Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-12 / 291. szám

1957. dfcembet lt., csütörtök BÉKEg MEGYEI Vf.PfJSAG 3 Téli munka a dcmányai Nxaliad \é|i Tsx-ben A Szabad Nép volt Déavaványa legnagyobb termelőszövetkezete, amíg az ellenforradalmi esemé­nyek meg nem zilálták. Földjének területe és tagjainak a száma már csaknem olyan, mint tavaly ok­tóber előtt volt. De hiába volt a 141 tag és vagy 50 hozzátartozó­juk minden igyekezte a 2360 hol­don, nem tudták pótolni a sok veszteséget. A tavalyi 97 szarvas- marha helyett mégcsak 37, az 830 darab sertés helyett csak 102 van. Nem Is csoda, hogy a terve­zett 32 íorint helyett csak 24.70 forint értéket osztottak munka­egységenként. Az állatállomány nem jövedelmezett jóformán sem­mit, hiszen újonnan kellett beál­lítani az 500 valahány birka kivé­telével. Az ez évi jövedelemforrást csak a növénytermesztés képezte De bizony az is vékonyan csor­dogált, mert a dév a ványai szikes, vízállásos földek a kemény, Idő­ben végzett munkát is alacsony termésátlaggal hálálják meg. A- mit megtermeltek, előállítottak, azt mind nyersanyagként értéke­sítették, mert nincs se vaj, se hús, se egyéb feldolgozó üzemük. Tud­ják pedig, hogy az ilyenek milyen jó jövedelemforrások, akartak is létesíteni, de az ellenforradalom füstbe vitte az ilyen terveket. A sokféle feldolgozó üzem közül egy, a seprűkötés talán megvalósul A tagok között ugyanis vannak seprűkötő szakemberek (Földvári Gerzson, Nagy Mihály, Gyáni Gyula), akik elvállalták, hogy sa­ját szerszámaikkal, 8—10 tag se­gítségével feldolgozzák a megter­melt 20 mázsa cirokszakáit a tél folyamán. Nem valami sok, 2000 —2200 seprű lenne, de ez is lendí­tene valamit a tsz jövedelmén. Hozzá is láttak volna mór, de hi­ányzik egy igen fontos dolog: megfelelő mennyiségű seprűnyél. Kutatják, keresik a beszerzési for­róst, remélhetőleg sikerül, s vagy 10—12 tagnak lesz munkája a téli hónapokban. Persze lesz, keres­nek maguknak a többiek is. Föl­di József és Bakó József például a tsz vesszőkas szükségletét (vagy 60 darabot) akarják megkötni. Negyven-ötven tagnak akad né­hány heti munkája a tsz terüle­tén lévő fák gallyazásával, a vad­hajtások, bokrok irtásával. Egy­szóval vannak hasznos dolgok, amivel el lehet tölteni az időt. Közben természetesen pihenni is kell, mert bizony az idén nem az órát, hanem az elvégezni való munkát nézték a tsz tagjai, s a- hogyan mondják, jövőre is neve- napján, vagyis a maga idejében akarnak elvégezni minden mun­kát. A békéscsabai Pamutszövő dolgozói a nehézségek ellenére is teljesítették Vadul zörögnek a szövőgépek. A finom szálak milliói hosszú ki­lométerekben alakulnak át vége­láthatatlan fehér vászonná, mely­ből később lepedők, zsebkendők, ágyhuzatok, vágj7 éppen női ru­hák készülnek. Fürge női és férfi kezek siklanak a pamutszálakon, uralkodnak a gépek fedett. Fiata­lok és öregek, vetélkednek azért, hogy nagyobb legyen a termelés, joíbb legyen a minőség. A Békéscsabai Pamutszövőben ma már az 1958-as tervnek a küszöbén állnak Mire e cikk megjelenik az újság hasábjain az üzem befejezi az 1957. évi tervét s megkezdik az újat, az 1958. első negyedévit. Ma már az üzem 1958. évi tervét el­készíthetik a vezetők, de a dol­gozók egyénenként is számolhat­nak. A lányok gyűjthetík a sta- férúngra, a szép ruhára valót, az édesanyák gondolhatnak a téli, tavaszi ruhavásárlásra. Nem így tervezhettek egy pár Műszaki intézkedések az önköltségcsökkentésért a sütőipari vállalatnál Vállalatunknál állandó problé­ma volt a korábbi időszakban a kemencék jelfűtéséhez szükséges tüzelőellátás. Nemcsak a beszer­zés nehézségei okoztak zavart, ha­nem a tárolási lehetőségek is. Egp-egy sütőüzem szűk udvarán esetenként házmagasságig jel volt halmozva a kévézett rozsé, amit Cukorgyárlak Jelentik Mezőhegyes: — A terven felöl gyár­tott 360 vagon cukorból — a megen­gedett veszteségek csökkentése foly­tán — 28 vagon eddig kirbaveszett cukrot vontunk ki a répából. — A munka befejeztével mi is hoz­zákezdünk a karbantartási munkála­tokhoz. Állami beruházással ÚJ váku- mot építünk, ami 280 000 forintba ke­rül. Saját erőből részlegesen felújít­juk a répavágót, két-két dobszűrőt és ülepitőt korsezrüsitünk, ami (10 ezer forintba kerül. Sarkad: — Gyárunk december 8-án, hat nappal a kitűzött batáridő előtt fejezte be a cukorrépa feldolgozását. Ez cmiek is betudható, hogy dolgozó­ink igen odaadóan és lelkiismeretesen végezték e la karbantartásokat, s e- zért komolyabb üzemzavar az Idén nem volt, — Ebben az évben 18 000 vagon ré­pát dolgoztunk fel, 1380 vagonnal töb­bet az előirányzóinál. A többlet fel­dolgozás révén, 341 vagon cukorral gyártottunk többet, mint ezt tervünk előírta. jí ú%eítté£y#é{tltfrcdi tew um mm« n i mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm i in eddki dtálmáia Pártunk és kormá­nyunk már több Íz­ben felhívta figyel­münket, hogy foko­zott takarékossággal is igyekezzünk leküz­deni az ellenforradal­mi események által okozott gazdasági ne­hézségeinket. A min­dennapi életben a- zonban még elég sok pazarlást tapaszta­lunk. Ettől egyes ve­tető beosztású embe­rek sem mentesek, pedig elsősorban ne­kik kellene küzdeni a pazarlás ellen, nekik kellene példát mutat­ni a fokozott takaré­kosságban. A sok eset közül csak egyet ragadok ki, ami a MEDOSZ megyei bizottságának személygépkocsijával történt december 3­tűzrendésezti szempontból bizony nem egyszer jogosan kifogásoltak. A megoldást az olajtüzelés be vezetése tudta megoldani. Az o- lajtüzelés több szempontból elő­nyös. Elsősorban lényegesen ol­csóbb a fa-, vagy a rőzsefütésnél. Az olajfűtéssel előállított kenyér mázsánként 6 forint megtakarí­tást eredményez. Ez évenként — ahol ezt már bevezettük — 79 500 forint megtakarítást jelent. Az olajtüzelés beveztése megol­dotta a tárolás problémáját is, s ezenkívül szállítása is lényegesen könnyebb, mint a tűzifa, vagy a rőzse szállítása. A fuvarköltségek­nél is megtakarítás mutatkozik. Ugyanis egy gépkocsival sokkal hosszabb időre elegendő fűtőola­jat lehet kiszállítani. Az évszá­mítások alapján vállalatunk a Be• ruházási Banktól 60 000 forint ön­költségcsökkentő beruházási hi­telt Igényelt — és kapott. Ebből az összegből Újkígyós, Gyulavári, Kétegyháza, Doboz községek sü­tőüzemei leltek olajtüzelő beren­dezéssel felszerelve. Olajtüzelőké­szülékeinket a Gyulai Vasipari KTSZ készítette és a régi típusú kazánokat újítással tökéletesítet­ték. Hozzájárult a Ktsz vállala­tunk által kitűzött cél eléréséhez azzal is, hogy a kazánokat a ki­tűzött határidőre elkészítette. Az olajtüzelés bevezetése nincs káros hatással a kenyér minősé­gére. Amióta . szakmunkásaink megtanulták annak kezelését, az­óta csökkentek a panaszok, hogy a kenyér alia kormos, vagy ha- mus. Munkavédelmi szempontból könnyítést jelent a szakmunkások számára, mert földbe épített olaj­tároló tartályokból az üzemben elhelyezett szivattyúval szívatják fel az olajat, nem kell kimeleged- ve kimenni az üzem udvarára, mint a fa- és rőzsefütéskor. Azzal, hogy az olajtartályok a földbe Vannak leépítve, lényegesen ja­vult üzemeink tűzrendészen hely­zete is. Ez is bizonyítja, hogy megfele­lően alkalmazott műszaki ntézke- désekkel elérhető, hogy az álta­lunk termelt áru önköltsége csökkenjen, dolgozóink munkakö­rülményei javuljanak és a terme­lékenység is növekedjék. évi tervüket hónappal ezelőtt a Pamutszövő dolgozói, vezetőd. Az egész vá­rost bejárta a hír, hogy Békéscsa­bán megszüntetik ezt az üzemet. Sokakat elkeserített a hír, de leginkább azt a 650—680 embert és azok családját, akiknek eddig ez az üzem biztosította a rendsze­res megélhetést. Legtöbbjük már azon gondolkodott, hogy hol fog elhelyezkedni, ha majd az üzem kapuit bezárják. Ez a keserű hír — hála a közbenjáróknak — nem lett valóság. Ma már a dolgozók vidámabb arccal terveznek és szá­molnak. Meg lesz továbbra is a havi 1200—1300 forint átlagkere­set. A helyi pártszervezet indítot­ta el a harcot a kommunisták köz­benjárására, majd a városi, me­gyei pártbizottság foglalkozott az üggyel, míg végül a minisztérium is belátta, hogy szüksége van egy ilyen nagy városnak, mint Bé­késcsaba egy olyan üzemre, a - mely több száz embert foglalkoz­tat. Jóllehet, a minisztérium nem azért hozta azt a határozatot, hogy az üzemet meg kell szüntetni, hogy átszervezze, vagy éppen a- zért, hogy Békéscsabának ne le­gyen. De a csabaiak is jói isme­rik, hogy Pamutszövő régi-régi rossz épületben van elhelyezve, a- mely maholnap életveszélyessé válik. Ugyanis ezzel indokolták a felsőbb szervek a megszüntetését. Jóllehet, jogosan. Van most is o- lyan épület az üzemben, amelybe nem mernek bemenni. A kultúrterem is olyan állapotban van, hogy csak az „imádság" tartja A III. számú szövődét már csak­nem teljesen leállították ugy- annyira, hogy ott a legsürgősebb intézkedést kellett megvalósítani. Ezt az épületrészt még még 1956- bam aládúcolták, de ez nem sokat jelentett, csupán annyit, hogy még nem dőlt ki az oldala. Gyors in­tézkedésre volt szükség, mert kü­lönben leállították volna a III. számú szövődét, amely 70—80 em­ber kenyerét vette volna el. A kommunisták összedugták a fe­jüket, tanácskoztak. S úgy mond­ták, ha már kiharcolták az üzem fennmaradását, meg is kell tarta­mok. Ügy döntöttek, hogy a leg­betegebb résziből vágják ki a fe­kélyt. A III. ssámú szövődében szinte máról-holnapra nagy változás történt. Eddig nagy transzmisszióval haj­tottak 143 gépet, amelynek mű­ködése mozgásba hozta az egész épületet. Polonka György elvtárs, főmeűhanikus kezdeményezésére rövid idő alatt teljesen bekapcsol­ták a transzmissziót, az épületet megmentették az idő előtti tönk- retevéstől, s a szövőgépek dolgoz­nak, ontják a fehér vásznat. U- gyanis kis motorral látják el a szövőgépeket. Alig két hónapja, hogy megkezdték a szövőgépek kismotorra való átszerelését, s a január 1. tervnél előbb, december 22-én befejezik. Itt nemcsak egy­szerű motorfelszerelésről van szó, hanem teljesen átfordították a szövőgépeket is. Ma már nem kell minden gépet körülkerülni, ha­nem egy vonalban, csupán jobb- ról-balról kell figyelni a gépek működését. A negyedév megkezdésekor a vállalat vezetősége, de még a dol­gozók is lemondtak a nyereség- részesedésről. Hogyan is kapná­nak, hiszen lehetetlen teljesíteni a tervet akkor, ha gépeket állíta­nak le. A III. szövődé átszerelésé, nek kezdetekor úgy nézett ki a helyzet ,hogy 18 gépnek állandóan állni kell, amely éppen javítás alatt lesz. De Polonka elvtárs bri­gádjának a jó módszere, áldozatos munkája következménye, hogy még szerelés köziben sem állnak a gépek. Igaz, hogy amióta át­szervezés van, vasárnapjuk sem volt. A nagyobb munkát mindig vasárnap végzik. Ha nem így ol­dották volna meg az átszervezést* bizony sokkal adósa maradt vol­na az államnak a Békéscsabai Pa­mutszövő, mert a novemberi hó­napban, az influenzás járvány idején bizony naponta 78—80 gép állt. Ez nagyon visszatartotta vol­na a negyedéves tervteljesíté6t, ha Polonka elvtársék nem segí­tenek. A Pamutszövő kommunistái érzik, hogy felelősek azért, ami az üzemben történik Taggyűléseken, pártcsoportokon beszélnek a megoldásra váró fel­adatokról. A napi agitáció mel­lett írásos agitáció is segít meg- értetim, hogyan menthetik meg a fonnitokat, hogyan takarékoskod­hatnak, ha nem gyártanak selej- tet, ha leszövik az utolsó méterig a csövekről a szálat, ha talpcsé- vét nem tapossák le, ha jobban vigyáznak a vetélőre, mert egy új vetélő 65 forintba kerül. S ki tudflá elpiondaní, hogy hány ée hány kézzel rajzolt plakát hirdeti, hogy mennyit veszít naponta el­sősorban az üzem, de a dolgozó isi, ha nem vigyáznak az anyagra. Farkas Gyula elvtárs dolgozta ki ezeket a szemléltető agitációkaí, s ennek meg is van az eredménye, Például a reszid, ami a le nem dolgozott anyagból maradt, ami a hulladékba ment ezélőtt, 15—17 kiló volt naponta, g azóta 7—9 ki­lóra csökkent. A számviteli osz­tály naprakész állapotban tartja a használható alkatrészek kiadá­sát. Amióta nem csákiszalma módjára hordják a segédanyagot, az alkatrészt a raktárból, egy hó­nap alatt mintegy 35—40 ezer fo­rintot takarítottak meg. Lehetne még sorolni, hogy mennyi és mennyi megtakarításit értek el öt­letes javaslataikkal, azzal, hogy a párttagok kezdeményezésére kezükbe vették a dolgozók az irányítást, illetve egyre inkább gazdának érzik magukat. Sok, nagyon sok pénzre van szüksége az üzemnek, hiszen a III. számú szövődének az átszere­lését követi a többi, az üzemben szinte minden gépet meg kell mozdítaniok, jórészt az emeletről kell léhordaniok. Az első negyed­évben több mint 800 000 forintnyi átalakítást végeznek. Hatalmas összeg ez, de mégsem jelent több millió forint megterhelést az ál­lamnak, amennyibe egy új szövő­üzem kerülne. mindent megtesznek azért, hogy miinél jobban, minél többet ter­meljenek az állandó átalakítások mellett is. Cs. E. án. Mivel Ferenc nap roít, a MEDOSZ-nál is névestét tartott va­laki, Ez rendben van, éljen sokáig. Rend­ben van az is, hogy az illető meohívta e- gyik Mezőberényben lakó munkatársát is. Ez a munkatárs a- zonban a néveste be­fejeztével a MEDOSz személygépkocsijával vitette haza magát! A mai benzinárak mellett költséges és felesleges utazás az ilyen. Nyugodtan ha­zamehetett volna az illető Mezöheré nybe vonaton, bérlettel, vagy rendesáru me­netjeggyel, 5.20 fo­rintért. S még ha csak ha­zaszállíttatja magát? Azonban más is tör­tént. Miután a szó­banforgó MEDOSZ munkatárs kiszállt a kocsiból, a sofőr fe­kete fuvart vállalt Mezőberénytől Kö- röstarcsáig. Ráadásul a fuvarnak majdnem botrányos vége lett, mert a sofőr többet kért az előzőleg kial­kudott 30 forintnál. Emiatt az utasok ki­akarták ráncigálni a kocsiból és néhány ö- kölcsapással elintéz­ni a , különbözeiét. Meg is teszik, ha köz­be nem lépünk. Mindezeket el lehe­tett volna kerülni, ha a MEDOSZ vezetői a takarékosság elvét betartva csak hivatá­sa szerint, a köz ér­dekében használják a gépkocsit. Sípos László Köröstarcsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom