Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSAG 1958. január 28. kedd Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás az 1 oldatról.) kettőzi sikereiről. Kiemelte a pe­dagógusok munkájának rendkí­vüli jelentőségét, s azt, hogy kor­mányunk nagy erőfeszítéseket desz az Iskolai tanteremhiány csökkentésére. Az értelmiségről szólva a következőket mondotta: — Ml eddig is minden erővel igyekeztünk az értelmiségi dol­gozók eszmei és politikai fejlődé­sét megkönnyíteni és segíteni. Ennek érdekében a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi- eottsága és a kormány eddig is a leghatározottabban szembeszállt az olyan egyoldalú és káros né- Eetekftel, amelyek az ellenforra­dalmi felkelés után az egész ér­telmiséget, vagy az értelmiségen belül egész értelmiségi kategóriá­dat reakciósnak, vagy revizionis­táknak akartak bélyegezni. A kérdésnek ilyen beállítása egyér­telmű volna az értelmiség töme­geinek olyan' megbélyegzésével, amelyre a magyar értelmiség | semmiképpen nem szolgált rá. | Tudni kell azonban, hogy viszonylag az értelmiségen i belül vannak legnagyobb számban olyanok, akik a burzsoázia nézeteit hordoz­ták. Mi folytatni, sőt fokozni fogjuk az ideológiai harcot ezek ellen a burzsoá és revi­zionista nézetek ellen, de nem adminisztratív eszkö­zökkel, hanem a marxizmus- leninizmus eszmei fegyve­reivel. Mi nem az emberek ellen, még kevésbé az értelmiség ellen aka­runk harcolni, de következetesen akarunk és fogunk is küzdeni az egyes csoportjaikban fellelhető reakciós nézetek ellen. Szólott az irodalom, a filmgyár­tás, a színházi élet és a kultúra más területén még fennálló hiá­nyosságokról, s hozzáfűzte, meg­győződésünk, hogy az eszmei harcnak és vitának vé<?ső ered­ménye a szocialista kultúra teljes győzelme lesz! A beszámoló további részében a mezőgazdaság szocialista átala­kításának kérdésével foglalkozott. Nem kétséges —- mondotta —, hogy | árpát vitt ki az ország, a múlt évben behoztunk árpát. Mezőgaz­dasági termelésünk, bár viszony­lag elmaradott, de azért az 1938-asnak felette áll. Ezt az is l bizonyítja, hogy a holdankénti termésátlag az 1931—38-as évek ' átlagához viszonyítva az 1950— 57-es évek átlagában búzánál hét­tized mázsával, az őszi árpánál 2.8 mázsával, a tavaszi árpánál 1.8 mázsával, a kukoricánál 2,3 mázsával magasabb. A múlt vi­szonylag magas mezőgazdasági exportja a népi demokrácia vi­szonyai között elsősorban azért a szocialista társadalom építésének központi kérdése jelenleg a mezőgazdaság szocialista átalakítása Ä forradalmi munkás-paraszt kormány mezőgazdasági politiká­ja arra irányult és irániul, hogy fejlessze az egész mezőgazdaságot a népgazdaság általános érdekei­nek megfelelően, tehát fejlessze mind az állami gazdaságokat, mind a termelőszövetkezeteket és az egyéni paraszgazdaságokat, ,— Hogyan alakult a szocializ­mus alapjainak építése falun az elmúlt másfél esztendőben? Az ellenforradalmi hullám, a bur­zsoá reakció sok termelősftöVetke- zefet erőszakkal feloszlatott, en­nél lényegesen kisebb számú pe­dig a régi hibák következtében a tagság akaratából oszlott fel. Az ellenforradalom leverése után az ilyen, vagy olyan módon felbom­lott termelőszövetkezeteknek jobb mint fele ismét újjáalakult. Mint látható, sok tekintetben jcedvezőbb, egyes vonatkozások­ban hátrányosabb helyzetben ja­vítjuk a mezőgazdaság szocialis­ta átalakulására irányuló mun­kát, Most, az átmeneti megtorpa­nás után megindulunk és mégis kell indulnunk a fejlődés útján. Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy okos szóval, meg­fontolt, józan intézkedések­kel falun is győzelemre visz- sziik a szocializmus ügyét. — Az 1957-es év a termelőszö­vetkezetek stabilizálódásának é- Ve is volt. Ezt mutatják a szá­mok is. Termelőszövetkezet és Szövetkezeti csoport 1956 decem­ber 31-én 2089 volt az országban, 119 000 taggal. Egy évvel később, 1957 december 31-én 3465 terme­lőszövetkezet és termelőszövetke­zeti csoport volt 164 000 taggal. Az egyénileg dolgozó parasztgaz­daságok 1957-ben megerősödtek, a forradalmi munkás-paraszt kormány átgondolt parasztpoliti­kájának eredménvptcéppen. | — Most felvetődik a kérdés, hogy előre kell mennünk a falu szocialista átépítése útján, de ho­gyan? Mi abból indnlunk ki. ho-ev a ko-fmány politikája, amely egy­aránt támogatta a termelőszövet­kezetek és az egyénileg dolgozó oaraszf-áe iigvA1 helyps vcH. E politikának nagy eredménye, hogy az ellenforradalmi támadás időszakában, amikor különösen kiéleződött az osztályharc ná­lunk, kitűnt, hogy Magyarországon a parasztság nem a burzsoázia, hanem a munkásosztály szövetségese és tartaléka, A burzsoá földesúri rendszer visszaállításának kí­sérletével sze’/ben mind a ter­melőszövetkezeti, mind az egyé­ni narasztság a n«r>i h&talom oldalán sorakozott fel, a mun­kás-paraszt szövetség' megerő­södött. (Taps.) Mi azt gondoljuk, hogy pa­rasztpolitikánkban semmi szín alatt nem szabad megismételnünk a korább-m előadódó’t fő v’i,b»t. a jobbra-balra kanyargást. Ügy vél­jük, hogy a falu szocialista át­alakításán minden nap munkál­kodni keik Ennek érdeVAVvm igénybe kell venni a termelőszö­vetkezetek munkájának fejlesz­+^c,ó+ q I pr° :/'t 3. felvilágosító szót is. Ugyanakkor kitartunk amellett, hogy a szocializmus legjobb és a valóságban leggyorsabb útja a megg^ ő?é?en alapuló türelmes vezetés A ml politikánk lényege az, ügy kell dolgoznunk, hogy az egyénileg dolgozó paraszt boldo­guljon, a termelőszövetkezeti pa­raszt pedig még jobban boldogul- . jón. És ez vigye az egyénileg dol­gozó parasztot a termelőszövet­kezet felé. Bízunk abban, hogy az egyénileg dolgozó parasztok látó­köre mindjobban kiszélesedik és többségük látóhatára mielőbb sa­ját udvarának határán túl, az or­szág, a haza horizontjáig széle­sedik ki. Kádár János ezután megemlí­tette, hogy sok kérdés sürgeti ai mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodás térhódítását. Ha pél­dául a magyar népgazdaságot a maga lábára «. .arjuk állítani, növelni kell az ország kivitelét. A kivitel azonban nem állhat őrökké csak ipari termékekből. 1938-ban Magyarország 430 000 ‘orma búzát exportált. Ezzel szemben a múlt évben búzát hoz­tunk be az országba. 1938-ban 64 000 tonna rozsot szállított ki Magyarország a világpiacra, múlt évben rozsot ugyan nem hoztunk be, de nem is szállítottunk ki egy kilót sem. 1938-ban 11000 tonna ' hiányzik, mert a lakosság, a la­kosságon belül pedig a falusi la­kosság fogyasztása lényegesen nagyobb mértékben növekedett, mint az egy holdra eső termés. Szerintünk önmagában a fogyasz­tás növekedése helyes is, jó is. I Az ország mezőgazdasági ex­portját nem olyan úton kell nö­velni, hogy a magyar dolgozók, munkások és parasztok egyenek kevesebbet, hanem olyan úton, hogy haladjunk gyorsabban a szocialista nagyüzemi gazdálko­dás felépítése útján és termeljüuk a mezőgazdaságban is modern eszközökkel többet, jobban és olcsóbban Például a Német Demokratikus Köztár­saság, a Csehszlovák Köztársa­ság haladottabb mezőgazdasági kultúrájának eredményeképpen a holda-Vténti átlagos hozam az összes fő-terményekből mint­egy ötven százalékkal maga­sabb, mint nálunk. Ez a fejlődés útja, ehhez pár­tunk és kormányunk, az egyéni parasztsággal egyetértésben, kéz a kézben el akar jutni. A továbbiakban a kormány kü­lönböző, a kispolgárokat, a kis­iparosokat és a kiskereskedőket é- rintő intézkedéseiről szólott, s be­számolt a kormány külpolitikai téren végzett munkájáról. Részle­tesen beszélt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. év­fordulójának moszkvai ünnepsé­geiről, amelyen magyar párt- és kormányküldöttség vett részt, to­vábbá különböző kormány és par­lamenti küldöttségek látogatásai­ról, amelyek tovább erősítették és mélyítették barátságunkat a Szov­jetunióhoz és a népi demokratikus országokhoz. Kiemelte a múlt év­ben Moszkvában lezajlott tárgya­lásokat, ahol tizenkét szocialista ország és hatvannégy ország kom­munista és munkáspártjai tanács­koztak, s amelynek nyilatkozatai­val a magyar nép mélységesen e- gyetért. Az ENSZ-szel kapcsolat­ban a következőket mondotta: — A magyar kormány a nép­tömegek aktív helyeslésével és tá­mogatásával határozottan visszau­tasít minden kísérletet .amely az ENSZ szerveinek alapokmányelle­nes kihasználásával a Magyar Népköztársaság belügyeibe akart beleszólni. Kádár János ezután hangsúlyoz­ta, hogy népünk döntő többsége szi­lárdan áll pártunk és kor­mányunk mellett, s helyesli, támogatja kül- és belpoliti­kánkat Erről tanúskodik többek között az is, hogy például a múlt év augusz­tus 20-án tartott gyűléseken más- félmillió ember vett részt, A kö­zelmúltban lezajlott szakszervezeti kongresszusokon a küldöttek egy­millió szervezett munkás nevében jelentették ki, hogy helyeslik és támogatják a kormány irányvona­lát. Ilyen értelemben nyilatkoztak a papok budapesti békegyűlésének résztvevői is. —> A forradalmi munkás-paraszt kormány politikai irányvonala nemcsak és nem kizárólag a párt központi bizottságának irányvona­la, hanem irányvonala ez a pán által összefogott és vezetett Haza­fias Népfront mozgalomnak is, £ szakszervezeteknek is, az ifjúsági és női dolgozó tömegeknek is. A Minisztertanács elnöke beszé­de befejező részében javasolta) hogy Kállai Gyula művelődésügyi minisztert és őt az Országgyűlés mentse fel a nagy elfoglaltságot jelentő kormán vfunkcióból, hogy a párt Központi Bizottsága titkárai­ként hatékonyabban tudjanak dolgozni. Ugyanakkor állammi­niszteri funkcióban továbbra is közvetlenül kívánnak segíteni a kormányzati munka politikai ve­zetésében. A miniszterelnöki tiszt­ségre Münnich Ferencet, a mi­niszterelnök első helyettesének tisztségére Apró Antalt,- a műve* lődésügyi miniszter tisztségére pe­dig Benke Valériát javasolta. Kádár János viharos tapssal fo­gadott beszámolója után Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke az ülést bezárta. Az Országgyűlés ja­nuár 28-án délelőtt tíz órakor foly­tatja munkáját. ftTVTTTTTrTT?TT?VTTTTVTTVTTfTTTTTVTtTTTfTTT»lTTTfffVVTTTTTTTTTVTTTTTt Az angol haderő megmozdult az Arab-félszigeten. Hadgyakorlatok foly­nak Ománban és brit bombák és tü­zérségi lövedékek hullnak Jemenre.; Kairói jelentés számolt be a közel­múltban arról, hogy Hassan Ibin Ibra­him, jemeni külügyminiszterhelyettes hivatalos nyilatkozatában adta hírül, hogy angol csapatok hatoltak be az EL Baida város közelében lévő négy jemeni faluba. A külügyminiszter- helyettes nyilatkozatában rámutatott arra! pontos értesüléséi vannak arról; hogy Nagy-Britannia minden indok nélkül nagyarányú támadást szándé­kozik indítani Jemen területe ellen. Milyen okok az összetevői ennek az angol lépésnek, vetődik fel a kérdés. Ha ezt vizsgáljuk, akkor az okok és okozatok bonyolult szövevényével ta­lálkozunk. Már 1946-ban megindult a versengés az angol és az amerikai olajtrösztök között a jemeni olaj kiaknázásáért; Ezzel egyldőben a két imperialista nagyhatalom külügyminisztériuma is fokozott érdeklődéssel fordult a kis ország felé. Földrajzi helyzeténél fog­va ugyanis Jemen számottevő szerepet foglal el az Arab-félszigeten. 1946-ban meg is jelentek az ameri­kaiak a jemeni olajlelő területeken; ugyanis sikerült az országra rákény- szerítenlök egy olyan gazdasági egyez­ményt, amelynek értelmében szabad kezet biztosítottak számukra a jemeni olaj kiaknázáséira. Ar angol Imperia­listák azonban nem nyugodtak bele; hogy kisemmizzék őket erről a terü­letről. Az utóbbi évtized során mind­két ország olajmonopóliumai elkesere­dett harcot folytattak pozícióik bizto­sítása és megszilárdítása érdekében. Amikor az imperialisták megszerez­ték az agresszív jellegű bagdadi-pak­tumot, Jemen a leghatározottabban elutasította a paktumhoz való csatla­kozást. Amikor a csúfos kudarccal végződött egyiptomi agresszió során Anglia el­vesztette Szuezt, igyekezett új pozí­ciót szerezni magának a Vörös-tenger déli és az Adeni-öböl északi térségé­ben. Támadást is indítottak az alig kétszázezer négyzetkilométeren elte­rülő és ötmillió lakosú ország ellen; s azóta Is számos esetben intéztek an­gol egységek támadást a jemeni határ ellen. Jemen azonban tántoríthatatlaínul JEMEN-VÖRÖS —rj v , . tenger# Yemen. < ^ fc====4 • SZÁN A Í * HObFIOJkA -V (V SZAU0- ARÁBIA "hödTTdäs D^miaay* 1«i$2 f ^ ETIÓPIA X. .•A OEM: A D £ H \ < ÖBÖL Jemen, a Vörös-tenger partján terül el, az Arab-félsziget délnyugati sar­kán. Északon Szaud-Arábiával, keleten az adeni protektorátussal határom Fővárosa Szana, legfontosabb kikötője Hodeida. Az imperialistákat a kő* olaj csábítja, ugyanis felfedezték a geológiai kutatók, hogy az ország gaz- dag kőolajban, ezenkívül jelentős n>ennyí£Óg’ü arany, réz, ólom és vas le­lőhelyei is vannak. Az ország nagy kincsei ezenkívül a nagykiterjedésű ká­véültetvények; a világ kávétermésének mintegy 3 százalékát termelik itt. kitartott álláspontja mellett: elutasí­totta az Eisenhower-doktrinát és kül­politikáját a békés egymás mellett élés elveire alapozza. Az imperialista nyomással szemben, a Szovjetunióval keresett és talált is támogatást. Ez tehát a fő ok, de nem szabad megfeledkezni egy másik okról sem* Jemen ugyanis szomszédos az ádeni angol protektorátussal. Az angolok pe­dig Adenben akarják megszervezni a közel-keleti angol szárazföldi haderők főparancsnokságát. Az ilyen szom­szédság azonban nincs ínyére az an­goloknak! Most tehát — a Jelek leg­alább is arra mutatnak — a fegyve­rek erejével akarják érvényesíteni a- karatukat Jemenben az angol gyarma­tosító imperialisták. Korai még jó­solni, hogy mi fog történni s rá fog­ják-e szánni magukat az angolok ar­ra ,hogy koncentrált támadást indít­sanak Jemen ellen. Egy azonban bi­zonyos: a Jemeni nép nem mond le a semlegesség és a függetlenség politi­kájáról. Harcát támogatják Egyiptom és egy sor más arab ország s rokon- szenwel kísérik a hatalmas szocia­lista tábor országai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom