. Sós Pista, ott, Nizzában, úgy-e nem arany az élet, ügye- hamis fé­nyű az a Riviéra?! Saag Ervin A mezőkovácsházi járásban a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz-ben 94,21 forintot, míg a dombegyházi Vörös Hajnal Tsz- ben 30 forintot osztottak mun­kaegységenként, * A Hunnia Filmstúdió filmet ké­szít Szabó Pál „Csempészek" cí­mű forgatókönyvéből. A cselek­mény a 30-as években játszódik, és egy magyar férti és egy román asszony sorsa: mutatja be, akiket körülményeik csempészésre kény­szerítenek. * Amatőr fényképversenyt és kiállítást rendez a szakszerveze­tek „Egressy Gábor“ művészeti klubja „Gyermekeink — A jö­vő“ címmel Budapesten, feb­ruár hónapban, t> ’ Békésen, a „Te és annyi más bajtársiad” cíirfű kéléOASKfiet do- kumentfiknet január 14-én. ked­den délután 5 és 7 érakor mutat­ják be a művelődési háziban. Főiskola az 1958—59-es tanévre felvételt hűdet a színész-színház- rendező- és filmrendező tansza­kokra. A színész tanszakon köte­lező az érettségi — ettől rendkí­vüli tehetség esetén eltekintenek Korivá tár 16-tól 22 évig. A szín­ház- és filmrendező tanszakokon a korhatár 25 év. Mindkét tansza­kon kötelező az egyetemi (főisko­lai) végzettség, vagy érettségi. A tanulmányi idő mindhárom tan­szakon négy év. A felvételi kér­vényeket 1958. április 1-ig kell beküldeni a főiskola igazgatósá­gának, Budapest, VIII., Vas u< 2/C. Emberi öli, majd felakasztotta macfát Hursán János, Békéscsaba, Vö­rösmarty u. 33. szám alatti lakos január 11-én, szombaton az esti ó- rákban — eddig még tisztázatlan okokból — megjelent Surin János, Békéscsaba, Munkás u. 15. szám alatti lakásán. A lakásban csak Surin János felesége tartózkodott. A köztük lefolyt beszélgetés isme­retlen. Éjjel 11 órakor tért haza Surin János, aki feleségét ekkor már az ágyban holtan találta. Azonnal je­lentette a rendőrségen az esetet. A rendőrség a helyszínen talált néhánysoros írásból, valamint Surin János által elmondottakból azonnal Hursán Jánost vélték tet­tesnek. Lakására mentek, azon­ban ott csak felesége és családja tartózkodott. A rendőrség Hursán János felkutatására nyomozást in­dított, s hajnali öt órakor újra megjelentek Hursán lakásán, ak­korra azonban az felakasztotta magát. A hátrahagyott búcsúírás­ban beismerte tettét. A szándé­kos emberölés elkövetésének oka ezidáig ismeretlen. A kivizsgálás folyamatban van. Időjárás Ma több helyen, holnap keve­sebb helyen eső. A Genova: öböl felett levő ciklon páradús, enyh<* Jégtömegeket szállít a Balkán fél­szigeten a Kárpát-medence és ai Alpok vidékére. így e területeken ma hajnalban sokfelé esett az eső. Ezzel szemben Ny u gat-Eu répában a megerősödött a zári anticiklon hatására szárazabb lett az időjá­rás. Várható időjárás kedden estig» Erősen felhős idő, ma több helyen holnap kevesebb helyen eső. Mér­sékelt északi-északkeleti szél, A nappali hőmérséklet kissé csök­ken, az éjszakai alig változli^ Váltható legalacsonyabb hőméig sáklet ma éjjel: 0—plusz 3, legma­gasabb nappali hőmérséklet ked­den 3—8 fok között. Emberölésért őrizetbe vette a rendőrség Január 11-én este becsengettek Kovács R. János, Békéscsaba, Sallai u. 60. szám alatti lakására. A házigazda felismerte, hogy az il­lető nem más, mint Fabulya Já­nos békéscsabai lakos, aki állító­lag szerelmi viszonyt folytat fele­ségével. Nyitva hagyta a kaput, majd felköltötte a fiát, és várták, hogy újra jöjjön Fabulya János. Amikor az egy kis idő múltán új­ra visszatért, addig ütötték, mig mozogni tudott, s utána a rend­őrségre mentek jelenteni a történ­teket. Szándékos emberölésért a rendőrség Kovács R Jánost és fi­át örizetb« v«tt«. Ősbemutatóra készül a színház A Jókai Színházban a héten pénteken ősbemutató keretében mutatja be Szendrő—Szenkál új, zenés vígjátékát, a „Rikkancs- szerelmet," Rikkancsfiú, rikkancslány, a- pacsok, az utca tündérei, egy néger katona, egy francia gyá­ros, egy utazgató ausztráliai asz- szony, — róluk szól a történet. Helyszín: A Montmartre, a XX, század Párizsának egy része. Roger, a rikkancs panaszko­dik egy vevőjének a komkurren- cia miatt: azért nem tudja elad­ni az újságjait, mert egy klbír- hatalan nőszemély mindig az ő közelében rikoltozza: L'Huma- nité. L’Humanité! Megjelenik Micheliné, a „kibírhatatlan nő- személy", ' és kemény szitkokat szórnak egymásra, de a szemük mást mond, sőt nemsokára a szájuk is. Tervezgetnek a jövő­ről. Lesz kis boltocskájuk, a fiú megnyeri a Tour de Francét. Meg is csókolják egymást, de megjelenik Denise, a régi ked­ves és két hatalmas pofont ad Rogemek, Roger nem szól egy szót sem és Micheliné a fiú gyá­vasága láttán elszalad. A „Kirámoló”-ba fut, a hír­hedt apacstanyára, hogy bánatá­ban leigya magát. Énekeim kezd és az itt tartózkodó francia gyá­ros meglátja benne az érdekes­séget, Felajánlja, hogy lépjen fel egy mulatóban, mint „vetkő­ző szám". A közben megérkező Regor ezt megtiltja a lánynak, aki eddig rá sem hederített. Mi­cheliné egy apacsra mutat, hogy nem Roger, hanem ő a vőlegé­nye. A féltékenységtől őrjöngő fiatalembert kitvszkolják. Mi cheline mégis visszautasítja as ajánlatot. Másnapra minden rendbejön Az apacsokról megtudjuk, hog\ valamennyiüknek rendes polgá­ri foglalkozása van, és csak ál­apacsok, fizetésért dolgozó ide­genforgalmi érdekességek. Egy nagy rablási ügyről kiderül, hogy az is csak komédia volt. A. fiatalok... a fiatalok pedig kibé­külnek és együtt indulnak el, hogy boldogan éljenek Párizs­ban a Mcmtmartre-ov

Next

/
Oldalképek
Tartalom