Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-12 / 291. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A. december 18., csütörtök A Zenei Hét tanulságai A Békés megyei Zenei Hét első napján, november 24-én került sor a Békéscsabai Bartók Béla Állami Zeneiskolában megrendezett Bartók-Kodály Emlékkiállítás megnyitására. Ez a színvonalas kiállítás Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak Békés megyével, de főleg Békéscsabával való szoros najitouiatat uunuinvinana> November 24-én • Békéscsabán Békés megye zenebarátai a Jókai Színházban Kodály Zoltán tiszteletére megrendezett ünnepi hangversenyt hallgatták meg. Az ünnepi hangverseny első részében Kodály-kóru- sokat adtak elő megyénk legkiválóbb énekkarai. Első számként a Nagyszalontai köszöntő hangzott el a Békéscsabai Állami Zeneiskola Leánykórusának előadásában, majd Tóth Lajos, a megyei tanács vb. művelődési osztályának vezetője méltatta Kodály munkásságát. Ezt követően kb. másáéi órás kórushangverseny keretében Kodály egynemű- és vegyeskarai kerültek bemutatásra. A fellépő kórus közül főként az ifjúsági énekkarok átélésben gazdag szereplését kell megdicsérnünk, így elsősorban a Szarvasi Tanítóképző, az Orosházi Ének-Zenei Általános Iskola, a Békéscsabai Állami Zeneiskola, a Békési II. és a Békéscsabai IL sz. Általános Iskola énekkarát. A felnőttekből álló énekkarok szerepléséről sajnos, nem szólhatunk ilyen dícsérőleg. Náluk az átélés nem volt annyira kifejezett, mint amennyire azt a művek megkövetelték. A kevésbé ismert, latin szövegű Kodály-kórusote előadásával egyetértünk, mégis a zenei gondolat teljes megértése szempontjából helyes lett volna a mű szövegének magyar ínyelvein való ismertetése. A felnőttekből álló kórusok szerepléséről még annyit, vajon az évek óta eredményesen működő kórusunk: a Mezőberényi Községi Művelődési Otthon és az Orosházi Petőfi Járási Művelődési Ház Vegyeskara miért nem lépett fel ebben a jelentős műsorban? Remélhetőleg nem azért maradtak távol, mert nem tűztek még a műsorukra Kodály-művet?! A kórushangverseny befejező számaként a vemdégsze- replő Magyar Állami Férfikar és a Debreceni Kodály Zoltán Zene- művészeti Szakiskola Leánykara nagy sikerrel, kitünően adta elő A magyarokhoz című kánont. Az ünnepi hangverseny második részében Kodály: Budavári Te Deum című művét mutatta be a Magyar Állami Férfikar, a Debreceni Zeneművészeti Szakiskola Leánykórusa, a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar, Hankiss Ilona (szoprán), Varga Magda (alt), Bartha András (tenor), Tes- sényi János (basszus) a Debreceni Csokonai Színház művészei. A zenei hét megyei jellegéből adódóan a többi programot igen helyesen nem a megye székhelye, hanem attól távoleső községek kapták. Békésen november 25-én csaknem telt ház előtt mutatta be műsorát a Magyar Állami Férfikar Vass Lajos vezénylésével. A kórus — igen mostoha körülmények ellenére — tökéletes előadásiban szólaltatta meg Kodály ismert és kevésbé ismert müveit. November 25-én Szeghalom községben a Debreceni Zeneművészeti Szakiskola Leánykórusa a- dott hangversenyt Gulyás György vezénylésével. A szakiskola leánykórusa november 26-án Sarkadon adott hangversenyt. ( Liszttől Kodályig címmel magyar zeneszerzők legszebb dalait és zongoraműveit adták elő: Kürthy Éva és Déry Pál, a Magyar Rádió énekesei és Lechnitzky Erzsébet zongoraművész november 27-én Gyomán, 28-án Mezőkovácsházán és 29-én Battonyán. E hangversenykörút alkalmával meglepetésszerű eredmények születtek. Gyomán, ahol véleményünk szerint több száz komoly zenét szerető ember lakik, sajnos, kevesen hallgatták meg ezt a különben nagyon színvonalas, értékes műsort. Viszont Mezőkovácsházán és Battonyán a vártnál nagyobb létszámú közönség jelent meg a hangversenyen. November 30-án ismét Békéscsaba kapta a zeneművészet léleknemesítő ajándékait. A Debreceni Zeneművészeti Szakiskola körzetébe tartozó Abonyi, Békéscsabai, Debreceni, Nyíregyházi és Szolnoki Állami Zeneiskola, valamint a Szegedi Zeneművészeti Szakiskola körzetébe tartozó O- rosházi Állami Zeneiskola tanárai kamaraest keretében mutatták be művészetüket. A zenei hetet befejező hangversenyeket december 1-én Gyulán rendezték-meg. Délelőtt került sor az ifjúsági én ekés zenekarok megyei fesztiváljára. Az igen gyengén fűtött nézőtéren csekély számú érdeklődő ült. A legtöbbje iskolai tanuló volt. A kedvezőtlen körülmények ellenére minden ének- és zenekar tudása legjavát igyekezett bemu- fotní. A, rendezvények után \ néhány általános következtetést, tanulságot kell levonni, ha azt a- karjuk, hogy megyénk ének-zenei tömegmozgalma a zenei hétből táplálkozva, kellő számú és minőségű gyümölcsöt hozzon. Először is mint láttuk, a zenei héten, inkább csak ifjúsági énekkarok vállalkoztak szereplésre. Ennek legfőbb oka az, hogy kevés felnőttekből álló (jó!) kórus működik a megyében. Célnak kell tekintenünk, hogy a felnőttekből álló kórusokat mennyiségileg szaporítsuk a minőségi követelmények állandó szem előtt tartásával. Ifjúsági énekkaraink is az eddiginél jobban törekedjenek az átélésen alapuló, művészi é- neklés megvalósítására. Az ifjúsági és felnőttekből álló zenekarokat viszont minden lehetőség felhasználásával szaporítani kell, mert ezek száma aggasztóan csekély. Továbbá: a zenei hét rendezvényeinek látogatottsága is bebizonyította, hogy az egységes művelődéspolitika alapelveinek a gyakorlatban való érvényesülése nem megy önmagától. Szívós, állandó szervezési munkával kell azt előkészíteni, mert csak így érthető el, hogy a különböző rendezvényeket az államigazgatási szervek, társadalmi és tömegszervezetek, intézmények vezetői, dolgozói, tagjai egyaránt támogassák akár csak puszta jelenlétükkel. Az ének-zenei tömegmozgalomnak már a megalapozásához s a fellendítéséhez még inkább megfelelő feltételeket és körülményeket kell teremteni. (Jól képzett vezető, hangszerek, helyiség, rendezőség stb.) Végül: A zenei hét programjában sajnálatos módon helyet nem kérő zenei ismeretterjesztést éppen az ének-zenei tömegmozgalom tudatos fejlesztése érdekében a legrövidebb időn belül meg kell kezdem. iiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiitiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiii SZERKESZTŐI ÜZENETEK iiiiiiiiuiiminiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiimi Laki Sándorné, Orosháza, tanya: Lapunk november 17-i szarnáJ ban megjelent cikke nyomán a MÁV Szegedi Igazgatóságától közölték, hogy az Orosháza-Felső megái lóhelynél — anyag és pénzhiány miatt — váróhelyiséget most nem tudnak építeni. Azonban — a Szolnoki Járműjavítóból kapott értesülés szerint — hamarosan kiszállítják a 30 416 sz. selejtezett személykocsi szekrényt az Orosháza-Felső megállóhoz váróhelyiség céljából, — szükség megoldásként. Ifj. Vendy József, Mezőkovács háza: írását igen jónak tartottuk és örömmel fogadnánk további hasznos .segítő szándékú leveleit. A Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet gyomai dolgozóinak ü- zenjtík: A szerkesztőséghez küldött levelükben írottak kivizsgálásán a megyei tanács igazgatási osztályát kértük meg, ahonnan Farkas Pál elvtárs a következőket közölte: „A Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet ez év október 31-ig Gyomán a Vöröshadsereg u. 52. sz. alatt egy két helyiségből álló volt kocsmaihelyiséget használta. Miután a szövetkezet nagyobb fejlesztést tervezett, a helység kicsi lett. Nagyobb helyiséget kért a szövetkezet vezetősége a járási tanácstól, illetve a volt 48-as olvasókör helyiségét igényelték. E kérésüket a tanács elutasította, mivel a nevezett helyiség a KISZ fiatalok ifjúsági háza lesz, s ezt a megyei tanács igazgatási osztálya is jóváhagyta. A- zonban kérésüket mégis segítette a községi és járási tanács egyaránt mégpedig úgy, hogy a volt gazdasági iskola helyiségeit a szövetkezetnek ígérte, amely akkor még lakásnak volt kijelölve. ígéretet kaptak, hogy amikor e helyiség megüresedik a Háziipari Szövetkezetnek kiutalják. Sőt a községi tanács vállalta, hogy az iskolához vezető utat kisalakoztatja — mivel az volt az irányzat, hogy amennyiben ez nem történik meg, úgy a szövetkezet gyomai részlegét más helyre viszik. Az út kisalakozása meg is történt, melynek költségét részben a tanács, részben pedig a szövetkezet vállalta. Az amXített volt gazdasági iskola helyiségeiből a tanács eddig öt helyiséget szabadított fel, valamint a pincét és adta a szövetkezet birtokába. Igaz, hogy még van helyszükséglete a szövetkezetnek, amit a községi tanács igyekszik megoldani; már folyamatban van egy lakás kialakítása ugyanabban az udvarban és mihelyt kész lesz, a tantermekben lakó család átköltözik s az így fe Iszabadult helyiségeket is a szövetkezet rendelkezésére bocsájtjá-k. A megyei tanács igazgatási osztályának a megállapítása szerint a községi tanács jó indulattal, segíteni akarással közeledik a szövetkezethez. De vannak elhelyezési ügyekben igen komoly nehézségek, a- mit a szövetkezet vezetőségének is meg kell érteni. Mi azt javasolnánk, amíg a probléma végleges megoldást nem nyer, használja a Háziipari, Szövetkezet a mindkét helyen lévő helyiséget, s így két részleggel a szükséges munkaerőt foglalkoztatni tudja addig is, amíg részükre a szükséges helyiségeket a tanács biztosítani nem tudja.“ Szigeti Sándorné, Mezőgyén: Férje ügyében írt levelére az Űj- szalontai Állami Gazdaságtól a következő levelet kaputik: „Szigeti Sándor gazdaságunkban 1957. október 11-től november 21-ig dolgozott. Családi pótlékot részére azért nem számfejthetünk, mert ehhez legalább hathónapos időtartamú szerződéses viszony szükséges. Szigeti Sándornak pedig nem volt még szerződése sem. De nem is tudtuk volna szerződtetni; mert csak az állandó dolgozóinkat állt módunkban foglalkoztatni. „De a fizetésből az OTI-t levonták” — írja. Bizonyára a 3 százalékos nyugdíj előlegre gondol, mert más levonása nem volt. Ezt persze minden munkavállalótól le kell vonni, attól függetlenül, hogy kap-e családi pótlékot, vagy nem. Szigeti Sándor fia valóban gazdaságunkban dolgozott, sőt innen vonult be katonának. Igaz, hogy kicsit megkésve, de minden negyedévre megkapta 50 kg gabonáját. S ez is azért késett, mert a községi tanácstól későn hozta az idevonatkozó igazolást. iiiiMiitiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiKiiimtiMiiitiiiiiiiimimiiiitiiiMiiHiMiiii) Csehszlovák kulturális küldöttség járt Szarvason A hazánkban tartózkodó csehszlovák kulturális küldöttség kilenc tagja kíséretével a fővárosból szombaton Szarvasra látogatott. A vendégek, köztük dr. Milan Bartos, a prágai központi népművészeti ház, Milan Gábris, a pozsonyi szlovák népművészeti ház igazgatója, Hvbacsek Zsigmond losonci népművész, kulturális és oktatási intézményeket tekintettek meg Szarvason. Meglátogatták a József Attila járási művelődési házat, az Arborétumot, az ifjú természetkutatók állomását; utóbbi helyen a képzőművészeti kör éppen kiállítást rendezett s a külföldi vendégek szívélyes eszmecserét folytattak Cs. Fafaj Mihály festőművésszel, a kör vezetőjével. A Micsurin állomásról a szlovák tannyelvű általános iskola diákotthonába hajtattak a küldöttség tagjai gépkocsijaikon, ahol az intézet tanári kara baráti vendégszeretettel fogadta őket. Az iskola úttörői, vezető tanárnőjük Andrejkovicsné lelkes irányításával szlovák és magyar népdalcsokorral, táncokkal és népijátékokkal kedveskedtek a vendégeknek. A tanulók nagy tetszéssel fogadott műsorát követően a szarvasi nőtanács népi együttesének Szarvasi lakodalmas című nyolc képből álló. nagysikerű előadásán vettek részt a járási művelődési házban. A csehszlovák vendégek másnap Karcagra, Debrecenbe, a következő napokban pedig a szentistváni gyermekfaluba, Miskolcra, Lillafüredre és Diósgyőrbe utaztak oktatási és népművelési intézmények tanulmányozására. Ady-kiállítást nyitottak Gyű« Ián az Erkel Ferenc Múzeumban vasárnap délelőtt. A kiáll ítás anyagában a nagy költő ereded kéziratait láthatják az érdeklődők. ’ * A színjátszók megyei seregszemléjét 1958. márciusában és és április havában, hazánk felszabadulásának 13. évfordulójára a Megyei Tanács Művelődési Osztálya és az Orosházi Járási Városi Művelődési Ház vezetői szervezik. A színjátszó fesztiválon részt vehet minden öntevékeny színjátszó csoport, amely az 1957—58-as évadban háromfel- vonásos prózai, vagy zenés darabot megyénk valamelyik községében előad, s a megyei színjátszó fesztiválra benevez. Kilenc vagon konzerv érkezett Békés megyébe az elmúlt napokban. A szállítmányban lekvárok, dzsemek, egyéb gyümölcskészítmények, valamint savanyított paprikasaláta és savanyú káposzta (hordós) szerepelt. A kilenc vagon áru elosztására a FÜSZÉRT megyei vállalata rövidesen intézkedik és a megyei valamennyi községébe eljuttatják a konzervgyártás idei termékeit. Az Állami Férfikar Vass Lajos vezényletével december 10-én Mezőberényben nagy sikerrel hangversenyezett. * Színház utáni helyi járatot állított üzembe az Autóközlekedési Vállalat december 14-től Békéscsabán, Szt. István-tér és a Tavaszutca között Az autóbusz 23,10-kor indul a Szent István- térről a Tavasz-utca felé. * Száztizennégy gyermek vett részt kedden délután az Építők Munkácsy Mihály Művelődéal otthonában rendezett mesédéin- tanon. * A család és iskola kapcsolatiról Knyihár János általános iskolai igazgató csütörtökön délután 17 órakor a VII. sz. iskolában (Luther-u.) előadást tart a szülők iskolája előadás sorozatban. * Megismétlik a nagysikerű népi estet december 18-án Szarvason, a József Attila Művelődési Házban. A népi est műsorát a helybeli népi tánc-csoport, citeraze- nekar, a rajkózenekar és a szarvasi cigány népiegyüttes, valamint Oncsik János népdalénekes legszebb számaiból állították össze. * Megyénk egészségügyének fejlődéséről a Vöröskereszt támogatásával könyvet ad ki a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága; * 200 ezer Forte fihndobozt készítettek a váci Forte-gyár részére a Szarvasi KTSZ dobozkészítő üzemében. A dobozokat már I« is szállították.
