Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

ia58. január 5., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 5 Békéscsaba es évi beruházása 2 300 OOO forint A felszabadulás után Békéscsaba megyeszékhely lett. A várost, funkciója következtében a megye központjává, ipari centrumává fejlesztettük. Az üzemeket jelentős mértékben kibővítettük és emellett újakat is építettünk. A munkalehetőség biztosításá­val több ezer család jutott ember­séges megélhetéshez, 1957-beo az üzemek bővítésére lényegesen ke­vesebb pénzt fordítottunk, mint a múlt években, így lehetővé vált, hogy olyan beruházásokat valósít­sunk meg, melyek a város dolgo­zóinak életét szebbé, kényelme­sebbé teszik. Lakást 1957-ben ál-* iami beruházásból 48-at (Vécsei u. Bánszkii u.) építettünk, 3 a városa tanács saját költségén 78 eddig ki­használatlan különféle raktárhe­lyiséget alakított át családi ott­honná. Az állami és városi beruházá­sok mellett jelentős helyet foglalt el a családi ház építés egyéni kezdeményezés alapján. Amíg a felszabadulás után évente 15—72 lakást építettek, addig 1957-ben ez a szám 297-re növekedett, A családi házak építéséhez az ál­lam hosszúlejáratú hitéit bocsáj- tott 116 dolgozó rendelkezésére. Ezen kívül 70 házhelyet is kiosz­tottak. A város lakóinak érdeke, hogy Békéscsaba szebb, tisztább, egész-1 ségesebb legyen. A helyi tanács, község és. városgazdálkodási osz­tálya 1957-ben jól osztotta be a rendelkezésre álló pénzösszeget. Valamennyien örülünk annak, hogy a Kóiiiáz utcai rossz kövesutat aszfaltozták, hogy a Tompa utca kövezését meg­kezdték. hogy 13 049 négyzetméter új gyalog­járót építettek, hogy 6908 négyzetméter elavult gya­logjárót felújítottak, hagy 2290 négyzetméteren a Temető- sori utat kijavították, hogy a Luther utca kövesútjának szegélyét 1060 méter hosszúságban elkészítették. A köztisztaság terén sem lebecsülendők az eredmények 1957-ben annyiszor seperték fel a város utcáit, parkjait, hogy a sta­tisztikai szám 23 millió négyzet- métert mutat. 4751 köbméter utcai szemetet és felesleges földet hordtak ki a vá­rosból, 84 kilométer hosszúságban árko­kat, csatornákat takarítottak ki, A II. és III. kerület sánc-árkai­nak tatarozására 37 ezer forintot fordítottak, • a locsoló-autó 846 üzemórán ke­resztül a nyári nagy melegben hű­sítette a várost, 9000 négyzetméteren új parkot telepítettek, 160 ezer suhángot elültettek, 1888 köbméter salakból ideigle­nes gyalogjárót építettek, csatornázták 60 ezer forintos költséggel a békekertet, ahol rö­videsen megkezdhetik a házépíté­seket. E *zép eredmények mellett 1957-ben a városi tanács nem for­ditott nagyobb (»szeget a kerületi orvosok rendelőinek, és várószo­báinak szebbé tételére. Igaz, nincs rendelet, ami ezt így előírja, de egy kis rugalmassággal — mint a- hogyan Békésen — örvendetes módon oldhatták volna meg ezt a kérdést is. Békéscsaba az állami beruházó sokkal folytatott építkezésekkel sem szégyenkezhet. Ha bár 1957. első negyedében az ellenforrada­lom okozta súlyos károk láttán gondolni sem mertünk arra, hogy 1957 második évnegyedétől váro­sunkban jelentős építkezéseik kez­dődnek. Így új transzformátor ál­lomást építenek, mely segítségé­vel megyénket az országos villa­mosenergia hálózatba bekapcsol­ják. Befejezték az V. kerületi or­vosi rendelő és lakás építését. A VI. kerületben társadalmi munká­val egy új iskola építését kezdték meg, melyet több mint valószínű állami költséggel fejeznek be. A város forgalmának gyorsab­bá tételéhez mégegy autóbusz já­ratot állítottak be. Az Árpád-für­dőt gyógyfürdővé építették ki, a- hol számos SZTK beteget gyógyke-1 zelnek. A felsoroltakon kívül számos üzemet korszerűsítettünk A város lakói nap, mint nap ta­pasztalhatták, hogy Békéscsaba. 1957-ben szebb volt, mint bármi- j kor azt megelőzően. A város széo- } bé tétele 1958-ban is központi kér­dés marad. Erre a célra kétmillió háromszázezer forintot bocsaj tol­tak a városi tanács, város és köz­séggazdálkodási osztálya rendel­kezésére. Ebből az összegből jelen­tősebb beruházások a következők Húsz kilométer hosszú útsze­gélyt építenek. Százezer forintból a közvilágítást korszerűsítik. Az Árpád fürdő theirmál kútjának ké­szítését befejezik, a piacteret (Jó­kai utca) tovább bővítik és aszfal­tozzák. A lencsési utat autobus;« járatra kiszélesítik. A belvíz és a csapadék gyorsabb eltávolítására két vízátemelőt építenek. Az O- rosházi utat (V. kerület Erzsébet- hely) mindkét oldalon parkosítják és az itt lévő árkokat befedik. A Kazinczy utcában ugyanezt munkát végzik el. A Mokri utcá­ban ifjúsági ligetet telepítenek. Állami beruházásból megkezdik a város vízvezetékeinek lerakását és Erzsébethelyen keresztül mint­egy 5 kilométer távolságból a Maros régi medréből vízvezetékért a belvárosba vezetik a vizet, u- gvanakkor a Bánsziki utcában folytatják a lakásépítkezéseket, a Vilim utcában pedig új lakásokat alapoznak meg. íme néhány ízelítő a múltévi városfejlesztésről és az 1958. évi tervekről. A lakosságon, az adó­fizetőkön múlik, hogy városunk hogyan szépül ebben az évben. Ha a város lakói ugyanúgy eleget, tesznek kötelezettségüknek, mint 1957-ben, akkor a tervek valóra váltásáról számolhatunk be egy év múlva is. Dupsi A TECHNIKA ÉRDEKESSÉGEI Műanyagból készült tetőfedőelemek Sok országban nagy sikerrel használják tetóíedöanyagként az üvegszállal megerősített poliészte-gyanta-lemezt. Ez a néhány év óta már jól bevált anyag elsősorban azért felel meg erre a célra, mert igen jelentős a vegyi ellen állóképessége és hőállósága, kö­zömbös az időjárási viszontagságokkal szemben és rossz hővezető. Leginkább hullámlemezek alakjában készítik. Fűtött folyók Svédországban érdekes eljárással kísérleteznek a tél folyamán hónapokra befagyó folyók vízi közlekedésének fenntartására. A fo­lyók medrébe átlyukasztott műanyagcsöveloet bocsátanak le, ezek­be a csövekbe sűrített levegőt szivattyúznak, aminek következté­ben a mederben alul elhelyezkedő melegebb víztömegek a víz fe­lületére igyekeznek. Ezáltal akadályozzák, sőt egyes esetekben le­hetetlenné teszik a jegesedést. A folyók fűtésének ez a viszonylag egyszerűnek tűnő megoldása állítólag lényegesen olcsóbb, mint » jégtörő hajók üzemeltetése. Híd Európa és Ázsia között Egy amerikai tervező iroda befejezte egy Európát Ázsiával ösz- szekötő híd tervezését. Négy kilométer hosszú függőhíddal akarják áthidalni a Boszporuszt. Felépítése 50 millió dollárba kerülne. A stockholmi földalatti kétszer megy át a tenger alatt A svéd főváros földalatti vasútja Európa leghosszabb hálózatai közé tartozik. Gusztáv Adolf ki'ály november 24-én avatta fel a nyugati városvéget a délivel összekötő vonalszakaszt. A Haas- seiby-Gaard-Hoegdalen vonal jelenleg 30 kilométer hosszú; kétszer megy át a tenger alatt. Lehet-e gyógyszerrel védekezni a rádióaktív sugárzások ellen? Régóta folytatnak már kísérleteket, milyen gyógyszerek lenné­nek alkalmasak az atomsugárzás elleni hántoltnak, esetleg külön­ben halálos sugárdózisok ellen. Legújabb. ' az u. n. R au wolf-a-al­kaloidákat. főként a Keserpint pr (balták ki. A kísérletek kimutat­ták, hogy amennyiben 24 órával az erős rádióaktív besugárzás előtt fehér egerekbe Reserpint in’oktattok, úgy 750 erősségű besu­gárzás estén a halálozási aráoysz un mindössze 15 százalék volt a korábbi 97—98 százalékkal szemben. A védőhatás kifejlődése függ az injekció beadásának idejétől, s az állatok nemétől is. öt kilométeres alagút a sarkkörön túl A Kola-félsziget apatit termékének elszállítására ötkilométeres alagút épül a Raszvnmcsoor hegységben. Az alagút első részlege ezernyolcszáz méter hosszú lesz. Az előkészítő munka rendkívül tjehég.körülmények között fo­lyik. A szakadékokban és a hegy lábánál állandóan erős északnyu­gati szelek fújnak, melyek sebess *ge eléri másodpercenként a 40— 60 métert. A hó helyenként három méter vastagon fedi a vidéket. Az alagút üzem behelyezésé ve! jelentősen megkönnyítik az apa- titbányák termékeinek szállítását. (Megjelent a Technika januári számában.) Hogyan segítik a mezőgyám KISZ-szervezetet ? (Tudósítónktól.) Mezőgyánban nemrég tanács koztak a fiatalok, és egyöntetűen bizonyították, hogy ők készek résztvenni az Ifjúsági munkában. Mintegy ÖO mezőgyáni fiatal egy­öntetű akaratnyilvánítása volt ez. De ugyanakkor kérték, követel­ték, hogy a járási KlSZ-szcrve- zet és a megyei bizottság vezetői sokkal több segítséget adjanak részükre. Szükségük van a me- zőgryáni fiataloknak erre a segít­ségre, hiszen elhatározták magu­kat szereptanulásra. Somi Juli­anna, aki most vett részt az egy­hetes kuliúrvezetői tanfolyamon, elmondotta, hogy a lelkes ifikkel be fogják bizonyítani, hogy Me- zőgyánban is lesz kultúráiét. A községi tanács végrehajtó bi­zottsága segít a KlSZ-szervezet- nek a munkában. A végrehajtó- bizottsági ülésen külön napirendi pontként tárgyalták a KlSZ-szer- vezet dolgait. Határozatot hoztak, hogy a fiatalokat erkölcsileg is és anyagilag is támogatják Szakcsoportok, géphasználati társulások Mezőberényben és Csárdaszálláson Az ellenforradalom után az államhatalom erősödésével egyidó- ben egymás után alakultak újjá a szétzilált termelőszövetkezetek és szakcsoportok. Ma már dolgozó parasztságunk egyre jobban meg­érti pártunk parasztpolitikáját és látja, hogy társulással többet és jobbat lehet termelni. Ezt bizonyítják a földművesszövetkezeteken belül működő szakcsoportok is. A mezőberényi körzeti földműves­szövetkezetnek például kilenc szakcsoportja van: ebből egy rizster­melői szakcsoport. Csárdaszálláson 110 holdon mintegy 35 dolgozó paraszt, Mezőberényben pedig december 27-én este 18 dolgozó pa­raszt 55 holdon, saját földterületen alakított rizstermelői szakcso­portot. Az említett csárdaszállási rizstermelői szakcsoport is no­vemberben alakult meg, mint ahogyan a volt Lévai néven szereplő rizs-szakcsoport — új néven Kossuth — területén, ahol 300 holddal növelték a rizsterületüket. Ugyanakor a rizstermelésen kívül még 10 hold cukorrépát és 80—85 hold vörösherét is termelnek. Van ser­téstenyésztési és törzsállattenyésztő szakcsoportunk is. Szakcsoportjaink ebben a gazdasági évben már egytől egyig közös alapon kívánnak működni, úgy, mint a sertéstenyésztési szakcsoport, ahol a közgyűlés elhatározta, hogy apaállatot vásárol­nak közösen. Erre az álláspontra helyezkedtek a juhtenyésztő szak- . csoport tagjai is. Dolgozó parasztságunk örömmel fogadta a kormány rendelke­zését a géphasználati társulások létrehozásával kapcsolatosan is. Azóta egymás után alakult Csárdaszálláson a tanács segítségével három géphasználati társulás 150 holdon, Mezőberényben pedig 37 géphasználati társulás jött létre 710 holdon. A társulások nagy ré­sze állandó jellegűek, nem alkalmi társulások. Hogy ezeket az eredményeket elértük, alapos felvilágosító munkára volt szükség. De később is azon leszünk, hogy minél több parasztember szakítson a maradisággal és biztos léptekkel halad­jon a biztosabb jövő felé. Borsi István agronómus, Mezőberény. A mi asszonyaink ott vannak, ahol cselekedni kell A szarvasi nőtanács, a háziipari szövetkezet kul­túrcsoportjával közösen de­cember 29-én délután kul­túrműsorral szórakoztatta a szociális otthon 64 idős la­kóját. A szociális otthon agg lakói örömükben könnyes szemmel és sok tapssal ju­talmazták a szereplőket. Szilveszter éjszakáján a nőtanács kultúrcsoportjá- nak 23 idősebb tagja finom malacvacsorát rendezett a nőtanács helyiségében. Va­csora után vidám szlovák és magyar nótákat dalolva szlovák és magyar táncokat ropva szórakoztak és éjfél­kor poharak koccintása kö­zepette köszöntötték az új esztendőt. Janurik Mátyásné Szarvas. rWW**«W*W**Wi*TW*VWW**W**TS*^W*

Next

/
Oldalképek
Tartalom