Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 20. szám

1958. Január 24., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Tegnap, csütörtökön tartotta meg első ülését a Békés megyei Malomipari Vállalat üzemi taná­csa Békéscsabán, az István Ma­lom kultúrtermében. A tanácskozáson Belanka Pál, az üzemi tanács elnöke ismertette az üzemi tanács működésének el­veit és teladatát. Az ismertetés u- tán Horváth Károly igazgató szá­molt be a vállalat 1957-es év ter­melési eredményeiről és az 1958 esztendő I. negyedévének tervfel­adatairól. A beszámolót követő vitában több mint tízen szólaltak fel, s tettek javaslatot az üzemi tanács legközvetlenebb feladatai­ra, valamint a szakmai tovább­képzés előmozdítására, a munka— Növekedett termelőszövetkezeteink állatállománya, de... A felszabadulás óta csaknem legkétszereződött az egyfőre ju- 4 fogyasztás csaknem mindenből 934—38-hoz viszonyítva, de még em éri el a megkívánt mennyi­éget. Nem azért, mert exportá- uk az élelmiszer cikkeket, hanem ízért, mert nem termeltük meg. .'Iiért nem?. Azért, mert nem lasználuk ki megfelelően a tér- nészeti adottságokat. Most amel- ett, hogy növelni kell az egy főre ső hús-tejtermékek és tojás fo- lyasztást, népgazdasági érdekből, dvánatos lenne legalább 15—20 zúzalékkal emelni az állati ere- letű áruféleségek exportját. A megye mezőgazdaságának leiterjessé tételére irányuló 3 éves prv oél>k»tíízé*e:inpk meevalósítá­sa nagyban hozzájárul az egy fő» re jutó fogyasztás és az export növeléséhez. A terv ugyanis az állatállomány, különösen a szarvasmarha, a juh és a baromfi számának és minőségének növelé­sét tűzte ki fő feladatul. S ebben a termelőszövetkezeteknek kel« lene jó példával előljámiok, azért is, hogy ezáltal több jövedelem jusson a tagoknak, s azért is, hogy hozzájáruljanak az ország valuta gazdálkodásának megjavításához. Az ellenforradalmi események idején széjjelhurcolt állatok jó­részét tavaly március 31-ig visz- szaszerezték. A megye tsz-ernek állatállománya akkor az alábbi számú volt: Gyulavári tudósítás a község 1958-as terveiről Nem is olyan régen még Gyula­vári község — bár közel van Gyu­lához — igen lassan haladt a fej­lődéssel, rossz járdáiról, téli-táva-* szí és őszi sártengeréről és az éj­szakai sötétben pislogó petróleum­lámpáiról volt nevezetes, ha ezek ugyan nevezetességszá-mba vehető dolgok egyáltalán. Tízegynéhány évvel ezelőtt Gyu­laváriban is egy csapásra megválto­zott minden, és a különböző majo­rok fojtogatásátoól felléleg^ő la- kosiság elindult egy szebb, jobb úton, a villanyfényes, kultúrált jö­vő felé. Ez a jövő ma már sok mindenben'jelenné változott és Jva tudósítást írunk a községből, je­lentős eredményekről számolha­tunk be. Hamarosan lebontanak két volt uradalmi istállót, ennek felesleges anyagát értékesítik, a pénzt és a használható épületanyagot pedig az iskola kiépítésére fordítják. A terv az — és ezt meg is valósítják —, hogy a nagy iskolára emeletet húznak, az udvarban pedig egy korszerű tornatermet építenek. A szülők túlnyomó része már most bejelentette,- hogy az építkezések­nél és az anyagbeszállításnál (* bontás 6 kilométerre lesz a község­től) társadalmi munkával segíte­nek. A tanácstitkár azt mondja, hogy ez a terv is bizonyosain megvalósul ugyanúgy, mint a villamosítás, a betonjárda-építés, és minden más. Még másfél kilométer és mindenütt ég a villany Nem több: másfélkilométer vil­lanyhálózat kiépítése szükséges még ahhoz, hogy Gyulavári min­den házában kigyuljon a villany­fény, megszólaljanak a hálózati rá» diók, s a menyecskék villanyvasa­lóval vasalják a vasárnapi ünneplő ruhát. Kubicza Béla tanácstitkár sorra elmondja, hogy ebben az eszten­dőben milyen községfejlesztési ter­veket valósítanak még meg. Sza­vaiból, a tervekből, elképzelések­ből egy rohamosan fejlődő köz­ség mindennapi élete bontakozik ki. Nézzük ,tehát sorjában! A köz­ségfejlesztési pénzek felét járda­építésre fordítják 1958-ban. A fő­utcán betonosra cserélik ki a tégla­járdát, és abból a téglából, ami onnan kikerül, az újtelep utcáin készítenek járdákat. Az új járdák összhosszúsága több lesz, mint két és fél kilométer! így szorítják min­dig kisebb területre a cipő és csiz- m amarasztaló sártengert, az örö­kös bosszúságot. Park, gyermekjátszótér a sportpálya mellett — emeletes iskola Régi vágyálom ez Gyulaváriban: park és játszótér. Most, ebben az évben megvalósul. A sportpálya mellett a gépállomás átad egy nagy földterületet, — ezt parkosít-1 ják és ott rendeznek be egy mo­dem játszóteret is az árnyas fék alatt. Vízvezeíék-h álózat Ha megcsinálják, a megye első községe lesz Gyulavári, ahol víz­vezetékhálózat van. Két esztendő­vel ezelőtt már kiépítettek néhány, rövid csőrendszert, de most a la­kosság határozott kívánsága lett, hogy vízvezetékkel hálózzák be t főbb utcákat. Ehhez a községeken felül sokan még 100—1000 forintot is felajánlottak, hogy a fővezeték mielőbb megépüljön. Tanácsülésen is beszéltek már a lakosság e kéréséről, és elhatá­rozták, hogy létrehoznak egy taná­csi vállalatot, amely vízvezetéksze­relő, motorszerelő, és villanyszere­lő munkát vállalna és végezne. A vállalat bevételét évente a község­fejlesztésre fordítanák. Jelenleg helyiség problémájuk van, ha ez megoldódik, akkor a gyulavári ta­nács vállalata 4-5 dolgozóval a- zonnal megkezdi a munkát A művelődési otthon csinosítására: nyolcezer forint A kulturális költségek sem fe­le jtődtek ki a vári tanács ezévi terveiből. Tavaly többezer forintos költséggel újjáépítették a művelő­dési otthon színpadát, az idén pe­dig az ablakok, ajtók javítására nyolcezer forintot fordítanak. A községi KISZ szervezet kultu- rosai sok sikeres előadást rendez­tek már itt, de a szép színpadon szeretett vendégek más közsé­gek, városok kultúrmunkásai is. Gyulavári — a régen elhanya­golt, uradalmak szorításában Ver­gődő kisközség — fejlődik. Éli a maga hétköznapi, egyszerű életét, de mindig elégedettebben és job­ban. így is van rendjén, így is kell! S. E. ló 3470 tehén 2517 előh. üsző 454 sertés 16 425 anyajuh 11981 tyúkféle 12 806 Az előzményeket ismerve, di­cséretes, szép számok voltak e- zek, hiszen a termelőszövetkeze­tek többsége kisebb lett, jószáguk egyrészét csak jóval később, vagy azóta sem tudták visszaszerezni. Az eltelt idő alatt figyelemre mél­tó növekedést is érték el a tsz-díj Állatállományuk ez év január 1- én így nézett ki: ló 4101 tehén 3382 előh. üsző 559 sertés 24 478 anyajuh 16 624 tyúkféle 10 556 így összességében figyelemre méltó a növekedés, de részleté- ban... — beszéljenek a számok. Gyula város 5 tsz-ének 92 tehene, 3 előhasú üszője, 70 darab tyúk­féléje van. A gyulai járási terme­lőszövetkezeteknek 156 tehene, 18 elóhasiú üszője, s 619 hold legelő­höz 881 darab birkája van. Az újkígyósi Dózsa 147 hold legelőn 180 birkát, a gyulavári Kossuth 109 hold legelőn 272 birkát tart. Nem valami rózsás a helyzet a sarkadi járás tsz-eiben sem: 119 tehén, 6 előhasi üsző, 1605 birkát ! ,: 1 .....* és 150 tyúkféle van. Ehhez képest az orosházi városi és járási tsz-: eket a megye éléskamrájának le-J hét tekinteni: 764 tehenük, 110 e« lóhasú üszőjük, viszonylag elég sok baromfiuk és a megye össz- tsz-eiben lévő 632 liba, kacsa két« harmada, 457 itt van. Érdemes ezeken a számokon gon« dolkozni, hiszen amint fentebb ! említettük, a termelőszövetkezeted tagjainak nagyobb jövedelme és a népgazdaság érdekei'is sürgetik aa .állatállomány számának növelését Kilenc és fél év alatt nyolc utód és negyvenezer liter tej egy tehéntől A szabad kí^isi Tangazdaságban az utóbbi években komoly gondot fordítanak az üszőnevelésre, s ar­ra törekszenek, hogy legalább ket­tő és féléves korára valamennyi borjút eljen. Akad azonban o- lyan nézet is, mely szerint a korán IITIilllllllllililllillllillliiilíllllllipiil'lílllillllllMil'llljljllllftlIIIIIIS ( Viiizakozza a szive A varjak sűrű szárnycsapá­sukkal és hangos károgással szállnak tova Sztankó Mi­hály nádtetős tanyája felett. A kis parasztlakás ízléses, rendezett. A szobában kát ágyon magasra tornyosulnak a lunnák és párnák. .4 régi, öröklött karosszékek néha megnyikordulhak. A fehérre meszelt falon szent- és csa­ládi képek függnek. A búbos kemence mellett egy öreg a- nyóka ül. Arcán az idő és a munka mély ráncokat ha­gyott. A barázdákkal körül cí­mezett szeme szeretettel pi­hen meg a mosolygó arcú unokáján, aki vidáman han- cúroz’k a szobában. A házigazda, Sztankó Mi­hály iaazi tívusa a paraszt­embernek. Arca, szeme lá­gyan őszinte. Szavai kemé­nyen csengenek. A tsz-röl be­szélgetünk. Az októberi események e- lött néau évig elnöke volt a békési Előre Tsz-nek. Most egyéni dolgozó. Nem azért, mintha nem szeretné a szö­vetkezetét, vagy nem jól dol­gozott volna. Dehogynem. Csakhát ötét is megzavarták az ellenforradalmi események, s kilépett. — Én nagyon helyesnek lá­tom a nagyüzemi gazdálko­dást — mondja. — Az igazi út csakis ez a parasztság fel- emelkedéséhez. . Tekintete az ablakon át vé­gig kutat a hófödte földeken. Csönd szakad közénk. Tervezget, dolgozik, de nem úgy, mint régen. Szinte látom, mint j ön­megy-a ház körül, tesz-vesz. De szíve-lelke ott van a tsz- ben. Gondolatban irányít, magyaráz. S azon tömény, va­jon mit csinálhatnak most a tanok, hogy nézhet ki a jó­szág. Félti a közöst, hiszen az ő mankója gyümölcse is. Lelkében vagy harcot wir­ft két érzés. Vajon melyik fog győzni? Tekintetem., most az anyó­kára téved. Ö nem szál be­le semmibe. Ül csendesen. A hetven éve mindent megma­gyaráz. A csendet a gazda töri meg. —Én négy évig voltam a Szovjetunióban, mint hadi­fogoly. Sokat tanultam a szovjet elvtársaktól. Már ott megszerettem a nagyüzemet. Kezdetben nálunk, is jól in­dult. De Nagy Imre politiká­ja és az ellenforradalom meg­zavarta a parasztokat. — Tudja — fűzi tovább a gondolatait. — látják a többi gazdatársaim is, hogy most már jóra jön a tsz. Fiba még az, hoay sok szövetkezetben nem fizetnek földAáradélcot. Iav aztán a., eavéni paraszt nem érzi magáénak a földet. Az vé kormányrendelet a nvuadíjról naavon jó... Rá­jönnek a parasztok, hogy mén is csak jobb a tsz. Kezével a közelben lé,vn Előre Tsz irodáin felé mutat,, a szájszélén halvány mosoly jelenik meg. — Sokszor átmegyek hoz­zájuk. hiszen azért mén is csak köztük érzem jól magam. Lehet, hogy nemsokára ott is maradok. ellő üszőből gyengén tejelő tehén lesz. A tangazdaság Rózái nevű tehene alaposan megcáfolta ezt a ■téves felfogást: első borját kettő és egynegyed éves korában ellette. Az azóta eltelt kilenc és fél év a- latt nyolc utódot nevelt fel és összesen több, mint negyvenezer liter tejet adott. A jól tejelő tehén hamarosan világra hozza kilen­cedik borját. Bezárták a „szalniakirálf-t Január 23-án ítéletet hozott a Bé­késcsabai Városi Bíróság KováCS-P; Pál békéscsabai lakos és három társa ügyében. Kovács P. Pált illetéktelen nyereség szerzése miait vádolta aa ügyészség. Társadalmi tulajdon ellen többszörö­sen elkövetett csalásért aktív veszte­getésért, közokirathamisításért a bíró­ság bűnösnek mondta ki. Ezért 6 évi börtönbüntetésre, 20 ezer forint érté­kű vagyonelkobzásra, 3 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A közügyektől 10 évre eltiltotta. Viczián András békéscsabai lakost társadalmi tulajdon ellen elkövetett csalásért, valamint vesztegetés bűntet­téért, közokirathamisításért egy évi börtönbüntetésre és 800 forint pénz*» büntetésre ítélte a bíróság. Felföldi Antalt passzív vesztegetés bűntettéért, közokirathamisításért C hónapi börtönbüntetésre ítélte, melyet 3 évre felfüggesztett. Ladányi Gyulát társadalmi tulajdon hanyag kezeléséért 8 hónapi börtönre ítélte, melyet három évi próbaidőre felfüggesztett. Az I. és II. rendű vádlottak ítélete nem jogerős. legyelem megszilárdítására, a • tnunkaverseny felélesztésére és aj nyereségrészesedés felosztására. • Az üzemi tanács tagjai határozati i javaslatot dolgoztak ki s ebben* rögzítették a legfontosabb tenni-1 valókat. (A tanácskozásra még* visszatérünk.) j __________ i i Időjárás ; i Várható időjárás pénteken es-i tig: Felhős idő, sok helyen, főkén»1 a Dunántúlon további havazás. | Mérsékelt északi szél. Az éjszakai i lehűlés mérséklődik. A nappali hő- J mérséklet kissé emelkedik. Éveken át nagy gondot jelentettJJ i Dombegyházi Állami Gazdaság» illatállományának átteleltetése. a]J jondot 1957-ben megszüntették. J Í9 000 mázsa silótakarmányt ké-» izítettek és húszezer mázsa nedves* izel-etet tároltak. Emellett mégjj vágy-mennyiségű kukoricaszárat is» tartalékoltak. * Ebben az évben tovább növelik^ i pillangós zöldtakarmányfélék* vetésterületét. Lucernából 270, vö-* rösheréből 70, baltacinből ötvenJ holdat vetnek el ez év tavaszán. ■ ■ ________ ____________-■ «■■»■»•■■■■■»■■■■■» » » ^Megszűntek : : a gondok: i ■ ■ Megtartotta első ülését a Békés megyei Malomipari Vállalat üzemi tanácsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom