Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-24 / 20. szám
Világ proletárjai egyesüljeteki MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA, 1958. JANUÁR 24., PÉNTEK Ara 50 fillér Hl. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM BÉKEBIZOTTSÁG ALAKULT BÉKÉSCSABÁN Békéscsabán a Hazafias .Népfront Városi Bizottságának • elnöksége szerdán este béke-aktivista ülést tartott. Az ülésen megválasztották a népfront városi békebizottságát és elnökségét. A békebizottság elnöke Szűcs Ferenc, az SZTK dolgozója lett. Az új békebizottság tagjai részéről számos javaslat hangzott el a város békemozg'almának Erősítésére. Többéit közt elhatározták, hogy az üzemekben és a kerületekben is újjászervezik a békebizo.t- ságokat, s béke-esteken, kisgyülé- seken, családias beszélgetéseken tárgyalják^meg a moszkvai béke- kiáltványt. A városi békebizottság első tanácskozását február elején tartja, amelyen az elnökség által akkorára elkészített munkatervet és a béke ügyének legfontosabb tennivalóit tárgyalják meg. Mem hu;^! vonalakban Nagy lépést tettünk meg egy év alatt. Pártunk és kormányunk vezetésével páratlan gyors, politikai és gazdasági konszolidációról tett tanulságot a magyar nép. Rengeteget haladtunk előre az ellenforradalmat megelőző és részben követő eszmei zűrzavar eloszlatásában is, noha ideológiai téren propagálják, hanem véka alá rejtik eredményeiket, s kimondva, vagy kimondatlanul ez áll mögötte: „elegen vagyunk’’. S ha jobban vizsgáljuk a dolgot, arra is rájövünk, hogy az ilyen szövetkezetek nagy részében felélik a jövedelmet, nem tartalékolnak, nem gondolnak a jövőre. Ha csak az elzárkózást látnánk, hajlamosak — a dolgok természetéből adódóan —■ nem lehet látványos, gyors fordulatot elérni. Az eszmei zűrzavar feloldásában legnagyobb eredményünk mégis az, hogy miidiók és milliók megújult öntudat- Pal, megnövekedett önbizalommal tudjak és vallják, hogy a Magyar Népköztársaság az ő hazájuk, a szocializmust építő társadalmi rend az ő rendjük. Elég utalni a doigózó parasztság életét megváltoztató rendeletek seregére, az ü- zemi tanácsok, a nyereségrészesedés, és a népi ellenőrzés rendszerére, melyek még hűebben fejezik ■ki ál .anihalaknunk népi jellegét; Kétségtelen, hogy ezek az általános és jelentőségükben magvfoii- íosságú intézkedések is segítettek, hogy sok ember még világosabban lásson. Az embereknek tetsző párt- és ormánvintézkedések tehát adva annak. De mégsem eléggé használjuk fel ezeket a közismert tényeket a pártagitációban, a propagandamunkában, a pártokta- táisban, az elméleti munkánkban. Sok elvtársnál megszokotté vált, hogy fontos elméleti tanulságokat tartalmazó politikai kérdésekre sem keres megfelelő választ és egyre általánosabb, hogy ha valaki „szalonképes’’ akar lenni, kijelenti: „a fő veszély a reviziomz- mus’’ — ahelyett, hogy ott nyomban megmondaná, milyen revizionista jelenség ellen kell küzdeni — „de egyúttal küzdünk a szektás, dogmatikus megnyilvánulások ellen” — anélkül, hogy elemezte volna, miben jelentkeznék ezek és hogyan küzd ellene. Érthető, hogy az ilyen általános, „vonalasnak" látszó, de nesze semmi, fogd meg jól szólamok semmiesetre sem viszik előre ügyünket, egy-egy terület pártéletét. Másik, semmivel sem. kedvezőbb jelenség, hogy a „revizionista”, „ellenforradalmár", „opportunista”, „szektás” jelzőket nyakló nélkül osztogatják, s ezzel nemcsak fogalomzavart szülitek, hanem sokszor megbélyegeznek jóindulatú elviársakat is, beléjük fojtják a szót. Tévedés ne essék: minden elvi-politikai és gyakorlati állásfoglalást, nézetet érdemben kell megítélni, vagy — ha rászolgál — elítélni. De az nincs rendjén, hogy igen ritka pá rt szervezet ein kben az olyan vita, amely elméleti meg- oxolássa!, érveket érvekkel szem. •eállítva cáfol, bizonyít, vagy leleplez. Gyakori Jelenség, hogy jól működő termelőszövetkezetek nem iennénk azt mondám: itt szektás elzárkózással találkoztunk. De a „mindent felosztunk”, „mindent az államtól várni” viszont jobboldali jelenségnek számít. A dolgozóknak ilyen több oldalú vizsgálatra viszont sok esetben nem terjed ki a figyelme. Szálljunk csak le a lóról és az általánosságok mögött vizsgáljuk a részleteket. Nemrég látott napvilágot a termelőszövetkezetek segítését célzó kormányrendelet és máris vannak hangok, vélemények. Egyeseik a túlzott állami támogatástól .féltik” a tsz-eket, s olyafr hangok is vannak, hogy., nem a falunak, hanem á munkásosztálynak kellene újabb és újabb éle tszín vonal emelés — mintha a kettő nem függne szorosan ösz- sze, hanem keresztezné egymást. S miy nagy szükség van az esetben is az elvi indoklásra. Hisz elsősorban pártunk helyes agrárpolitikájának tudható be, hogy’köz- ellátásunk 1957-ben lényegesen megjavult, hogy mezőgazdasági termelésünk- jobb volt, mint spk sok év óta bármikor, hogy olcsóbban és bőségesebben vásárolhatott az idén a munkás sok-sok fontos mezőgazdasági terméket. Most ugyanennek a beigazoltam helyes politikának a folytatása a termelőszövetkezetek további támogatását megerősítő rendelet. Aggódásra nincs ok, mert a rendelet vezérgondolata világos: segíts magadon, az állam is segít, vagyis olyan helyre mehet az ű- jabb segítség, ahol megérdemlik. Vitás kérdések ezek. Ott motoszkálnak nap, mint nap az emberek fejében, ki-ki a maga módján, véleményt alkot róla, felfogja és magyarázza . A mi életünk számos jelensége, új hajtása, melyek nap, mint nap szaporodnak, megérdemlik, mi több* megkövetelik, hogy a marxi-lenini elmélet fényével megvilágítsuk, megértessük és elfogadtassuk. És ha sok helyen azon töprengenek, hogy hol találhatnak revizionistákat és szelttá- sokat, akikkel szemben harcolni szeretnének, helyes lenne, ha jobban széjjelnézriének falujukban, vagy a saját üzemükben és a kinyilatkoztatások helyett, kutatnák a véleményeket, vitatkoznának rajta és tények, a jelenségek a- lapján fejtenék ki helyes elvi álláspontjukat; v Magyur-ro ni á i* barátsági ünnepségek A magyar—román barátsági és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény megkötésének tizedik évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront és a Magyar- országi Románok Demokratikus Szövetségének rendezésében ünnepélyes gyűléseket tartanak több románlakta helységben. Kétegyházán január 30-án, Gyulán 31-én, Méhkeréken pedig február elsején, este, műsoros ünnepségen méltatják az egyezmény jelentőségét. A megemlékező ünnepélyekre meghívták a Román Népköztársaság budapesti követségének képviselőit1 is. Mi újság a szeghalmi járás iermelőszöveikezeieiben A múlt év januárjában az el- ] lenforradalom idején felbomlasz-; tott termelőszövetkezetek többsége — Szeghalomban négy, Kertészszigeten egy, Körösladányban négy, Füzesgyarmaton három és j Vésztőn egy — újjáalakult. A korábban széjjelhurcolt illetve szétosztott közös jószágállományból a 1 termelőszövetkezeti tagok mintegy 715 szarvasmarhát, 782 sertést, vittek magukkal vissza « A Békéscsabai Városi Ügyészség január 23-áh délelőtt 11 órakor tárgyalta — zárt ülésen — Hencz Sándorné szándékos gyermekgyilkossági bűnügyét. A vádlott — mint már hírt adtunk róla — 1957. szeptember 23-án este fél 10 óra tájban egyhetes gyermekét, a pólyát és a ruhát lehúzva, száját betömve, közös gazdaságba. Múlt év őszén, a zárszámadáskor már 925 szarvasmarha — ebből 332 tehén — 1519 sertés gazdagította a termelőszövetkezetek vagyonát. A baromfiállományt a füzesgyarmati Aranykalász és a körös- ladányi Űj Élet Termelőszövetkezet szándékozik fejleszteni. Az említett két termelőszövetkezetben saját erőből mintegy 6800 baromfit vásárolt eddig fel. Jelenleg a járás területén már 19 jól működő termelőszövetkezet gazdálkodik. Közülük néhányan az Országos Mezőgazdasági Kiállításon is részt kívánnak venni, többek között a füzesgyarmati Vöröscsillag, valamint az Aranykalász Termelőszövetkezet. A működő 19 termelőszövetkezet közül 14 tsz ebben az évben állat- állományát részben felvásárlással, részben pedig saját szaporulattal kívánja továbbfejleszteni úgjs hogy a jelenleg 925 szarvasmarha helyett év végére 1325, az 1519 sertés helyett pedig 3200, a juhállomány pedig 15 ezerre növekedjék. Hogy az állatállomány növekedése nagy segítséget jelent termelőszövetkezeteinknek, mi sem bizonyítja jobban mint az. hogy a múlt évi bevételük 75 százalékát az állatállományból kapták. A szeghalmi Kossuth Termelőszövetkezetnél pedig a bevétel mintegy 90 százaléka származott az állattenyésztésből. A - járás termelőszövetkezetei most a fehér hússertést akarják tenyészteni. Ezért a szeghalmi Üj Barázda Termelőszövetkezet már 27 darab 80—85 kilogrammos fehér hússertést vásárolt fel. N. J. Szeghalmi Járási Tanács, NYOLC ÉVET KAPOTT A „NEVTELENKE" ANY3A a békéscsabai Ihász utcában egy kerítés mellé tette, s otthagyta. A vádlott a vattát azért tömte a gyermek szájába, hogy az ne sírjon. A gyermeket körülbelül, félóra után Bajezer And- rásné találta meg — aki örökbe . is fogadta. A gyermek rövid i- dőn belül meghalt. Az orvosszakértők szerint a halált vastag bél hurut és erős felfázás okozta. A vádlott anya mentségére azt hozta fel, hogy a gyermekét azért hagyta ott, mert félt, hogy nem tudja eltartani. Ez hatástalannak bizonyult, hiszen azokról a gyermekekről, akiket az anya nem tud eltartani, az állam gondoskodik. Erről tudott Henczné is. A bíróság az összes enyhítő körülményeket figvelembevéve a vádlottat 8 évi börtönbüntetésre és 6 évi jogvesztésre ítélte. A védő ügyvéd az ítéletet fellebbezte. Tegnap tanácskozott „Opus Pacis" a „Béke ügye" szervezet A csanádegyhazimegyei papság a Hazafias Népfront keretében működő „Opus Pacis” — a „Béke ügye” nevű szervezete január 23- án, csütörtökön ülést tartott Békéscsabán és megtárgyalta a béke “ügyét világpolitikai és egyházerkölcsi szempontból. A gyűlésen mintegy hatvan egyházfő, plébános vett részt. Képviseltette magát a Hazafias Népfront és a tanács is. Borbás Pál, plébános, címzetes prépost, pápai -kamarás megnyitó szavaiban hangoztatta a papság békeakaratát; hogy nem akarják a hidegháborút! Kérte, hogy minden egyházfi munkáját a bákeakarat, a békességért való küzdés jellemezze. Majd dr. Szécsi Antal apát a szegedi Szent József templom igazgatója szólalt fel és elítélte a XX, század azon embereit, afedk a tudomány vívmányait, melyek a földi paradicsom megteremtésére hivatottak, a pusztító, öldöklő háború céljaira használják fel. — Fegyverkezés, vagy békés együttélés, élni, vagy meghalni, háború, vagy béke — ez az, ami foglalkoztatja ma az emberiséget és ilyen kérdések előtt állunk mi is — hangoztatta — s ma a feleletet meg is adjuk: élni akarunk, békében, együtt. Hisz nem lehet ma a világon normális, becsületes ember, aki ennek az ellenkezőjét akarja; Ezért harcolni kell mindannyi ónknak és harcolunk is. Az atombomba okozta károk borzalmairól, az atom felépítéséről, illetve szerepéről beszélt dr. Pálmai József, gádorosi plébános, pápai kamarás. Dr. Szilas József szegedi teológiai tanár az Igazságos és igazságtalan háborúról tartott előadást. — A jelenlegi nemzetközi konfliktusok megoldására nem alkalmas a háború — hangoztatta — tárgyalni kell, s ezt követeljük mi is, a katolikus egyház tagjai. — Csak helyeselni tudom, és azt hiszem mindannyiunk nevében beszélek — folytatta — azt, hogy a Szovjetunió újabb 300 000 * fővel csökkentette hadseregét, tárgyalni akar a töbhi államok vezetőivel. Az előadások után többen hozzászóltak. Dr. Pataki Kornél, a szegedi püspökség irodájának igazgatója eb mondotta reményét, hogy az 1950-1 as év a béke ügyét érintő kérdéseiében eredményes lesz. — Az ellenforradalom utáin ima életre kelt a magyar nép, s egy- emberként kiáltja világgá: békét akarunk, építeni, alkotni — mondotta. A hozzászólások után határozatot fogadtak el, melyben magukévá teszik az „Opus Pacis” 1957 július 23-án hozott határozatát a kísérleti robbantások felfüggesztésének követeléséről Az „Opus Pacis’* örömmel veszi a bókevágy minden jelét és szavát, amely bármely táborban megnyilvánul akár felelő# államférfiak, akár társadalmi, vagy vallási szervi részéről. A gyűlést mindvégig a békéért való vágy légköre hatotta át.
